Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

ogglMéplap Munkaidő-kedvezmény az egészségügyi középfokú szakoktatásban részt vevőknek MSZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ES A'MEGYE! TANACS LAPJA KEVÉS A FÉRFI Bemutató a Csiky Gergely Színházban magaka GYELMET Aztán egy expozíció VONJA A FI­az első dialógus, kissé hosszú az s a második kép, majd hirtelen mozgalmas, ér­dekes, magával ragadó lesz, de ismét vontatott párbeszéd következik, s mire a cselek­mény fellendülne, jön a na­gyon is szokásos happyend. Ez a hullámzás jellemzi Fehér Klára »Kevés a férfim című vígjátékát, melyet pénteken mutatott be Kaposváron a Csiky Gergely Színház társu­lata. Jól indítja vígjátékát az író. Valóban mai és számtalanszor elhangzott szócsatát vív a kis­sé konzervatív Irén nővér Ka­tinkával, fiatal, modern gon­dolkodású lányával. A viadal azonban az ismételgetések miatt hosszúra nyúlik, és las­sítja a tempót. A harmadik képben szipor­kázó helyzetkomikum, sok öt­let, szellemesség, karikírozó jellemzés bizonyítja Fehér Klára színpadi érzékét, azt, hogy pillanatok alatt tud moz­galmasságot, feszültséget és egyben jóízű nevetést kelteni. Egy kisebb hullámvölgyben fenekük meg a következő kép. Az ötödik kép ismét fölfelé ível. A darab végül — egy újabb kis lejtővel — egyenes vonalban, bonyodalommentes kibékülésben zárul. A vígjáték figurái: típusok. Konzervatív mama, modern lánya, a nőknek ellenállni nem tudó és nősülni sem aka­ró férfi, egy ideig vagy vég­legesen magukra maradó nők, lelki tanácsadó, aki azt mond­ja, »házasodjatok meg«, de ö agglegény. A tipikus figurákhoz jól il­leszkedik a vígjátéki keret — és a darab témája is kívánja a kifigurázást, a nevettetést, azt, hogy ki-ki ismerjen ma­gára, s derüljön saját hibáin. Az önkifigurázásnak, az élet­ből ellesett őszinte pillanatok »lencsevégre« kapásának mes­tere Fehér Klára. S vígjátéka mindig ott jut hullámvölgybe, ahol szereplői polemizálnak egy-egy érzésen, hangulaton. Ezek okozzák a darab töréseit, lefékezését. Szereplői annyira tipikusak, annyira tisztán áll­nak pár mondatuk után a né­ző előtt, hogy jellemboncolga­tásaik fölöslegesek. Mindazt, amit hosszú párbeszédekben elmondanak magukról, mi már tudjuk róluk két perc alatt. Ezért válik a darab fur­csa keveredéssé: a frappáns pillanatfelvételek és az elmé­lyülni akaró hosszú dialógu­sok váltakozásává. a vígjáték mint mű­faj, a mai figurák és a té­ma látszólag könnyű feladat a rendező számára: lehetőséget ad sok rendezői ötlet, helyzet­komikum kiaknázáséra. Bagó László a mozgalmas, valóban vígjátéki jelenetekben szinte semmivel sem marad adósunk. A vendéglőkbe, szobákba leme­Ötórás műsor a „Ki mit tud? marcali járási bemutatóján (Tudósítónktól.) Vasárnap rendezte meg a já­rási KlSZ-blzottság a »Ki mit tud?« marcali járási döntőjét. A járási művelődési házban megtartott bemutató kellemes szórakozást jelentett a három­száz főnyi közönségnek. A negyvenegy számból álló mű­sorban hat csoport és harminc­öt fiatal mutatta be, mit tud: táncdalt énekelni — kedvesen, ízléses mértéktartással; táncze­nét játszani — kitűnően; sza­bj campingek a Balaton-parton (Tudósítónktól.) Kétnapos értekezleten tár­gyalta meg Siófokon ötvenkét szakember a Balaton déli part­jának campinghelyzetét. Új első osztályú campinge- ket létesítenek Siófokon, Za- márdiban, a szántódi révnél, Balatonszemesen, Balatonőszó- dön, Ordacsehiben, Fonyód-Bé- latelepen és Balatonberénvben. Az új campingek korszerű be­rendezést és fölszerelést kap­nak. Gáztűzhelyekkel, mosdók­kal, zuhanyozókkal, társaígó- helyiségekkel, Neptun-kutak- kal, orvosi rendelővel látják el az első osztályú campingekét. Az új sátortáborok létrehozásá­val megháromszorozódik a so­mogyi part campingjeinek be­fogadóképessége, így a nyáron huszonhétezren nyaralhatnak egy időben a sátortáborokban. Másodosztály'' ramp;n?eket ezen a nyáron ívófokön. Bala­tonszárszón és. Balatonmárián létesítenek. Ezekben a tábo­rokban főzési lehetőséget, ivó- vízkutakat, hulladékgyűjtő he­lyeket biztosíta-r’'-. A campingek létrehozására és felújítására ebben az évben ötvenhatmillió forintot fordíta­nak a somogyi parton. válni — a jól átgondolt rende­zés hiányában általában sok­kal gyengébben; hangszerszólót bemutatni és végül parodizál­ni — kevés eredetiséggel. A verseny legjobb szereplő­jének Tóth Katalin, a marcali gimnázium szavaló ja bizonyult; Simor András Küzdelem című verséből adott elő részleteket példás kiejtéssel, jó felfogás­ban. A csoportok közül az egyik honvédségi alakulat tánczenekarát illette meg az el­ső helyezés. A megyei bemuta­tón három szavaló, két táncze­nekar és egy hegedűszólista képviseli a járás fiataljait. revített párbeszédekkel ő sem tudott sokat kezdeni. Egy kicsit üresnek éreztük a Kiskakasban játszódó jeleneteket, két-három néma szereplővel hitelesebbé lehetett volna tenni. A vígjá­ték amúgy sem egyértelmű be­fejezésének bizonytalanságát a rendező növelte azzal, hogy két felvonásra osztotta a darabot, ezért a nézők jó része várta a színlapon és műsorfüzetekben hirdetett harmadik felvonást is. Indokolatlan volt így össze­vonni a felvonásközöket, ezt bizonyítja az is, hogy a bemu­tató óta — a közönség zavarát látva — három felvonásban játsszák a vígjátékot Dr. Qrlay Ágnest Olsavszki Éva játszotta. Nehezítette hely­zetét, hogy mint főszereplő nem vígjátéki figura. Értelmes, okos, mai nő, aki szeretne már biztos pontot tudni életében, szeretné, ha kiegészíthetné éle­tét. A hálátlan szerepet jól ol­dotta meg, gondolkodó, saját értékeit ismerve — többre vá­gyó embert alakított. Ferencz Gábor lírai és egy­ben komikus szerepét Forgách Tibor alakította. Mértéktartóan kamédiázott, s a figura kissé felszínesen megrajzolt érzései­hez mélyről jövő igazi érzel­meket adott. Lengyel János, dr. Zeley ala­kítója új oldaláról mutatkozott be a kaposvári közönségnek. Színt, életet, ötletet vitt szere­pébe, s jól karikírozott játéka enyhítette hosszaira írt szerelmi vallomásának unalmas részle­teit. Mikes Emma bájos jelen­ség volt, jól játszotta az otthon magabiztos, nagyszájú és öntu­datos, a másutt félénk, bizony­talan kislányt, aki megkapja az élettől az első pofont. Eger- váry Klári szerepe minden le­hetőséget megadott á komédiá- zásra; mikor megjelent, élettel, zajongással telt meg a színpad. Szabó Ibi, Gábor Mara, Holl János és Juhász József figurá­juk keretét megtartva játszot­tak. Kalmár Zsóka halványra és kevésbé hitelesre rajzolt sze­repe miatt szerény figurája maradt a vígjátéknak. Tarr Béla sallangmentes díszletei jól illeszkedtek a da­rab hangulatához, amellett jól szolgálták a gyors színváltozá­sokat is. S. Nagy Gabriella Az egészségügyi miniszter intézkedése szerint az egész­ségügyi középfokú szakoktatás­ban részt vevő dolgozókat munkaidő-kedvezmény illeti meg, ha törvényes munkaide­jük napi hat, hét, illetve nyolc óra. Ezért az elméleti oktatást lehetőleg munkaidőben kell megtartani. Ha azonban az egészségügyi intézményekben erre nincs mód, akkor felké­szülésre az előadásokon eltöl­tött idővel azonos tartalmú sza­bad időt kell biztosítani az ok­tatásban részt vevőiknek. A munkaidő-kedvezmény természetesen nem haladhatja meg az oktatás tematikájában meghatározott óraszámot, és legföljebb heti 12 órát tehet ki. Nem szabad a munkaidő-ked­vezményt összegyűjteni és egy­szerre kiadni. Az intézkedés szerint nem szabad a munka­idő-kedvezmény miatt kiesett időt utólag ledolgozrtatnd vagy miatta a bért csökkenteni. (MTI) A vonaton megszokta — Mi történt ve­j led, Jenő? — Semmi, szívecs­í ,71/2. kém, csak leugrot­tam a tokiói magas­vasútról« Új könyvek A Szépirodalmi Könyvkiadó Ol­csó Könyvtár-sorozatában jelent meg három kötetben Hemingway nagy sikerű műve, az Akiért a harang szól és Kaffka Margit re­génye, a Mária évei. Kiadásra ke­rült Gárdonyi Géza regénye, az Ida regénye is. Grandpierre Lajos legújabb regénye Napfogyatkozás címmel jelent meg. Elődök és kor­társak címmel jelentek meg Sza­bolcsi Miklósnak az utolsó há­rom-négy évben írt legfontosabb cikkei, tanulmányai. Halasi An­dor válogatott kritikáit tartalmaz­za A jövő felé című kötet. Rácz Olivér szlovákiai magyar író re­génye Megtudtam, hogy élsz cím­mel jelent meg. Goda Géza elbe­széléskötetét Római nagypéntek címmel adták ki. Kellér Dezső újabb konferanszait és jeleneteit tartalmazza a Kis ország vagyunk című • könyv. A Magvető Kiadónál jelent meg Papp Lajos új verseskötete Áram­lások címmel. Hajduska István kisregényét Ebben a pillanatban címmel adták ki. Barabás Tibor új novellás kötetét Házunk büsz­kesége címen adták közre. Harry Thürk izgalmas regénye A hét hold völgye címmel látott napvi­lágot. Jócsilc Lajos érdekes regé­nye Hét ember meg egy fél cíjn- mel. Nemes Nagy Ágnes műfordí­tás-gyűjteménye Vándorévek cím­mel jelent még. Tóth nem egy napja Sötét van, még reggeli csönd ül a falun, de Tóthéknál már ég a villany, és talpon van az öreg házaspár. Tóth néni piacra készül. Tóth bácsi a sáros udvaron ke­resztül csúszkálva közelíti meg az istállót vagy a karámot. Gőzölög a vödör a kezében, etetni készül. A konyhában is gőzölögnek a lábasok és a fazekak, már készül az ebéd. Az ajtó előtt két megrakott kosár vár in­dulásra készen. Pirkad, de a nap még nem jött fel a sán- tosi dombok fölé. Tóth néni megragadja a két kosarat, és elindul az állomás felé. Ros. kadtan botorog a sáros úttes­ten. Az állomáson sok ismerő­se van már, és mindenkivel vált egypár szót. Nagy nyögések, köhögések közepette megérkezett a vo­nat. Hosszú keresgélés után elő­kerül a kis rózsaszín jegy. A kalauz kezeli a jegyet, és ked­ves . mosollyal végignéz a ko­csi utasain. Többen vannak sántosiak, előkerülnek az örö­VÁGJÁK A BALATON JEGÉT a Halászati Vállalat dolgozói. A siófoki telepre száz vagon jeget kell összegyűjteni, hogy a jégvermeket megtölthessék. mök, bánatok, minden, ami eb­ben a kis faluban előfordul. Tóth néni és több öreg áll a padok között. Mellettük két fiú vidáman nevetgel. Nem jut eszükbe az udvariasság. — Álljatok fel, és adjátok ál helyeteket az öreg néniknek — szól egy huszonöt év körüli férfi. A fiatalabb válaszol: — Talán tollas a hátam, mi is annyit fizettünk, mint ók! Közben a vonat Kaposvárra ért. Reggeli sürgés-forgás a pe­ronon. Többen megszólítják Tóth nénit: — Hogy tetszik lenni? — Röviden válaszol. Beszélgetnek egy kicsit, aztán begyakorolt mozdulattal veszi föl a két ko­sarat, és elindul a piac felé. A piacon újabb ismerősökre talál, köszöntik egymást. Tóth néni kipakol: sárgarépa, zöld­ség, dió és bab kerül elő a ko­sárból. Két csirke is kandikál ki a kosárból, de azok már nem kerülnek fel az asztalra: biztosan már van gazdájuk. »A mérnökéknek viszem« — mondja Tóth néni. Szokott vevői keresik föl. Tudják már, hogy mit hoz és melyik napokon. Már talán várják is, talán hiányozna is a régi vevőknek. Egy öreg nénike jön kam- pósbottal, kérdezget. — Hogy adja a babot? Hát a sárgarépát? Tóth néni kedvesen vála­szol. A piac zsúfolt, lehet, hogy azért, mert péntek van, s hogy jó az idő. Üjabb vevő, új és ismerős arcok váltják egymást, telik az idő. Végül már csak a két csi­be marad a kosárban. Tóth né­ni -fölszedi sátrát«, és elindul a városba. Most már ő is vá­sárol. Hogy mit? Azt még ma­ga sem tudja, de betér a hen­teshez, a háztartási boltba, a ruházati boltot sem hagyja ki. Meglátogatja a fiát meg a lá­nyát is. Ha már mindent elmondott, akkor búcsút vesz, és a két megrakott kosárral elindul ha­zafelé. Késő délután ér haza, de a házi munkát is ő látja el. Szeret dolgozni még mindig, talán haragudna is, hogyha más beleszólna munkájába. Elcsöndesedik a falu, néma­ság mindenhol. Tóthéknál még ég a villany. Az öreg falióra ti­zedik ütését is ébren hallgat­ják végig. Kis Ferenc ££$* -S* €yߣ OA> Iskolai történetek Az első osztályos Lacika elújságolja este az édesany­jának, hogy szülői értekez­let lesz az iskolában. — Nem érdemes ám el­menned ... — jegyzi meg a gyerek. — Rólam úgyis csak jót mondhat a tanító néni! * * * Környezetismeret-órán ar­ról beszélget a tanító bácsi a gyerekekkel, hogy segít-e odahaza az édesapjuk. Egy kislány jelentkezik, hogy az ő apukája nagyon-nagyon sokat dolgozik otthon. — Aztán mit, kislányom? — Ű zárja el a gázt — vágja ki a kislány. * * * Egy harmadikos gyerek azt írja a dolgozatában, hogy az ő apukája egy szal­maszálat sem tesz odébb odahaza. A tanító néni el­mondja ezt a szülői értekez­leten. A megbántott papa így magyarázza meg a bizo­nyítványát: — Kedves szülők, nem szeretném, ha helytelen kép alakulna ki rólam a téves adatokon alapuló dolgozat alapján. A kislányom azért ítélt meg így, mert olyan­kor segítek a feleségemnek, amikor ő még nincs odaha­za! ... Az igazgató bácsi megrója a másodikos Pistikét, mert nagyon nehezen megy neki a tanulás, sok a panasz rá az osztályban. A fiú meg­vonja a vállát, s így véde­kezik: — Igyekszem én, de mit tegyek, ha mindig akkor esik le a tantusz, amikor már beírták az egyest. — lg — Logika Kovácsot fölkeresi az egyik hitelezője. Szerencsét­lenségére maga nyit ajtót: — Sajnos, nem vagyok itt­hon — mondja. — Kérem?! — Azt mondom, hogy nem vagyok itthon! — Fbcsásson meg, de ezt nem értem. — Nézze, kérem, nem fo­gok önnel vitatkozni. Ha a feleségem nyitott volna aj­tót önnek, s közölte volna, hogy nem vagyok itthon, el­hitte volna? — Abban az esetben igen... — Tehát várjon, mindjárt küldöm a feleségemet. * * * Orvosnál — Vetkőzzem le? — kérdi a koros hölgy a doktort. — Nem, köszönöm, nem­rég láttam önt a fürdőben. * * * — Már megint iszik? — mondja dühösen az orvos a páciensnek. — Pedig nagyon jól tudja, hogy mialatt nem ivott, javult a hallása! — Ez lehetséges, doktor úr — mondja a páciens —, de a hallottak közül egyet­len dolog sem volt olyan jó, mint a szilvapálinka. Somogyi Nép!oh Az MSZMP Somogy rnee> » Bizottság:» és a So’-noo Tanári* lapja. Főszerkesztő: WTRTH LAIOS. Szerkesztősig ? Kapósra r Catink» <ándoT u. 2. Tele««. *5-10. 15-11. Kiadja a Somogy megvet Lapkiadó vállalat. Kapus**. La tin ka s u. ». Telefon ’i, Felelős kiadó: Szabó Oái-r . Beküldött kéziratot nem ot. meg. es nem adunk viss.l Terjeszti: a Magyar Posra* fizethető a helyt postait va« >* és postáskézbesttőlmi Előfizetést dt! eg\ nőnapra index: Z508T Készült a Somogy megyei Nyoma» ipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka Sándor utca &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents