Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-24 / 46. szám

Somogyi Néplap A 7. MSZMP MEGYEI PI7GTTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA A tárgyalóteremből Elítélte a bíróság a Farsang-féle bűnszövetséget HUSZONNÉGY KÉP... Hét éve dolgozik a képző- emberek járnak ide. De ak HÉTFŐN DÉLUTÁN ÉRT VÉGET annak a bűnügynek a tárgyalása, amelynek tizenöt vádlottja 15—21 éves fiatal. Mint már'ismertettük, a bűn- szövetség tagjai Kaposváron és a Balaton partján gépkocsikat fosztogattak; Lengyeltótiban, Kutason és Babócsán üzletbe törtek be; motorokat, kerékpá­rokat, rádiókat, élelmet és italt loptak. A Kaposvári Járásbíróság dr. Mózes Gábor-tanácsa Far­sang Mihályt négyévi szabad­ságvesztésre és ötévi jogvesz­tésre, a fiatalkorú H. Jenőt két óv és hathónapi szabadságvesz­tésre. háromévi jogvesztésre, G. Jenőt egy év hathónapi sza­badság-, háromévi jogvesztés­re, K. Bélát egy év kéthónapi szabadságvesztésre és három­évi jogvesztésre, Rónai Józse­fet hathónapi, D. Lászlót és Petz Andrást egy-egy évi sza­badság- és két-két évi jogvesz­tésre. Hermann Lászlót négy­hónapi szabadságvesztésre, Torbágyi Lászlót háromhónapi, Kollin Tamást hathónapi, űri­par Imrét nyolchónapi, három­évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Négy fiatalkorú vádlottat a bíróság figyelmeztetésben. megrovás­ban részesített, illetve próbára bocsátott azzal, hogy fejezzék be szakmájuk tanulását, kerül­jék a rossz társaságot, és ha megváltoznak, megszünteti ve­lük szemben az eljárást. * * * OKVETLENÜL SZÓLNI KELL ARRÓL, amiről a tár­gyaláson igen sokan — vádlot­tak, tanúk, szülők, védők — és sokféleképpen beszéltek. — Ki a felelős? Miért ju­tottak ezek a fiatalok a vád­lottak padjára? — kérdezték. Valamennyien más és más vá­laszt adtak erre a kérdésre. — A rossz társaság... A ba­rátok sodorták a bűn útjára... — erősítgették a szülők, a vé­dők és maguk a vádlottak is. Jó néhányan a társadalom fe­lelősségét emlegették. Arról azonban kevés szó esett, hogy ezek a fiatalok kölcsönösen jelentették egymásnak a rossz társaságot. Barátoknak tartot­ták egymást, valójában azon­ban nem barátság volt ez, ha­nem haverság, tartalmatlan, felszínes kapcsolat. A legtöbb pénzzel rendelkező, a legnagy- stílűbb fiatalt tartották esz­ményképüknek. Például G. Je­nőt, ezt az üres,' műveletlen fiút, aki még »kedvenc« köl­tőinek sem ismeri egyetlen versét sem. A könyvet, a szín­házat nem szerették. Szórako­zásukat a presszókban, a kocs­Takarékos úttörők Év végi eredmény: 110 000 forint Harminckét forintot gyűj­töttek fejenként a Kaposvári Gyakorlóiskola tanulói a múlt év végén meghirdetett takaré­kossági versenyben. Az össze­gyűjtött csaknem 8200 forint­tá] *A város legtakarékosabb csapata« címet vívták ki. A második, illetve a harmadiK helyet a Gárdonyi és a Bar­tók Béla iskola úttörői szerez­ték meg. A napokban elbírálták a ra­jok eredményeit is. Az első a gyakorlóiskola Teli Vilmos ra­Már nem szégyen az olvasás Mosdóson (T udósítónktól.) Mosdoson a legutóbbi ta­nácsülésen megtárgyalták a községi könyvtár 1964. évi munkáját. ,Négy-öt évvel ezelőtt még lenézték a községben azokat, akik könyvet olvastak. Egypár évvel ezelőtt csak a kalendá­rium volt az egyetlen könyv, amit a községben megvásárol­tak. Nagyot változott a helyzet azóta! Először új, tiszta, vi­lágos helyet, később új fölsze­relést, modern polcokat, szé­keket. asztaloluit kapott a könyvtár. Igyekezetüket látva a Megyei Könyvtár is segítet­te őket. A falu lakóinak 21 százaléka könyvtári tag. Ta valy 3180 kötetet olvastak. 1963-ban 39 tsz-tag. 1964-ben 65 tsz-tag kölcsönzött rendsze­resen. El. akarják érni, hogy minden családból legalább egy beiratkozott olvasója Jegyen a könyvtárnak. Mosdóson n tsz eredménye­sen, jól gazdálkodik. A házak szépek. A községfejlesztési alap helyes felhasználásának nyomai a községben lépten nyomon megtalálhatók. Az em berek jól élnek. Ilyen alapra lehet kultúrát építeni. A művelődési házban van- nak még hiányosságok, a k.önvvtárbe és a klubszobába azonban mennek a« •mberek. kaöát martuk választ iák ki a szabadpolcokról, hogy mit akarnak olvasni. Már nem szégyen az olvasás Mosdóson. ja lett, a pajtások 2500 forint értékű takaiékbélyeget vásá­roltak. A második helyre 1700 forinttal a Berzsenyi iskola hatodik raja, a harmadik hely­re pedig a Gárdonyi iskola Bornemissza raja került. Kiértékelték az úttörők egyéni teljesítményeit is. Az első helyezett Simon József, a Bartók Béla iskola úttörője. Az utána következő két legta­karékosabb pajtásnak Pálmai Ágnes és Tátrai József bizo- i nyúlt. A városi úttörőelnökség ok­levéllel és sportfölszereléssel jutalmazta a legszorgalmasabb úttörőket. A takarékossági verseny tovább folyik. A gyűj­tés célja, hogy minél több út­törő táborozhasson a tanév vé­gén a Balaton-parton. mákban és az italban keres­ték. S hogy erre pénzük le­gyen, loptak, betörtek. Pedig a legtöbben nem éltek rossz kö­rülmények között Hermann László szüleinek például gép­kocsijuk van, néhányuk szülei­nek pedig Balaton-parti villá­ja. * * * SAJNÁLTAM az összetört, a kétségbeesetten zokogó szülő­ket: Farsangnét, K. Béla édes­anyját és a többieket. — Hát ezt érdemeltük? ... Mit tettél velünk? __— kér­d ezték szinte valamennyien a szégyenkezve hallgató gyere­kektől. De mit mulasztottak a szü­lők! Mert a tárgyaláson az is kiderült, hogy nem elég a gyermek eltartásáról, taníttató, sáról gondoskodni, zsebpénzt adni, csomagot küldeni neki, ha viszont eltűrik, hogy éjszaká­kon át csavarogjon, s néhány forinttal a zsebében hetekre el­menjen a Balaton-partra. * * * MEG TUDNAK-E ÁLLNI, nem sodródnak-e tovább a lej tőn? H. Jenő másodrendű vád­lott cinikussága, fölényessége felháborította a hallgatóságot Ez á fiú a börtönben levelet csempészett egyik vádlott-tár­sának, és kioktatta, hogyan és mit valljon. Az ítélet indokolá­sa közben a mennyezetet bá­multa, mintha nem is róla lett volna szó! Petz András olyan védőbeszédet olvasott fel, hogy bármelyik védőnek becsületé­re vált volna. »Szeretett szü­lők«, »nehéz börtönajtó« stb. szerepelt benne. Csak egy kis­sé hamisan csengett... Súlyos bűnt követtek el a társadalommal szemben ezek a fiatalok. De egyikükről son szabad lemondani, hiszen leg­idősebbjük is csak huszonegy éves. Talán az ítéletből, a vég­rehajtható és a felfüggesztett szabadságvesztésből, a figyel­meztetésből meg a próbára bo­csátásból okulnak majd nem­csak ők és szüleik, hanem má­sok is. művészeti szakkör Balatonbog- íáron. Középiskolások, felnőt­tek, általános iskolai nyolcadi­kosok vesznek részt a foglal­kozásokon. Fenyvesről, Szemes­ről és Lelléről is bejárnak né­hányan. Pár hónapja egyéni kiállítá­sokat rendeznek a bogiári Vi­kar Béla Művelődési Házban. — Eddig egy-két kiállításunk volt évente, közös tárlat, ame­lyen bemutattuk a szakkör munkáját — mondja Bagó Ber­talan festőművész, a szakkör vezetője. — Az idén úgy csi­náljuk, hogy aki jelentkezik egy kis tárlatra való anyaggal, akkor azt bemutatjuk. Válto­zatosabb így, mint a közös ki­állítás, és nagyobb kedvet ad a szakkör tagjainak. A foglalkozásokon művészet- történeti előadásokat is hall­gatnak a szakkör tagjai. Vetítő­gépük van; előfizették a Mű­vészet című folyóiratot, és kö­zösen látogatnak tárlatokat. Főleg képzőművészeti érdek­lődésű, műkedvelésből festő közöttük olyan is, aki hivat sául választja a képzöműv szetet. Egyik szakköri tagji most a Tanárképző Főiskola tanul rajztanári szakon. Az érettségi előtt álló Kovács László a Képzőművészeti Főis­kolára jelentkezett. Az ő kiál lítása látható most a művelő­dési házban. A vendégkönyv­ben sok az elismerő gratuláció, a biztatás, a sikerkívánás. A képek élénk fantáziáról tehetségről vallanak- Az Eső cí­mű kép jo színérzékkel meg ragadott hangulat. Szürke, bo­rús levegő, és mégis minden olyan tiszta, esőtől csillogó, Fiatalos fantáziaszámyalásról tanúskodnak a Múzeumlátoga tó, a Nyugalom, a Földön és a Kompozíció című képek. Huszonnégy kép. Grafikák és olajfestmények. Kovács László munkáit be­mutatják a gimnáziumban is. És márciusban egy másik szakköri tag kiállítása követ­kezik ... S. N. G. Játékos cicák QÁ9 p-A Stern karikatúrája) Művészeti pályázat Hatezer forint pályadíjakra A Latinka Sándor kulturá­lis szemle megyei operatív bi­zottsága az idén is meghirdet­te hagyományos művészeti pá­lyázatát. Az irodalmi pályaaton vers­sel, prózával, kisregénnyel le­het részt venni. Megváltozott életünk, húszéves fejlődésiünk tükrözését várja a zsűri. A pályázaton műkedvelők vehetnek részt. A grafikáknál;, rajzoknak, illusztrációknak, festményeknek, akvarelleiknek, kisplasztikáknak a félszabadu- Szalai László lás, a béke és a népek közötti Művelődési ház 33 forintért Minden újéit lelkesedő, ki- tartó, szorgalmas és nagyon őszinte embernek ismertem Bódis Józsefet, az alsóheté- nyiek tanítóját. Mégis megle­pődtem nemrég, mikor a ka- pospulai tanácsházán találkoz­tunk. Belépett az ajtón, egye­nesen hozzám tartott, és üd­vözlő szavai után lelkesen ezt mondta: »Mondd meg a járás­nál, hogy elkészült a kultúr- házunk, és összesen harminc- három forintba került!« Csodálkoztam. Bódis József jókedélyü em­ber ugyan, de ilyen dolgokban nem szokott tréfálkozni, és sehogy sem tudtam elképzelni, hogv harminchárom forintért hogyan lehet művelődési há­zat építeni. VisszaflapoztcWi emlékeim között, hogy a közelmúltban hol és milyen összegért épí­tettünk a i órásban művelődé­si házat. Építettünk három­millióért. nyolcszázezerért, négyszázezerért. Legalább barmine-negyvenezerbe kerül­tek azok is, amelyeket átala­kítással létesítettek. De har­minchárom forintért?! — ez lehetetlen. — Talán közösen lottózott a kulturális bizottság tíz szel­vénnyel? — kérdeztem. ö csak állt előttem, & ne­vetett oktalan gondolataimon, majd a tanácstitkárhoz fordult. Kérte, hogy a harminchárom forintot fizesse ki valahogy, ha nem volt is tervezve ez az összeg a költségvetésben. Megvan! — gondoltam. Majd a tanácstitkár megmondja az igazat. De ő is csak azt tudta mondani, hogy Alsóhetényben kész a kul tárház, eddig egy fillért sem kértek rá, most kérnek először, s csak har­minchárom forintot. Nagyon izgatott a rejtély nyitja, és megkérte«?! Bódis Józsefet, mondja el részlete­sen a harminchárom forintos művelődési ház történetét. Készségesen magyarázta: — Tudod, nálunk az iskolá­ban osztályösszevonás volt. Tavaly még hárman tanítot­tunk, most ketten vagyunk a feleségemmel. Két tanterem felszabadult. A művelődésügyi osztálytól engedélyt kaptunk, hogy a tantermeket néoműve- lési célokra használ juk feL így külön-külön később kicsi­nek találtuk a terméket. »Kul- tűrház kell nekünk! — mond­ták többen. — Nagyterem is kellenje, színpad is meg öltö­ző is.« Megkezdtük a szerve­zést. Jöttek a fiatalok, az idő­sebbek. jött az egész lakosság. Falat bontottunk, téglát hord- tunk, maltert kevertünk. Még a kőműves is társadalmi mun­kában dolgozott. El is készült két-három hét alatt minden, ahogy terveztük. Van nagyte­rem, színpad, öltöző, zsibongó. A kapospulai termelőszövet­kezettől — mivel ide tartozunk — kaptunk egy Álba Ragja te­levíziót. Minden megvan, csak ez a harminchárom forint hiányzik. Ennyibe került a stukaturozásnoz vett gipsz. A tanácstitkár mosolyog, amikor átadja a pénzt. őszinte örömmel gratulálha­tunk nekik ezért a szervezé­sért Bódis József arca mégis el­borul, és szomorúan mondja: — Mindenünk megvan, csak még köves út kellene, mert ősztől tavaszig ki sem tudunk mozdulni. Zjmre József barátság gondolatát kell áb­rázolniuk. A népi díszítőművészeti és iparművészeti pályázat célja, hogy népünk gazdag hagyomá­nyait a fiatalok megismerjék, megszeressék. Részt lehet ven­ni kézimunkával, hímzéssel, szövéssel, faragással, horgo­lással, kötéssel, tojáshímzés­sel, csuhémunkával, népi mo­tívumokkal, díszített ruhák­kal. Az iparművészeti ágon pályázók kerámiákkal, fém díszítőtárgyakkal és faimun­kákkal jelentkezhetnek. A fotópályázaton népünk, ifjúságunk mai életének moz­zanatait megörökítő képeket várnak. A pályázaton az első, máso­dik, harmadik díjra összesen hatezer forintot fordítanak. Fölvétel a Sellyéi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gépész szakára A Sellyéi Felsőfokú Mezőgazda­ság i Oépésztechnikum igazgatósá­ga felhívással fordul mindazok­hoz az érettségizett vagy ebben a tanévben érettségiző fiatalokhoz, akik a mezőgazdasági gépész­szakma iránt vonzalmat éreznek, hogy jelentkezzenek továbbtanu­lásra a Sellyéi Felsőfokú Mező"- gazdasági Gépésztechnikumba. A felsőoktatási intézmény már most elfogadja azoknak a jelent­kezését, akik két évvel ezelőtt érettségiztek, és azokét is, akik a vasasszakmában szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkeznek. Akik a mostani tanévben érettsé­giznek, azoknak jelentkezését a középiskolai iskoláztató bizottság útján fogadják el a rendeletben előírt határidőnek megfelelően. Az érdeklődőknek megküldik a részletes felvilágosítást és a föl­vételi vizsga (matematika, fizika) anyagát, is. A Yoszhod útja című színes dokumentumfilm bemuta­tását megkezdték a moszkvai mozikban. A film első kockái az űrhajósok beszállását, i repülés megkezdése előtti perceket és azt örökítették meg, hogyan műkö­dött a számítóközpont és a földi távvezérlő állomás. SOteOfC Egy spanyol arisztokrata .’árizsban tartózkodik, es ké­ső éjjel tér haza a szállodá­ba. Csönget. Az álmos por­tás kidugja fejét a kapu nyí­lásán. — Ki az? — Juan Rodriguez Caram- ba de Pepeto i Gonzales — Jó, jó — mondja a por­tás —, de aki utoljára jön be az urak közül, jól zárja be a kaput. * * * »Drága Anna — írja egy fiatalember a szerelmesének —, bocsáss meg, kérlek, de olyan feledékeny vagyok. Az este megkértem a kezedet, de elfelejtettem, akarsz-e a feleségem lenni vagy nem.« »Drága John — feleli a leány —, jól emlékszem, hogy nemet mondtam, de már nem tudom, neked-e vagy valaki másnak.« Célszerű megoldás — Naponta felmerülnek előttünk erkölcsi problémák — magyarázza egy üzletem­ber a 12 éves fiának. — Ma például egyik barátom meg­fizette tartozását Mikor el­távozott, láttam, hogy száz dollár helyett, amivel tarto­zott. kétszáz dollárt: adott Nyomban itt az erkölcsi prob­léma: elmondjam-e az ese­tet anyádnak vagy sem? ♦ * * A hegyi vonat ablakán ki­hajol egy utas és felkiált: — Rendkívüli!... Nagy­szerű! ... Szenzációs! A másik utas, akit unta­tott már ez a sok felkiáltás, megkérdezte: — Annyira tetszik a táj? — Ugyan! Azt csodáltam, hogy a mozdonyvezető mi­lyen ügyesen vezette be a vonatot az alagútba. * * * Egy színész így szól ba­rátjához, a filmszínészhez: — Nektek, filmeseknek sokkal könnyebb játszani. Nem látjátok, amikor az emberek a darab befejezése előtt elhagyják a nézőteret. * ♦ * Rendező: — Tehát, Smith úr, a film utolsó jelenetében ön belép a tigris ketrecébe. A tigris nem ismeri magát, és magára veti magát... Színész: — Bocsánat, de... Rendező: — Ne aggódjon. Mondtam, hogy ez a film utolsó jelenete. ízlés dolga... Londonban, a Cambridge Streeten lévő illatszerbolt­ban olyan szappant lehet vá­sárolni, amely — a reklám szerint — »annyira tökéletes, hogy elég, ha a vásárló egy héten csak egyszer mosak- szik vele«. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogv megyei ’izousága és a Sooiogi megye" Tanács lapja. Főszerkesztő: WIBTH LAJOS. Szerkesztőse?- Kaposvár, Latinka «ándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja » Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos* ár * atinka ** u. 2. Telefon ti 1K Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrziink meg. és nem adunk vissza. 1 erjeszti a Magyar Posta. Elő fizethető a helyi postahfvatalokná» és postáskézhesitöt:néL Előfizetési díj eg* hónapra 12 Ft S index: 25062. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents