Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

Új vezető került a kaposvári zeneiskola élére Á2 MSZMP MEGVEi »irÖTTSAGA ES A MEGYE! TANACS LAPJA r- | , a r~ —r , _ „ , , jvctyu övein xjiöz.1/ tcicm, F I L /M SZÍNHAZAINK fVl ÜSORÁBÓL Jiskola új igazgatóját. Az érte­Vörös Csillag Vittorio Ciochetti ügyvédet kísérjük el a hatalmas kalifor­niai város, Los Angeles forga­tagában, ahol rövidesen honfi­társakra bukkan. Megismerke­dik Gabriellával, a szép, okos és határozott olasz nővel, aki az ügyvédben a rideg, pénzhaj- hász és szellemileg igénytelen amerikai típus ellentétét fedezi föl. Gabriella nem boldog itt, de inkább választja a jólétet, az úszómedencével fölszerelt üveg­falú villacsodát, a három au­tót, mint Olaszországban az anyagi gondokat, a drága al­bérleti szobát, az évi tíz nap szabadságot. Vittorio egyre jobban bele­sodródik a pergő események­be, mind több emberrel ismer­kedik meg, de az egyetlent, aki közel kerülhetett volna FÜST i kezleten megjelentek a megye "és a város kulturális éleiének vezetői is. Tan János, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak főelőadója a zeneiskola feladatairól szólt. hozzá, Gabriellát elszalasztja. A felszínes, zajos üdvözlések, az előkelő társaság ragyogása elkápráztatja. Egy különös, sokszögekkel határolt, óriási áttetsző építményben — amely az egyik dúsgazdag és hóbor­tos amerikai maga tervezte családi háza — döbben rá, hogy a felszín, a csillogás mit sem ér. Magára hagyták a mű­anyag borítású szörnyetegben, és rémültén kezdi keresni a ki­járatot, de megzavarodik az egyforma, mértani falak kö­zött, és egyre nyugtalanabbul rohan fel-alá, mint a lámpa- búrában foglyul esett, vergődő lepke ... A űlm főszerepeit Enrico Mario Salerno, Annie Giradot és Renato Salvatori játssza. Tegnap délelőtt tantestületi értekezleten iktatták be hiva­talába Merényi Györgyöt, a kaposvári Liszt Ferenc Zene­— Szeretnénk mondotta a—, ha az új vezetéssel a me­ggye és a város zenei élete megújhodna. s a növendékek tudásukat ennek a folyamat- \nak a szolgálatába állítanák. A .(tömegek általános és zenei Jl műveltségének emelésére van ((szükség — hangsúlyozta az előadó —, szemben a zeneisko­lában érezhető művészelökép- zés szemléletével. A zeneisko­la egy kissé elszigetelődött, és működése nem sugárzik ki megfelelő hatással a város ze­nei életének fejlődésére. Ezután a zenei tagozatú ál­talános iskolák és a járási székhelyi zeneiskolák támoga­tására hívta fel a figyelmet Tari elvtárs, majd jó munkát és sok sikert kívánt az intéz­mény új igazgatójának. Merényi György elmondotta, hogy az iskola munkájában nagy szerepet kap a nevel őle- vékenység. A zenei nevelőmun­ka nagy türelmet igényel. Eh­hez elengedhetetlen a tantes­tület ideológiai, politikai és pe­dagógiai egysége. A vezetés megértő és nagyon következe­tes lesz — mondotta a többi között a zeneiskola új igazga­tója. JA tárgyalóteremből l „Partnert választani \ sem szabad?" Nyugtalan nyár A tengerparti, ódon kis dalmát városka ifjai évről évre lázas türelmetlenség­gel várják a nyarat. Ilyen­kor egy csapásra megélén­kül a nyugalmas kisváros élete. A hajók ontják a tu­ristákat, nagy az idegenfor­galom. A hajók érkezésekor a fiúk mindenről megfeled­kezve rohannak a kikötő­be, és alaposan szemügyre veszik a távolról jött, csi­nos külföldi lányokat, jö­vendő kalandjaik partnerét. Három fiúval ismerkedünk meg: Ive, a szívrabló; Vi­ce csak szeretne Don Juan lenni; Pjero pedig szerény és egy kissé félénk. Az ő kalandjaikat, sze­relmüket mondja el a ked­ves, szórakoztató jugoszláv filmvígjáték. „Mrozsek tehetséges író, érdemes bemutatni.. ” INTERJÚ SZÍNHÁZUNK ÚJ RENDEZŐJÉVEL ( — MEGÉRTETTÉK A VÁ­( DAT? ► A két fiatalember csodál- , kozva néz dr. Gelencsér Ilona ktanácsvezető bíróra, majd rö- j vid gondolkodás és némi váll- I vonogatás után megszólalnak: — Megértettük... De nem ► érezzük magunkat bűnösnek. I Hát már az is bűn, amit mi • csináltunk? ... Partnert vá- jlasztani sem szabad? __ * * * A MÚLT ÉV NYARÁN a , tizennyolc éves Horgas István ((Bárdudvarnok, Olaj-hegy 64.) (és a húszéves Gözse Sándor , (Siófok. Fő út 105.) Kaposvár ► utcáin ténfergett. Nem sokkal (éjfél előtt a grill bejáratánál k várták az alkalmat és a jósze- jrencsét, hogy valami szórako- (zást találjanak. Ekkor az állomás felől há- (Jrom leány jött: N. Mária, M. tlrén és K. Rózsa. A két fiú i összenézett, nem kellett sokat t beszélni, hamar megértették £ egymást. ! — Enyém a fekete — szólalt "meg Horgas. 'v — Rendben van, én a barnát választom — felelte Gözse, s ezzel elindultak a három lány után. — A LÁNYOK — tudomást sem véve róluk — lépteiket megszaporázva folytatták út­jukat. A két legénynek nem tetszett, hogy a várt siker el­maradt, s most már csak azért sem tágítottak. Sőt, Gözse, hogy észrevetesse magát, a ki­szemelt lány vállára tette a kezét. Az azonban nem ijedt meg, csak ennyit mondott: — Menjen a fenébe! A bizalmaskodó, szemtelen- kedő legények egy pillanatra megtorpantak, de aztán Gözse visszavágott: — Rád írom, hogy fene, de akkor is veled megyek ... Tolakodásuk nem ismert ha­tárt. Amikor N. Mária a posta elől a rendőrségre akart tele­fonálni, Horgas megakadályoz­ta. — Innen nem telefonálsz. Erre a lány kifakadt: — Pimasz huligán .;. Horgas visszavágott: — Te vagy a pimasz . N. Mária ekkor pofon ütöt­te a szemtelenkedő fiatalem­bert, erre az először arcul csapta, majd ököllel úgy gyo­morszájon vágta a lányt, hogy ájultan esett össze, és kór­házba kellett szállítani. MOST ITT ÁLLNAK A Bí- RÖSÄG ELŐTT és — csodál­koznak. Nem érzik vagy nem akarják érezni cselekedetük súlyosságát. Ezzel védekeznek: — Ügy néztek ránk, amikor utánuk mentünk, hogy azt hit­tük, ismerkedni akarnak.,. A garázda, huligánkodó fia­talembereket a bíróság feltű­nően durva becsületsértésben mondta ki bűnösnek. Most még megúszták pénzbüntetéssel, de legközelebb már neun lesz el­néző a bíróság. Szalai László Ősbemutatóra, Slawomir Mrozsek három egyfelvoná- sos vígjátékának előadására készül a Csiky Gergely Szín­ház. A darabok rendezője, Giricz Mátyás a fiatal — de nem a legfiatalabb — rende­zőgárdához tartozik. Gogol Leánynéző-jének rendezésé­vel diplomázott Győrben 1956-ban, azóta hosszabb időn át ebben a városban, egy évig Egerben működött, összesen huszonhat darabot rendezett eddig: klasszikus drámákat és maiakat, zenés darabokat egyaránt. Szophoklész Aiasz- ának tv-közvetítése után ní­vódijat kapott. Megkértük, nyilatkozzék a három vígjá­ték rendezésének úttörő mun­kájáról. — Mrozsek a fiatal szo­cialista írónemzedék tagja. Alkotómódszerében eltér a hagyományostól, a művé­szet új útjait — és talán önmagát is — keresi. Mun­kásságát nálunk kevéssé is­merik. Mi indokolta, hogy éppen az ő darabjait tűzte műsorára a színház? — Mrozsek. bár fiatal, de befutott szerző. Szinte mind­egyik népi demokratikus ál­lamban és a Nyugaton is is­merik, játsszák darabjait. Bizzar egyéniségével a jelen­kori lengyel irodalomban is sajátságos helyet foglal el. Valóban új utakat jár. Mű­veit bátor, friss hang jellem­zi, s kedvenc témájában, mai életünk visszásságainak ki- pellengérezésében mindig pontosan célba talál. Sokat jár és dolgozik a nyugati ál­lamokban. Ilyen élményéből táplákozik a harmadik, A nyílt tengeren c. vígjáték. Három darabja közül kettő nem elsősorban és nem egyér­telműen a szocialista valósá­got érinti. Figurái (ahogyan Brecht alakjai is) általános emberi vonásokat hordoznak, nem »hús-vér«-figurák, mégis élnek, és töretlen logikával haladnak céljuk felé. Az első, a Bűbájos éj című vígjáték két hivatalnoka na­gyon ismerős nálunk is. Ki­küldetésben találkoznak egy­mással egy szállodai szobá­ban. Alakoskodnak, és na­gyon nem őszinték egymás­hoz. De elalszanak, és álmuk­ban annál inkább . . . A Károly-ban egy humanis­ta orvos fasiszta kollaboráns- sá válik. Hatalmas utat tesz meg. S mindezt a bohózat ke­retei között... Persze ennek figurái sem egyértelműek. A darab középpontjában a fő­hős gyávaságának, megalku­vásának bírálata kiáltás a törvénysértések, az emberi méltóság mindenfajta sárba tiprása ellen. — Pesszimista darabnak tartja-e a Károly-t? — Nem. Akkor lenne az, ha más műfajban (dráma, tragé­dia) írta volna meg. Mrozsek optimizmusa éppen abból fa­kad, hogy rémséges dolgokat ábrázol — bohózatban. Neve­tünk, s ha néha ajkunkra fagy is ez a nevetés, összhatásában mégsem pesszimista a Károly. Visszatérve az előbbiekre: Mrozsek tehetséges író, érde­mes bemutatni nálunk is. Meg azután a közönség nevelésé­ben is előbbre kell lépnünk. Sok műfajt nem játszottunk még, vannak igen elgondol­kodtató, új ösvényeken haladó színpadi művek — mint ez a három vígjáték is —, s az ilyenek bemutatásában is van törlesztenivalónk. — Erre voltak már kísér­letek, de terv szer ütlenül és műsorpolitikai előkészítés nélkül — bukással. Mit vár a rendező ettől az újabb kí­sérlettől? — Színházat közönség nél­kül csinálni — fából vaskari­ka. Én híve vagyok a közön­ségsikernek. Azonban ebben az esetben naivitás lenne nagy közönségsikert várni. Bár van nálunk egy szólás: »Este hétig semmit sem lehet tudni...« Mindenesetre bízom abban, hogy lesznek, akik megértik a szerző mondaniva­lóját, és mernek nevetni. S ez sokat jelent az est egész közönsége szempontjából is. W. E. Az új távbeszélő" díjszabásról Ismeretes a közlekedés- és postaügyi miniszter meg az Árhivatal elnökének rendele­té, amely szerint január 3-tól a távbeszélő-díjszabás egyes tételei megváltoztak. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen a következőket közölték: Nem közületi előfizető, vala­mint nem költségvetési szer­vek, állami vállalatok vala­mennyi gépi kapcsolású háló­zatban főállomás után 40 fo­rint, ikerállomás után 30 fo­rint alapdíjat kötelesek fizetni. Az alapdíjban nincs benne a helyi beszélgetés díja. A helyi beszélgetés dija va­lamennyi hálózatban az előfi­zető és az összes nyilvános ál­lomásokból beszélgetésenként 1 forint. A helyi tudakozódás tízszavanként 1 forint, az éb­resztés 1 forint, a helyi meg­hívás 3 forint. A belföldi távolsági beszél­getések díjöveinek száma is megváltozott. Az eddigi öt. he­lyett mostantól három díjöv szerint számlázzák a beszélge­téseket. Az eddigi egves öve­zet továbbra is ugvr rad. A volt kettes és övezet alkotja az új szerinti kettes övezetet, a né­gyes és az ötös pedig a hár­mast. A távolsági beszélgetések új díjai a következők: Egyes díjövezet: háromper­ces beszélgetés 4,50 forint. Kettes díjövezet: háromper­ces beszélgetés 9 forint. Hármas díjövezet: három­perces beszélgetés 13,50 forint. Az egy perc díja, valamipt a tudakozódás díja, az előzetes értesítés, a hívott által fizeten­dő beszélgetés, a meghatáro­zott időre kért beszélgetés pót­dija övezetenként 1,50, 3, il­letve 4,50 forint. Továbbra is kedvezményes díjazás alapján vehető igény­be a telefon az éjszakai órák­ban, azaz 22 óra és reggel 7 óra között. Ékkor a háromper­ces beszélgetés az első díjöv­ben 3, a másodikban 6, a har­madikban 9 forint. A meghívás pótdíja a díjazási időszakra és a díjövre való tekintet nélkül egységesen 3 forint. Mindezzel egyidejűleg meg­változott a közületi és a válla­lati átalányok összege is, a posta erről külön is értesíti az ma­ri: más j díjtétel i érdekelteket, Indok Az utcán találkozik valaki az egyik híres színésszel, és szemrehányásképpen a kö­vetkezőket mondja neki: — Feleségemmel együtt vártuk önt, hogy eljön ebéd­re! — Ah, igen, nagyon kérem elnézésüket. — Bizonyára megfeledke­zett a meghívásról. — Nem, szó sincs róla! — Vagy talán beteg volt? — Dehogy! — Miért nem jött hát el? — Mert nem voltam éhes! * * * Szerény óhaj — Drága egyetlenem! Tu­dom. hogy a nap folyamán különböző emberekkel ke­rülsz kapcsolatba, de egy dologra nagyon kérlek: itt­hon mondj igazat! * * * Olvasom Brehmet »A méhecske csak félel­mében vagy haragjában szúr. A mézgyüjtő, dolgozó mé­hecske menten elpusztul, ha emberbe vagy állatba döfi fullánkiát.« Hej, ha a rágalmazó em­ber is mentem elpusztulna, bezzeg kétszer is meggon­dolná, mielőtt mérget fecs­kendez! * * * Hallgatom a rádiót »Addio. addio. Maria!« — ismétli már vagy ötödször az énekes bánatosan szinte kö­nyörögve. Felrikkanok: — Hogy lehet valaki ilyen kegyetlen, mint ez a Maria?! Miért nem mondja már meg annak a szegény embernek, hogy mi van azzal a dióval? * * * Rosszmájúság — Kinek küldjük meg leg­először a házassági értesítőt, édesem? — Klári barátnőmnek, ő fog a legjobban pukkadni. Szállodában Vendég: — Ugyanaz a rendetlenség, mint egy év­vel ezelőtt. Nini, itt ugrál egy bolha! Takarítónő: — Látja, még a bolha is örül, hogy ismét itt van! * * * Sör mellett — Miért sápadtál el hirte­len? — Pont most olvasom az újságban, hogy a sömpk 80 —90 százaléka viz! * * * Válóok — Miért válsz el a harma­dik feleségedtől? — kérdezi az egyik kolléga a másiktól. — Mert megtaláltam a ne­gyediket ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága es a Somogy megyei Tanár» lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőse?? Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár Latinka S. a. z. Telefon 15 16. Felelős kiadói Szabó Gábor Bekfildött kéziratot nem órzUialt meg. és nem adunk vissza. Terjeszti! a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitöknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somos v mesvei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. La Unka Sándor utca &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents