Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
Vasárnap, 1965. január 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP ES NYÁRON IGÉNYEK LEHETŐSÉGEK HIÁNY, télen munkaerő-fölösleg — ez nyomja rá bélyegét a siófoki járásban a foglalkoztatottság problémájára. Az ok nyilvánvaló: Balaton-parti jellegzetesség, hogy az idegenforgalmi idényben sok száz ember talál munkát a kereskedelemben, a vendéglátóiparban stb., mihelyt azonban bezárnak az üdülők, szélnek eresztik az embereket, tíz hónapig nincs szükség rájuk. Ezzel a megoldásra váró kérdéssel a minap foglalkozott a járási tanács végrehajtó bizottsága: Kádár Gyula munkaügyi főelőadó terjesztette be jelentését az 1964-beni kialakult helyzetről. Érdekes számadatokat találunk ebben a jelentésben. A múlt év januárjában 262 bejelentett munkahely volt a járásban, és 20S személyt helyeztek el. Májusban már 2159 munkahelyet jelentettek be, és 2005 személy kapott állást. Decemberre újra változott a helyzet: 110 munkahely volt és 107 jelentkező. A számadatok látszólagos ellentmondása — hogy januártól decemberig több a munkahely, mint a munkás — abból fakad, hogy a férfi szak- és segédmunkásokra egész évben szükség van. Jelenleg is mintegy 500 férfit alkalmazhatnának különféle munkákra. MAS A HELYZET A NŐKNÉL. A téli időszakban mintegy 400 lányt, asszonyt kellene elhelyezni, munkába állítani. Ka ehhez még hozzászámítjuk, hogy a járásból megyén belül más járásokba 354, más megyébe pedig 125 nő jár el, hogy a munkaképes 14—55 év közötti nőkből 3146 nem dolgozik, bizony nagyra emelkedik ez a szám. Elsősorban természetesen a nyáron is dolgozó nők téli foglalkoztatását kellene megoldani. De hogyan? — és ez a nehéz kérdés. Farkas József,Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet elnöke — mint aki sokat tud segíteni — a következőket mondatta: — Szövetkezetünkben akár máról holnapra százötven nőt is alkalmazhatunk bedolgozóként Megrendelésünk és anyagunk van: csak az első negyedévre tízezer darab szalmád ísz- fonatú üveget kell készítenünk. Ha a SZOT-tai sikerül megállapodnunk, és márciusig vagi’ áprilisig kapunk egy fűthető üdülőt ahol dolgoztatni tudjuk az asszonyokat, csökkenni fognak a siófoki gondok. Az ősszel még egy kedvező lehetőség adódott: a Budapesti Konzervgyár Vállalat a Balatoni Halászati Vállalat által MUNKAERŐ-fogott halat Siófokon dolgoztatta fel félkész árunak, mert a fővárosban munkaerőhiánynyal küszködtek. Sok embernek biztosítottak így munkát — de ez is csak ideiglenes volt ...ÉS A TUDOMÁNY EZUTÁN MEGÁLL, más lehetőség nincs. Dr. Molnár Péter, a járási tanács vb-elnökhelyettese így beszél erről a kérdésről: — ősztől tavaszig a legnagyobb erőfeszítésbe kerül, hogy egy-egy családanyát elhelyezzünk. Ha valaki megözvegyül vagy elválik, és a gyermeknevelés reá hárul, sokszor azt sem tudjuk, mit tegyünk vele, hol adjunk neki munkát. Keserű hangon említi, hogy Nagyatádon működik a MÉK egy tartósítóüzeme, holott Siófokon nagyobb szükség lenne rá; hogy a MÉK diótörőüzemé.- ben már karácsony előtt befejeződött a munka; hogy nincs hagymaválogatás sem, pedig ezzel is sok nő kereste meg a kenyerét A helyzet pedig egyre rosz- szabb lesz. A következő öt évben az általános iskolákban háromezer-ötszázán, a gimnáziumban hétszázhatvanan fejezik be tanulmányaikat Mindenki nem tanulhat tovább, sok fiatalnak kellene munka, olyan lehetőség, amely télen- nyárom megélhetést biztosítana. A műit év novemberében tartott országos idegenforgalmi kollokviumon dr. Csanádi György közlekedés- és posta- ügyi miniszter arról beszélt, hogy a modem idegenforgalom megköveteli a jól képzett szakember munkáját. Ez a kijelentés a Balaton-parti idegenforgalomra is vonatkozik. Idegen nyelveken beszélő kereskedőkre, felszolgálókra és sok-sok egyéb szakemberre lesz szükség a következő években. Ha megvalósul a Balatonpart kijelölt területein a téli üdültetés, akkor már nem csupán időszaki munkások kellenek. Addig viszont áthidaló megoldásokra van szükség, olyan intézkedésekre, mint amilyeneket például a Somogy megyei Élelmis zer-ki skereskedelm i Vállalat tett: harmincöt háziasszony, fiatal lány részvételével bolti eladókat képeznek. Más szakmák is indíthatnának tanfolyamokat leendő szakembereik számára. ÜGY VÉLJÜK, nemcsak a siófoki járás, hanem az egész Balaton-part munkaerőhelyzete alapos tanulmányozást érdemelne, közgazdasági elemzésre lenne szükség, hogy változás történjék, Polesz György Gyermeke jövőjéért a szülő a felelős! Erre nemrégen a Nagy. atádi Járási Tanács szabálysértési előadója figyelmeztette — 500 forint bírság kiszabásával — N. Rózsának a Kutasi Általános Iskola nyolcadikos tanulójának szüleit. A bírság jogosságát és a szülők felelőtlenségét sok minden igazolja. N. Rózsa elmúlt tizenöt éves, s talán szégyelli, hogy nála fiatalabbakkal kell egy osztályba járnia. Pedig hogy befejezze iskoláját — ha nem is akar tovább tanulni —, az ő érdeke, és nem az iskoláé, a tanároké. Mégis ebben a tanévben csak szeptemberben több mint tizenkét alkalommal hiányzott. Több tanára, az iskola igazgatója, a járási tanács művelődési felügyelője is beszélt vele meg a szüleivel, levélben is figyelmeztették őket, ne engedjék, hogy a gyermek utolsó iskolai évét elhanyagolja. N. Rózsa ennek ellenére sem járt iskolába, sőt, a szülők kérték az igazgatót, járuljon hozzá, hogy leányuk abbahagyhassa a tanulást. Kérelmüket azzal indokolták, hogy amíg ők a termelőszövetkezetben dolgoznak, leányuk elvégzi otthon a házi-, munkát. Az igazi ok azonban nem ez. A tizenöt éves leány eljegyzett menyasszony, és szülei hozzájárulásával házasságot akar kötni. Az iskola igazgatója nem teljesítette a szülők kívánságát, hanem jelentette a hiányzást a járási tanácsnak, és a szabálysértési előadó figyelmeztette a szülőket gyermekük iránti, a lányt pedig az iskolával szembeni kötelességére. N. Rózsa azóta nem hiányzik ugyan, a tanulással azonban nem törődik. Államunk törvényt hozott, hogy az általános iskola elvégzése kötelező, és a gyermek tizenhat éves koráig tar nuljon, ha addig nem végezte el általános iskolai tanulmányait. Némelyek azonban nem értik meg e törvény célját, jelentőségét. De milyen szülő az, akit bírsággal kell a gyermeke iránti kötelességére figyelmeztetni? Sz. L. Növekszik a szovjet újságeiőfizeíök száma A Szovjetunióban 1965-re 24 és fél millió példányszámmal több központi lapot és folyóiratot rendeltek az előfizetők, mint 1964-ben. E sajtótermékek egyszeri példányszáma csaknem eléri a 90 milliót. Különös/ népszerűségnek örvend a Pravda, az Izvesztyija, a Komszomolszkaja Pravda, a Trud, a Krasznaja Zvjezda és a Pionyerszkaja Pravda. Jog, kötelesség — vélemény Szabadiban följegyzett mondatok Két kérdés — négy felelet. Mi egy tsz-tag kötelessége, és mi a joga? E kérdéseket egy levél olvastán teszem föl. »... mert még követünk el hibát, megsértjük a tsz-demok- ráciát mi vezetők is; a tagság többnyire meg csak a jogait érti alatta... nem ismeri mindenki a szó szerinti értelmét, hogy a demokrácia a jogokat biztosítja, a kötelezettségeket pedig megköveteli... Erről sokat hallottunk már, de még nem eleget... Herceg József, Szabadi, tsz-elnök.« Pár soros levél, sok benne a le nem írt, ki nem mondott gondolat. Jog, kötelesség — szigorú, kemény szavak. És mennyi, de mennyi minden tartozik hozzá, mennyi minden kell ahhoz, hogy a mindennapok gyakorlatában úgy értelmezzék őket, ahogy szükséges! — Az én véleményem szerint a mezőgazdasági fejlődés igen nagy. A fő hibát abban látom, hogy nincs ezzel párhuzamban az öntudat alakulása. Az emberek ugyan hallgatnak rádiót, olvasnak újságot, csakhogy a hallottak annyiban maradnak meg bennünk, amennyiben azok az ő jogaikat érintik. — Herceg József nemcsak a falujában tapasztaltakról beszél, hiszen számtalanszor kicserélte már véleményét más szövetkezetek irányí- tóivai is. — Az a változás, amely most mezőgazdaságunkban végbemegy, forradalmi átalakulás. Harc. Nekünk, vezetőknek kell az élvonalban lenni. Egyikünk így sebesül meg, másikunk úgy hullik el, hó. nincsenek segítőtársak. El kell érni azt, hogy az egyszerű ember is segítsen a vezetőnek olyan problémák megoldásában, amik a szövetkezet fejlődését szolgálják. Ez nemcsak jog, hanem kötelesség is... Szabadiban — nem ismeretlen ez a környéken — a vezetők és a tagok között jó az összhang. Nem ritka már az olyan ember, aki javaslatot tesz, vagy alkotó-bíráló módon támogatja a vezetőket a szövetkezet sorsának irányításában. Azonban sokuk — és ez a jellemzőbb — még tartózkodik a szólással járó felelősségtől. Az »-engem ne okozzanak, ha nem jól sikerül« jelszó egy kicsit bástya is, ami mögött meg lehet húzódni; lehet becsületesen dolgozni is, de a felelősséget át is lehet ruházni másokra. Szövetkezeteink tagjai általában ismerik jogaikat. Talán arról kellene többet beszélni, hogy a kötelességek közé nemcsak a kétkezi munka, hanem a felelősségvállalás is oda tartozik. 2 Látogatóban Radnóti olasz fordítójánál Rómában, a Via dei Gier- nalisti 25.-ben laknak Gian ni Totiék. A bejárat körül pálmák, oleanderek, az első emeleti ablakban tűzpiros muskátlik pompáznak. A haliból nyílik Gianni dolgozószobája. írógépe mellől mosolyogva áll fel, tört magyarsággal köszön. Az időt megtréfálva kopaszodó fiatal költő. Könyvtára erdejében külön polcon a fiatal életút gazdag termése figyelmeztet, hogy rangos ember, magasan szárnyaló költő. József Attila első szép olasz fordítása és értékelése, esztétikai tanulmányai, műfordítások, kritikák, publicisztikák, szép verseskötetei a mai olasz irodalom élvonalába sorolják. Naponta szerez érvényt azoknak a forradalmi impulzusoknak, melyek tisztán szövik át életét. Üj irodalmi műfajt teremtett: nagyon érdekes, plakátműfajt. Ö írja, szerkeszti. Mexikói, spanyol, olasz metszetek tiltakozó szövegekkel, saját költeményeivel. Egész munkásságában az újfasizmus létrejötte elleni sürgető cselekvésre szólít fel nagy humanizmusai. E Miklós Radnóti SCE ÖVEI tSOLf \ MQ Radnóti Miklós válogatott verseinek tete. olasz nyelvű kö3Ennio Calabria olasz művész illusztrációi.) Felesége, Marinka Dallos szintén költő, műfordító, publicista. Szép frigyet kötött a fiatal magyar költészet az olasszal, a Lőrinciből származó Marinkával és a római Giannival. A nyáron Keszthelyen találkoztunk újra; Gian ni a szigligeti alkotóházban Radnóti kötetének utolsó ci zellátori teendőin dolgozott. Aztóta a kötet megjelent. Dedikált példányt kaptam, mellette Marinka Dallos levelét, amely a Radnóti tragikus halálának 20. évfordulója alkalmából rendezett római ünnepségről tudósít. A nagy költő kvalitással és műgonddal elkészített Radnó- ti-kötet elegáns formája újszerűségével hat. s bizonyítja a modern műfordítás sokszínűségét. Az előszót Tolnai Gábor, Radnóti ifjúkori barátja írta, az illusztrációkat Orosz János magyar és Ennio Calabria olasz művészek készítették a műalkotás dicséretes igényével. Totiék József Attila után Radnóti Miklóst ismertetik meg az olasz irodalmat szerető közönséggel. C. F. — Vetni, felelősségteljesen elvégezni a munkát — ez a kötelességünk. A jog? Hm! Több beleszólásunk nemigen van! A szavak indulatosan kop- pannak. Vérségi Antal jó háromnegyed órás beszélgetés után ezt válaszolta a föltett kérdésre. — Ha ez kipusztul, az biztos, többet ilyen téesz-tagjuk nem lesz — följegyeztem felesége szavait is. Ottlétem alatt kutattam, kerestem az indulat háttéréit, az igazságot. Vérségi Antal hatvanhárom éves. Csak az a néhány példa, melyet említett, Is igazolja, hogy szinte korát meghazudtoló igyekezettel veszi ki részét a közös munkából. Napról napra ott van a többiek között. S valami mégis hiányzik, egy kicsit ellentmondásban is van magával. Meglát, észrevesz valamit, amit nem lát jónak, nem helyesel. De nem a vezetőkhöz fordul, hogy tapasztalataira támaszkodva megvitassa a szóban forgó problémát, hanem emésztődik rajta, hurcolja magában, és végül ezt a következtetést vonja le: a vezetőség elszakadt a tagságtól. Orvosolatlan sérelmeken rágódik, melyeket pedig könnyűszerrel elintézhetnének. — Ha tudom, Anti bátyám, hogy ez magát foglalkoztatja, már rég elrendezhettük volna... — Nem érdemes, régi dolog ez már! — Dehogyis! Nem lehet elavult az, amit másfél év után is sérelmez valaki... Visszatérve a jogokra. Tulajdonképpen az sem egészen úgy van, hiszen előfordult, hogy megfogadták az öreg Vérségi tanácsát, sőt gyakran meghívják a vezetőségi ülésekre is, csakhogy nem megy el. S ha jól meggondolom, ez érthető is. Idős mái-, minden erejét beleadja a munkába, s ezért megbecsülés illeti. Estére fáradt. De talán hétköznapokon is megtalálhatnák a módját, hogy a szövetkezetnek ez az értékes, idős dolgozója egy kicsit több jóindulattal, őszintébben, a gyakorlatban is úgy értelmezze a demokráciát, ahogy kell. 3 Benkő Ferenc és idős Benkő Ferenc. Apa és fia. Az utóbbi traktoros, az idősebbik magtáros. —• Nem hiszem, ha valaki dolgozik — akármilyen jó polgár volt is azelőtt —, nem azt mondja, hogy most könnyebb és jobb az élete. Itt nálunk... — Szerintem a kötelesség az. hogy az ember minden rábízott munkát elvégezzen, a jog pedig, hogy tudjon mindenfélét a szövetkezetről, véleményével is előmozdítsa a fejlődést... Nem gondolkoztak a szavakon, a kérdésre röviden adták meg a választ. Nézem jegyzeteimet. Elmondták még, hogy a vezetők csak úgy tudnak jól dolgozni, ha mindent megbeszélnek a tagokkal. Szabadiban ez így van, s talán ezért is ilyen jók az eredmények. — Az elnök mindent megbeszél velünk. A közösen meghatározott feladatokat jobban magáénak érzi az ember, és jobban igyekszik, hogy tökéletesen végrehajtsa. Hozzátartozik ez is a demokráciához? Feltétlenül! A negyedszerre föltett kérdésre nem kaptam választ. — Igazán nem is tudom, mit feleljek erre — mondja Bén Józsefné. Mégis talán ez a találkozás, ez a beszélgetés a legemlékezetesebb számomra. Az igaz, hogy Bánné nem tudta megfogalmazni a választ, de tulajdonképpen nem is volt rá szükség, mert maga az, amit elmondott, felelet. Sok mindenről szó esett, s ami leginkább megkapott, az az volt, ahogyan ez az asszony aggódik a közösért — A férjem állatok mellett van, én a növénytermelésben dolgozom. Mi a munkánkkal mindent megteszünk. Mit mondjak, nekünk így nagyon jó! Mindig ezt híreszteltem Dombóvártól Kanizsáig, amerre jártam.., De hogy jövőre mi lesz?... Nagyon firnáj- szosnak kell lenni maguknak, Jóska! Arra célzott, hogy kósza hírek járnak a részes művelésről. — Én ezt nem tartom jónak. Mert tudja, mi lesz? Megkapálnak annyi kukoricát, amennyit csak bírnak. De eg/ gazdaságban nemcsak az van! Esküszöm, hogy a többi munkában nem törik össze magukat. • Szavaiból érződik, hogy sokat gondolkozott, töprengett ezen, no meg a rokonok, más falubeli ismerősök köréből már szerzett tapasztalatot is. Nem, nem maga miatt beszél most sem.., — ... Mert elhiheti, hogy nekem lesz annyi, vagy még több is, mint most van. De mondja, nem származik ebből hátránya a közös jószágnak? Gondolkodó, tisztán látó parasztasszony. — S ha arra kerül a sor, elmondja ezt így másoknak is? Hogy egy ilyen szövetkezetben, mint a szabadi, csak az úgynevezett »beugróknak« kedvez, ne ez a javadalmazás? — El én! Ez az én véleményem, nem látom helyesnek. Mondom nem magam miatt!... Vélemények a jogról, kötelességről ... Bán Józsefné a szigorúnak hangzó szavak hallatán zavarba esett Mégis valahol ott kezdődik a tsz-de- mokrácia, ahol úgy gondolkodnak, úgy éreznek, mint ő ... Vörös Márta Első a tabi járás Mintegy kétszázhúszezer társadalmi munkaóra a mezőgazdaságban Összesítették az ISZM-eredményeket Megyénk KISZ-fiataljai a múlt évben is kivették részüket a mezőgazdasági tennivalókból. Társadalmi munkában négyezer kát. hold területről takarították be a termést. Az élen — az előző évektől eltérően — a tabi járás KISZ-esei jártak: példamutató szorgalmukkal több mint negyedrészét végezték el ennek a munkának. A fiatalok sokat segítettek a rét- és legelő javításban is. Mintegy tizenháromezer kát. hold megjavításában segédkeztek. Az úttörők — körülbelül tízezren — szintén részt vettek ebben a munkában. A legjobb járásnak itt is a tabi, utána a kaposvári bizonyult Az Ifjúság a szocializmusért - mozgalom összesítése szerint megyénk fiataljai hozzávetőlegesen 220 000 társadalmi munkaórát végeztek 1964-ben a mezőgazdaságban. Az 1963-as eredményeket 70—80 000 órával teljesítették túl. A megyei KISZ-bizottság rövidesen megjutalmazza a legtöbb munkát végzett alapszer- vezeteket.
