Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-23 / 45. szám

Kedd, 1965. február 23. 5 SOMOGYI NÉPLAP /Wégj eg y zés egy napirendi ponthoz A városi tanács végrehaj­tó bizottsága a napokban foglalkozott a tbc-gondozóin- tézet városi részlegének hely­zetével és munkájával. Az e napirendi ponttal kapcsolatos vita nem tartott olyan so­káig, mint az előző években. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy dr. Borsos Dezső- né, a városi részleg vezetője igen alapos, a lényeges prob­lémákra rámutató, áttekint­hető jelentést készített (ezért és a gyógyításban ki­fejtett munkájáért meg is dicsérte a végrehajtó bizott­ság), másrészt, mert a tbc felszámolása jó ütemben ha­lad. 1944 előtt a tuberkuló­zisban megbetegedettek 92 százaléka három éven belül meghalt. Most a frissen föl­fedezett betegek 90 százalé­kát teljesen meggyógyítják. Kiveszőben van a gyermek­ibe. A gondozóban mindösz- sze tíz gyermekbeteget tar­tanak nyilván. (Tíz évvel ezelőtt nyolcvan volt a tbc-s gyermekek száma.) A gyer­mekszanatóriumokat a fel­nőtt betegek számára alakít­ják át (A Dunántúlon csak a mosdósi gyermek :zanató- rium maradt meg, ennek is egyharmadában felnőtteket ápolnak.) Némi vita csupán a gon­dozó kitelepítésével, a szű­rés gördülékenyebbé tételé­vel, a még fertőző betegek elkülönítésével és a gyó­gyultak elhelyezésével kap­csolatban alakult ki a vb- ülésen. Az utóbbiról érdemes a nyilvánosság előtt is szólni. Elsősorban azért, mert a gyógyultak elhelyezéséhez társadalmi összefogásra van szükség. Ugyanis a legfonto­sabbat, a könnyű munkahe. lyet csak úgy lehet szá­mukra biztosítani, ha az üzemek, intézmények veze. tői, a hatóságok minden tő- lük telhetőt megtesznek a volt tbc-sek elhelyezéséért. Jó lenne, ha minden, há. romszáznál több munkást foglalkoztató üzemben leg­alább évenként két könnyű munkahelyet adnának a volt betegeknek. Érdemes lenne az olyan üzemeket bővíteni, amelyekben nem kell megerőltető munkát vé­gezni. Dr. Borsosné megem­lítette, hogy a Vas- és Fém­ipari Vállalat vezetői haj­landók lennének a fénycső­üzemet bővíteni, ha volna e célra helyiségük. A bővítés után harminc gyógyuitat tud­nának elhelyezni. A végrehajtó bizottság örömmel vette ezt tudomá­sul, és elhatározta, hogy a megyei tanács segítségét kéri az üzem bővítéséhez. Ügy véljük, a felkínált lehetősé­get semmiképpen sem sza­bad kihasználatlanul hagyni. Ha másként nem lehet, ön­költségcsökkentési hitelből kell megépíteni g helyiséget. Reméljük, az illetékesek megteszik a szükséges intéz­kedéseket, megértik, hogy a tbc elleni küzdelem egyik fontos része a gyógyultak könnyű munkához való jut­tatása. Sz. N. A bejáró fajulok körülményeit vizsgálta meg a Marcali Járási Képi Ellenőrzési Bizottság (Tudósítónktól.) A Marcali Járási Népi El­lenőrzési Bizottság fölmérte a körzeti iskolába járó tanu­lók körülményeit és tanulmá­nyi helyzetét. Megállapított? többek között, hogy — bár az autóbuszjáratok menetrendje sokat javult az elmúlt évek. ben — a tanulók utazási kö­rülményei nem kielégítőek Gyakran késnek a buszok, sokszor várakoznak a gyere, kék. 521 bejáró tanuló közül 287 részesül napközis étkeztetés- oen, a többi legkésőbb dél­után három óráig hazaérkezik. Az ételek mennyisége és mi­nősége megfelelő. Kielégítő­nek találták a tanulmányi munkát is: a napközis tanu­lók átlageredménye két tized­del jobb társaikénál. A bizottság a jelentés alap­ján javasolta, hogy alakítsa­nak ki állandó napközis tes­tületeket a korrepetálás foko. zására, a különböző egészség­Mintegy ötszáz kaposvári úttörő táborozik a nyáron Balatoníöldváron Bár még híre-hamva sincs a tavasznak — erősen tartja magát a tél —, már felké­szült a nyárra a városi úttö. rőelnökség. Ismét — s ez már hagyomány — Balatonföldvá- ron választották ki a tábor­helyet a kaposvári úttörőknek. Hat turnusban mintegy öt­száz pajtás üdülhet a nyáron Földváron. A helyet már le­foglalták, és a fölszereléseket — ágyakat, matracokat stb. — is biztosították. Korszerűsí­tik a tábor konyháját. A kö. zeli sportpályát ellátják a leg­különfélébb fölszerelésekkel, hogy a pajtások kedvükre sportolhassanak. Tervezik, hogy Kaposvárról művészeti csoportokat hívnak majd meg, hogy előadásukkal szórakoz­tassák az úttörőket. ! ügyi és nevelési föltételek biztosítására és az utaztatás jobb megszervezésére. Kár várakozni Sok fiatal szeretne fodrász lenni. Divatos ez a szakma. Tavaly például Kaposváron több mint félszázan jelent­keztek fodrásztanulónak. Az idén beérkezett jelentkezési lapok azt bizonyítják, hogy a fiatalok érdeklődése nem csökkent e szakma iránt. A jelentkezők nagy részét tavaly elutasították. Hason­ló sors vár rájuk az idén is. Kaposváron például mind­össze két férfi- és két férfi- női fodrásztanulót vesznek föl. Tudomásul kell venniük ezt azoknak a fiataloknak akik erre a pályára szándé koznak menni. Az, aki belát­ja, hogy a fodrásztanulók száma is korlátozott (a tár­sadalmi szükséglet szabja meg, mennyi utánpótlás kell), és beletörődik abba, hogy nem lehet figaró, választ magának más szakmát. Tavaly sokan hónapokig vártak arra, hogy fölvegyék őket fodrásztanulónak. El­vesztegették a drága időt. fölösleges munkát csináltak maguknak és másoknak. Er­re a makacsságra semmi szükség sincs, hiszen annyi más szakma közül választ­hatnak. Csupán a kisipari szövetkezetek 14 villanysze­relő-, 11 csőszerelő-, fi autó­szerelő-, 2 kovács-, 2 hegesz­tő-, 2 műszerész-, 39 kőmű­ves, 18 szobafestő-, 20 egyéb építőipari, 4 vas- és fémipa­ri, 14 faipari, 17 lakatos-, 7 ruhaipari, 22 szőrmeipari ta­nulót vesznek föl az idén. Az, aki becsülettel tanul, szorgalmasan, lelkiismerete­sen dolgozik — bármi is a szakmája — mindig örömét leli munkájában, és megta­lálja számítását is. — Szegedi — A jövő szakemberei között Látogatás a Kaposvári Általános Gépipari Technikumban Zajos zsongás az iskola fo­lyosóin. Kinél tankönyv, kinél füzet; tanulnak, beszélgetnek a diákok. Megszólal a szünet végét jelző csengő. Mindenki az osztályba siet. Csend várja a tanárokat. Hátul az udvarban gépek zúgnak, reszelők csikordulnak. A gépek mellett fiúk, lányok figvelik, hogyan szeli a vasat az esztergapad kése. A sebesen forgó munkagépek mellett a második osztályosok egyik cso­portja dolgozik Kovács Tibor oktató vezetésével. — A fiatalok legkedvesebb helyisége ez — mondja az ok­tató. A másik teremben is má­sodikosok munkálkodnak. Szebényi Sándor és Róza Pál irányítja a szorgos mun­kát. — A diákok az első tanév­ben csak kézi megmunkálást végeznek. Elsőnek egy levélne­hezéket, majd kalapácsfejet készítenek, megismerkednek az alapvető követelményekkel Rajzóra a harmadik osztályban. Erdei feléik ozás egy brigád vezetővel A másodikosok egy csoportja az esztergapadoknál. gozik. Ök aktív tagjai a mű­hely szakkörnek, ahol délután jönnek össze a jó kézügyessé­gű diákok. Szemlél közö­ket, kis robbanó saket­teket készítettek. A:. ..,ő épü­let folyosóin vitrinben sora­koznak ezek. A harmadik osv tálycisak rajzóráját is megnéz­tük. Nemrégiben kapták az új rajztáblákat, ez nagy segít­ség a rajzoktatásban. Itt ké­nyelmesen tudnak dolgozni és rajzolni a tanulók. — A gyakorlati és elméleti oktatás nálunk egybeforrt — mondja Szebényi Sándor. — Amit elméletben megtanulnak, azt a gyakorlati órákon begya­korolják, és így belerögződik tanulóinkba a pontos munka. A gyakorlat korántsem egysze­rű időtöltés, hanem talán a legfontosabb. Ezért hogy ha valaki gyakorlatból nem tud a követelményeknek megfelelnie akkor nem pótvizsgázhat, ha­nem osztályt kell ismételnie. és a megmunkálás szabályai­val. Ha ezeket elsajátították, akkor könnyebben oldják meg a következő osztályok felada­tait — mondja Szebényi Sán- i dór. A fatörzseik között megszelídül a hideg észa­ki szél, az erdei tisztásokon azonban ismét ro­hamra indul. Apró hószemeket vág a sűrű cserjék, fákra kúszó indák közé. A szamóca tüskés ágai görcsösen fogják a betévedt em­ber ruháját. Amerre Zákányi János brigád­vezetőt sejtem, kékes füst sízáll az ég felé. A szél időnként szalonnaillatot hoz. Két hete tölti itt napjait a darányi brigád­vezető. Vágják a fát. ö így mondja: dolgoz­nak az őserdőben. A tagoknak munkaegységre adták ki a fát. Szétszórtan dolgoznak a berkesben. A bri­gádvezető még nem vágott. Neki ellenőriznie kell. Amíg fejszecsapásoktól hangos a kör­nyék, nem hagyhatja el az erdőt. Reggel a tagokkal jön, s este velük tér haza. Fekete hajában ősz csíkok futnak hátrafe­lé. Szélmarta arcát pirosra csípte a hideg. Négy éve áll a brigád élén. A brigádnak nyolcvanöt tagja és ezer hold földje van. Té­len csak az erdő ad munkát, de ha kinyílik az idő, ezernyi tennivaló akad a határban. — Ha itt végeznek az emberek, akkor már lesz munka máshod is. Készülni kell a tavasz­ra. — Mit jelent ez? — Egy kis előzetes munkaszervezést. Az asszonyoknál van csapatvezető, a férfiaknál nincs... A kapálásra is elég kevés az asz- szony. A betakarítást meg nem is nagyon győzik. — A férfiak nem segítenek? — Nekik is van munkájuk. Ha lehet ültet­ni a burgonyát, akkor el vannak foglalva a szállítással, a kibontással. Ellőtte meg itt a műtrágyaszórás. A férfiak munkába állítását mindig ő in­tézi. Reggelenként végigjárja a falut. Ha ő szól az embereknek, akkor jobban jönnek. Mindig a munka fontosságával kezdi. A brigádnak a kukorica meg a burgonya a fő terménye. A múlt évben nyolvcan mázsas átlagterméssel fizetett a burgonya. .Szeretnék, ha az idén még jobban sikerülne. Ezt a ta­vasszal gondos munkával kell megalapozni. — Legelőször a szántásnál kell valamit csi­nálni. Ügy tervezzük, hogy jobb talajmunkát adunk a földnek, mint korábban. Az ered­mény nem maradhat el. — Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a négy év alatt a brigádvezető? — Megismertem az embereket, s hogy ki­nek mit ért a munkája. — Sok gond volt ezzel? Az ölfák mögé besurranó szél fejszecsapá­sok hangját hozza. Az ebédidő befejeződött, az emberek megint munkához láttak. — Az utóbbi időben nem. kellett veszeked­ni. Amikor átvettem a brigádot, még gyakori volt a lógás. Amióta jobb a munka, többet keresnek az emberek, jobban is dolgoznak. — Akit munkába hívnak, megy is? — Ilyenkor akad, akinek nem tudok mun­kát adni. Nyáron mindenkire szükség van, de még előfordul, hogy valakit hiába hívunk. Annak idején, amikor először szóltak neki, hogy vállalja el a brigád vezetését, sokat gon­dolkodott. Félt a feladatoktól. Attól tartott, hogy nem bírja majd a megsokasodott mun­kát. Aztán mégis elvállalta. Amikor látta, hogy munkája mind nagyobb követelménye­ket támaszt, beiratkozott az iskolába. Most a nyolcadik osztályt végzi. — További tervei? — Gondolkodtam mór azon, hogy techni­kumba iratkozom, de félek tőle. Télen még csak menne valahogy, de nyáron nagyon sok a munka. Az embernek alig van ideje ta­nulni. — Mi a legnehezebb a brigádvezető mun­kájában? Gumicsizmáját fényesre csiszolta az avar meg a cserjés erdőalj. Szeme sarkában meg­nyúlt szarkalábak húzódnak meg. — A papírmunka. Ha az ember mindent el akar végezni, akkor a fél napja rámegy Ezt pedig nem lehet, mert kint is mindig akad tennivaló. Az elszámolások többnyire estére vagy vasárnapra maradnak. Nagyon fárasz­tó ez! Rercza Imre A kézi megmunkálást gyakorolják. A technikumban még nincs negyedik osztály. A harmadi­kosok szorgalmas munkájuk­kal szép eredményeket értek el. Mint az iskola első tanulói sokat dolgoztak a tantermek berendezésén, segítettek a gé­pek és a munkapadok elhelye zésében. A teremben közben lelkesen dolgoznak. Horváth József a vasfűrész keretének alkatré­szeivel foglalatoskodik. Rózsa József menetfúró fordítóvason munkálkodik, és közben mé­regeti, nehogy túlreszelje. Kábel József és Szántó Já­nos szintén a fordítóvason dol­— Az elkészült munkadara­boknak mi lesz a sorsa? — Az első darabot — a le­vélnehezéket — az első osz­tályban megvásárolhatják ma­guknak a kis »■mesterek«. A később készített kalapácsokat és vasfűrészkereteket pedig át­adjuk a kereskedelemnek, vagy közvetlenül az ipar veszi át. Megyénk iparosításában so­kat segítenek majd az innen kikerülő fiatal szakemberek. A szorgalmas, odaadó munka meghozza gyümölcsét. Kiss Ferenc Mezőgazdasági könyvhónap február 28-lg t Vásároljon mezőgazdasági szakkönyveket a földművessxövetkexeti könyvesboltokban és bizományosoknál. (3912)

Next

/
Thumbnails
Contents