Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1965. február 28. TÚL Q mSSBfcHISTáROn * * * NYOLCSZÁZ ÉVES JT r RZ ICH 1 yggyíPRI 8S fl BRR MM A Tiszai Vegyikombinát nemcsak berendezéseinek korszerűségével, hanem a gyárépületek szépségével is kitűnik. gyár vegyipar kialakításában es fejlesztőiében is az eisoK között áll Borsod megye. Kazincbarcikán és Tiszaszeder- kényben épültek a magyar vegyipar bázisai. Az első régebbi, az utóbbi második öteves tervünk 2,7 milliárd forintos beruházása. 1964, augusztus 20-án indította el útjára a gyár az első vagon nitrogénműtrágyát. A Tiszai Vegyikombinát a szocialista gyárépítés történetében két okból is különleges helyet foglal el. Az egyik: a legkorszerűbb termelési folyamatokat biztosító berendezései mellett szépsége, esztétikuma miatt is csodájára járnak az emberek. A másik: példamutató beruházásként taníthatják történetét a Közgazdaságtudományi Egyetemen. A fölépítésére és berendezésére megszabott óriási összeget egyetlen fillérrel se lépték túl, s a munkákkal Határidőre készültek el. Mindkét helyen, Barcikán és Szederkényben élő, termelő üzemek fogadják a látogatót, de korántsem befejezett alkotások. Még több műtrágyára, PVC-porra, lakkfestékre, kap- rolaktánra, műanyagra, a kémiai »boszorkánykonyhák« ezernyi csodájára, termekere van szükségünk. Éppen ezért újabb milliárdokat fordít népgazdaságunk a borsodi vegyipar fejlesztéséi e. Ha az ember sok éve él Borsodban, s valamelyest ismeri változásait, gondjait és örömeit, rájön arra, hogy ennek a megyének valósága és a róla kialakult kép nem fedi min. denben egymást. Mégis: hol mutatkoznak eltérések? Hadd ragadjunk ki közülük néhányat! Ki ne tudná például, hogy Fl írsod jelentős szerepet játszik népgazdaságunkban? Bányái adják széntermelésünk egyötödét. Diósgyőr és Özd az acél 03 százalékát. Innen kerül ki a hengerelt acél 62 százaléka és a villamosenergia egyharmada. Az utóbbi esztendőkben épült fel a Borsodi Hőerőmű és a Tiszapalkonyai Erőmű. Kevésbé él azonban a köztudatban, hogy a korszerű maSzorgalmasan gyakorolnak a hallgatók a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ásvány- és kőzettani tanszékén. A miskolciak egyik büszkesége: az SZMT székháza. A hagyományoknak megfelelően aszúval koccintanak a tarcali szüreti ünnepségen. Az országos köztudatban a megye a szocialista ipar fellegváraként él. Ez igaz, de központja, Miskolc immár abban az értelemben is »ipari fellegvár«, hogy több mint tíz esztendeje kitűnően felkészült bánya-, kohó- és gépészmérnökökéi képez az országnak. Amit egykor Móricz Zsigmond a levaníei elmaradottsága és szellemű Miskolcon mint lehetőséget éles szemmel észrevett és megálmodott, — az egyetem immár élő valóság. íme erről néhány beszédes számadat: A nappali tagozaton több mint kétezer; az esti- és levelező tagozaton 900 hallgató tanul. A 300 oktató között nyolc Kossuth-díjas egyetemi tanár van, tizenöt professzor a műszaki tudományok doktora, huszonkilenc kandidátus, négy tarjár a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A központi könyvtárban 240 00Q könyv és mintegy ezerháromszáz féle hazai és külföldi folyóirat áll a hallgatók rendel, kezesére. Afrikától Dé'-Ame. Ilkáig 42 ország 239 intézményével folytatnak nemzetközi kiacíványcserét. A város művelődési élete igen sokat fejlődött, és a miskolciak szeretnék, ha ezt az eddiginél országosan is jobban számba vennék. A felszabaduláskor, a Horthy-rendszer csődtömegéből kibontakozva nehéz volt az elindulás. Nem volt a városnak se könyvtála, se valamirevaló művelődési háza Voltak szép számban nyomortelepei, barakklakásai, felháborítóan elhanyagolt utcái, kerületei, amelyeknek t sz- szevísszaságából, rendezetlenségéből, nyomorúságos konglomerátumából nem rajzolódhatott ki tetszetős .városkép. Ma a városi könyvtár 27 fiókkal működik, az önálló szimfonikus zenekar épp a na- pokoan aiaiou. szép .,,.1'-. i z>u- uepesten is. Évről évre megrendezik az Országos Képző- művészeti kiállítási, amely a városban élő, csaknem harminc, országosan is ismert művész jelentkezése mellett hazánk legkiválóbb festőinek, grafikusainak seregszemléje. Egyik legismertebb intézménye a 141 éves Miskolci Nem- \ zeti Színház, az ország egyik j legrégibb állandó kőszínháza, itt rendezték meg a múlt évben első ízben a Rövidfilm 1 Fesztivált, amelynek ezután is MisKOic íesz a sznuieiye. Még egy számadat: 1949-IŐ1 1963-ig 14 000 új lakás épült. A szép tervek között szerepel a Miskolc hosszanti, elnyúló fek- Vjését meghatározó Avas hegy beépítése mintegy 15 000 lakással. A további nagyarányú építkezések az új, tetszetős városnegyedek kivirágzása, remélhetőleg, mielőbb megszünteti azt a furcsa nézetet, amely a látogatók és benszü- löttek körében egyaránt tapasztalható: ódákat zengenek a Hámori tó panorámájáról, a tapolcai fürdő varázsáról, a Bükk negyseg szépségéiről, de elmarasztalják a várost külsősége miatt. Mezőgazdasági szakembereinket az általános problémákon és feladatokon kívül sajátos gond is foglalkoztatja. Ezt az az adottság magyarázza, hogy a megművelhető területeknek csaknem fele lejtős, dombos hegyvidék, ahol elsősorban állattenyésztésre, szőlő- és gyümölcstermesztésre kell berendezkedniük termelőszövetkezeteinknek. Valóságos természetátalakító műn- ka kezdődött el az úgynevezett Bélus-völgyben, nagyarányú tudományos harc az erózió ellen, a talaj megkötése és megfelelő mezőgazdasági kultúrák megteremtése végett. No, és mi van az aranyne- dűveí, amelyről annyi jeles európai között, akiknek fejlett érzékük volt mindenfajta öröm és szépség iránt, Voltaire így írt: »Tokaj tündöklő borostyán, nedűje megtáltosítja az agyrostokat, s gyúlnak tüzében szellemes szavak, oly csillogók, mint habzó gyöngy, e bortul, ha sárga cseppje a pohárba csordul.« Az elragadott hangok közül hadd idézzük még IV. Ilinedek pápát, aki a Mária Teréziától kapott aszú megízlelése után ily szenvedélyes szavakra gyűlt: »Áldott a föld, amely téged termett, áldott az asszony, -aki téged küldött, és áldott én, aki téged iszlak.« A föld áldott, kétségtelenül, de aiuu etcjoi. iena is r.eu tartani, kiváltképp ha évtizedeken at raoiogazuu-uíociast folytattak rajta. A tokajhegyaljai rekonstrukció eredményeként évről évre javulnak a szőlők. Az utóbbi két esztendőben volt már ok és kellő mennyiségű bor az elégedettségre. Vidám és jó reményekkel eltelve rendezték meg a hagyományoknak megfelelően a színpompás hegyaljai szüreti naposat. Mondani sem kell, hogy errefelé is szívesen isszák a tokajit. De a finom aszú megszépítő varázsa nélkül, — a tények józan igazságára támaszkodva — iu- ...j_..: to.r, pezseg az élet megyénkben; gondokkal és feladatokkal birkózva itt is formálódik az új világ. Sárközi Andor Süllyed a francia rádió székháza Megállapították, hogy a francia rádió székházénak tornya, ahol a zenei archívum, a lemeztár és a könyvtár van elhelyezve, évente 6 centimétert süllyed. Ha ilyen ütemben süllyed tovább, 40 óv múlva az épület egy emelettel alacsonyabb less. A LIPCSEI VASÁR Lipcse, a Német Demokratikus Köztársaság második legnagyobb városa az idén kettős ünnepet ül: várossá válásának és az első jelentős vásárának évfordulóját. Lipcsében 800 évvel ezelőtt rendezték meg az első nagyszabású vásárt. Erről hiteles pergamentet őriznek a város archívumában. Lipcse vásárváros jelentőségét szerencsés földrajzi helyzetének köszönheti. Hozzávetőlegesen Európa közepén épült és ra állt. Világviszonylatban itt rendeztek először technikai mintavásárt. A szovjet állam i 922-ben vett részt első ízben á lipcsei mintavásáron. A második világháború azonban alaposan megviselte a várost: a kiállítás területe is súlyosan megsérült. De 1945 októberében már megint megrendezték a háború utáni első mintabemutatót. A Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli gondot Görög kereskedők a könnyen megközelíthették minden országból. A városi jogokat és a vásározás szabadságát a település polgárai kemény harcokban vívták ki a meisseni őrgróftól. E forradalmi hagyományok őrzője és fejlesztője a XIX. századtól a munkásosztály lett. .Itt van Karl Liebknecht szülőháza. Marx Károly is részt vett itt a munkások megbeszélésein, Lipcse elővárosában nyomtatta ki Lenin az első bolsevik újságot, az Iszkrát. 1933-ban Ceor- gi Dimitrov ebben a városban — a »lipcsei per«-ben — leplezte le a német fasizmust. A patinás, történelmi város már a XVI. században az európai kereskedelmi városok leghíresebbjei közé tartozott. Oroszország és Itália kereskedői, a francia és spanyol kalmárok árulták itt portékáikat. Hatalmas szekérkaravánokon érkeztek a nemzetközi kereskedelem e központjába a prémek, selymek, arany-, ezüst, és üvegáruk, a legkülönfélébb gyapjú-, posztó;, bőrkészítmények, fegyverek' és sok más tárgy nagy tömegben. Ez a kereskedelmi központ az elmúlt évszázad végén mintavásárrá alakult, hiszen az egyre bővülő árutermelés már nem tette lehetővé, hogy a világ kereskedői az eladandó portékáikat a helyszínre vigyék. A régi formát új váltotta föl, az üzleteket a bemutatott mintadarabok alapján kötötték lipcsei vásáron 1801-ben fordított a lipcsei vásár' hagyományainak fejlesztésére. 1946-ban a Szovjetunió volt az első résztvevő külföldi állam. Az utóbbi húsz esztendő alatt Lipcse a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem központjává fejlődött. Ma egyike a legnagyobb nemzetközi vásároknak. A jubileumi alkalomra 9000 kiállító jelentkezett hetven országból. Látogatóként előreláthatóan kilencven ország szakembereit és kereskedőit várják. A kettős jubileumot ünneplő városban az iparnak jóformán minden ága megint bemútatko- zik legújabb és legjobb termékeivel. Megjelennek a fejlett és kevésbé fejlett országok kiállítói a földkerekség szinte minden tájáról. Nehéz lenne felsorolni, mennyi szakma és iparág mutatja majd be kiváló termékeit. Természetesen, a kiállítók között igen jelentős arányban szerepelnek majd a szocialista országok, közöttük a mi hazánk is. Mint az előző években, az idén is óriási üzletkötések bonyolódnak majd a lipcsei vásáron. A technikai és fogyasztási cikkek bemutatóin közszemlére kerül a földkerekség minden lényeges terméke és gyártmánya. A nyugatnémet ipar sem marad el Lipcséből, noha a bonni rendszer nem szívesen látja ezt. Angliából, Franciaországból, sőt az Egyesült Államokból is — tehát a A lipcsei vásár 1844-ben. A v&sS .ér a történelmi öreg Városházzal. meg. Igen jól bevált az új vásárforma. Ennek megfelelően kiállítási termek, pavilonok és nagy fedett épületek létesültek. Lipcse elölj árt a mintavásár- rendszer kialakításában, s következésképpen mindvégig világkereskedelmi központ maradt. Lipcse jelentősége nem csökkent a XX. században sem. Bár az első és második világháború etekintetben visszavetette, de a fegyvernyugvás után mindkét esetben gyorsan talpnyugatnémetekkel versenyző országokból — egyre többen jelennek meg a tavaszi és őszi lipcsei vásáron. A jubileumi vásár sikerét már eleve biztosítja a részvevők nagy száma és a bemutatásra szánt termékek nagy mennyisége és minősége. Lipcse .'elkészül a milliónyi látogató ogadására és a nemzetközi kapcsolatok ápolásán kívül — jeles kulturális élményeket is nyújt a vásár megtekintőinek. Máté Béla
