Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

~Ls\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKI ÁRA: 50 FILLÉR XXI. ÉVFOLYAM 294. SZÁM SZERDA, 1964. DECEMBER 16. Mai számunk tartalmából:-----------*------------------------­T OVÁBB A LENINI ÚTON (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Megvertek egy öregasszonyt (6. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Nagy elismerést szereznek hazánknak az afrikai országokban dolgozó magyar szakemberek A Nyugat-Afrikában járt magyar küldöttség útjáról nyilatkozik Erdei Ferenc Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának el­nöke, a Nyugat-Afrikában járt magyar parlamenti delegáció vezetője hazatérte után nyilat­kozott a Magyar Távirati Iro­da munkatársának. — Húsz nap alatt három af­rikai országot kerestünk föl. A Mali Köztársaságban viszont- látogatást tettünk, Ghánában és Guineában pedig mi jár­tunk először. Fő célunk az volt, hogy megismerkedjünk e nemrég függetlenné vált or­szágok állami és ezen belül elsősorban parlamenti életével ápoljuk, elmélyítsük baráti kapcsolatainkat, kifejezzük szolidaritásunkat és ezen az úton is segítséget nyújtsunk társadalmi, politikai tevé­kenységükhöz. Ügy érzem, cé­lunkat teljes mértékben elér­tük. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy teljesen új alapokon va­lóban demokratikus államot igyekeznek fölépíteni, és kez­dik lerakni a szocializmus alapjait is. Közben számos bo­nyolult problémával kell meg­küzdeniük, amelyeket mi is jól ismerünk a felszabadulás utáni időkből. A különbség az, hogy ott ezek a problémák még szerteágazóbbak és meg­oldásukban lényegesen kisebb erőkre támaszkodhatnak. — Bepillantást nyertünk az ugyancsak bonyolult, de egy­ben nagyon tanulságos afrikai társadalmi viszonyokba is. Láttuk, hogy ezekre az orszá­gokra még mindig ráneheze­dik a gyarmatosítók hagyaté­ka, amelyektől nehezen tud­nak megszabadulni. Azonban nagy erőfeszítéseket tesznek a független demokratikus állam a nemzeti kultúra és az önálló szocialista alapokon nyugvó népgazdaság fölépítéséért. — Meggyőződtünk arról, hogy az afrikai népekben és veze­tőkben mélyen él az egység gondolata és szükségessége. De minden szorító szükség el­lenére tisztában vannak azzal, hogy az afrikai egységet csak fokozatosan és hosszabb idő alatt lehet megteremteni. Ezért a célért azonban mind­három országban következete­sen és eltökélten fáradoznak. — Örömmel számolhatok be arról, hogy o Ghánában, Gui­neában és Maliban dolgozó magyar szakemberek, különö­sen a hidrológusok és kútfú­rók, a bauxitbányákban tevé­kenykedő mérnökök, valamint a híradástechnikai szakértők és egyetemi előadók kitűnően megállják a helyüket. Általá­nos elismerés övezi munkáju­kat, s emberi kapcsolataik is nagyszerűek. Nemcsak tiszte­lik, szeretik is őket. Vélemé­nyem szerint nekik is köszön­hető, hogy delegációnkat mindenütt nyílt, őszinte barát­sággal várták, fogadták, s a rokonszenv végig kísérte utunkat — mondotta nyilatko­zatában Erdei Ferenc. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden ülést tartott. Törvényerejű rendeletet alko­tott a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásá­ról. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és határozattá emelte a Baranya, Borsod, Nógrád, Szabolcs és Vas megyei taná­csoknak közös községi tanácsok szervezésére tett javaslatait. Az Elnöki Tanács honosítá­si és visszahonosítási, valamint magyar állampolgársági köte­lékből való elbocsátási, majd egyéni kegyelmi ügyekben döntött, végül folyamatban le­vő kérdéseket tárgyalt. (MTI) Újabb piacot biztosit ke rtészeti termékeinknek a magyar-szovjet mezőgazdasági export-megállapodás Mint ismeretes, a magyar és a szovjet kormány képviselői a napokban mezőgazdasági ex­port-megállapodást írtak alá. Az MTI munkatársa tájékoz­tatást kért az Országos Terv- hivtalban az export-szállítások tervéről és az egyezmény je­lentőségéről. Az elmúlt öt esztendő alatt évi átlagban 56 000 tonna, 1963-ban pedig 110 000 tonna friss és feldolgozott gyümöl­csöt és zöldséget szállítottunk a Szovjetunióba. A most meg­kötött egyezmény szerint ezek­nek az áruknak a Szovjetunió­ba irányuló exportja 1966-ban kezdődő egyenletes növekedés­sel 1970-re eléri a 388 000 ton­nát. A magyar mezőgazdaság történetében, mind volumenét, mind összetételét tekintve ez az eddigi legjelentősebb kül­kereskedelmi egyezmény. Ez a szakosítás Magyarországnak azt jelenti, hogy az eddiginél sokkal jobban hasznosíthatjuk a kertészeti termelés számára rendkívül kedvező természeti és közgazdasági adottságain­kat. Közismert tény, hogy kli­matikus viszonyaink mennyi­re előnyösek a gyümölcs- és zöldségtermesztéshez, s ehhez járul, hogy mezőgazdasági te­rületeink számottevő részén, főként a homoktalajokon, első­sorban gyümölcsöt és szőlőt lelhet gazdaságosan termelni. A kertészeti termelés fej­lesztéséből származó többlet­termékek egy része a hazai piacokra kerül. Lehetőségeink reális hasznosításával azonban lényegesen több gyümölcsöt és zöldséget tudunk termelni, mint amennyi a hazai lakosság el­látásához kell. Másfelől szük­ségünk is van ezeknek a cik­keknek a kivitelére, mivel az ipari nyersanyagok zömét és számos kész iparcikket kül­földről kell beszereznünk. (MTI) Lesz almabor az ünnepekre (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Konzervgyárban fürge kezű asszonyok töltés íp se- ffteégével palackozzák a kellemes ízű almabort a fél literes üvegek­be. Az idén még tíz vagon palac­kos bort adnak át a kereskede­lemnek, de raktáron is marad bő­ven. Több ezer liter almabor hor­dókban várja meg az újévet. Képünkön: Üzemben a töltőgép. SW: \ v 1 V///, NHTO-válság elodázásáról \m Párizsban negyvenet miniszter INTÉZf! ) Angol—amerikai kompromisszum a kenyértörés elkerülésére — Wilson Franciaországba látogat — Lengyel javaslat egy európai biztonsági értekezlet összehívására A párizsi NATO-palotában kedden néhány perccel tíz óra után megnyílt az atlanti ta­nácsülés a 15 tagállam külügy-, hadügy- és pénzügyminiszte­reinek részvételével. A NATO- ülésre ezúttal a szokottnál több újságíró érkezett a nyu­gati országokból, a megnöve- kedett érdeklődés azonban nem a 45 miniszter értekezle­tének, hanem a NATO-ülés kö­rül lezajló két- és többoldalú diplomáciai megbeszéléseknek szólt. Az 1964. esztendő »atlanti nagy fináléja« kényszeredett suttogásba fullad a párizsi NATO-főhadiszállás folyosóin ezt állapítják meg londoni megfigyelők, s hozzáfűzik, hogy az összehangolt angol—ameri­kai diplomácia csak ezen az áron háríthatta el az atlanti tömböt széteséssel fenyegető MLF-válság kirobbanását. Rusk amerikai külügyminisz­ter személyesen De Gaulle el­nököt, Gordon Walker brit külügyminiszter pedig francia kollégáját, Couve de Murvil le-t biztosította: az angolszász hatalmak nem kívánják Fran­ciaországot elszigetelni a »sok­oldalú atomhaderő« kérdésé­ben, és sem az amerikai MLF- tervet, sem pedig az angol ANF-tervet nem teszik a NA- TO-minisztertanács tárgyaló- asztalára. Angol hírmagyarázók rámu­tatnak: ha Washington és Lon­don ragaszkodott volna nuk­leáris átszervezési terveinek hivatalos napirendre tűzésé­hez, elkerülhetetlenül kenyér­törésre került volna sor Fran­ciaországgal. Tudnivaló ugyan­is, hogy a NATO tanácsa csak egyhangú döntéseket hozhat, erre azonban az adott hely­zetben nem lehet számítani. Az angol lapok kedden fel­tűnő tálalásban közlik, a brit és a francia külügyminiszter »elvileg« megállapodott, hogy Wilson miniszterelnök a közel­jövőben Párizsba látogat, és találkozik De Gaulle elnökkel. »Ez az egyetlen hasadék az ál­talános komorság sötét függö­nyén« — írja a Daily Mail tu­dósítója. »Az angol—francia csúcstalálkozó kilátása azon­ban — fűzi hozzá — egyálta­lán nem ébreszt hiú reménye­ket. A franciák értésünkre adták, hogy elragadtatásukra szolgálna ugyan Wilson pári­zsi látogatása, de semmi hasz­na sem lesz, ha a nukleáris stratégiáról akar tárgyalni. Couve de Murville könyörte­len logikával kimutatta, hogy a Wilson-terv csupán a nyu­gati szövetség problémáinak felszínét súrolja. A franciák változatlanul el vannak szán­va, hogy megőrzik független álláspontjukat az angolszász uralommal szemben.« NATO-körökben elhatáro­zott dolognak tekintik, hogy Washington, Bonn és London Párizs nélkül, a NATO-n kí­vül kívánja létrehozni a közös atoméról. Ebből a célból ja­nuár végén vagy február ele­jén angol—amerikai—nyugat­német hármas értekezletet tartanak. Johnson Wilsonra bízta, hogy Bonnal tisztázza és közös nevezőre hozza az angol és nyugatnémet álláspontot. A hármas értekezlet után össze­hívják a közös atomerő iránt érdeklődő nyolc NATO-áliam kormányképviselőit. Hosszas előkészítő munka, rengeteg tanácskozás után tegnap megkezdődött Párizsban a NATO-országok mi­niszteri tanácsa. A hírügynökségek jelentéseiből máris ki­derül, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kompro­misszuma tette csak lehetővé, hogy az értekezleten elkerül­jék a nyílt kenyértörést Franciaországgal. Mint ismeretes, De Gaulle nem fogadja el a sokoldalú atomerő kérdésére vonatkozó amerikai és angol tervet. A Szovjetunió külügyminisztériuma kiutasította az, or­szágból azt a négy amerikai és angol diplomatát, aki­ket több mint két hónapja kémkedésen értek tetten a szov­jet hatóságok. Megkezdődött a harc az olasz köztársasági elnöki tisztség betöltéséért. Mint ismeretes, Segni volt elnök betegségére való hivatkozással lemondott pozíciójáról. Az olasz képviselők és szenátorok, valamint a tartományok kül­döttei ma összeülnek, hogy hivatalosan kijelöljék Segni utódját. A francia lapok fölvetik a kéi'dést, vajon a közös atom­erő létrejötte szakadást idéz-e majd elő a NATO-ban. A Les Echos szerint az atlanti kato­nai szervezet ezzel elveszti tar­talmát, az MLF megteremtésé­vel Washington, London és Bonn előbb-utóbb a NATO el­hagyására kényszeríti Francia- országot. A De Gaulle-ista Na­tion úgy véli, az amerikaiak Franciaország nélkül is meg­valósíthatják tervüket. Az érdeklődés középpontjában a Rapacki-javaslat Az angol sajtó vezető helyen ad hírt Rapacki lengyel kül­ügyminiszter javaslatáról az európai biztonsági értekezlet összehívására. A Guardian ki­emeli, hogy a »sokoldalú nuk­leáris tárgyalásokkal« szembe­helyezett lengyel javaslatot Rapacki a múlt héten Rusk amerikai külügyminiszterrel is megvitatta, és ez ügyben rö­videsen találkozni fog John­son elnökkel is. Értesülések szerint Rapacki pénteken érke­zik Londonba, hogy az angol kormánnyal is tárgyaljon kez­deményezéséről. Ügy tudják, hogy a lengyel kormány, mi­előtt az ENSZ elé terjesztette volna javaslatát, De Gaulle el­nökkel is korzultált, s a fran­cia államfő állítólag igen ked­vezően nyilatkozott az európai biztonsági értekezlet gondola­táról. A Guardian tudni véli, hogy De Gaulle elnök jövő év­re tervezett moszkvai látoga­tása alkalmával Varsót is út­ba akarja ejteni. A 24. órában a Közös Piac tagállamai megállapodtak a gabonaárakban Kedden kora reggel egy utol­só 19 órás tárgyalás után a Közös Piac miniszteri tanácsa megállapodásra jutott a hat ország gabonaárainak egysége­sítésében és a közös mezőgaz­dasági politika költségeinek viselésében. A kedd reggeli megegyezés 13 hónapos ke­mény alkudozás végét jelenti, méghozzá az utolsó pillanat­ban, mert De Gaulle francia elnök ettől a határidőtől tette függővé Franciaország részvé­telét a Közös Piacban. Az új árak 1967 júliusában lépnek életbe, és 30—50 szá­zalékkal lesznek magasabbak — a főbb gabonafajtákat te­kintve — mint a világpiaci árak. A Közös Piac országai saját termelésüket azzal védik, hogy a gabonabehozatalra olyan vámilletéket szabnak ki, amelyek egyrészt fedezik a különbséget a világpiaci árak és a közös piaci árak között, másrészt csekély kedvezmé­nyes árrést is biztosítanak. A gabonafölöslegnek a Közös Piacon kívül fekvő országokba való exportját a Közös Piac mezőgazdasági alapjából szub­vencionálják. Az AFP egyik kommentárja szerint a gabonaárak megálla­pításával még nem zárult le a mezőgazdasági problémák sorozata, jövő év januárjában meg kell kezdeni a megbe­széléseket a marhahús és a tejtermékek árának egységesí­téséről is. (MTI) Kiutasították a Szovjetunióból a kémkedő diplomatákat A szovjet külügyminiszté­rium »persona non grata«-nak nyilvánította Aubrey ezredest, az Egyesült Államok katonai attaséját, Liewer alezredest, Aubrey helyettesét és Smith őrnagyot, az Egyesült Államok helyettes légügyi attaséját, va­lamint Laville korvettkapi- tányt, Nagy-Britannia helyet­tes tengerészeti attaséját. A szovjet külügyminiszté­rium jegyzékében — amelyet hétfőn küldtek meg az ameri­kai nagykövetségnek — meg­erősítette október 6-i tiltako­zását az ellen a diplomáciai státussal összeegyeztethetetlen, megengedhetetlen tevékenység ellen, amelyet az amerikai diplomaták folytattak. Hétfőn azonos tartalmú jegyzéket küldtek Nagy-Britannia nagy- követségének is. Aubrey-t, Liewert, Smith-et és Laville-t leleplezték, ami­kor Moszkvából Habarovszkba utaztak. A vonat ablakából 900 fényképfelvételt készítettek. Minden három-öt percben, minden három-négy kilométer­nél hírszerzői bejegyzéseket írtak a noteszukba. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents