Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-13 / 10. szám
Esedékes a kötelező gépj ármű-Mzf osítá s Kártérítés, életjáradék — az Állami Biztosítótól • AZ.' MS'ZMP MEG VEI filZ©Tf?A<?Á fS A MEGYE! TANACS LAPJA Kegyetlen vígjátékok-EZERNYI KÉRDÉS Ősbemutató a Csiky Gergely Színházban Nem, lehet egykönnyen megnyugodni a Csiky Gergely Színház legutóbbi bemutatója után. Napok múlva is vitázik az ember, föltevéseket latolgat, és rájön, hogy elmélete nani helytálló; minduntalan olyan dolgokat fedez föl, amelyekről eddig elfeledkezett, s ez újra meg újra romba dönt minden maga gyártotta elméletet. És minden ilyen romba dőlés után tucatnyi »-miért?-« bukkan elő. Mrozsek érdekes íróegyéniség. Ezer arca közül, áttételes jelzésrendszeréből, több síkú mondanivalójából nehéz kiválasztani az egyértelmű igazit. Olykor még szándékát sem lehet tudni: meghökkenti a nézőt, de megnyugtatást nem ad, ezernyi kérdésével magára hagyja. Mrozsek nem gondtalanul és felszabadultan nevettető. Egyéni műfaj ötvözete: a dráma-vígjáték inkább megdöbbent, és kínzó bizonytalanságot okoz. Három vígjátéka közül a Bűbájos éj a közérthetőbb és szórakoztató. Általános emberi gyöngeséget, az alakoskodást figurázza ki. Kedves Kartárs és a Kartárs közös álmukban mutatják meg igazi arcúkat. A legtöbb vitára a Károly című vígjáték ad okot. A történet a jelképek halmazából kihámozva röviden ennyi: egy ember áruló lesz, hogy mentse a bőrét; erőszakkal, halálfenyegetéssel kényszerítik. De kik? Örültek? Megszállottak? Fasisztáik? És ki Károly? A szemorvos is — akinek valódi neve nem Károly —, és az is, aki véletlenül ezt a nevet kapta? Mindenki Károly, aki nem őrült? Vétkesek és ártatlanok egyaránt? És lehetne kendőzni tovább, vég nélkül. Mrozsek irodalomtörténész értékelői is bizonytalanok. Az Európa Könyvkiadó föltevéseket sorol róla kötetének utószavában. Idézem: »...újabb műveiben mintha saját rettegését vetítené ki a külvilágba, de bízzunk benne, hogy nem így van. A Sasfészek alkonya írójáról joggal feltételezhetjük, hogy maga nem retteg, hanem tudja: a mi világunkban az embertelenség nem végzetszerűen uralkodik az ember felett, immár a kapitalizmusban sem..»Nem mondjuk, hogy rossz úton jár: ellenkezőleg, nagyon jó, de veszélyes úton halad. A veszély elsősorban saját művészi pályáját fenyegeti: ha megreked az embertelenség ábrázolásában, akkor Kafka-epigonná válik, és tartalmilag is messze kerülhet eredeti szándékaitól. De ha továbbjut, a rettegés feloldásáig, azaz az embertelenség leküzdésének ábrázolásáig, akkor remekműveket írhat.« A nyílt tengeren című vígjáték groteszk helyzetei egy ideig szórakoztatónk, s kétkedésekkel vegyes mosolyt, nevetést váltanak ki. A néző mindvégig biztos abban, hogy valami módon élelemhez jut a három hajótörött, hiszen ha a postás egészen természetes módon bukkan föl a tenger közepén táviratot hozva a Kicsinek, ugyanaz megtörténhet ennivalóügyben is. Meg is történik — kevésbé meglepő módon. A ládából előkerül a borsos borjúhús, s megkönnyebbülten sóhajt fel a szemlélő, de a nevetést tarkára fojtja a Kövér utolsó mondata, amely eldönti, hogy mégsem kegyelmeznek. Ez a bohózat állítólag Mrozsek amerikai élményeit mutatja be, azt, hogy az erősebb felfalja a gyöngébbet. Teljesen szabályosan, az etikett előírásai szerint, kés, villa rendben, sőt, a virágváza sem hiányzik az asztalról. Ke gyetlen bohózat... A darabok bonyolultsága, jelképrendszere nehéz feladat •ké állította Giricz Mátyás rendezőt. Nem sok lehetőséget kínált a körülhatárolt kis térben mozgatható két-három ember sem. Hiányt éreztünk a Károly légy jelenetéiben, jobban ki lehetett volna játszani. Kevés segítséget kapott a néző ebben a darabban a megértéshez. Karikírozással többet kellett volna sejtetni. Legalább a rendező értelmezését. Ügyes megoldás volt a Bűbájos éj indítása, a sötét szobában az ajtó nyitására megvillanó tükör. Megadta a darab mottóját: tükröt tartok elétek, ismerjétek meg magatokat. Szellemes zajösszeállítás kísérte a bohózat néhány jelenetét. Jó ötlet volt A nyílt tengeren című darabban a szereplőket félig bohócnak, illetve a Kicsit Pierrot-nak maszkírozni. A szereplők teljesítményén lelkesedést éreztünk, az újdonság varázsa mégsem hozott kiemelkedő színészi alakítást. Feladatukat jó szándékkal, becsületesen oldották meg. Máriáss József a Szemorvos szerepében egyenletesen, hitelesen ábrázolta az árulóvá válást, a fent említett légyjelenettel maradt adósunk. A Kövér hajótöröttet jóindulatú- gonoszra formázta, ezzel is növelve a kétség-eket és a megdöbbenést. Horváth Jenő, a Kicsi hajótörött az előadás egyik erőssége volt. Kun Vilmos a Kedves Kartárs és az Unoka szerepét játszotta. Egyébként jó alakítását kár volt az Unoka szerepében apró túlzásoiucal tűzdelni. Így néhol gonoszság helyett megbocsátható értelmi fogyatékosságot éreztünk. Garay József karakterfigurája jól sikerült. Gáti György az ala- koskodó kicsinyes Kartárs szerepét hitelesen játszotta. Mile- tics Mária dekoratív jelenség volt, szerepe másra nem adott lehetőséget. Homokay Pál az érdelvből helyeslő, bólogató, készséges figurát jelenítette meg. Kiss László vegyes hatást keltett maszkja miatt. Holl János rövid szerepében a darab egyik fordulójához járul hozzá. Tarr Béla díszletei közül ötletes A nyílt tengeren színpadképe. A Károlyban kilógott a környezetből a túl magasra akasztott, modern szemvizsgálati tábla. Hűvösen fogadta a közönség Mrozsek kaposvári ősbemutatóját. Elsietett vállalkozás volt bemutatni ezeket a vígjátékokat. A közönség nem kaphatott választ ezernyi kérdésére. Mrozsek kétségtelenül izgalmas, de sok problémát okozó szerző. Éppen ezért nagy kockázat — és nem csak anyagi kockázat — volt őt bemutatni. Ezt nem menti a színház jó szándéka sem. S. Nagy Gabriella A múlt évi statisztika a közlekedési balesetek emelkedéséről számol be. Egy kis figyelmetlenség, köd, síkos út, s a leggyakorlottabb, legóvatosabb vezetőt is érheti baleset. Sok ezer forintot fizet ki évente az Állami Biztosító, amikor a kötelező szavatossági biztosítás alapján vállalja az üzemben tartó kártérítési kötelezettségét. A balesetet szenvedett ugyanis nemcsak gyógykezelése költségeinek megtérítését kérheti, hanem felgyógyulásáig ■jogosan igényelheti a keresetéből kiesett összegei is. S ha a sérülés miatt rokkanttá válik, csökken munkaképessége, megfelelő életjáradekot ítélnek meg számára. A balatoni országúton egy Trabant karambolozott egy szabályosan haladó Wartburggal. A balesetet okozó helyett az Állami Fí.z- tosító fizetett 70 000 forintot gyógykezelési költség és keresetkiesés címén. Az egyik sérültnek pedig, aki egész életére megrokkant, élethossziglan 1070 forint havi járadékot folyósít, ezenkívül megtérítették a tönkrement Wartburg értékét is. Nemritkán fizet az Állami Biztosító megyei igazgatósága nagy összegű kártérítést. B. S. kaposvári lakos helyett 20 000, S. D. somogyszili lakos helyett 18 000, P. J. kaposvári lakos helyett szintén 18 000 forintot fizettek ki 1964-ben. Az I960, évi biztosítási igazolást a szövetkezeti és a magángépjármű vek tulajdonosai- nak ki kell váltaniuk. Helyes, ha ezt a gépjármű iratai között tartják, ugyanis a rendőr- hatóság felszólítására fel kell mutatni. Bár a biztosítás a nem állami tulajdonban levő gépjárművekre kötelező, az állami kocsik okozta károkat is — kivéve a célfuvarozási vállalatokét — a biztosítóhoz kell bejelenteni. Sok hízott sertés talált gazdára tegnap a disznó^iacon (Tudósítónktól.) Egymást érték a hízott sertést szállító kocsik a tegnapi piacon. Vevőben sem volt hiány. Az eladók a múlt évihez hasonló árakat kértek állataikért. A 140—180 kg-os zsírsertések hamar gazdára találtak, a két mázsán felüli hízókat azonban már nehezebben tudták eladni. Viszonylag kevés volt a 110—140 kg-os sertés, bár sok vásárló ilyent szeretett volna venni. A kora délelőtti órákban az eladók 19—19,50 forintot kérteik egy- egy szebb hízó kilójáért, később általában kilónként 18— 19 forint közötti áron cserélt gazdát egy-egy hízott sertés. Üzemi baleset a cukorgyárban A múlt héten az a hír járta Kaposváron, hogy a cukorgyárban halálos kimenetelű baleset történt. A hír nem felelt meg a valóságnak. Történt ugyan baleset, de nem végződött halállal. Orsós Imre csupán zúzódást szenvedett. A segédmunkás csillét tolt társaival. A csille lezuhant a sínről, s amikor vissza akarták tenni helyére, ráesett Orsós lábára. A segédmunkást kórházba szállították, azonban csakhamar hazaküldték, mert nem szorult kórházi ápolásra. A balesetről jegyzőkönyvet vettek föl. Méig nem tudták pontosan megállapítani, hogy a sérülésért ki a felelős. Feltehetően Orsósnak és társainak figyelmetlensége idézte elő a bajt. — A könnyebb sérülés is arra kell figyelmeztesse a gyár dolgozóit, hogy legyenek elővigyázatosabbak — mondotta a gyár balesetvédelmi felelőse. Az a tény, hogy az üzem korszerűtlen, s hogy sok dolgozónak nincs meg a kellő gyakorlata, szakképzettsége (gyakran cserélődnek a munkások), sok veszélyt rejt magában. Emiatt 1962-ben, 1963-ban és 1864-ben is történt halálos baleset. Ha a munkások megtartják az utasításokat, jobban vigyáznak a maguk és társaik testi épségére, nem fordul elő többet halálos baleset, sőt a könnyebb sérüléseket is elkerülhetik. Csak ketten élték túl a jugoszláviai bányaszerencsétlenséget Mint ismeretes, súlyos szerencsétlenség történt Jugoszláviában a Kraljevo környéki szénbányában. A tragédiát valószínűleg az okozta, hogy felrobbant egy kompresszor, és a légnyomástól beomlott a bánya egyik föld alatti járata. Ezen a szakaszon 16 bányász és szerelő dolgozott, közülük csak kettőnek sikerült a felszínre jutnia. Habár a mentőcsapatok tagjai szinte emberfölötti munkát végeztek, munkájuk hétfő éjfélig nem járt eredménnyel. A gomolygó füst- és gázfelhőben csak nagyon nehezen haladnak előre, és a munkát többször félbe kellett szakítani. A késő éjszakai órákban a mentőosztag két tagja a füsttől és a mérges gáztól eszméletlenül esett össze. SZOMBAT ISTI ff OLES'-BAN — Lányok, egy látogató jött Fürsth Jutkával! Percek alatt elterjedt a hír a Kállai Éva Leánykollégium titkos láncrendszerén, hogy idegen érkezett. Jutka megmagyarázza, hogy azért van ez, mert szokatlan időpontot választottam, ilyenkor nemigen jön látogató a lányokhoz. Ahogy lépkedünk a folyosón, hallom a társalgóból kiszűrődő zajokból, hogy valaki a világűrben bolyong. Az előbb Aznavour, Tirini Lopez, most meg Manfred Mann számait hallom a rádióból. Már vége a kimenőnek, mindenki úgy tölti a szombat estét, ahogy akarja, illetve, ahogy lehet. A negyedikes tanulóban — a jelekből ítélve — lázas munka folyik. Bár mindössze tíz-tizenkét lány ül a padokban, mindenütt kipakolva a könyvek, a füzetek. — Rengeteg a tanulnivaló, hidegrázást kapunk, ha az érettségire gondolunk — mondják. — A tanárok már hónapok óta ezzel ijesztgetnek bennünket... — Melyik tárggyal van a legtöbb baj? — A matematikával — válaszolják egyszerre, csak egy szürke pulóveres, rövid hajú lány rázza a fejét. — Inkább a statisztikával. Közben Jutka kipakolja táskája tartalmát a padra. Nyolc könyvvel tért vissza a könyvtárból. — Ilyen sok idő marad az olvasásra? Tiltakoznak. Dehogy, épp csak a kötelezőt tudják elolvasni. — Persze, a Fürsth, az más — jegyzi meg Szabolcs Zsuzsa. — Soha nem tanul, mégis tud. Elmondják, hogy jut azért idejük a tanuláson kívül másra is, hisz kell egy kis kikapcsolódás. — Például levélírásra — szólal meg az egyik szőke lány, aki eddig elbarikádozta magát egy tankönyvvel. Nagy nevetés. Rögtön azt kezdik számolni, hogy ki hány helyre ír hetente. — Szülők, nővér, »unoka- báty«, jobb oldali, bal oldali. — Párhuzamosan? — Ajaj... Ács Ilonka, Ulreich Mária, Harsányi Rózsa a politikai körüket említi. Figyelemmel kísérik, megbeszélik a politikai eseményeket. — A mi körünk második óta híres a kollégiumban. S rögtön rátérnek a legfrissebb belpolitikai eseményre, az árváltozásra. Peregnek a kérdések; az egyik a benzin áráról érdeklődik azzal az indokkal, hogy csak lesz valaha kocsija. A másiknak az a problémája, hogy mit jelent a pénzügyi zárlat. — Nem vagyunk híján az érdeklődésnek, ugye? — kérdezi mosolyogva Jutka. — Néha olyan kérdésekkel állunk elő, hogy csodálkoznak a tanáraink. Hét órakor vacsorázni mennek, ilyenkorra már megtelik a társalgó is. Főként ma este, amikor a Szelistyei asszonyokat sugározza a televízió. — Nem mindenki néz tévét — közli Jutka —, akadnak, akiket egyáltalán nem érdekel az operett, még akkor sem, ha Latabárt láthatják ... Akkor látom, hogy igaza van, amikor felmegyünk a negyedikes hálóba. Az egyik lány a szekrényt rendezgeti, a másik a haját szárítja a cserépkályhánál, mások takaróba burkolózva ülnek az ágyakon, hímeznek, olvasnak. Kiderül, hogy itt is a tanulás, a közelgő érettségi a központi kérdés. Ök azonban inkább azon törik a fejüket, hogy mi lesz azután, sikerül-e a fölvételi. Hajnalka az egyik emeletes ágy tetejéről szól le. — Szerintem protekció nélkül nem megy ... Többen bólogatnak. Egy piros pulóveres kislány azt fejtegeti, hogy az emberwm SOf£Oi< nek előbb tisztába kell jönnie magával, utána döntsön a »hogyan tovább?« kérdésben. Szerinte az érettségi alkalmas arra, hogy eldöntse, kiben mi van, mennyit ér. Vita kerekedik, pattognak az ellenérvek. — Tizennyolc éves korodban azért illik már tisztában lenned magaddal... — Az érettségi teljesen a szerencsén fordul meg, millió példa van rá. — Kell, hogy elképzelései legyenek az embernek. Persze ügyeljünk arra, hogy reálisak legyenek. Valaki egyszerre más vágányra tereli a beszélgetést. — Legrosszabb esetben férjhez megyünk! Harsány derültséget kelt a házasság mint »legrosszabb eset«. — A témánál vagyunk — jegyzi meg az egyik —, bármiről beszélünk, mindig itt kötünk ki... Egyre többen leszünk a hálóban, a hosszú hét után pihenni akarnak a lányok. A sötétben tovább folytatják a beszélgetést, amihez az egyik paplan alatt megbúvó táskarádió zenéje adja az aláfestést. Strubl Márta Hogyan biztosítják a békés egymás mellett élést Noé bárkájában ? Dino de Laurentiis mostanában forgatja a nagyszabású bibliafilm özönvíz fejezetét. Meglehetős fejtörést okoz Noé bárkájának »hiteles« fölvétele a sok különféle állattal. A biztonság okáért néhány trükkel biztosítják, hogy az állatok békésen megmaradjanak egymás mellett a viszonylag szűk hajótérben. Az állatokat, kétszáz párt, köztük jaguárokat, elefántokat, csimpánzokat, zebrákat, egzotikus madarakat, kígyókat lámákat és kengurukat, egy német cirkusz segített beszerezni. Már hónapok óta együtt tartják őket, hogy megszokják egymást, de azért — biztos, ami biztos — a vérengzőket a közönség számára láthatatlan golyóálló üvegfallal veszik körül, az elefántok lábát vasláncokkal rögzítik a földhöz, és rendkívül vékony nylonhálókkal akadályozzák meg a madarakat a rendszertelen röpködésben. Noé bárkáját Dino de Laurentiis 300 munkással 12 hét alatt építtette meg mintegy 300 000 dollárért. Jobb későn... Az amerikai Illinois államban nagy pompával ülte meg lakodalmát Charles Wern és Olivia Brown. Az eljegyzést még 1898-ban tartották, de azután 66 éven keresztül nem szánták rá magukat a »döntő lépésre«. Végül a 94 éves vőlegény kezdeményezte a házasság- kötést. * * * Ismeri a helyzetet — Sajnálom, de ebben a városban nem találok vendéglőt. — Van egy, de ha ott étkezik, még jobban fogja sajnálni, hogy talált. Emlékezőtehetség — Roppant jó az emlékezőtehetségem — mondta valaki a napokban. — Evekig eszemben tartom az emberek nevét és arcát. Csak azt felejtem el, hogy melyik archoz tartozik egy-egy név. * * * Almok — Haj, hány agglegény álmodik megértő feleségről! — És hány férj! Bűbájosok Párizsban 50 000 különféle bűbájost tartanak nyilván. A jövendőmondók, igazlálók, tenyérjósok stb. száma állandóan emelkedik. A Figaro közölte, hogy ebben a tekintetben Párizs minden rekordot megdönt: száz lakosra jut egy sarlatán. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye» Tanáén lapja. Főszerkesztő» WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. I5-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. o. 2. Telefon 15 18. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg. és oem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a be!y» postahfvatalokná* és postáskézbesftőknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 Fi Index: 25067. Készült a Somogy megye: Nyomdaipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca L
