Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1965. január 17. Nagy beruházásaink EgymiSliárd forint a Bud<s|£esti ÜÉSE«*!ki Egyetem fejlesztésére A íi tantárgy: a programozás A múlt évben (a Pecsora folyó partján, a sarkkörnél) Lebjázs- szkoje falutól négy kilométerre keletre nagy mennyiségű agyagcserepet találtak — gazdag díszítésű agyagedények maradványait. E leletek, azt tanúsítják, hogy a fém nagyon korán eljutott Északra. Az ősi település ásatásai során réz háztartási tárgyak, harci eszközök kerültek elő: különböző méretű nyílfejek, nagy meny- nyiségű szerszám — valamennyit a bőrök megmunkálására használhatták — kaparok, lyukasztók és más tárgyak. A település korát négyezer évre becsülik. Ekkor élte virágkorát a kőmegmunkáló ipar. A történészek azon a véleményen vannak, hogy ez nem ideiglenes, hanem állandó településhely volt. Berjozovka faluban két települést is találtak — az egyik a korai vaskorszak végéről — időszámításunk első évezredének elejéről — a második pedig a középkorból, minden valószínűség szerint időszámításunk első évezredének második feléből maradt ránk. Különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a korai középkorból származó település, — itt ugyanis sikerült fölfedezni egy vashámor maradványait, — egy nagy tűzhelyet korabeli salakkal. Ivan Grom ősember a sarkvidéken Tyiraofejev, szovjet geológus nagy mennyiségű állati csontra és egy kőbaltára bukkant. Tyimofe- jev akkoriban úgy gondolta: ezek paleolit korabeli ember nyomai. 1963-ban a Szovjet Tudományos Akadémia földtani és régészeti részlege újabb ásatásokkal kimutatta, hogy valóban fennmaradt itt a régi kökorszak településének a rétege: az agyagos homokrétegböl 146 mammutcson- tot és egy északi szarvas agancsának egy részét sikerült felszínre hozni és jegesmedve csontokat is találtak. Ez a lelet különösen érdekes, minthogy palolit rétegekben eddig még soha nem bukkantak hasonló csontra. A Jegesmedve nemcsak a zord éghajlati viszonyokat jelzi a jelenlétével, hanem azt is bizonyítja, hogy közel volt a Jeges-tenger partvonulata, ugyanis ez az állat két kilométernél messzebbre nem hatol a tundrába. A Szovjet Tudományos Akadémia expedíciója Vjacseszláv Ka- nivecnek, a történelmi tudományok kandidátusának vezetésével még 1961—63-ben ásatásokat kezdett a Komi Autonóm Köztársaság területén. Ekkor találták meg a régi kökorszakbell kultúra lehetséges központját egy száraz, lakásra Is alkalmas barlangot, amelyet medvebarlangnak neveztek el. Primitív kőbaltákat, kapa- rókat lüket és kést találtak itt. A leletek korát mintegy 30 000 évre becsülik. A Duna partján új épületek emelkednek. Óriás toronydaru cipeli terhét, a szállingózó hóban fehér takarót kapnak a téglahalmok, a szállítószalagok. Népgazdaságunk húszéves, távlati tervének egyik lás színhelye is legyen. Minden szobában beépített rajztábla lesz, külön mosdó, s emeletenként fürdőszobák. Főző- és melegítőszoba, vasaló helyiség és mosoda áll a hallgatók rendelkezésére. Tv-termek, fr=a'Az építkezés kővetkező lépcsőfoka a készülő 3-as számú tanulmányi épület, amelyben tanszékek, laboratóriumok, rajztermek kapnak majd helyet. nagy jelentőségű beruházása készül itt: a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztése. 1958-ban a tervek elkészítésével az ÉM. Középülettervező Vállalatát bízták meg, Perczel Dénes és Kisdi Pál tervezőmérnökök vezetésével több mint száztagú kollektíva látott munkához. A beruházás nagyságát talán egy hozzávetőleges szám is mutatja: több mint egymilliárd forint! Az elkövetkező években még több fiatal mérnökre, megalapozott tudású, frissdiplomás műszaki szakemberre van szükség. A mérnökképzés nagy feladatát látja el — többek között — a Budapesti Műszaki Egyetem. Évek óta zsúfoltságban élnek. Rajzterem, laboratórium, műhely kell, s szűk a kollégium. A tervek szerint a nagy beruházási program az év végére készül el, A program egy része máris megvalósult. Két éve vették birtokukba a tanszékek és a hallgatók az elsőként fölépült villamoskari épületet. gók biztosítják a szórakozást és a pihenést. A beruházási program keretében két nagy konyha és étterem is épül: az egyik kétezer, a másik háromezerötszáz személyes. — A KÖZTI tervező kollektívája most készíti a további terveket. A villamoskari II. épület alapjait az idén rakják le. Tanszékek, laboratóriumok, előadótermek kapnak itt helyet, a földszinten pedig kísérleti csarnokok. Talán az egész építkezés- . cmplexum legérdekesebb része a harmincemeletes toronyház lesz. Építési költsége hozzávetőlegesen száznegyven millió forint. Nyolc sebeslift szállítja majd föl-le a cjoigozókat. A toronyépületben a központi igazgatóság és az elméleti tanszékek helyezkednek majd el. Ezek munkájához nem kell sem laboratórium, sem rajzterem. Jelenlegi helyüket azonban nagyszerűen át lehet alakítani nagyobb légteret igényelő, speciális kísérletező helyiségekké. A 4-es számú tanulmányi épület üveghíddal kapcsolódik majd a toronyházhoz. Itt épül az 1500 személyes nagy kongresszusi terem, amelyet filmvetítésre, színházi előadásokra éppúgy alkalmassá tesznek, mint ünnepélyek, kongresszusok megtartására. A két épü- let között teret képeznek ki. A lánymányosi vásárváros mögött húzódik majd a kollégiumi városrész. Négy magasépületben négyezer hallgató kap helyet, a közvetlen autóbusz hozza be őket reggelente az órákra. Itt lesznek a sporttelepek, sportcsarnokok, fedett uszoda... A Duna-parti épület hatvanhat és fél millió forintba került. Hatszintes, s hozzátartozik egy műhely és egy laboratóriumi rész. Ügy mondják: az egyetem legvilágosabb, legmodernebb része. Nyáron a KISZ az építők segítségére sietett. Két hónapon át nyolcszáz fiatal dolgozott az építkezésen. Az elmúlt tanév végén az egyetem nagy probléma előtt állt. Lesznek-e új rajztermek? A Művelődésügyi Minisztérium, az egyetem és az építők megértő együttműködése lehetővé tette, hogy szeptemberben huszonegy rajzterem már készen álljon, s a félig kész épületben megindulhasson az oktatás! A 3-as számú tanulmányi épület mellett még dolgozik a hatalmas daru: egyéves munka van még hátra. Itt is tanszékek, rajztermek, laboratóriumok kapnak majd helyet. Átadásának határideje. 1965. december 31-e. Épül az ezer személyes fiú- kollégium, ez 1966 közepére készül el, s már túljutott a kezdeti stádiumon a négyszáz személyes lánykollégium építése is. Az igényeknek megfelelően kétágyas szobák sorakoznak majd a kollégiumban, hogy ne csak hálóhely, hanem egyben a kényelmes és otthonos tanuA Budapesti Műszaki Egyetem nagyarányú fejlesztése nem csupán felnövekvő műszaki értelmiségi gárdánk szempontjából hasznos. Ezek a modem, célszerű és esztétikus épületek városrendezési feladatot is betöltenek. A vásárvárossal együtt a hídfő körüli terület kiépítésének is részeseivé válnak. Somos Ágnes A bakui 54. számú iskola udvara éppen olyan, mint bármelyik más szovjet iskoláé. Az aszfaltján játékos ábrák, egyenletek, házak, űrhajók sorakoznak. Legföljebb az a feltűnő, hogy a krétarajzok között néhány integrálszámítást is találunk. Ez az iskola ugyanis számítógépekkel dolgozó jövendő programozókat nevel. Az iskola igazgatója, Rafael Avakov a város egyik legrégebbi és legjobban képzett matematika tanára, aki szaktárgya szeretetét rendkívüli módon tudja beoltani a tanítványaiba. Az iskolában a diákok megtanulják az elektronikus számítógépek kezelését. Természetes, hogy ezért itt a tanmenet is más, mint a többi iskolákban. Több a fizika és matematika óra, hiszen a programozó szakembereknek meg kell tudniuk oldani lineáris és differenciál-egyenleteket, érteniük kell az integrál-számításhoz is. Az iskolában tantárgy a felső matematika. Egyik-másik diák akár egyetemistákkal is fölveheti a versenyt egy-egy nehezebb feladvány megoldásában. Mari Fajtman például a moszkvai állami egyetem diákjai által rendezett matematikai olimpián az első helyen végzett. A kilencedik osztályosok gyakorlati foglalkozásokon kisméretű, úgynevezett asztali számítógépekkel dolgoznak. A tizedikesek már az igazi nagy gépek kezelését tanulják — az Azerbajdzsáni Állami Egyetem és a Kőolajvegyészeti Tudományos Kutató Intézet elektronikus számító-központjaiban. Bakuban máris több vállalat várja, hogy a mostani 9. és 10. osztályosok kezükbe kapják az érettségi bizonyítványt és a szakmai oklevelet. A gyárakban, üzemekben és kutató intézetekben nagy szükség van programozókra. Képünkön: Az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia elektronikus számító-központjában az Ural—2. kezelését tanulják a bakui iskolások. Tarjel Iszmailov még kissé félve nyúl a kapcsolókhoz, de az oktató biztatja: fog az menni, fiú!... J. Samilov A történészek körében nagy eseményt jelent, ha új ősembert településeket fedeznek föl. Eddig elsősorban délen, jóval ritkábban Közép-Európában sikerült ilyen településekre bukkanni. Északon eddig még nem találkoztak az ősember nyomaival. Ezért is jelentősek azok az ásatások, amelyek nemrég értek véget a világ legészakibb ösembertelepülésén, a Pecsora folyó partján fekvő Bl- zovaja faluban. Néhány évvel ezelőtt Jevgenylj A harminc emel eles torony ház távlati rajza. A hatszintes Duna-parti épület már készen áll.
