Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-28 / 23. szám
Csütörtök, 1965. január 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Q-hüßm, ű'dL(íq,6uÁg.b üjl irányt mutató tanácshosás A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG lJLESE UTÁN D* Jélelőtt szabadságmatinét rendeztek a budapesti Magyar Színházban. Az ilyen matinéknak már voltak hagyományai: a korábbi években a rendőrterror, a cenzúra, a gyakori megtorlások ellenére is rendeztek vasárnap délelőtti munkáselőadásokat a haladó művészek. Ezúttal — 1945. január 28-án — először fordult elő, hogy amikor a függöny szétnyílt, csak előadók jelentek meg a színpadon, nem ültek mögöttük figyelő tekintetüket a művészekre és a közönségre szögezve rendőrtisztek, mint öt és tíz esztendővel korábban. A történelem legsötétebb éjszakái után, 1919 óta először állt fényben és világosságban a párt, hogy messze hangzóan meghirdesse programját. Bevezetőül a költők szóltak; Petőfi, Ady, József Attila forradalmi versei soha nem • voltak aktuálisabbak, mint ezen a napon. A közönség könnyező szemmel, visszafojtott lélegzettel, ökölbe szorult kézzel hallgatta megszólaltatóikat. A Duna túlsó partján, Budán még folytak a harcok; Kelet-Poroszországban és a Balti-tengernél a szovjet hadsereg hatalmas csapásai zúzták, porlasztották a náci seregeket; a Mazuri-tavaknál, ahol az első világháborúban nagy győzelmet arattak Vilmos császár hadosztályai, most az utódok fejveszetten menekültek. A magyar főváros felszabadult területein kétségbeesett emberek eltűnt hozzátartozóik nyomait kutatták; még nemcsak hogy nem száradtak fel a könnyek, hanem először hullottak nyíltan, titkolózás nélkül, mindenki szeme láttára. Mégis — a fájdalom, a pusztulás ellenére — remény támadt az emberekben; újra lehet kezdeni, lehet még élni. Tj1 zen a délutánon — ugyancsak a Magyar Szín- •*"* házban — először szólt az emberekhez, a munkásosztályhoz, az ország dolgozó népéhez hangos, mesz- szeható szóval, nyíltan és akadálytalanul a Magyar Kommunista Párt Első szavai így hangzottak: Az eddiginél jobban, igazabban, szebben lehet és kell élni. Mindenért, ami történt, az úri osztály felelős. Az ország túljutott a mélyponton: független, szabad nép kezd munkához, eltakarítja a romokat, hozzálát az újjáépítéshez. Magyarországnak Ideiglenes Nemzetgyűlése és Ideiglenes Nemzeti Kormánya van! A párt meghirdette: nem akármilyen demokráciát, hanem népi demokráciát akarunk. Széles körű, gyökeres földreformot a földesúri nagybirtokrendszer helyett; reakciós közigazgatás és közélet helyett demokratikus közigazgatást és közéletet. Nem csak a nyilasok a nép ellensége — mondták a párt szónokai —: nem lehet helyük többé a nép sorsának irányításában azoknak sem, akiknek ellenforradalmi uralma — bármilyen nevű pártokba tömörültek is — törvényszerűen taszított a háborúba, a romlásba. Ezúttal hangzott el először: Űj külpolitikát! Szoros barátságot a Szovjetunióval és a szomszéd népekkel. S már ezen az első nyilvános kommunista gyűlésen félreérthetetlenül hitet tettek a felszólalók a demokratikus erők egyesítése mellett. Szakszervezeti egységet! Munkásegységet! Az MKP legális szervezetei mindent elkövettek e jelszavak valóra váltásáért. Az első legális kommunista népgyűlésen hangzott el a figyelmeztetés: akik a volt szövetségesek, a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió közötti ellentétek kiéleződésére, egy új háború kirobbanására spekulálnak, saját népük békéjének árulói, hazájuk ellenségei. E figyelmeztetés a későbbi évekre is érvényes, időszerű maradt. A húsz évvel ezelőtti, január 28-i budapesti nagy- gyűlés fontos esemény volt pártunk életében, kezdete legális működésének a fényben és világosságban, amely azóta is és a jövőben is láthatóvá teszi a kijelölt utat, melyen haladnunk kell. V. F. Megjelent a Természettudományi Közlöny januári száma A Természettudományi Közlöny januári számában érdekes, elemző írások ismertetik a tudománytörténeti kutatások szerepét a tudományok belső fejlődése és gyakorlati kihatásaik szempontjából; a Genetikai Tanácsadás működését; az űrrepülés mai ismereteinek alapján megvonható végső határait, amelyek elénk vetítik Tejútrendszerünk elhagyásának lehetőségét is; a sejtek Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 350. sz. Édességboltunkban (Kaposvár, Május 1. u. 4.) február 1-től bevezetjük a friss pörkölt kávé, kakaó és tea árusítását. A vásárolt kávét kívánságra elektro-^ mos darálón megdaráljuk. Az édességboltban különleges krémkávé kapható. Nyitva 7.30 órától 19 óráig. (52330) finomszerkezetéről rendelkezésünkre álló új ismereteket; bemutatja Kelet-Afrika nagyvadállományát, Bulgária természeti kincseit, Budapest levegőviszonyait, a magyar—szovjet timföld—alumíniumegyezményt, a parkjainkban előforduló idegen cserjéket és fákat, a harthai csillagvizsgálót Gazdag híranyaga és folyóiratszemléje foglalkozik a Szovjetunióban folyó termő- fúziós kutatásokkal, a tenger, víz sótalanításával, a Marsszondák út javai, Közép-Antarktisz természetével és még mintegy húsz más érdekes kérdéssel. í A megyei pártbizottság jaguár 22-i ülése az 1964. eszI tendő gazdasági előirányzatai. % nak teljesítéséről, az idei év | ipari, mezőgazdasági, beruhá- Jzási terveiről és az ezekhez ♦ kapcsolódó politikai felada- | tóikról tanácskozott. A megyei | párt-végrehajtóbizottság je♦ lentése és az utána következő | termékeny vita a megye gaz- X dálkodásának szinte vala- i mennyi területét érintette. A ♦ számok mellé érvek és indo- { kok sorakoztak, a felszólalók ; tapasztalatokat ismertettek, jés tanulságokat vontak le, a [magvas vélemények az erőket fa feladatokhoz mérték. A [pártibizottsági ülés annak a »nagyüzemnek« ez évi felada- Etait és teljesítésük lehetőségeit »vizsgálta meg, melyet így je- l lölhetünk meg: Somogy megye X gazdasága. I A tanácskozás nem csak azt I példázta szemléletesen, hogy a ♦ gazdasági teendők mennyire {elválaszthatatlanok a politikai ♦munkától. Egyértelmű választ ♦ adott arra is, hogy a termelé- Xsi feladatok teljesítése, a meg- Xfelelő szintű gazdálkodás napijainkban az osztályharc egyik *központi kérdése. I |—i I Jj : ♦ A múlt év termelési sikerei- Snak mértéktartó méltatása {mellett elsősorban az idei fel- vadatok felé fordult a tanáes- fkozás érdeklődése. A megye {1965. évi előirányzataiban az |a folyamat tükröződik, melyet ja közgazdászok .minőségi for- | dulatként emlegetnek egész i népgazdaságunkkal kapcsolatiban. Akár a megyénkbe tele- tpült állami’ipar, akár a me- ízőgazdaság, a felvásárlás, akár [a beruházások terveire fordítjuk a vizsgálódás reflektorát, valamennyinél a közös és az alapvető követelmény világosodik meg: el kell hárítani az útból a fejlődést gátló tényezőket; a munka hatékonyságának fokozásával, a szükségletekhez jobban igazodó termeléssel, a rend és a fegyelem megszilárdításával biztosítanunk kell az ötéves terv befejező esztendejének gazdasági eredményességét, s vele együtt meg kell teremtenünk a közelgő új tervidőszak alapjait. Az idei tervekben a minö- Xségi jegyek kerültek előtérbe. »Nem könnyű hát a feladat, de fmert az előirányzatok meg- X alapozottak, reálisak, teljesít- | hetüknek tekintjük őket — ♦ hangoztatták felszólalásaikban a pártbizottság tagjai, s véleményüket a fejlődés irányába mutató elgondolások ismertetésével támasztották alá. Többen is szóvá tették az indokolatlanul sok készlet csökkentésének, a maradi mennyiségi szemlélet megszüntetésének, a munkaerővel és a bérrel való ésszerűbb gazdálkodásnak, a munkaszervezési javításának, a beruházások jobb előkészítésének és koncentrálásának szükségességét. A gyakorlat bebizonyította, hogy a korszerűbb, eredményesebb termelés megszervezéséhez a legtöbbször nincs szükség nagy összegű beruházási keretekre. A gépek jobb kihasználása, az anyagmozgatás korszerűsítése, a tervszerű gyártás-előkészítés, a dolgozók tudásának gyarapítása, a nyersanyaggal és a költségekkel való okos gazdálkodás — megannyi feltárható tartaléka a minőség javításának. Az újítások, az ésszerűsítések jelentősége sem ismeretlen a dolgozók előtt, s ha a gazdasági vezetők körültekintően használják fel a pénzügyi forrásokat, akkor látványos beruházások és a létszám növelése nélkül is a kívánt szintre emelhetjük a termelékenységet. — Sok mindennel takaré- koskodnunk kell most, de az ésszel spórolni hiba lenne — mondta felszólalásában dr. Be- rend Ernő, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője arra a követelményre utalva, hogy a terv teljesítésére kiadandó valamennyi üzemi, vállalati, szövetkezeti intézkedés alapja csakis a józan megfontoltság, az előrelátó gondosság lehet. A pártbizottsági ülés is bizonysága volt annak, hogy a munka (hatékonysága fokozásának módjait, a termelékenységet emelő tényezőket nem az üzemek, vállalatok kapuin kívül kell keresni. Róna Imre, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatója felszólalásában elmondta, hogy a jövedelmezőség, az önköltség kedvező alakulását nagyban elősegítette náluk a havi könyvelési zárlatok, nyersmérleg-készítések rendszeresítése. A gazdasági vezetés elé így idejében kerülnek a termelési eredmények, s azok ismeretében mód nyílik operatív intézkedések megtételére. Sárosdi József, a bala- tonendrédi termelőszövetkezet agronómuea a belső tartalékok feltárásának egyik lehetőségét bizonyította azzal a bejelentésével, hogy szövetkezetükben 37 dolgozót képeznek át traktorossá. Így nem lesz akadálya, hogy gépeiket két műszakban üzemeltessék. Ugyancsak ő vetette föl a társulásos tápüzemek létesítésének gondolatát az állattenyésztés hozamainak növelése, a takarmánygondok enyhítése végett. Másutt is hasznosítható kezdeményezésről számolt be Fehér József, a Somogy—-Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója: meghonosították a havi önköltség-értekezletet, melyen a költségek alakulását, a kifizetések célszerűségét, szabályosságát vizsgálják. A kezdeményezés, a belső dinamika jelentőségére mutatott rá Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának vezetője, amikor ismertette, hogy Somogy kisipari szövetkezeted tavaly az előirányzott 5 millióval szemben 21 millió forint értékű árut exportáltak — többségében, nyugati országokba. A felszólalók a napirenden levő kérdéseket a közgazdasági elemzés szintjére emelték. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke a vita összefoglalójában: — A megye gazdasági vezetői jól látják a helyzetet. Munkájukhoz biztos támasztékot ad, hogy terveink megalapozottak, gazdaságpolitikánk fő vonala helyes. Ez azonban a sikeres ■ termelésnek csak egyik föltétele. Szükség van arra is, hogy szakítsunk végre az egyoldalú mennyiségi szemlélettel. A terv mennyiségi teljesítése még nem jelent tervteljesítést, éhhez a minőségi mutatók hiánytalan megtartása is szükséges. 3 Befejezőin a zamárdi KiSZ-tanfolyam Megyénk I4ISZ- alapszcrvezetel- nek titkárai — mint már hírül adtuk — továbbképzésen vettek részt Zamárdi- ban. Képünk az utolsó csoportot — a kaposvári vállalatok, üzentek, intézmények KlSZ-titká- rait mutatja be előadás alatt. A fiatalok azóta már alapszerve- zetükben hasznosítják a tanfolyaTöbb formában, de mindig figyelmet érdemlő módon esett szó a »szemlélet« kérdéséről. — A nagyvonalúság, »az államnak semmi sem drága« Szemlélet jellemezte az utóbbi években gazdaságunk életét — említette felszólalásában Pankász Ferenc, a Lábo- di Állami Gazdaság igazgatója. — Így fordulhatott elő, hogy költségeink 1961-hez képest több mint 21 millió forinttál növekedtek ... Az idei feladatok végrehajtása során intézkedéseinket a lehetőségekhez igazítjuk, s mindenekelőtt az említett káros szemléleten kívánunk változtatni. Egyértelműen és határozottan foglalt állást a pártbizottság 'abban a kérdésben is, hogy a termelőüzemeknél, ä vállalatoknál az első helyre a népgazdasági szemléletet kell állítani, akkor is, ha tervezési, beruházási problémák megoldásáról van szó, akkor is, ha a létszám- és bérgazdálkodás vagy a raktárkészletek rendezéséről, a termékek korszerűsítéséről kell intézkedni. A gazdasági munka megszervezésekor a népgazdaság érdeked alá kell rendelni a helyi, a vállalati érdeket. Ez nem csupán az üzemek élén álló vezetők kötelessége, hanem az alsó és középső szint parancsnoki posztjain állóké, a brigádvezetőké, a csoportvezetőké, a műhely- és műszakvezetőké is. A másik igen fontos szempont, hogy a feladatúk megvalósítása módozatainak kialakításában a gazdasági vezetés és a termelést elősegítő szervek — a pártszervezet, a szakszervezet, az üzemi bizottság stb. — elképzelései azonos vágányon fussanak. Az összefogás megsokszorozza a munka hatékonyságát. Meg kell említem még a munkafegyelemmel kapcsola. tos szemléletet is. A pártbizottság tagjai rámutattak: a legtöbb vállalatnál a termelékenység fokozásának egyszerű módja lehet a munkaidő jobb kihasználása, a fegyelem megszilárdítása. Ezeket a törekvéseket azonban eddig — több példa van erre — gyakran derékba törte egy ellenirányú szemlélet: az a magatartás, mely a munkásszolida- rítás helytelen értelmezésével »megvédi« a fegyelmezetlen, rendibontó dolgozót. Ebben a tekintetben is egységes szemléletet kell kialakítani. Ennek föltételei kedvezőek, hiszen a dolgozók nagy többsége türelmetlenül sürgeti a lazaságok megszüntetését. A munkahelyeken tehát olyan légkört kell teremteni, melyben nem érzi jól magát az ittasan mun. kába álló, a rendszeresen késő, a selejtet termelő, a lazsáló ember. Nem hangzott el olyan felszólalás az ötórás vitában, mely ne említette volna a kommunista helytállás As pél- • damutatás jelen i A pártszer n(munistákra az a . my Vő felelősséget — de szerez nekik elismerést is —, _ hogy következetesen szolgálják a dolgozó nép ügyét, föllépnek a lazaság, a szervezetlenség, a pazarlás és a közöny ellen, saját helytállásukkal másokat is tettekre mozgósítanak. A párt erősítését is jelenti tehát annak a hangulatnak a kialakítása, melyben szégyenné vá. ük a hanyagság, a rossz minőségű munka, melyben az üzem, a szövetkezet gazdasági problémája a legfontosabb egyéni ügy rangjára emelkedik. Mindez világosan megszabja a politikai munka fő irányát üzemeinkben,, vállalatainknál, failvainkban. Ehhez adott gyakorlati tanácsokat Somogyi József, a Kaposvári Városi Pártbizottság első titkára, amikor a párt. és a gazdasági vezetés együttműködésének erősítéséről, a tervek széles körű ismertetésiéről, az elvégzett munka értékelésének szükségességéről beszélt. Fontos feladata pártszervezeteinknek, hogy biztatást adjanak a vezetőknek a korábbinál magasabb színvonalú, elemzőbb tevékenységihez, az alapszervezetek tagjait pedig bízzák meg bátran és rendszeresen politikai-gazdálkodási feladatok elvégzésével. A közösség őszinte szolgálata az a legfőbb erő, amely a párton kívüli dolgozókat! felsorakoztatja a kommunisták köré. Erre szükség van napjainkban is, hiszen terveink az egész nép előrehaladását szolgálják, az előirányzatok valóra váltásához az egész társadalom alkotó munkájára szükség van. »Nem könnyű az idei terv*< — hangzott el többször is az ülésteremben. Valóban: nagy erőfeszítéseket kell tenni az előirányzatok teljesítéséért. Ehhez erő kell, az erő pedig a célok látásából, megértéséből fakad. Itt is adódik munka a kommunisták számára: segítsenek a terv. a már kiadott vagy ezután kiadandó intézke. dések megértetésében. És mert nem kampányfeladatról van szó, ezután is a termelés minőségi oldalát kell előtérbe helyezni; ezért fontos javítanunk a gazdálkodás rendjét és fegyelmét, ezért kell fokozni a munka hatékonyságát. Ha értetlenség támadna e kérdések körül, a kommunistáknak kell eloszlatniuk a kételyeket, a bizalmatlanságot. A munkábári való helytállás és a felvilágosító, meggyőző szó az, ami jelenünkben a kommunista felelősség fogalmához feltétlenül hozzátartozik. A megyei pártbizottság ülése a múlt -év eredményeinek alapos elemzése és az idei feladatok beható megvitatása alapján egyértelműen állapította meg: a megye 1965. évi terve megalapozott, reális, teljesítésének föltételei rendelkezésre állnak. A pártbizottság tagjai és a meghívott gazdasági vezetők a tanácskozáson gyakran vették kézbe a ceruzát, a golyóstollat, és írták fel jegyzeteik közé a végrehajtás mikéntjére utaló megállapításokat, javaslatokat. Jó lenne, ha a páitbi- zottsági ülésnek ez a jellemzője általános gyakorlattá válna a megyében, s a számolás, a mérlegelés, az elemző értékelés mindennaposán használt módszer lenne az üzemi, a szövetkezeti, a vállalati vezetés munkájában. A cél világos: minden szinten fokozni kell a munka hatékonyságát, javítani a termelési fegyelmet. A megyei pártbizottság ülése irányt mutatott ezeknek a céloknak eléréséhez, a tovább' előrehaladáshoz. Bánhidi Tibor
