Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
Kedd, 1965. január 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? fi Talajjavítás, talajvédelem EZEKBEN A HETEKBEN tartják zárszámadó közgyűléseiket a termelőszövetkezetek. Elemzik' a múlt esztendő gazdálkodási eredményeit, s megvitatják azt is, hogy az új évben miképpen lehet többet, olcsóbban termelni. Igaz ugyan, az idei terveket jóváhagyó közgyűlésekre csak későbben kerül sor, de az előrelátó szövetkezeti vezetők és tagok már most számba veszik lehetőségeiket, tenniva. lóikat, s erre egyik jó alkalom a zárszámadás időszaka. Megkönnyíti a tervezést, hogy nem csupán a régebbi és a tavalyi tapasztalatokra, tanulságokra támaszkodhatnak, hanem tanulmányozhatják annak a messzemenő támogatásnak a módozatait is, amelyben az állam részesíti a termelőszövetkezeteket. Megállapíthatják, hogy saját adottságaik figyelembevételével hogyan tudják az ország és a maguk javára leghasznosabban gyümölcsöztetni a különféle kedvezményeket. A Magyar Közlönyben és a Mezőgazdasági Értesítőben közzétették azokat a rendeleteket, amelyek a tsz-ek 1965. évi állami támogatásának rendszeréről, illetve a termelőszövetkezetek szakemberellátásáról szóló kormányhatározatok részletes végrehajtását szabályozzák. köztudomású, hogy a mezőgazdasági termelés és árutermelés fokozásának milyen kiemelkedő szerepe van népgazdaságunk további erősödése, az egész nép élet- színvonalának emelkedése szempontjából. Ezért fordít nagy gondot - kormányzatunk arra, hogy a tsz-ek állami tá- 1 mogatásának rendszere a legfontosabbat; a termelés fejlesztését szolgálja. A sokféle ilyen irányú támogatás és kedvezmény közül egyike a legjelentősebbeknek az, amivel a talajjavítást, a talajvédelmet és az üzemen belüli vízrendezést segíti elő az állam. Vannak hazánknak olyan vidékei, ahol kedvezőtlenek a természeti, gazdasági és üzemi viszonyok. Az ilyen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek az átlagosnál nagyobh költségekkel is kisebb hozamokat érnek el, mint a többiek. , A szóban forgó vidékeken a földterületek megjavításához több irányú feladat elvégzése szükséges. Minthogy a népgazdaság nem mondhat le ezeknek a területeknek a terméséről sem, a talajjavítás, a vízrendezés, a fásítás és a többi munka pedig jóval meghaladja az ottani üzemek teherbíró képességét, továbbra is jelentős támogatásra van szükség a természeti viszonyok megjavítása végett. Államunk a népgazdasági tervben meghatározott ilyen körzetekben végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás ösz- szes költségeire vissza nem térítendő állami támogatást ad az érintett tsz-eknek. A költségek, amelyekre ez a támogatás vonatkozik, magukban foglalják a tervezés, a beruházás bonyolítási és a műszaki ellenőrzés költségeit is. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a talajjavításhoz szükséges szerves, mű- és zöldtrágya, valamint a lignitpor talajjavító anyagnak számít. Ha a tsz saját előállítású talajjavító, talajvédelmi vagy vízrendezési anyagot használ fel, úgy, hogy a helyszínre is elszállítja, akkor szintén állami támogatást vehet igénybe. TÁMOGATJA AZ ÁLLAM azokat a termelőszövetkezeteket is, amelyek nem kiemelt körzetben működnek. Kiterjed ez az intézkedés a talajjavítási, a mésztrágyázási, valamint az üzemen belüli le- csapolási és egyéb vízrendezési munkák elvégzéséhez szükséges anyagok vételárára és a rendeltetési vasútállomásra történő szállítás költségeire. A szerves trágya és a zöldtrágya vetőmagja ellenértékének kivételével vonatkozik a kedvezmény azoknak talajjavító anyagoknak az ellenértékére is, amelyeket a tsz maga állította elő. A talajjavítással kapcsolatos gépi munkák költségeinek ötven százaléka erejéig szintén támogatást ad az állam. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek első csoportjába tartozó tsz-ek esetében ez a támogatás a költségek 80 százalékát jelentheti. Ha a gépi munkákat a tsz saját gépeivel végzi el, (Tudósítónktól.) Az 1964—65. évi mezőgazda- sági szakpropaganda helyzetét tárgyalták meg a járási.párt- vb és a járási tanács vb együttes ülésén Nagyatádon. A jelentés megállapítőtta, hogy a társadalmi tanulmányi ösztöndíjalapra 45 527 forintot fizettek be a járás termelőszövetkezetei. A rendelkezésre álló keretből négy — felsőfokú intézményben tanuló — fiatallal kötöttek szerződést. A saját erőből fizetett társadalmi ösztöndíjasok mellett állami ösztöndíjjal további öt fiatal tanul különböző felsőfokú mező- gazdasági iskolákban. A járás szakemberigényének kielégítése céljából tovább kell fokozni az ösztöndíjasok szerződtetését. A mezőgazdasági technikumot kilencvenketten végzik a járásban. az állami támogatás akkor is jár neki. Ebben az esetben üzemviteli célokra is felhasználható a támogatás ősz- szege. Az üzemen belüli vízrendezésnél a földmunka minden köbmétere után tíz forint állami támogatás illeti meg a tsz-t, ha a földmunkát saját vagy bérelt gépekkel, a szövetkezet munkaerejével végzi el. A tsz az így kapott összeget is felhasználhatja üzemviteli célokra. A talajjavítási, talajvédelmi és az üzemen belüli vízrendezési munkákhoz szükséges tervek és szakvélemények költségeit az állam megtéríti a termelőszövetkezeteknek. ÚJ INTÉZKEDÉS, hogy a talajjavítás és a talajvédelem hatékonyságának fokozása végett szerződésben kell meghatározni azokat a feladatokat, amelyek egyfelől az érdekelt vállalatra, másfelől a tsz-re hárulnak. A kedvezmények igénybevételének föltétele, hogy a termelőszövetkezet hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezettségeit. A termelőszövetkezetek állami támogatásáról szóló kormányhatározat és a végrehajtást szabályozó miniszteri rendeletek természetesen részletesebben foglalkoznak mind a talajjavítás, mind a szőlő- és gyümölcsöstelepítés kedvezményeivel. Jól teszik a tsz- ek vezetői, ha nem elégszenek meg azzal, hogy ők megismerik ezeket a jogszabályokat, előírásokat. Beszéljenek ezekről a tagokkal is, mutassanak rá a talajjavítás, a telepítések előnyire és arra, hogy milyen nagy segítséget jelent ehhez az a támogatás, amelyet az állam nyújt a termelőszövetkezeteknek. Ebben az oktatási évben 35 részvevővel megindul a Kőszegi Kertészeti Technikum kihelyezett levelező osztálya So- mogyszobon. Ez az új intézmény négy járás kertészeti szakoktatását biztosítja. Az együttes ülés a mezőgazdasági szakmunkásképzés problémáit őszintén, a gyakorlati tapasztalatok alapján vetette föl. A tervezett tizenegy Szakmunkásképző tanfolyam közül kilencnek teremtették meg többé-kevésbé a föltételeit. A tanfolyamokon 0,25 munkaegységet írnak jóvá a hallgatóknak. A beiratkozottak mégsem látják biztosítékát annak, hogy a tanfolyam befejezése után végzettségüknek megfelelő beosztásba kerülnek. Nehezíti a tanfolyamok szervezését és a lemorzsolódás megakadályozását, hogy a tematika évről évre változik, és egyre több lesz a közismereti tárgy, mint a szakmai. Az első éves tananyag jórészt kémiai, fizikai ismereteket tartalmaz, ráadásul igen magas fokon. Termelőszövetkezeti tagjaink megfelelő alap híján a bonyolult képleteket és definíciókat képtelenek megtanulni. Baj az is, hogy a tankönyvek eltérnek a tematikától, így nem segítik elő a tananyag elsajátítását. A szemléltetőeszközök elavultsága, a vándorládák primitív anyaga is nehezíti a tanulást. Az együttes ülés úgy határozott, hogy a járás sajátosságainak megfelelő, egységes tematika alapján, összevont szakmunkásképzéssel oldják meg a jelenlegi gondokat. Javaslatként elhangzott a továbbképző oktatásban részt vevő fiatalok szakoktatása is. Az általános iskola elvégzése után a maguké ra maradt fiataloknak két év alatt lehetőségük van a mezőgazdasági szakismeretek megszerzésre. Ezért a gyakorlati f V-v»-c-kkal összekötött szak1«.....~+i tanfóh-am után a djanak szakmunkásbizonyít- vén-zt a fiataloknak — javasolták. TEKINTSE MEG A 800 ÉVES JUBILEUMI LIPCSEI TAVASZI VÁSÁRT! Utazás különvonattal! 70 ország nehéz- és könnyűiparának bemutatója. Városnézés autóbusszal! Szakmai vezetés a vásáron! A 6 napos társasutazás részvételi díja kb. 1000 Ft. Jelentkezési határidő január 25. Felvilágosítás és jelentkezés az IBUSZ utazási irodákban. G. P. Szak m u n kásképzés a nagyatádi járásban A BEREPÜLÖZÖTT TELEFON Estébe hajlott már a délután, amikor kopogtak az ajtón. — Doktor úr, jöjjön már, baj van... — Az idős parasztember idegesen gyűrögette sapkája szélét. Minden reménye dr. Magos Lászlóban volt. Félt, hogy nagyon beteg a tehén otthon.;. Az állatorvos útnak indult. Aztán az istállóajtóban töltötte az éjszakát, sőt a másnap délelőttöt is. Akkor látta, hogy jobban van az állat. Fáradtan, álmosan indult haza... Talán három hete ennek, s most, amikor Bedegkéren jártam, megkérdeztem a tsz-elnöktől, mi van Borbás Istvánék tehenével. — Meggyógyult, nincs annak már semmi baja. Ez az eset csak egy a sok közül. Dr. Magos Lászlónák gyakran vannak ilyen átvirrasztott éjszakái . — Az első találkozás So moggy a I Tizenhárom évvel ezelőtt vegyes érzésekkel, friss diplomával jött Somogyba az állatorvos. Még soha nem járt ebben a megyében, csak a hírét hallotta. S amikor Dombóvárról elindult vele a vonat, várta, hogy mikor hallja meg az első somogyi »tájszólást«. Egyszer csak valaki megszólalt mellette: — A rosseb tudja... Bedegkérre helyezték. Előtte még nem volt állatorvos a faluban. Elölről kezdett mindent. Ismerkedett az emberekkel, a környezettel. Sokáig nem volt biztos benne, hogy ott marad. — Az első évek nagyon nehezek voltak. Gyakran reggel négytől este tízig mentem. Nagy volt a terület, vele együtt a felelősség is. Meg a gyakorlat is hiányzott. Tizenkét termelőszövetkezetem és két állami gazdaságom volt. Féltem. Szerettem volna elkerülni innen. — Most? —• Nem hagynám itt semmi pénzért sem! — Városba nem menne el? — ötvenegyben hívtak Pestre. Azt mondtam, éh állatorvos vagyok, falun a helyem. Ha most hívnának, sem válaszolnék másként. Pestre nem tenném be a lábamat. Nekem levegő kell és prakszis. Az pedig csak falun van meg, még ha rengeteg is a probléma. Nekem, mindent jelent a falu. Az élethivatásom hozzá köt. Gyógyítani és megelőzni Bedegkéren jól fejlett állat- állomány van. Magos doktor azt mondja, hogy mióta itt van, ilyen magas színvonalon még nem volt az állatállomány. A múlt évben hatvannal gyarapodott a tehenek száma a tsz-ben. De ez nem mond meg mindent. Mert a létszámalakulás csak akkor fest jó képet, ha egészséges az állomány. Tavaly tizenöt új tbc-s tehenet fedezett föl. Ez pedig nagy feladat elé állítja az orvost. — Az a legnagyobb dolog — mondja —, amikor a paraszt- ember már összefüggéseiben kezdi látni az állattenyésztést. Nem elégszik meg azzal, hogy az állatorvos meggyógyítja a beteg tehenet, hanem keresni, kutatni kezdi a betegség okát. Kíváncsi rá például, hogyan lett tbc-s az egy évvel korábban még egészséges állat. Ez nagy fejlődés, mert a megelőzés felé mutat. Hosszú az út idáig, és sokszor csak alig mérhető le az eredmény. Valamikor Bedegkéren is csak akkor hívtak orvost, amikor már nagyon beteg volt az állat. — Most másképp van? — A legapróbb dolgokhoz is hívnak. Ha a malac nem eszik LEHET úgy, ahogy kellene, jönnek, hogy nézzem meg. Ilyenkor lehet akármilyen hófúvás vagy késő este, az orvos mindig útnak indul. Gumicsizmája' állandóan készenlétben áll az ajtó előtt. Nemcsak beteg állathoz látogat el: gyakori vendég a majorokban is. Naphosszat lovas kocsival, autóbusszal vagy éppen gyalog járja az utat. Valami belső kényszer indítja el nap nap után, hóban, fagyban. Olyan kényszer ez, amit a hivatásuknak élő emberek éreznek. „Ébresztés” éjfélkor Az ízlésesen berendezett lakásban ebédidőt tart az állat-- orvos. Gyakran szakítják azoii- ban félbe helyi és vidéki telefonok. Érdeklődnek, mikor megy már. — Mindig ilyen nagy a telefonforgalom? — Azért van a készülék, hogy könnyebben elérhessenek. Ha nincs itthon, a család valamelyik tagja egy füzetbe beírja, hova kérték az orvost. Este a posta összeköti a tsz- irodával, hogy bármikor hívhassák, ha baj van. — Miért éppen a termelőszövetkezettel? — Mert az állattenyésztő ott lakik. Ök keltik äz éjjeliőröket, ha baj van. Neki pedig kulcsa van az irodához. A berepülési díjat a tsz fizeti. — Sűrűn hívják este? — Igen. Szőke János bácsival, az állattenyésztővel ilyenkor beszéljük meg a feladatokat. Este gyakran, de éjszaka ritkábban. Az éjszakai telefonon mindig sürgős segítséget kémek. Keresem az állattenyésztőt. Kérdem, miről beszélgetnek esténként. — Esténként? Hát olyan dologról is, ami nem állategészségügyi kérdés. A takarmányozásról, a helyes állattartásról.. . Egyszóval mindenről. A tsz-irodán Kasza Györfjti elnöktől tudakolom, mit jeleni az állatorvos lelkiismeretes munkája. — Sokat... Mindent.;. — summázza véleményét. — Mégis? — Nálunk komolyabb bai még nem volt az állatok körül. s — Szeretik Itt a termelőszövetkezetben? — Ilyen ember nincs még egy. Elhiszem neki. Mert ha valaki őrt lát maga mellett, biztonságban érzi magát. Aki lelkiismeretes állatorvost Iáit az istállók körül, bízhat az eredményekben. Kercza Imre Az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat tavaly a tervezett háromszáznegyvennel szemben 361 lakást készített el. Említésre méltó eredmény ez. Ugyanis a lakások egy részét sokszor csak a tárgyévet követő esztendő elején adta át rendeltetésének a vállalat. A sikernek négy nyitja van. 1. Jól szervezték meg a munkát, biztosították az építkezés föltételeit. A termelési osztály, amelynek legfontosabb feladata a lakásépítést irányítani,, idejében értesült a problémákról, s meg is oldotta őket. Különösen az anyagellátást szervezte meg jól. Az osztály felkutatta a szükséges anyagot, és mindig talált módot árrá, hogy Kaposvárra szállíttassa. 2. Az északnyugati városrészben a Herbaiféle építésvezetőségen kialakult egy száztagú lakásépítő törzsgárda. Ezek a munkások megfelelő gyakorlatot szereztek az előregyártott elemek összeszerelésében. 3. Jól oldották meg a dolgozók anyagi ösztönzését. Értékes prémiumokat adtak, s végrehajtották a megyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak a-zt a határozatát, amely kimondja, hogy az épülő lakások öt. százalékát építőipari dolgozóknak kell juttatni. 4. Előmozdította a feladat végrehajtását a vállalat párt- és szakszervezetének jó munkája. Mindkét szerveret lelkesítette az embereket, s erőt öntött azokba is, akik egy-két sikertelenség láttán már-már elcsüggedtek. Ebben az évben sokkal jobban halad a lakásépítés a megyében, mint tavaly. A beruházók ugyanis kellő időben a vállalat rer.de'- kezésére bocsátották a kivitelezési terveket. Az idén átadásra kerülő lakások nagy részének építését már a múlt év végén elkezdhették (csak egy olyan épület lesz, amelyet ezután kezdenek alapozni). Mindéi jel arra mutat tehát, hogy a 378 lakásba 1965 november végén vagy december elején beköltözhetnek a lakók. Elbizakodottságra azonban semmi ok sincs. Hasznosítani kell a múlt évi tapasztalatokat. Helyes lenne, ha a vállalat az idén is a termelési osztályra bízná a feladatok összehangolását. Tavaly bebizonyosodott, hogy a munka jó megszervezése csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha az intézkedési tervek végrehajtását állandóan követik, a problémákat melegében megoldják. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha van egy olyan személy vagy csoport, amely teljes felelősséggel ?s nagy hatáskörrel összefogja, irányítja a munkálatokat. Érdemes lenne tovább erősíteni a törzsgárdát. A lakásépítőket lehetőleg állandóan egy helyen kellene foglalkoztatni, a begyakorlottság ugyanis a gyors munka egyik föltétele. Hasznos lenne az anyagi ösztönzéssel a múlt évinél is jobban hatni. Érdemes lenne a premizálást jobban kiterjeszteni a fizikai munkásokra. A múlt. évi eredmények kötelezik a Somogy megyei Építőipari Vállalat vezetőit és dolgozóit. Nem szabad többé elcsúszni a lakásátadással, hiszen bebizonyították, hogy a lakásokat idejében el lehet készíteni, sőt a tervezettnél több lakást is tudnak építeni. Ha tavaly annak ellenére, hogy a lakásépítéssel az év első felében — főként a balatoni munkák miatt — elmaradtak, sikerült teljesíteni a teret, akkor az idén annál inkább elvárható, hogy a vállalat idejében átadja az új otthonokat. Szegedi Nándor
