Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

Hog'ian alakul a lakÚNli^ivxH? • MSZMP MEGVEI BITÖtTSÁr-A ES A MEGYEL TANACS LAPJA FILMESEK A SUKETNEMA INTÉZETBEN Népszerű tudományos oktatófilm készül ^ Élénk, örökmozgó kisfiú osztja Iá a cukorkát. Már min­den kisasztal sarkán van egy- egy szem. Mégsem nyúlnak hozzá a gyerekek. A rendező érdeklődik: — Ez jutalom? — Igen. Figyelje csak meg, hogy nem eszik meg, míg nincs a jutalomra ok ... — mondja a nevelőnő. Az operatőr, Schuller Imre már készített filmet Somogy­bán; íl iláta címmel látta a közönség. Most az óvodások játékait, hangszereit nézegeti. Az örökmozgó gyerek máris ott van, megragad egy kis do­bot meg egy cintányért, majd egy lás habozás után a dob mellett dönt, nagy gonddal ütögeti, lábával minden ütés­hez koppant egyet. Nem hinné senki, hogy a kisfiú süketné­ma. Rengeteg kérdés hangzik el, a filmesek mindent tudni akarnak. Most ismerkednek az intézettel, tanulmányozzák az oktatást, a módszereket, a környezetet. Préda Tibor rendező el­mondja, hogy 16—18 perces népszerű tudományos oktató­A kerékpárost elvitték a mentők. m • ' Nem tartotta meg a követési távolságot Tóth József, a DÉDASZ tehergépkocsi-vezetője, és az előtte hirtelen bekanyarodó Fehér József kerékpárost elütötte. Fehér József nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Isztambul, Várna, Berlin, Bécs: az Autóklub túráinak végcélja Évről évre többen töltik szabadságukat hazánk hatá­rain kívül. Mind nagyobb azoknak a száma is, akik au­tóval keresik föl más orszá­gok fővárosait, nevezetessé­geit. Megyénkből a múlt év­ben több mint hatszáz gép­kocsi lépte át Magyarország határát. Az idén valószínűleg még több autós kel útra. Az autós turisták tekinté­lyes hányada «-maszek« ala­pon indul útra. Sokan azon­ban a Magyar Autóklub ka­posvári helyi csoportjának tú­ráival keresik föl a baráti vagy a nyugati országok vala­melyikét. Az Autóklub somo­gyi vezetői felkészültek az idei — várhatóan növekedő — igények kielégítésére. Hoff­mann Sándorral, a Magyar Autóklub kaposvári helyi cso­portjának elnökével beszél­gettünk arról, hogy hova jut­hatnak el az Autóklubbal a somogyi turisták. — Hazai utakra ma már nemigen lehet túrát szervez­ni. Akinek gépkocsija van, az könnyűszerrel eléri az or­szág bármelyik pontját. Akkor és oda megy, ahova éppen kedve tartja. Nagy azonban az érdeklődés a külföldi túrák iránt. Elsősorban azért, mert a külföldre utazó turista a mi túráinkon nem érzi magát egyedül. Ha kocsijának netán baja esik, a klub vagy a kül­földi társklubok bármelyike készséggel segít. 1965-re igen gazdag progra­mot állítottunk össze. Az év­nek szinte minden szakában lesznek túráink a baráti Cseh­szlovákiába — itt eljutunk a Magas-Tátrába — április 2— 6 között felszabadulási em­léktúrát vezetünk ugyancsak a Tátrába. Pünkösdkor a Prága melletti Hubertus, valamint Karlovy-Vary lesz túránk végcélja. Romániába két túrát szerve­zünk: húsvétkor Erdélybe — ennek útvonala Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, a Békás-szoros, Máramarosszi- get —, pünkösdkor Poianába. Lengyelországba vezet a var­sói Béke-túra. Krakkóba is lesz egy céltúránk. Most kap­tunk meghívást egy lengyel- országi társklubunktól Bytom- ba. Erről azonban még tár­gyalni kell. Júliusban, au­gusztusban és szeptemberben üdülőtúrát vezetünk Várnába. A várnai utasok átkelnek a tengeren, s néhány napot Isztambulban töltenek. A jugoszláv tengerpartra valószínűleg több túrát fo­gunk vezetni a nyáron. A kö­zeljövőben fejezzük be a tárgyalást a jugoszláv Kvar- ner Expressz Vállalattal, amely szállodát, penziót vagy fél penziót biztosít az Isztriai- félszigetre utazóknak. A sportbarátoknak is jó hír­rel szolgálhatok. Csaknem kor­látlan számú hely áll rendel­kezésre az április 18—25-e között sorra kerülő berlini autóversenyre és a berlini NDK—Magyarország labda­rúgó-mérkőzésre; ezekre a sporteseményekre kellő számú jelentkező esetén túrákat ve­zetünk. Klubtagjaink közül néhányan megtekinthetik a Magyarország—Ausztria vi­lágbajnoki selejtező labdarú­gó-mérkőzést Bécsben: har­minc részvevővel túrát indí­tunk húsvétkor az osztrák fővárosba. Korlátolt számban lesz hely a Bratislava—Wien —Semmering túrára, valamint egy ausztriai körutazásra is — mondotta a somogyi autósok elnöke. 5. S. filmet készítenek a nagykö­zönség számára. — Nem arra akarjuk meg­tanítani a nézőt — tehát nem oktató jellegű film lesz —, hogy miként neveljék ők a hallásfogyatékos gyerekeket, hanem azt akarjuk bemutat­ni, hogy milyen nagy küzdel­met jelent egy sükeínéma gye­reket megtanítani beszélni, és a beszédet megérteni, hogy teljes értékű ember legyen. Ehhez gyűjtünk most benyo­másokat. Két hét múlva már forgat a stáb. Belső lámpás, hangos fölvételeket készítenek, így ép­pen olyan létszámú technikai személyzet jön majd, mint amekkora egy játékfilm for­gatásához kell. A negyedik osztályosok hal­lásnevelő órájára is benéznek. A kör alakban elhelyezett asz­talok mellett fejhallgatós gye­rekek ülnek. A magnetofonról dob, cintányér, síp hangja szól; aki fölismeri, az feltart­ja a hangszer képiét. A mag­netofon kérdésére bemutatkoz­nak. A tanár mikrofonon be­szél velük. Néhány gyereknek egészen jól érthető a beszé­de... Záporoznak a kérdések, pe­dagógiai módszerek, technikai megoldások iránt érdeklődnek. A rendező és az operatőr is kipróbálja a fejhallgatót — az előbb javasolta Schuller Imre, fölvehetnék azt is, hogy mit hallanak ezek a gyerekek —, de csakhamar leveszik a hallgatót; kibírhatatlan erős­séggel közvetíti a hangot. Egy hétig forgatják a filmet a kaposvári intézetben. — Az óvodásokkal kezdjük, és felnőttkorig elkísérjük ér­telmi fejlődésüket. A belső föl­vételeket itt forgatjuk, a ke­retjátékot és a kiegészítést Pesten — mondja Préda Ti­bor, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője. S. N. G. Ma kb. hárommillió család él Magyarországon. A rendel­kezésre álló lakások száma ugyancsak hárommillió körül van. Egybevetve ezt a két számot, úgy tűnhet, hogy a lakáshiány nem is annyira szorongató, amint a minden­napi életben látszik. A való­ságban persze semmiféle lát­szat nem takarhatja el azt, hogy kevesebb lakás van a szükségesnél. Ha nem globálisan, hanem részleteiben vizsgáljuk a la­káshelyzetet, akkor azt lát­juk, hogy két tényező hatása érvényesül nagy súllyal. Az egyik tényező: mint a világon mindenütt, nálunk is folyto­nosan áramlik a lakosság a faluból a városba. Ez a többi között azzal a következmény­nyel jár, hogy a falvakban ugyan javul a lakáshelyzet (hiszen a házukat nem viszik magukkal), viszont a városok­ban újabb és újabb lakás­igénylők jelentkeznek, és ezeknek a lakásszükségletét nem lehet máról holnapra ki­elégíteni. A másik a rendel­kezésre álló lakások minősé­gében rejlik. Magyarországon csakis a felszabadulás óta be­szélhetünk társadalmi méretű lakáskultúráról. Természete­sen a tőkésvilágban is épül­tek összkomfortos lakások, de nem a nagy tömegek számára. Hiszen 1949-ben az akkori la­kásállomány tíz százalékában még csak konyha sem volt, s csupán tíz százalékban volt fürdőszoba, 17 százalékában volt vízvezeték, sőt a lakások­nak több mint a felében még villany sem volt. A felszabadulás óta épült több mint félmillió lakás vi­szont már nagyobbrészt kor­szerűen fölszerelt, és biztosít­ja lakójának a kulturáltabb körülményeket. De az elmúlt másfél évtizedben épült laká­sok száma még ma sem sokkal haladja meg az egész lakásál­lomány egyötödét. A többi pe­dig a tőkésvilág öröksége, és továbbra is rontja a hazai la­káskultúra Összképét Így pl. a fürdőszobás lakások száma az új lakásokkal együtt sem sok­kal haladja meg az összállo- mány húsz százalékát. Ezért teljesen érthető, hogy a lakók a régi, primitíven fölszerelt lakásokból a komfortos laká­sokba törekednek. Ez a ván­dorlás magától értetődő kö­vetkezménye az általános jó­lét emelkedésének. Akármi­lyen alacsony is a régi lakások bére az új lakásokéhoz viszo­nyítva, a lakosság zöme in­kább megfizeti a magasabb bért — ami egyébként a ke­resetekhez viszonyítva általá­ban ugyancsak alacsony —, csakhogy végre kényelmes la­kásokban lakhasson. Lakásállomány és lakásépítés (ezrekben) Összes lakás Az év folyamán épült új lakás az év elején Budapesten vidéken összesen 1949' 2467 4,7 28,1 32,8 1960 2758 11,7 46,4 58,1 1963 2909 8,9 43,8 52,7 1964 2949 mindenkori lakásállo­gánépítkezés: a munkáscsalá­mány kiszámításánál termé­szetesen le kell vonni az idő­közben lakhatatlanná vált és lebontott lakások számát. 1963-ban a csaknem 53 000 la­kásszaporulattal szemben több mint 12 000 lakás szűnt meg az országban. Tavaly szeptember végéig az állami építővállalatok jó­val több lakás építéséhez kezdtek hozzá, mint 1963-ban, viszont ebben az időszakban az átadott lakások száma ke­vesebb volt az előző évinél. Erősen megnövekedett a ma­dok háztartási adatai szerint a tavalyelőttinél kb. 40 száza­lékkal többet — a családi összkiadás 5—6 százalékát — fordítottak 1964-ben házépí­tésre vagy ingatlanvásárlásra. A második ötéves terv ösz- szesen háromszázezer új la­kás építését irányozta elő. Eb­ből kb. 70 000 építése marad az utolsó évre. Az ötéves prog­ram tehát — az építőipar ne­hézségei ellenére is — reális­nak bizonyult. Ádám László Ágnese arca gyűlöletet tükröz, Peppino fásult... Pietro Germi, a »Válás olasz módra« rendezője új filmmel szerepel a ma­gyar közönség előtt. Az »Elcsábítva és elhagyat­va« az Ascalone család két lányának, az elcsábí­tott Ágnesének és nővé­rének, Matildnak férj- szerzését mondja eL A család feddhetetlen hírű, Don Vincenzo a szi­cíliai kisváros tisztességes polgára — mindaddig, amíg Peppino, Matild vő­legénye egy unalmasnak ígérkező délutánon el nem csábítja Ágnesét, Don Vincenzo alig tizen­hatéves, csinos kislá­nyát. A lebukott csábító hiá­ba ellenkezik, Don Vin- conzo tettleges meggyőzé­se után írásban kötelezi ma­gát arra, hogy feleségül veszi Ágnesét, Matildnak pedig sza­kító levelet küld. Matild ke­servesen siratja szép exvőle- gényét, de apja már azon buzgólkodik, hogy újabb je­gyessel kárpótolja lányát. Egy elszegényedett báró a ki­szemelt áldozat, s az öröm­mel udvarolgat a jómódú As­calone lányának. Látszólag minden rendbe jön, ám Pep- pinóban ágaskodni kezd a »becsületérzet«. Megvallja szüleinek, hogy nem hajlandó Ágnesét feleségül venni, mert f> 1 az olyan lány, aki nem tudta házasságáig megőrizni a tisz­taságát, nem illik mellé. Az a tény, hogy ő vitte fossz út­ra, számára egyáltalán nem lényeges. Vérbosszú , indul Peppino ellen, de a rendőrség közbelép, és Peppinót elítélik kiskorú elcsábítása miatt. A fogháztól egyedül az Ágnesé­vel kötött házasság mentheti meg. A lányrablással egybe­kötött jóvátétel után mégis a a kisváros tudomására jut Ágnese gondosan eltitkolt bu­kása, aki ezért majdnem ál­dozatául esik egy nyilvános bosszúnak. Ágnese idegössze­roppanása után — míg Don Vincenzo haldoklik — meg­történik az esküvő. Ágnese arca gyűlöletet tükröz, Peppi­no fásult: házasságuk jöven­dő »boldogsága« van arcukra írva. Germi ebben a filmjében nem egyedi esetet mond el. Ezek a házasságok vezetnek ahhoz a gyűlölethez és azok­hoz a gyilkosságokhoz, ame­lyek közül egyet a »Válás olasz módra« című filmjében is láttunk. _ ___ m ®.sGkrojK Érdekes adatok Amerikában nemrég egy nem hivatalos szervezet alakult, hogy segítségére legyen azok­nak, akik úgy érzik, kevés hiábavalóságot tudnak. A szervezet tagjai a világ min­den részéből úgyszólván hasz­navehetetlen, jelentéktelen adatokat gyűjtenek, s azokat lapokban közlik. Az ember figyelmét például eddig elkerülte az a kétségbe­vonhatatlan tény, hogy az író­géppel leírt vesszőnek is van súlya. A szervezet egyik tagja megállapította, hogy az író­géppel leírt vessző súlya 0,000000035 uncia. Aki nem hi­szi, ellenőrizheti. A szervezet egy másik tagja sokáig nem tudott nyugodtan aludni, mert nem tudta, mi­lyen »gyors«« a csigalassúság. Végül ezt is megállapították. Azt mondják, hogy a csiga — egy névtelen szakértő szerint — óránként körülbelül 500 cen­timéteres sebességgel halad. Az már régóta köztudomású, hogy Svédországban majd min­den harmadik ember Johns- son. Azt azonban kevesen tud­ják, hogy hány Ivanov él Moszkvában. A szervezet egy másik szakértőjének becslése szerint mintegy 90 000. Már korábban kiszámították, hogy egy-egy háziasszony na­pi munkája közben, egész éven át és egész életében mennyit gyalogol. Most azt is kiszámították, hogy cg& em­ber átlag 115 000 kilométert tesz meg életében gyalog. Azt is megállapították, hogy mivel a testek melegben kitá­gulnak, hidegben összehúzód­nak, az Eifíei-torony is maga­sabb nyáron, mint télen. Kogy mennyivel? Szakvélemény sze­rint pontosan 16 centiméterrel. (The Weekend) * * * Favorit az E betű Miközben készülnek a könyvek, újságok, folyóira­tok, a betűszedő nyomdászok leggyakrabban az e és az a betűt veszik elő. Nyelvünk ezeket a hangokat használja leggyakrabban. A különböző hangok előfordu­lásának ismerete a betűön­tők számára igen lényeges, mert ennek alapján állítják össze a betűgarnitúrákat, amelyekben nem egyforma arányban találhatók a külön­böző betűk. Az öntödében, ahol egy év alatt 40 tonna ólomötvözet­ből formálják az írásjeleket, számon tartják, hogy egy ki- lencezres garnitúrához — amelyben mintegy 250 féle írásjel van — 400 e tartozik, s csak ezután következik az a 360-as létszámával, míg az i-ből 280 csatlakozik hozzá­juk. A mássalhangzók közül a legtöbbször az r«re és a z- re van szükség, az r-ből 240, a z-ből 200 kell. Érdemes mindezt összevetni a német nyelvvel. A németben szin­tén az e hemzseg. Egy ugyan­ilyen nagyságú betűcsalád­ban 560 van, míg az i-ből 350, az r pedig még az a-t is megelőzi, az előbbiből 300, az utóbbiból 240 tartozik, egy garnitúrához, ott a z 80-as létszámával szinte kisebbség­be kerül. A társadalmi, a technikai fejlődés befolyásolja a nyelv­ben használatos hangok ará­nyát is. A nyomdászok sze­rint mostanában például sokkal több i-re van szükség szedés közben, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Mellékesen megjegyezzük, hogy ennek a néhány sornak a leírása közben a gépírónő mintegy százszor ütötte le az e-t. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Sizottsága es a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő) WIRTH LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár, Latinka Sándor u. i Telefon 15-10. 15-1L. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka 8. u. 2. Telefon 15 18. Felelős kiadó} Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüulr meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. La Unka Sándor utók 6.

Next

/
Thumbnails
Contents