Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-29 / 24. szám
Az orvos válaszol A helyes táplálkozás titkai Egészségünk megőrzése a helyes táplálkozástól is függ, A hiányos vagy helytelen ösz- szetételű táplálék csökkenti munkaképességet, az elhízás pedig súlyos megterhelést ró a szívre, a vérkeringésre és a mozgás szerveire. Az ésszerű étkezés alapszabálya az, hogy a táplálékfelvételnek a szűk séglettel arányban kell állnia. Mit mond a statisztika? Hazánk a statisztikák sze rint ma már a világ legtöbb kalóriát fogyasztó országai közé tartozik, nálunk tehát a fő problémát nem a hiányos, hanem inkább a túltáplálás okozza. A táplálékkal elfogyasztott nagy kalóriamemnyi- ség azonban — éppen az egészségügyi tájékozottság hiánya miatt — nem a legelőnyösebb minőségű összetételből adódik. Népünk túl sok zsírt és sok lisztből készült ételt fogyaszt, ezzel szemben túl kevés tejet, tojást, valamint zöldségfélét, továbbá nem mindig helyes az ételek nálunk elterjedt elkészítési módja sem. Egyes ételeket túl fűszeresen készítenék háziasz- szonyaink, a főzelékek elkészítése közben pedig túl sok vitamin megy veszendőbe. Egészségünk védelmében tekintsük át a helyes táplálkozás alapszabályait. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az étrend legyen változatos. Minden egyoldalú táplálkozás — akár húsos, növényi, akár nyerskpszt az — káros, mert az idők folyamán életfontosságú tápanyagok hiányát idézi elő. Az ember szervezete vegyes táplálkozáshoz szokott, és ennek minden mesterséges —egzavarása káros következ- ményékkél jár. Hány kalóriát? A naponta elfogyasztott élelemnek teljes mértékben biztosítania kell mindazokat az anvagokat, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek, és egyúttal szolgáltatnia kell azt a hőmennyiséget is, amely biztosítja az állandó, 37 fok körüli testhőmérséklet fenntartását. A szükséges táplálék mennyiségét a hőmeny- nyiség egységében, a kalóriában szokták kifejezni. (Egy kalória az a hőmennyiség, amennyi egy liter víz hőmérsékletét egy fokkal fölemeli.) A szervezet normális működéséhez szükséges és) elégséges kalóriamennyiség az életmódtól és a munkakörülményeiktől függ. Ülő életmód és szellemi munka esetén kevesebb, nehéz fizikai munka végzésekor természetesen több kalória fogyasztására van szükség. Az egyes tápanyagfélék elfogyasztásakor különböző mennyiségű hő termelődik a szervezetben. A legtöbb kalóriát a zsír adja, a fehérjék és a cukrok elégésekor ennek a hőmennyiségnek körülbelül a fele keletkezik. Ebből logikusan következik, hogy az elhízás bekövetkezéséért legtöbbször a mértéktelen zsírfogyasztás a felelős. A megfelelő kalóriafelvételt élelmiszereink ésszerű össze- válogatásával kell biztosítanunk. Normális testsúlyunknak nincs értelme ezzel behatóbban foglalkozni, de kóros soványság vagy kóros elhízás esetén ajánlatos a kalóriatáblázatok tanulmányozása a tápanyagok minél megfelelőbb összeválogatása érdekében. Mennyi húst? Felnőtt embernek naponta kb. 70 gramm fehérjére van szüksége, és! ajánlatos ennek kb. egyharmadát állati fehérjével (hús, tej, tojás és tejtermékek) fedezni. A többi kétharmad rész a kenyér, a tészta a burgonya és a főzelékfélék fehérjéiből adódik. Az ember nem abból él, amit megeszik, hanem abból, amit megemészt. A jó étvágy- gval megevett étel »-vérré válik", de a kelletlenül elfogyasztott élelem rosszul emésztődik, és kihasználatlanul távozik a szervezetből. Az ételek megemésztését a szájüreg és a gyomor-bélrendszer vegyi anyagai végzik, ezek termelődése pedig idegrendszeri hatásokra indul meg Az étel meglátása és illata adja a nedvtermelődés ingerét, természetes tehát, hogy az étvágygerjesztő tálalás és az ízléses terítés a jó emésztés fontos föltétele. Étkezés közben ne olvassunk, és ne tanuljunk, mert az eltereli a figyelmet, és csökkenti az emésztőnedv-termelődést. Ne együnk kapkodva, hanem alaposan rágjuk meg az ételt, mert csak a jól felaprózódott ételhez tudnak hozzáférni az emésztőnedvek. Táplálkozzunk rendszeresen! Ha mindig ugyanabban az időpontban étkezünk, akkor az exnésztőmi- ri'gyek a szokásos időben már automatikusan megkezdik a nedvek termelését, és az emésztés kedvezőbben folyik le, mint rendszertelen étkezés esetén. Többször — keveset Inkább együnk napjában többször keveset, mint ritkán sokat. Napi négy-ötszöri étkezés egészségesebb, mint az, ha két-háromszori étkezés során fogyasztjuk el az egész napi táplálékmennyiséget. Ha sokáig üres a gyomrunk, gyomorégést, fejfájást, rossz közérzetet, gyengeséget érzünk. A túl bő étkezés viszont a kelleténél jobban igénybe veszi az emésztőrendszert, elbágyaszt és elálmosít. Éppen ezért táplálkozásunk szempontjából nem a legkedvezőbb a nálunk szokásos bőséges ebéd, hiszen utána már lényegesen csökken a testi és szellemi teljesítőképesség. Jobb volna, ha a főétkezést a napi munka befejezése után, késő délutánra helyeznénk. Kerüljük a túlságosan zsíros és fűszeres ételeket, mert ezek előbb-utóbb gyomor-, máj- és epebetegségeket idéznek elő. A túlságosan bő kenyérfogyasztás gyakran okoz elhízást. Több gyümölcs és párolt, rántás nélküli főzelék kerüljön asztalunkra. Dr. R. T. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 350. sz. Édességboltunkban (Kaposvár, Május !. u. 4.) február 1-től bevezetjük a friss pörkölt kávé, kakaó és tea árusítását. A vásárolt kávét kívánságra elektromos darálón megdaráljuk. Az édességboltban különleges krémkávé kapható. Nyitva 7.30 órától 19 óráig. (52330) FARSANG Gyermekkorom legnagyobb élménye a farsangi maszkjá- rás volt. Néhány vígkedvű legény felöltözött subába, köd- mönbe, kucsmát csapott a fejébe, kenderből bajuszt, szakállt ragasztott, és nyárssal, tarisznyával fölszerelve járták esténként, sötétedés után a házakat. Énekszó jelezte jövetelüket: »Farsangi túri, szalonnal szűri, Ha nincs a kamrában, van a padláson, Sutty a tarisznyába!« Ezzel a népi rigmussal botjukat csörgetve, énekelve köszöntötték a ház népét, s kérték a farsangi disznótorost vagy füstöltszalonna-adagju- kat. Mi pedig futva, leskelőd- ve, csúfolódva követtük a maszkákat, akik kedvünkért féllábon ugráltak, olykor megzavartak, ijesztettek. Jó mulatság volt. De jó mulatság a farsang a városokban is, ahol bálozást, zenés szórakozást, táncolást jelent. A farsangolás — a régi följegyzések szerint január C-án kezdődik, és február utolsó vasárnapján ér véget — tulajdonképpen a téltemető pogány ünnepre vezethető vissza. Erre utal a hazánkban fennmaradt délszláv busójárás is. Mohácson a farsang utolsó napjaiban torz álarcot, subát öltve, zenével, énekszóval vonulnak végig a városon, hogy a város határában a telet jelképező szalmabábut elégessék. A farsangolás ünnepe csaknem minden népnél megtalálható: leghíresebbek az clasz karneválok. Már az elnevezése is érdekes: camevale any- nyit jelent, mint hús nélkül, azaz búcsú a húsos, zsíros ételektől. (Ez az elnevezés utal a későbbi egyházi tilalmakra, a böjtölésre.) Az olasz farsang eredete a régi római Satumalis ünnepekre nyílik vissza. Évszázadok óta leghíresebbek a velencei karneválok, ahol az ünneplők virágokból készített ötletes kocsikon vonulnak végig a városon. Párizsban még a század elején is élt az a szokás, hogy álarcos, vidám farsangolók a farsang végén egy kövér ökröt vezettek az utcákon. Spanyolországban^ különösen Sevillában és Madridban szintén jeles ünnep a farsang utolsó napja. Fényes felvonulást rendeznek, ahol kötelező az álarc viselése. Talán a németek farsangi szokásai bővelkednek leginkább bolondos ötletekben, játékosságban. A »Narrenfest« hasonló a mi április elsejéinkhez, amikor mindenki megtréfálhatja, »ugrathatja« családja tagjait, ismerőseit, barátait. A farsang jellemzője, hogy a vigalom mellett a háziasszonyok finom ételeket tálalnak. Ezek közül a zsírban sült farsangi fánk a legismertebb, amivel a farsangozókat kínálják. Érdekes szokás, érdemes följegyezni a hagyományokat és megőrizni a vidám napok emlékét Dr. Pintér Imre DCéízíts, jelmezt! A ti iskolátokban is bizonyára megrendezik ezt a kedves, játékos farsangi szórakozást. Két-három óra alatt magatok is átalakíthatjátok ruhátokat farsangi jelmezzé úgy, hogy a ruhán;<k semmi baja sem történik. 1. Ibolyajelmezt minden világos színű nyári ruhából lehet készíteni. Az óriási ibolyákat iskolai lila könyvborító papírból vágd ki, közepére sárga meg piros színű papírt tegyél. A papírvirágokat a rajz szerint egy-egy öltéssel varrd a ruhára, és kész a jelmez. 2. A vidám bohóc ruhája csíkos pizsamából készült narancssárga krepp-papírfodrokkal. A pizsama gallérját föl kell gombolni. Erre kerül a kb. 20 cm széles krepp- papírcsíkból készített fodor: a papírcsíkot közepén Honleány-fonallal beráncolod, és körben a nyakadra kötöd. Ugyanígy készül a kézelő és a nadrág fodra, azzal a különbséggel, hogy azt rá kell varrni a pizsamára. Végül, ha már rajtad a jelmez, és begombcltad a pizsamát, a gombokra kötözöd az előre elkészített, krepp-papírból csinált szalagcsokrokat. A bohóc sapkája a sziveszteri mulatságból megmaradt hegyes süveg, de magad is készíthetsz ilyet rajzpapírból, színes papírral beragasztva és papír-szalagcsokrokkal díszítve. 3. Minden fiú könnyűszerrel öltözhet űrhajósjelmezbe, ha van lemberdzsekes öltönye vagy tréningruhája. Egy kis átalakítás a lemberdzse- ken: maradék anyagból két vállpánt és a nadrágot összefogó pánt, hogy az öltözék katonásabb legyen. Lehet rácsatolni keresztben szíjat, egy-két kitüntetést is a pasztőrözött fejespalack kupakjából. Az űrhajóssapkához legjobb a kötött anyag: régi pulóver, pamuttrikó darabja, amelyet az alul látható kis rajzok szerint szabhatsz. 4. Hóvirágjelmez készülhet a zöld nyári ruhából, ha hat szirmot vágsz ki fehér krepp-papírból, és a ruha övére varród belülről. Másfajta virágjelmez is készülhet ezzel az egyszerű módszerrel: ha ruhád világoskék, akkor halványlila szirmokat varrj az övre, és harangvirág leszel; rózsaszínű ruhából viszont rózsajelmezt csinálhatsz úgy, hogy a hat szirmot ne hegyesre, hanem kerekre szabd, mint amilyen a rózsa szirma. Jó mulatást, vidám jelmezbált kívánunk mindnyájatoknak. M. M. Sajtos ételek SAJTOS BURGONYAKROKETT (két személy részére) 25 dkg főtt burgonyát szitán áttörünk. Hozzáadunk 6 dkg daralisztet, egy tojássárgáját, sót, kis fekefeborsol és 4 dkg eidámi sajtot, amit apró kockára vagdalunk. Az egészet tésztává dolgozzuk, majd zsemlemorzsával behintett gyúródeszkán apró rudakat formálunk belőle, s forró zsírban kisütjük. Ez kitűnő főze-. lékfeltét, de »fogyókúrázóknak« főtt zöldbabbal, tökkel, spárgával kitűnő ebéd és vacsoraétel. SAJTOS RAKOTT BURGONYA 60 dkg burgonyát héjában megfőzünk, majd meghámozzuk, és karikára vágjuk. Zsírozott jénai tálat morzsával meghintünk, és a burgonya egy részét belerakjuk. Közben egy kis fej hagymát zsíron megpirítunk, a burgonyára öntjük, 6 dkg reszelt sajtot, kis borsot, sót hintünk rá. A rétegeket váltogatjuk, hogy a tál tetejére burgonya jusson. Sütés közben leöntjük tejföllel, amiben elhabartunk egy tojást, sót és kevés darált fe keteborsot. Ez a sajtos vacs raétel savanyú uborkával kitűnő. SAJTTAL TÖLTÖTT ZSEMLE 6 db egynapos zsemlét szeletekre vágunk. Fél deci sózott tejjel meglocsoljuk. 6 dkg kemény sajtot szeletelve két-két zsemleszelet közé fogunk. Sós palacsintatésztát készítünk, a sajtos zsemleszeleteket megforgatjuk benne, és forró zsírban kisütjük. Kitűnő főzelékfeltét, de teához is finom. Szebb Apollónál Mary Mitchell arizonai asszony olaszországi kőrútján a római múzeumban megállt ApoUo szobra előtt. Alit, s egy ideig gondosan, _ figyelmesen nézte a remekművet, majd megszólalt: — Mondhat akárki akármit, az én férjem mégiscsak szebb! CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ 19 órakor: Kevés a férfi. Blaháné-bérlet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Ne hagyd magad. Pitkin. Szélesvásznú angol film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5, 7 és 9 óra. (Február 3-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ A vádlott. Csehszlovák film. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Január 31-ig.)
