Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
AZ MSZMP MEGYEI RÍTOTTSAGA ES A MEGYE! TANÁCS LAPJA Pillantás a népgazdaságba A létszámhelyzet alakulása A múlt évben több vállalatnál panaszkodtak munkaerőhiányra. A statisztikai adatok viszont arról tanúskodnak, hogy 1964-ben a mezőgazdaságon kívüli népgazdasági ágak együttes létszámszaporulata mindössze néhány százalékkal volt csak kisebb, mint 1963- ban, és továbbra is jóval magasabb, mint a megelőző években. Nem egy vállalatnál tehát inkább a termelékenység növelésének elhanyagolása okozott »munkaerőhiányt«. Az ötéves terv azzal számolt, hogy a mezőgazdaságból kb. hetvenezren mennek át más foglalkozási ágakba. A terv első négy esztendejében a nem mezőgazdasági ágak tényleges szaporulata — elsősorban a fiatalok munkába állásával — elérte a háromszázezret. Ezen belül kb. hetvenezerre becsülhető azoknak a száma, akik a mezőgazdaságot más foglalkozással cserélték föl, és ez a folyamat tavaly lényegesen lelassult. A népgazdaság összes dolgozóinak száma — a mezőgazdaságot is beleértve — megközelíti a négymilliót. (Ebben a négymillióban nincsenek benne az államigazgatás, az intézmények stb. dolgozói.) Az ipar dolgozóinak száma tavaly csak kisebb mértékben emelkedett, mint az előző évben. Az ipar — az építőiparral együtt — ma már a népgazdaság összes dolgozóinak csaknem a felét foglalkoztatja, a mezőgazdaságon kívüli dolgozóknak pedig csaknem a háromnegyedét. Az állami ipar összes dolgozói között ma kb. 77 százalékos a munkások aránya. 1960 óta az iparba került új dolgozóknak kb. a háromnegyede, 1964-ben pedig kb. a kétharmada gyarapította a munkások táborát. A dolgozók számának évi növekedése (ezer fő): Ipar Kereskedelem Igazgatás, összesen építőiparral és közlekedés intézmények 1961 27 12 11 50 1962 44 12 9 65 1963 54. 24 13 91 1964 52 ' 22 14 88 A létszámfejlődés természetesen korántsem volt egyöntetű az egyes iparágakban. Az ötéves terv első négy esztendejében az átlagosat messze meghaladó mértékben — 45 százalékkal — emelkedett a híradástechnika dolgozóinak száma. A műszeriparban kb. egyharmadával nőtt meg a létszám, ugyanígy a vegyiparban, a faiparban és a papíriparban is. Viszonylag alacsony volt a létszámnövekedés mértéke a villamosenergia-ter- melésben, a bányászatban, a kohászatban, a gépipar több ágában, valamint az építőanyag-iparban. Az idei terv tudvalévőén számos iparágban az eddigivel szemben mérsékelte a termelés növelésének feladatát, viszont fokozta a gyártás minőségére és a munka gazdaságosságára irányuló követelményeket. Ezért az eddiginél nagyobb takarékosságot vár az üzemektől az anyag és a munka felhasználásában egyaránt Célul tűzte a terv, hogy az egész ipar idei többlettermelésének csupán 30 százalékát fedezze a dolgozók létszámának a növelésével, a többit viszont a munkatermelékenység emelésével és a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználásával biztosítsa. Ez utóbbinak ugyanis nagy tartalékai vannak sok iparágban és üzemben, nemcsak gépi, hanem munkaerő tartalékai is. Az idei összes létszámemelkedés alig a fele lehet csak a tavalyinak. A Munka Törvény- könyv egyes rendelkezéseinek mostani megváltoztatása tehát nemcsak a munkafegyelem megszilárdítását célozza, hanem a vállalatok munkaerő- gazdálkodásának, a létszámfegyelemnek, főleg pedig a munka megszervezésének megjavítását is. Ádám László Este hattól hétig a böhönyei könyvtárban (Tudósítónktól.) Körül polcok tele könyvvel, két régimódi szekrény, kölcsönzőasztal, egy kisebb, kerek asztalka, rajta folyóiratok. Az egész helyiség alig harminc négyzetméter. Ez a könyvtár tavaly csaknem 13 000 kötetet kölcsönzött, három és fél ezerrel többet, mint 1963-ban. Olvasóinak száma 468-ról 561-re nőtt. (Ez a szám a lakosság 18 százaié— A fejlődés mindenekelőtt a könyvtárosmunka fél- iüggetlenítésnek köszönhető — mondja Mosóczi Istvánná könyvtáros. — így több idő jut a kölcsönzésre, a feldolgozásra, a könyvekkel, az írókkal való ismerkedésre. A tantestület egyik tanárnője lép most be, táskája tele van könyvvel. — A fél utcát én látom el olvasnivalóval — magyarázza. — A falusi asszonyok szerint vannak, akik megszólják a könyvtár látogatóit, haszontalan időtöltésnek bélyegezve az olvasást. így jó néhány szomszédnak, rokonnak magam viszek könyvet; egymásnak ajánljuk az olvasottakat, és aztán meg is beszéljük őket — Igen, sok szülőnek meg a gyermeke visz haza egy-egy könyvet — erősíti Mosócziné is. — Jó néhányan így válnak rendszeres olvasóvá. Két fiú ifjúsági könyveket kér. Az egyik vidéken dolgozó bátyjának is keres egy »szerelmesét«. Január elseje óta 335-en iratkoztak be — a tavalyi azonos időszakban 255-en — ez azonban nem jelenti a valóságos olvasói létszámot.' Az olvasók aránya nagyobb 18 százaléknál, s ez önmagában sem lebecsülendő. — A további tervek? — Év végéig szeretnénk elérni, hogy hatszázhatvan olvasónk legyen — mondja a könyvtáros. — Ügy gondolom, törekvésünk sikerrel is jár. Különösen, ha figyelembe vesszük a könyvtár fejlesztésére szánt összeget: a költségvetésből, de főképpen a községfejlesztésből harmincezer forintot fordíthatunk ebben az évben a könyvállomány gyarapítására, illetve a fölszerelés bővítésére, korszerűsítéséAz óvatos Teli Vilmos Trnok Benő eleddig szür- ke kis munkatárs volt a Lószőr számláló Vállalatnál, de máról holnapra kiegyenesítette írástól elgörbült hátát, és hadvezéri pillantását valahányszor körülhordozza a szobán, mikor leül íróasztalához. Mert írnok Benő elindult a hírnév felé. Olyan tettet hajtott végre, ami rajta kívül senkinek sem jutott eszébe az egész vállalatnál, de még a Revizorok Tanácsánál sem. Súlyos válságtól mentette meg valamennyiüket abban a pillanatban, amikor már összegyülekeztek amaz igen sötét felhők. Mint minden intézmény, üzem, a Lószőrszámláló Vállalat is az év végi összesítőn dolgozik. De hogy ezt elkészíthessék, először a leányüzemek mérlegeit, elszámolását kell felülvizsgálniuk és jóváhagyniuk. A hivatali ügyrend előírja, hogy a felülvizsgálatot a vállalat a Revizorok Tanácsával közösen köteles végrehajtani. A munka menetét értekezleten beszélték meg, ahol jelen voltak nemcsak a vállalat és az RT vezetői, hanem azok a munkatársak is, akik részt vesznek a felülvizsgálatban. Ott szerénykedett a hátsó sorban trnok Benő is. Ment minden az értekezletek rendje-módja szerint. Megvitatták a szempontokat, az ellenőrzés mikéntjét és az összes satöbbit. Nem lett volna semmi baj — a viharfelhők helyett maradt volna csak a cigarettafüst —, ha valaki el nem ejti: — Hát akkor mindennel megvolnánk. Most már csak azt beszéljük meg, hogy h o l tartsuk ezeket a vizsgálatokat ... MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP SOK SZŐ ESIK napjainkban a mezőgiazdasági termelés fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről. A viták számtalan újabb megoldást, jobb, termelékenyebb eljárás bevezetését eredményezik, de vita nélkül elfogadja minden- iá, hogy a lendületesebb to vábbfejlödésnek nélkülözhetetlen föltétele az alaposabb szakmai hozzáértés, a nagyobb szaktudás. A mezőgazdasági dolgozók tekintélyes része érzi, hogy a jó sízakmai felkészültségre mélyen mérhetetlenül nagy szüksége van elsősorban önmagának, de a közösségnek és az egész társadalomnak is. Ehhez a munkához ad nélkülözhetetlen segítséget a szakkönyv. A minden év februárjában megrendezendő mezőgazdasági könyvhónap kitűnő alkalmat nyújt valamennyi szakember számára, hogy ilyenkor — a nyugalmasabb téli időszakban — az igényeinek megfelelő! szakkönyvből fölfrissítse tudását. A KÖNYVHÓNAP IDEJÉN szinte minden táján az országnak előadásokat tartanak, ki állításokat rendeznek, ily módon is ismertetik az érdeklődőkkel a legújabb mező- gazdasági szakkönyveket. Szakíró—olvasó találkozókat ugyancsak rendeznek. Az olvasóktól szerzett tapasztalatokat rendszeresen felhasználjuk a könyvkiadásban. Ilyen lényeges tapasztalat volt pl. az elmúlt időszakban az, hogy — főleg alapszinten — a szakkönyvek nem elég érdekesek, s így a munkában elfáradt ember figyelmét nem tudják huzamosabb ideig lekötni. Ezért országos pályzat útján kialakítottunk olyan szakirodalmi műfajt, amely alapképzettségű vagy képzettség nélküli emberek számára is könnyen érthetővé, érdekessé és vonzóvá teszi a szakkönyvet. Az idén három pályadíjnyertes könyvet bocsátunk útjára ezekből az új műfajú kiadványokból. Alcser Jenő »Aki öntöz, többet termel« c. munkája népszerűén és mégis tudományos igénnyel mutatja be a legfontosabb mesterfogásokat. Molnár László »Hogyan lesz a tehenészből szakmunkás?« c. könyve ugyancsak naov érdeklődésre tarthat számot elsősorban a szakmunkásképző tanfolyamok hallgatói körében. Kozma György »■Minden napra egy tanács a tojástermeléshez« c. munkájában a nagyüzemi és háztáji tojástermeléshez közöl érdekes képekben fontos szakismereteket. EZEK MELLETT természetesen: változatlanul rendelkezésre áll a mezőgazdasági szakirodalom teljes tárháza mintegy 200 féle könyvújdonsággal, közöttük számos új hazai és külföldi szerző műve vagy a kereskedelemben kifogyott, nagy sikerű szakkönyv új kiadása. Jelentősebb ezek közül Láng Géza »Növénytermesztés«, Porpáczy és más szerzők »A korszerű gyü~ mölcstermesztés elméleti alapjai«', Buday és más szerzők »Szőlőszaporító anyagok termesztése« c. könyve vagy a »Gazdaszemm.el a nagvvilág állattenyésztéséről« c. mű. Régi igényt elégít ki Schwartz— Somogyi »Az üvegházi szegfű« és Oláh »A családi ház kertje« c. ízléses kiadvány is. Németből fordította a kiadó Franke —Wetterau »Kiegészítő fehérjetakarmányok« c. művét, amely hézagpótló szerepet tölt be hazai irodalmunkban, ötödik átdolgozott kiadást ért meg ez alkalommal Ősz—Szép »Gyakoribb? sertésbetegségek« c. szakkönyve is. Bő mezőgazdasági szakismeretet tartalmazó választék kerül az olvasókhoz a könyvhó- nap során. De a szakkönyv csak akkor jár valóban haszonnal, ha állandó segítőtárssá, nélkülözhetetlen »-munkaeszközzé« válik. A szakértelem nyomán gyorsabban telik a zsák, szebben fejlődik a jószág, nagyobb az osztalék, jobb a megélhetés. A gazdálkodás régi »aranyszabályai« helyett többre tartják az írott tudomány összegyűjtött tapasztalatait. TÍZEZREK TANULNAK és szereznek nagyobb képesítést termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban egyaránt. Elsajátítják a mezőgazdasági tudományok legújabb eredményeit, hogy még eredményesebben gazdálkodhassanak. Dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója — Természetesen a mi székházunkban — vágta rá rögtön egy hang a Revizorok Tanácsából —, meg is fogom indokolni a tisztelt értekezlet előtt, hogy miért. Mi mégiscsak ellenőrző szerv vagyunk, s bár nem kételkedem a realitásban, de azért jobb, ha nem az anyavállalat épületében leszünk... — Nem értek egyet a jakéit keresni, aki hozzáfog a megoldás megkereséséhez, amidőn a helyén egyre nyugtalanabbul mocorgó lmok Benő szót kért — valameny- nyiük m,egrökönyödésére. Mert ö még soha, egyetlen értekezleten sem szólalt fél. — Tisztelt értekezlet — kezdte remegő hangon, mert amikor felállt, maga is megdöbbent bátorságától —én A HÍRNÉV vaslattal — jött az ellenhang a vállalat képviselőitől. — Azon tál, hogy sért bennünket ez a magyarázat, helytelen is az álláspont. Mert kérdem én, mi van akkor, ha a felülvizsgálathoz egy olyan irat kell, ami a központban, nálunk van? Mindent nem láthat az ember előre, akadhatnak problémák. Futkossunk akkor a központba? Három kilométer, könyörgök szeretettel. Időveszteség lenne. Taxit nem vehetünk igénybe, mert takarékoskodni kell. No és ki vállalja a fut- kosást? No, ki?... — Helytelennek tartom ezt az álláspontot... jlj egindult a vita. Érvre érv, javaslatra javaslat. Elvetve valamennyi. A különben a békés egymás mellett élés politikáját folytató két intézmény között mind hevesebb lett a szócsata. Az órák pedig rohantak, de képtelenek voltak dönteni. Már-már azon a ponton voltak, hogy el kell napolni az értekezletet, és közvetítőt úgy látom, hogy mellékvágányra siklott ez a tanácskozás. Véleményem szerint nem az a döntő kérdés, hogy hol végezzük el a munkát, hanem az, hogy mielőbb elvégezzük, természetesen jól. A helyiség igazán mellékes, a kötelességünk kötelesség marad, bárhol leszünk is ... Csak eny- nyit akartam mondani... Döbbent csend követte szavait. Hogy ez nem nekem jutott eszembe! — valószínűleg ezt gondolhatta mindenki. Aztán a Revizorok Tanácsától felállt valaki, és egy kissé szégyenkezve ennyit mondott: — Ennek a kartársnak igaza van. Miért kell itt kötekedni egymással? A magam részéröl mindent visszaszívok, amit eddig mondtam, tartsuk a felülvizsgálatot a teljesen semlegesnek tekinthető vállalati nagyteremben... Három perc múlva baráti kézszorítással búcsúztak egymástól a hatórás értekezlet után. lmok Benő megmentette a helyzetei, s máról holnapra neve lett. Vörös Márta mso^ojK A Vecemje Novostiban olvastuk: »A legirigyeltebb ember a világon a pápa. ő ha fölébred, keresztre feszítve látja a főnökét...« * * * A titkárnőt kérdezi a barátnője: — Milyen ember az igazgatód? — Rendes ember, csak azt hiszi, hogy süket vagyok. __ ? — Ha mondani akar valamit, a térdére ültet, és úgy súgja a fülembe. * * * Csúcsteljesítmény az absztraktmuvészetben A szamár lompos farkával Megfestett egy tarka képet. Egy másik megvette, s ezzel A műgyűjtők sorába lépett * * * Egy amerikai ökölvívóbajnok felesége mondotta: — Igazán izgalmas dolog egy bokszoló feleségének lenni. Sohasem unalmas, mindig változatos. Minden mérkőzés után egy másik férfi jön hozzám haza! * * * Jó konyha — Ebből a gulyásból valami hiányzik — mondja a vendég a pincérnek. — Lehetetlen! —r jelenti ki a pincér. — Mindent beletettünk, amit a konyhán találtunk. * * * Geraldine Chaplin — a világhírű filmszínész és rendező leánya — az elsők között vásárolta meg édesapja most megjelent emlékiratait. — Évek óta gyötör a kíváncsiság, hogy megtudjam, milyen ember is az én apám — mondotta. * * * A New York-i rendőrségen próbarendőröket vizsgáztattak. A vizsgáztató bizottság elnöke azt kérdezte az egyik jelölttől, mit tenne, ha látná, hogy két vonat robog egymás felé ugyanazon a vágányon. — Fényjelekkel figyelmeztetném a mozdonyvezetőket! — hangzott a válasz. — És ha ez sem segítene? — Elővenném a sípomat és fütyülnék. — És ha ez sem segítene? — Gyorsan előhívnám Su- zy húgomat. — A húgát, miért? — Azért, mert már régen szeretne látni egy szép vonat-összeütközést. ♦ * * Morzsák Az anyakönyvvezető nem tehet arról, hogy nem tud jobb könyvet írni. * * * A világot járt embernek nem a tudását irigylik, hanem a napidíját. * * * A vesztőhelyen nem illik megkérdezni, milyen idő lesz holnap. » * * A villanyrendőrnek csak akkor van tekintélye, amikor nincs áramszünet. Somogyi Néplap az MSZMP Somogy megye» Bizottsága és a Somogy megye» Tanáé» lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség) Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S. a. 2. Telefon 15-18. Felelős kiadó; Szabó Gábor. Beküldött keztratot nem Őrzüufc meg. es nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetés» dfj egy hónapra 12 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &
