Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

Szombat, 1965. január 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP nflPiRenpön n iminHflPeGMeLem Indulatos beszélgetés Kaposváron, az Ady Endre utca 10. szám alatti üzlethe­lyiségben csaknem nyolc na­pig tartott egy 250x98 centi- méteres mellékhelyiség építé­se és vízvezeték-szerelése. Az építés két fal felhúzásából, bepucolásából, néhány ce­mentlap lerakásából állt. A vízvezeték-szerelők alvállalko­zók voltak. A ktsz csak az építésért felelős. Megkértem Nagy Sándort, az Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsz el­nökét,' jöjjön el velem a hely­színre, beszélgessünk a mun­kásokkal, hallgassuk meg vé­leményüket. Előzőleg megkérdeztem né­hány szakembert is, hogy vé­leményük szerint mennyi idő kell egy ilyen munkára. A válaszok azonosak voltak: Ha minden anyag megvan, egy kőműves és egy segédmunkás két nap alatt nyugodtan elvé­gezheti. A munkahelyen két kőmű­vest és két segédmunkást ta­lálunk. Amikor megmondjuk jövetelünk célját, a két kő­műves egyszerre indulatba jön: — Ugyan, kérem; BHá dol­goztunk ; .. Arra a kérdésre, hogy sze­rintük mennyi idő alatt kel­lett volna elvégezni ezt a mun­kát, így válaszoltak: — Ennyi kellett! — És ha egy barátjuknak csinálták volna? — Hát __ — Volt valami akadály? Hiányzott az anyag? — Nem. Minden megvolt. Hirtelen kiderül az indulat oka. Tegnap délután ivászat volt. Bort hoztak a szemköz­ti kocsmából. A fiatal kőmű­ves egy litert mond, az asz- szony kettőt, a másik még többet. — Ittunk és kész! — Munkaidőben szabad in­ni? — Mi ittunk! — Maguk szerint mi tör­ténne, ha inna a pék is, és csak este lenne kenyér? — Az más ... — És mi lenne, ha két na­pot késne minden? A tejes, a cipész és a fizetés? Jó lenne? — Nem. Az elnök a jelenléti ívet ké­ri. Ellenőrizni szeretné a teg­napi beírásokat. — Nincs itt, otthon van — mondja a fiatal kőműves. — Akkor mikor vezeti? — Majd estére beírok min­dent. — Ki károsodott ebben az esetben? Konok hallgatás. — Senki;.. — Az üzlet, a ktsz, a szol­gáltatás hírneve és nem utol­sósorban magunk — válaszol az elnök csöndesen. — Megmondanák a nevüket? — Én nem mondom meg — így a fiatal kőműves; Tegyünk többet a rét- és legelőgazdálkodás javításért A legelőjavítással kapcsola­tos teendőket a múlt évben a megyei tanács rendeletben szabályozta. Köztudomású, hogy a megye állatállományá­nak takarmányellátása évek óta gondot okoz. Az állatte­nyésztés gyorsabb ütemű fej­lesztését gátolja a rét- és le­gelőgazdálkodás alacsony szín­vonala. A rendelet nemcsak erre az évre, hanem hosszabb távra is meghatározza a ten­nivalókat. Az idén ötezer hold gyep­terület javításához ad az ál­lam segítséget megyénknek. A legelőgazdálkodás! operatív bi­zottságoknak gondos munka- tervet kell készíteniük. Igen lényeges, hogy az állami támo­gatásban részesülő szövetke­zetek a maguk erejéből is vé­gezzenek rét- és legelőjavítást. A Hazafias Népfront-bizottsá­gok és a KISZ-szervezetek számottevő segítséget nyújt­hatnak ehhez a munkához. Előrelátó szervezésre, a fel­adatok idejében való megálla­pítására van szükség. Ebben az évben saját erőből 3040 hold rétet és legelőt kell meg­javítaniuk szövetkezeteink­nek, hogy a meglehetősen rossz állapotokon változtassa­nak. Az első és legfontosabb munka — s ez a megye rét­területeinek 60 százalékát érinti — a vízrendezés. A do­tációra javasolt szövetkezetek többségében ezt a tennivalót már elvégezték, illetve az idén fejezik be. A távlati cé­lok azt kívánják, hogy az idén újabb 40—50 termelő- szövetkezet hajtsa végre a ja­vítást megelőző vízrendezést. A tanácsrendelet végrehaj­tási utasítása arról is szól, hogy az úgynevezett háztáji bizottságokat mindenütt von­ják be a rét- és legelőgazdál­kodási operatív bizottságba. A feladatokat együtt beszéljék meg, s a munkatervet közösen készítsék el. Valamennyi szö­vetkezetnek és állattartó pa­rasztembernek érdeke, hogy a gyepgazdálkodásban előre­lépjünk, megteremtsük az ál­lattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésének egyik alapját. Társa közben a cementla­pokat rakja. — Engem úgy hívnak, hogy »gyere ide«. — Hogyan? Egy pillanatra zavarba jön. — Lakatos Ferenc a nevem. Tíz éve vagyok kőműves. A villanyszerelőt az utcáról hívjuk fel. Elmondjuk, hogy a fegyelemről beszélgetünk. El­pirul. — Én is vétettem. Nyújtot­ták a poharat, hogy igyák. Ba­ráti társaság vagyunk, nem akartam megsérteni senkit sem. Mentegetőztem, hogy nem kell. Mi lesz, ha áram alá kerülök? A kórházban meg­állapítják, hogy alkoholt fo­gyasztottam. — És mégis ivott? —• Sajnos., ittam. Rosszul tettem... Tőle is megkérdezem: — Mennyi idő kellett voäna ehhez a munkához? — Két nap. Bőven elég lett volna. Én mősodmagammal kétszer ekkora falat húztam fel két nap alatt —■ Maga mit tett volna? — Én? Elzavartam volna öiket! — Ä barátait? — A munka, az más — Nehéz volt ezt őszintén elmondani? — Nehéz. Kényes kérdések ezek. — Kényesek? A válasz elgondolkoztató: — A fegyelemről kényes do­log beszélni..; — De hát miért? Erre a kérdésre már nem kaptam választ. A villanysze­relő befejezettnek tekintette a beszélgetést. Németh Sándor HASZNOS ÚJÍTÁST DOLGOZTAK KI a Somogy megyei tűzoltó osz­tályparancsnokságon az istál- lótüzeknél, szükséges gyors állatmentésre. A tüzet észlelő istállóügyeletes egyetlen kéz­mozdulattal ötven állatot tud elszabadítani. Az újítást ed­dig a segesdi termelőszövetke­zet vezette be. .l!i, moszkvai lakótelepek tervpályázatán díjat nyert épülettömb makettjét mutatja képünk. A három, központi épülettel egybekötött épülettömb hatezer lakosnak nyújt majd kényelmes otthont. A középen látható kör alakú épületben helyezik el az üzle­teket, a szórakozóhelyeket. A terv kivitelezésére még ebben az évben sor kerül. Újjáválasztják az MHS vezető szerveit EZEKBEN A NAPOKBAN megyénk MHS-alapszervezetei taggyűléseket tartanak: két­éves tevékenységüket elemzik, és meghatározzák a következő feladatokat. Az alapszervezeti taggyűléseket követi a járási és a városi, majd pedig már­ciusban a megyei küldöttérte­kezlet. Ha áttekintjük az edtelt két esztendőt, megállapíthatjuk, hogy MHS-alapszervezeteink eredményes munkát végeztek az ifjúság hazafias nevelésé­ben. Sok ezren kaptak lehető­séget a szellemi és a fizikai felfrissülésre, a honvédelmi tö­megmunka elsajátítására. Több százan ismerték meg a rádió­zás alapelveit, a modellezést, a repülőgépek és hajók terve­zését, építését. Nagyon sokan foglalkoztak a repüléssel. Az MHS gépjárművezetői tanfo­lyamain hétszázhetven fiatal szerzett szakmunkás-képesí­tést, rajtuk kívül mintegy ezer- ötszázán sajátították el a mo­tor- és gépkocsivezetést. Hét­száznál többen tevékenyked­nek a sportlövész klubokban. AZ MHS CÉLJAI VON­ZÓAK, hozzájárulnak ahhoz, hogy erős, egészséges, egyenes jellemű fiatalok munkálkodja­nak szocialista hazánk építé­sén. Olyan ifjúságot akarunk nevelni, amely optimizmussal tekint a jövőbe, de ha kell, bátran és becsülettel helytáll hazája védelmében. Szervezeteink e nemes fel­adatok végrehajtásában nin­csenek egyedül. Egész társa­dalmunk segíti őket munká­jukban. Ezt a segítségeit a jö­vőben is igényeljük, hiszen nagy fontossága van a KISZ- szel, a nőtanáccsal, a Hazafias Népfronttal való jó kapcsola­toknak. Tények és adatok iga­zolják, hogy ahol rendszeres és jó felvilágosító munka folyik a tömegszervezetekben, ott a fiatalok szívesen vesznek részt az MHS munkájában, a sok ro­mantikát nyújtó szakköri te­vékenységben. AHOL ÍRATLAN TÖRVÉNY A BEKE... Látogatás a kaposvári Béke lakószövetkezetnéi Béke néven alakult meg 1961 őszén a város első lakó­szövetkezete a Tóth Lajos köz új házainál. A szövetkezet ne­vét hallva azonnal a békés egymás mellett élés jut eszembe, vagyis az, hogy a la­kók talán a házi perpatvarok elkerülésére is szövetkeztek. — Szövetkezetünknek van­nak írott és íratlan törvényei. Az utóbbiakhoz tartozik a bé­ke is. Veszekedések nincsenek a házban, bár súrlódási felület akad, ilyen például a szőnyeg­rázás. Apró dolgok ezek, el­simulnak hamar. Erről az ol­dalról tehát hűek vagyunk a nevünkhöz. Más kérdés az, hogy a kivitelező vállalat nem tart bennünket békésnek. A hármas épület egyik mo­dernül berendezett lakásában FELHÍVÁS A LATINKA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ február 15-től OROSZ, NÉMET, ANGOL ÉS FRANCIA TÁRSALGÁSI KLUBOT szervez. Azok, akik a fenti nvelvekben kötetlenül, klub­szerűén óhajtják magukat tovább képezni, je­lentkezhetnek a művelődési ház igazgatóságánál, az 50-es számú szobában Rácz J. Zoltánná elő­adónál munkanapokon reggel 8-tól du. fél 5-ig. A LATINKA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ igazgatósága. (3888) hangzanak el ezek a szavak Esküdt Mihálynak, a szövet­kezet elnökének szájából. Es­küdték nagy családdal lakják a kétszoba-hálófülkés, össz­komfortos lakást: most három gyerek van itthon, a negyedik Veszorémben tanul. A házi­gazda — magas, megnyerő ar­cú, középkorú férfi — a MÁV- nál főellenőr. Felesége az OTP-nél dolgozik. Az elnök a szövetkezet hét­köznapjaival, apró örömeivel, bajaival ismertet meg. — A házfelügyelővel együtt harminckét tagunk van — mondja. — Háromtagú az igazgatóság: a pénzügyis, a műszakis és az elnök. Ezen­kívül van egy ellenőrző bizott­ságunk is. Valamennyi lakás akkora, mint a miénk. Har­mincévi részletfizetéssel kap­tuk, havonta 284—287 forint a törlesztés plusz száz forint. Ez a száz forint a »szövet­kezeti díj«. A szövetkezetnek két csekkszámlája van az OTP-nél, egyikre a' lakáson­kénti száz forintból negyven megy — ez az előtakarékosság. — Ha évek múltán valami javítanivaló akadna a laká­sokban, hirtelen nehéz lenne rá ezreket előteremteni; Ezzel a havi negyven forinttal a jö­vőre gondolunk. A maradék hatvan forintból fizetik a házfelügyelőt, a sze- mételhordást, üzemeltetik a hidrofort — Amíg nem volt hidrofo­runk, csak nyolcvan forintot fizettünk családonként. De mindenki szívesen ad inkább százat, mert így nem ismer­jük a vízhiányt. A tagság — foglalkozásra nézve — meglehetősen vegyes összetételű: gépkocsivezető, postás, vasutas, tisztviselő, pedagógus, mérnök stb. Ritkán találkoznak egymással, hisz mindenki dolgozik. Még a köz­gyűléseken sem jelennek meg teljes létszámmal, pedig az ott elhangzottak mindenkit érin­tenek. — Mikor lesz legközelebb közgyűlés? — Februárban. Ez lesz a »zárszámadás«. Beszámolunk múlt évi munkánkról. — Miért tartják az építők békétlennek a lakószövetkeze- tet? — A javítanivalók miatt. Sokat kellett harcolnunk ve­lük. Van olyan lakás, ahol kétszer föl kellett szedetni a parkettát, máshol újra csem- pézték a fürdőszobát, átrakták a cserépkályhát. Még a garan­ciális idő alatt is voltak olyan hibák, amelyeket nem javított ki a kivitelező. Hiába szólí­tottuk fel hivatalosan, nem volt semmi eredménye. Még pereskedtünk is az építőkkel. Mint társadalmi szövetkézé ti elnöknek sok dolga van Es­küdt Mihálynak. De szívesen csinálja. A felesége ritkán szól a be­szélgetésbe. — Az »elnökasszony« . nem segít férjének a munkában? Nevetnek. — Ügy gondolom, jobb, ha a feleség nem szól bele a férj hivatalos ügyeibe — mondja Esküdtné. — Van nekem is elég’ tennivalóm: dolgozom, technikumba járok. — Most milyen ügyek inté­zésével foglalkozik az elnök? — Szemben velünk a Bőr­ipari Ktsz reggelenként bőr­forgáccsal fűt be. Lehetetlen ablakot nyitni. A lakók közös kívánsága, hogy próbáljanak ezen segíteni. A másik: az út rendbe hozása. Mellettünk építkeznek, s a szállításoktól tönkrement az út, kátyús, majdnem térdig ér a sár. Akad törmelék, feltölthetnék, lesalakozhatnák. A harmadik, amiért harcolok, a játszótér. A honvédekkel együtt nyolc­van család lakik itt. Körülbe­lül kétszáz gyerek van. Nem tudjuk őket leengedni az ud­varra. Farkas Géza, a városi tanács osztályvezetője tavaly megígérte, remélem, az idén elkészül. Mi is segítenénk tár­sadalmi munkában. — Az elnöki óhajokon kí­vül — mint magánembernek — mi a kívánsága? Gondolkodás nélkül vála­szol: — Az, hogy az elnökség • is úgy menjen, mint »a batai hí­rőséig«. Mindenkire kerüljön rá a sor... i Strubl Márta AHHOZ, HOGY AZ ALAP­SZERVEZETEK eredményesen működjenek, tervszerűen dol­gozó, jó képességű vezetőkre van szükség. Az első taggyű­léseken szerzett tapasztalataink általában jónak mondhatók. Tapsonyban például — noha a taglétszám huszonöt — negy­venötén vettek részt a vezető­ségválasztáson, sokan elmond­ták véleményüket a munkáról és az elképzelésekről. Jól sike­rült taggyűlést tartottak Ka- darkúton és Görgetegen is. Viszont nem dicsérhetjük meg a mikei vagy a memyei alap­szervezetet. Felületes, rossz előkészítő munkájuk miatt a taggyűlés elmaradt. Járási elnökségeinknek ezek­ből a tapasztalatokból le kell vonniuk a megfelelő következ­tetéseket, és még több gyakor­lati segítséget kell nyújtaniuk az alapszervezeteknek, A vezetőségválasztásokat mindenütt föl kell használni a szervezet erősítésére, új tagok bevonására. Nem kampány- munkára gondolunk, hanem nagyon céltudatos, állandó szervező tevékenységre, hogy mindazok, akik érdeklődnek a honvédelmi tömegmunka iránt, megtalálják az utat az MHS- hez. ELSŐSORBAN A HON­VÉDSÉGTŐL LESZERELT fiatalokat kell bevonni az MHS munkájába, hiszen ren­geteg hasznos ismeretre tanít­hatnák a fiatalokat. A szám­szerű megerősítés mellett a tar­talmi munkára is nagy figyel­met kell fordítani. Éppen ezért az újonnan megválasz­tott vezetőségek bátran tá­maszkodjanak a tagságra, használják fel ötleteiket, ja­vaslataikat. Ha az emberek látják, hogy adnak szavukra, ez megnöveli önbizalmukat, felelősségérzetüket. Csakis ez­zel a módszerrel leszünk ké­pesek megoldani a párt által meghatározott feladatokat. Márton János, az MHS megyei elnöke Történelem szóban és képekben »Magyarország első és má­sodik megszállása a második világháború alatt« címmel nagy figyelmet keltő előadást tartott tegnap délután Bar­cson, este pedig a kaposvári TIT-székházban dr. Karsay Elek kandidátus. Előadása után bemutatták a »Halólka- nyar« című magyar dokumen­tumfilmet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents