Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

TÄNCDALEST Jobb az átlagosnál — pz a énekeseink előadód stílusát is, A Z • Mb- MEGvg!■' BI?QTT^'ftg A ES A MEGYE! TANÁCS LAPJA Megvertek egy öregasszonyt Kísérőm megmutatja a há­zat — Az ott Lőrinczéké... Lel­ketlen emberek... Kerüli őket az utca, amióta megverték Sta- nics nénit. * * * A rozoga kiskapu nem csu­kódik. vissza. II mt a konyhá­ban petróleumlámpa ég. Egy alacsony vaságyon törődött vékony öregasszony ÜL Bár van villany a konyhában, öz­vegy Stanicsné nem használ­hatja. Nem ő fizeti a szám­lát... Lánya, veje dolgozik, csak két unokája van itthon, de ók bevonulnak a szobába, oda nagyanyjuk nem teheti be a lábát. — Még hogy verjük a ma­mát? — háborodik fel a ki­sebbik. — A nyavalyát! ösz- szebeszél mindent. Kikészíti az idegeinket. Senki sem szól hozzá, mégis mindenért sír ... Ilyenkor persze dühös az apám. — Miért nem szólnak hozzá? — Mert miatta van mindig a veszekedés ... — Szokott maguknak adni a nyugdíjából? — Néhány forintot... Mi beszélünk is vele, ha apánk nem hallja... * * * özv. Stanics Józsefné egye­dül nevelte föl a lányát. Bak­házán lakott, két keze munká­jával kis házat, szőlőt, rétet szerzett napszámmal. Férjhez adta a lányát, majd amikor ők bejöttek Kaposvárra, elad­ta ingatlanát, s a pénzt is oda­adta a fiataloknak, hogy ve­gyenek föl rá OTP-köItsönt. Megállapodtak abban, hogy építenek egy kis házat a Vö­rösmarty utcában, ahol ő is meghúzhatja magát a kis nyugdíjával. Nem gondolt ar­ra, hogy írást kérjen a pénz­ről, hisz a lányának adta. A fiatalok szeretete azonban ha­mar elpárolgott. Teherré vált az idős asszony. Évek óta nem beszélnek vele. Stanicsné gyak­ran sír, s ez fölingerli Lőrincz Lajost. Legutoljára dr. Cser Frigyes látlelete így állapítot­ta meg az ingerültség mérté­két: »özv. Stanics Józsefné bal combja felső, külső oldalán kb. húsz centiméter hosszú, ív alakú, kékeslila elszíneződést találtam. Véleményem szerint a leírt elváltozás rúgástól szár­mázik. Nyolc napon belül gyó­gyuló sérülés.-* A hetvenhárom éves asszony a szomszédokhoz menekült aludni... * * * Mit mondanak a Vörösmarty utca lakói, akiknek közbenjá­rására egyszer már bevitték Lőrinczet a rendőrségi ügye­letre? — Kicsalták a pénzét, most aztán elzavarnák... Tavaly karácsonykor mi adtunk neki enni... — Én mentem el orvosért, gyógyszerért Stanics néninek. Lőrinczék nem törődnek vele. — Bánkék istápolják, náluk van a tüzelője, mert a veje ki­szórta. Hogy így bánjon vala­ki az anyjával!... Az utca emiatt kiközösíti őket. — Egymás közt csak úgy em­legetik a nénit, hogy vén mocskos ... összeférhetetlen család, az egész utcával ha­ragban vannak. S mit mond özv. Stanicsné? — Elmennék én, de hova? Kevés kis nyugdíjam van, meg a vásárcsarnoknál szerzett Bánk úr állást. Dolgozom, ameddig bírok. Amikor oda­adtam a pénzem, nem gondol­tam, hogy ide jutok. Tegnap este is szidott-hordott a lá­nyom ... Stanics néni ügye a bíró­ságra került. Nem először. Lő­rincz ellen a vád ezúttal ma­gánlaksértés és könnyű testi sértés. A Vörösmarty utca la­kói remélik, hogy ezután vég­re rendeződik Stanics néni éle­te. Strubl Márta — Zsebtolvajlás miatt a Siófoki Járásbíróság másfél évi szabadságvesztésre ítélte s a közügyektől három évre el­tiltotta Pálfi István büntetett előéletű alkalmi munkást. Az ítélet nem jogerős. — A Latinka Sándor kultu­rális szemle körzeti bemutató­jára készülnek az újvárfalva- nadalosi úttörők. Az egy éve alakult furulyazenekar műso­rát népdalokból, kánonokból meg kétszólamú Bárdos-mű­vekből állították össze. vélemény alakult ki bennünk az Országos Rendező Iroda hét­fői táncdalestje után. Azaz e műsortípus ismert produkciói­hoz mérve a legutóbbit, kelle­mes szórakozást és — terjen- gössógét leszámítva — helyen­ként az átlagosnál magasabb színvonalat nyúitott a Latinka Művelődési Házöan megren­dezett Népszerű sztárok című tánczenei műsor. A program gerincét és az énekesek kíséretét egy fiatal zenekar, a »Ki mit tud?«-ban megismert Zorán Stevanovics Metró-együttese adta. Játéku­kat a nyugata rádiófelvételek­ből ismerős, elektromos hang­hatásokra épülő stílus jellem­zi. Ezzel a stílussal a — két gi­tár. alt szaxofon, dob összeté­telű — kis együttes is nagyze­nekari effektusokra képes. Hátránya azonban, hogy szóló­ének-kísérethez kivételes akusztikai föltételek szüksége­seik, s ha ezek hiányzanak, a stílusra jellemző hangerősseg könnyen túlharsogja a vokális produkciót. Ez a veszély hét­főn este is kísértett. Tehetséges fiatalok megle­pően rutinos játékát hallhat­tuk a Metró-együttes műsor­számaiban, különösen a máso­dik rész kezdő blokkjában. A program többségében külföldi számokból állt a sorra pódium­ra lépő énekesek repertoárjá­ban is, ami részben objektív okokból, a magyar tánczene sa­játos problémájából is adódik. í Ez a körülmény meghatározta sajnos, kevés kiforrott táncdal- énekes-egyéniséget ' hallhat­tunk. Közülük talán Sárost Ka­talin és Toldi Mária nevét em­líthetnénk. Még a muzikalitás­ban kiemelkedő Mezei György, Korda György és Koós János táncdalaiban is ugyanúgy föl­lelni az utánérzés jegyeit, mint a »fiatalabb« sztárok produk­ciójában (Mátrai Zsuzsa, Szán­tó Erika). S nem hallgathatjuk el: gyakoriak a magyar szö­vegéneklés bántó, nyelvünk törvényeit sértő_ artikulációs hibái (például Mátrai: »Min­dén« olyan más ...). A táncdalok — a többnyire hasonló, azonos eszközökkel előadott táncdalok — özöné­ben a műsor szellősebb lehetőit volna egy-két zongofakíséretű dal vagy sanzon közbeiktatásá­val. így azonban a hibái elle­nére többségében élvezetes és jó tánczene a műsor vége felé kezdett egyhangúvá laposodni Hogy mégis az átlagosnál színvonalasabb műsorról be­szélhetünk, ennek nem kis mértékben részese a két pró­zai szereplő. Brachfeld Sieg­fried hangulatos csevegéssel és főleg régi fonákságokat csip­kedő új poénekkel örvendez­tette meg a közönséget. An­gyal János paródiái ugyancsak kellemes perceket szereztek, és megérdemelt sikert arattak. Wallinger Endre Kit büntessenek na cg? Az új közlekedési szabá­lyok előírják, hogy minden kerékpárt megfelelő világítás­sal kell ellátni, a mulasztókat pedig szabálysértés miatt fe­lelősségre kell vonni. A ren­delet életbeléptekor az ille­tékesek közölték, hogy ele­gendő dinamót, lámpát meg izzót gyártott az ipar, s az igényeket a kereskedelem ki tudja elégíteni. A kaposvári, a marcali, a siófoki és a többi járásban tartott esti ellenőrzésekkor mégis azt tapasztalták, hogy nagyon sok kerékpáros elmu­lasztotta végrehajtani a ren­delkezéseket. — Nem ismerik az új ren­deletet? — kérdezték tőlük az ellenőrök. — De igen, azonban sehol sem kapunk a lámpákba iz­zót — hangzott a felelet. Kiderült, hogy ez nem üres kifogás. A kaposvári Motor— Műszaki Boltnak például leg­alább húszezer darab zseb­lámpa- és dinamóizzóra vol­na szüksége. De még ezer da­rabot sem kaptak belőlük no­vemberben. Német gyártmá­nyú dinamót és izzóval ellá­tott lámpát lehet kapni az üzletben és más műszaki bol­tokban, kapható magyar föl­szerelés is, ezekhez azonban nincs izzó. Most vajon kit büntessen meg a közlekedési rendőrség? A szabálytalanul közlekedő kerékpárosokat, vagy pedig azokat, akik megalapozatlan rendelkezéseket hoznak, s úgy tájékoztatják a közvéle­ményt, hogy a rendelet vég­rehajtásának nem lesz aka­dálya? Sz. L. MIT AJÁNDÉKOZZUNK? Karácsony előtti nézelődés a kaposvári boltokban A kaposvári boltok már no­vemberben megkezdték a fel­készülést a karácsonyi forga­lomra. Az illatszerüzletek pol­cain francia kölnik, parfümók, körömlakkok, rúzsok sorakoz­nak. Dior-, Lancome-készítmé- nyék várnak vevőre, minden nő örömmel fogad ilyen aján­dékot. Megérkeztek a kedvelt német piperedobozok is. A ma­gyar Opera-készítmények mél­tó versenytársai a külföldi cikkeknek. Szép, értékes ajándék az ék­szer. Az Öra-Ékszerbolt né­hány napja állandóan zsúfolt. A pecsétgyűrűk, a kövesgyű­rűk, a fülbevalók, a láncok nagy választéka mellett ízléses, modem ötvösműveket is vásá­rolhatunk. Praktikus ajándék a manikűrkészlet is. Az Üveg- és Porcelánbolt kerámiát ajánl. Az ízléses, kar­csú vázák, a sima vonalú, mo­dem figurák nem teszik na­gyon próbára az ajándékozó pénztárcáját. Bármelyik férj örömet szerez feleségének, ha a szép angol tűzálló edények valamelyikével meglepi. Minden kávézó autótulajdo­nos szívesen fogadja az Auto- mocca kávéfőzőt, amely a kö­zelmúltban érkezett a Villa­mossági Boltba. Akkumulátor­ra kapcsolva működik. Most jelent meg az üzletekben az Akkordlo nevű lemezját.szos rádió. Ez már közös, családi ajándék, akárcsak a Melódia rádió vagy a Favorit televízió. Nem gond a gyerekek megajándékozása, ha végig­nézzük a iii*-" boltokat. Korszerű ajándék az elemmeghajtású holdautó. Az ügyes játékkombinát hat­féle társasjátékot egyesít ma­gában. Ezenkívül mintegy har­mincféle társasjáték kapható a boltokban az elektromos épí­tőiül a libajátékig. A nagyobb gyerekeket kínai töltőtollal vagy értékes Elegant írókész­lettel ajándékozhatják meg a szülők. Akadnak, akik az édességre, az italra szavaznak, ha aján­dékról van szó. A csemegebol­tok díszdobozokkal, húsz-hu- szanötféle borral, tömény szesszel várják a vásárlókat. Bőséges a pezsgőkészletj a Irat- féle magyar pezsgőn kívül szovjet márkájút is beszerez­tek az üzletek. A külföldi tö­mény italok közül nagy érdek­lődésnek örvend az olasz Cin­zano és a francia Orange Brandy. Nem könnyű a dolguk a »szellemi táplálékot« ajándé­kozóknak. A könyvesboltokban akkora a választék, hogy szin­te tanácstalanná válik az em­ber. Itt Passuth László művei láthatók, ott Modigliani élete csábít vásárlásra; az állatregé­nyek kedvelői biztosan Adam- sonnak Elza és kölykei című kötete mellett döntenek, de kellemes karácsonyi meglepe­tés a háromkötetes, új kiadá­sú Dumas-regény is, a Gróf Monte Christo. S. M. Van rendes neve is: Bútor Istvánnak hívják. Ragadvány­nevén azonban jobban isme­rik. Kurkó. Így és csak eny- nyi. Nem is haragszik érte. Jellemzői: nyáron a lehető legolajosabb overall, mely elsőbbséget biztosít neki tár­sai között, ősszel és télen cip- záras lemberdzsek, cipő he­lyett gumicsizma, és — me­het a kocsi, illetve a Zetor. Azt vallja magáról, hogy mi­óta lába eléri a kuplungot, traktoros. Pontosabban tizen­két év óta. Huszonhat éves, tehát öreg gyerek már a gé­pen. Százalék, teljesítmény, nor­málhold — ezekről most nem szólok, hisz összességében úgysem tudna számot adni róla senki. Különben is az egész emberről készítgetem a portrét, Kurkóról, erről a vi­har fiáról, szelek öccséröl. Igazi paraszti hajtás, föld­ből nőtt, széllel birkózó, hő­séget, esőt tűrő legény. Két gépet vezet: az egyikkel, a »naggyal« a határt, a dűlő- és országutakat járja, a másik­kal — egek, ha »ráereszti« a gázt, hangos az egész utca — motorozik. A tucatnyi év alatt megol­dott minden leckét, melyet csak gép embernek feladhat. Húzatott, húzatták, törött ez, törött az, gyalogolt is, termé­szetesen segítségért, ha nem volt más megoldás. KURKÓ Gépe hangját még az óvo­dások is megismerik: — Jön a Jó bácsi — így nevezik —, ez a Jó bácsi ma­sinája. Valóban, jó gyerek Pista. Becsülik munkahelyén, becsü­lik barátai. Szíves, segítő szándék lakozik benne. Kur- kóhoz bátran fordulhat még az idegen kolléga is. Fölver­hetik álmából. öltözik és megy. Nem nézi az időt, az eget. Képletesen szólva a trak­toron lett emberré. Földdel bánó férfiak társaságában. Látott konok, szigorú eszten­dőket, tanúja volt gyér és bő aratásnak, tudja, mit jelent a paraszti munka. Műhelye a föld, alkotó, teremtő eszköze a gép. Társaival egyetemben ő ölt magára legkevesebb alkalom­mal ünnepi ruhát. Minden év­szakban akad vasárnap, me­lyet gépen kell töltenie. Ola­jos overall! Nincs rá tanúj, hogy akarva keni össze ma­gát. Nem! A ruháján fénylő vagy tompa foltok a munka foltjai. Még a lányok sem szólnak érte. Azért jó, ha ők tartják az illő távolságot: Pista nemcsak a gépeket sze­reti. Különben ök ezt jobban tudják. Paripája vasnyergében iga­zán vonzó jelenség. Hát még a motoron’ Beszélik, hogy nem sokan mernek mögéje ülni. Gyorsan hajt. Egy azon­ban tény: keze biztos. A sok, gépen töltött nappal és éjsza­ka szakmája mesterévé avat­ta. Ül a kormány mögött jó­kedvűen. Derűje teljes és ke­rek, akár az alma. Paskolja eső, metsző szél búvik ruhá­ja alá, hiába, füttyös kedvét úgy őrzi, mint a szép lánytól kapott virágot... S. S. Csörgő (A Das Maga­zin karikatú­rája.) J Ha egy pap csókolózik... A nyugatnémet Der Spie­gel című lap közölte az alábbi hírt: Barnd van der Will 54 éves elburgi, hollandiai lel­készt és hitoktatót tetten érték, amint autójában egy leány tanítványával csókoló- zott. Az egyházi hatóságok utasítására büntetésképpen a rá következő vasárnap sa ját temploma szószékéről kellett igen részletesen be­számolnia az elkövetett vé­tekről. A külföld humora — Nem adhatná kölcsön a rádiókészülékét? — Hogyan? Ilyen későn táncdaldkat akar hallgatni?-— Nem. Aludni akarok! Az ön ikrei roppant ha­sonlítanak egymáshoz, Em­ma asszony. Hooyan tudja őket megkülönböztetni? — Igen egyszerűen, Nóra asszony. Gerhardt százig tud számolni, Waldemar csak hetvenötig. * * * Két író találkozik — Mit írsz most? — kér­dezi az egyik. — Az emlékirataimat. — Pompás. Akkor megvá­rom, amíg odáig érsz, ami­kor száz dollárt adtam ne­ked kölcsön. * * * A nagynéni megtekinti kis unokaöccse új szobáját, és fejcsóválva látja, hogy a szobában egy félmeztelen nő képét akasztották fel. — Nem gondolod, hogy ez nem illik egy gyerekszobá- ba, egy nő képe, amint ép­pen leveszi az ingét? — Nem leveszi, hanem ép­pen inget vált — nyugtatja meg a mama. Egy gazda kora hajnalban festi gyümölcsöskertjének kerítését. — Mire való ez a nagy sietség? — kérdi a szom­szédja. — Nagyon kevés a festé­kem, és végezni akarok, mi­előtt kifogy. Feleség az ágyban fészke- lődő férjhez: — Miért zavarsz fel? Hi­szen ma vasárnap van. Hagyj aludni! — Nem lehet, szívem, színházjegyünk van estére, és idejében el kell kezdeni az öltözködést. * * * Egy fiatalasszony betege­sen fél a vihartól. Elmegy az idegorvoshoz. — Doktornő, kérem, elvi­selhetetlenül rettegek a vi­hartól, teljesen elvesztem a fejem, ha mennydörgést hallok, Mitévő legyek? — A vihar normális ter­mészetű tünemény, és sem­mi értelme félni tőle. Azt tanácsolom, hogy mihelyt mennydörögni kezd. csinál­jon úgy, ahogy én szoktam: bújjon az ágyba, és dugja a fejét a párna alá. Somogyi Néplap Az MSZMP Somos* menyei Sizottsága ejt * Sotymex melyet Tanár* lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor n. 2. Telefon 15-tft. 15-11. Kiadj» a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S u. t. Telefon 15 18. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüuk meg. és nem adunk vissca. Terjeszti: a Magyar Posta, Elő­fizethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesitőknéL Előfizetést díj Index egy hónapra C8M7. 12 Pt Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár« Lattnka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents