Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

SOMOGYI NÉPLAP i 2 Szerda, 1964. december 2. A kongói felkelők elkeseredett harcot vívnak A nyugati kongói jelentései továbbra is bő részleteket közölnek a har­cok fellángolásáról. Egyrészt arról adnak hírt, hogy Csőm­be katonái — a fehér zsoldo­sok vezetésével — Kongó északkeleti részében keddre virradó éjszaka elfoglalták Bunia és Mambasa városokat. Más helyen viszont a szabad­ságharcosok értek el jelentő­sebb harci sikereket. Heves harc tombol Stanleyville tér­ségében, ahol a felkelők tá­madásban vannak, elkesere­dett harcot vívnak a város visszafoglalásáért. A Stanley- ville-be vezényelt zsoldosok létszáma alaposan megcsap­pant, az egy hete odavezé­nyelt 250 zsoldoskatona közül már csak hatvanan vannak a városban. Mike Hoare őrnagy, a zsol­dosok vezére jelenleg Leo- poldville-ben tartózkodik, s igyekszik katonai erősítést szerezni. Hoare elmondotta, hogy a stanleyville-i repülő­teret a harcok miatt le kellett zárni, s a légi összeköttetés szünetel. Az AP jelentése szerint a Kongóból kivont 680 belga ej­tőernyős kedden hajnalban repülőgépen visszaérkezett Brüsszelbe. Egy Párizsból keltezett AP- jelentés arról ad hírt, hogy Csőmbe kongói miniszterelnök »méltó fogadtatására-« tüntető tömegek jelentek meg az ut­cákon. Több száz főnyi tömeg vonult a kongói nagykövetség épülete elé, majd pedig a bel­ga nagykövetség épületét vette körül. A felvonulók tiltakoz­tak Csőmbe Párizsba érkezése ellen és elítélték a kongói véres agressziót. A francia rendőrség beavatkozott, har­minc tüntetőt letartóztatott. A MEN hírügynökség arról szá­A Német Szövetségi Köztársa­ságnak a közös gabonaárakra vo­natkozó javaslata, amelyet Schmücker és Schwartz miniszte­rek kedden terjesztettek elő Brüsszelben, bizonyos fokú csa­lódást keltett Párizsban. A fran­cia kormány valószínűleg bele­törődik, hogy a közös gabonaárak mól be, hogy az EAK nemzet- gyűlése határozatban ítélte el a Kongóban végrehajtott bel­ga—amerikai agressziót. A Kongóból érkező hírek szerint Csőmbe csapatai ked­den Stanleyville-től 400 kilo­méternyire északra bevonul­tak Dingila helységbe, s út­jukat innen délkeletre, Poko város felé folytatták. Innen akarnak ismét elérni Paulis- ba. Egy másik osztag Watsa város ellen vonul. A hadmű­veleteket ezúttal is fehér zsol­dosok irányítják. Kaszavubu kongói elnök kedden felhatalmazást adott Kedden Párizsban megkezd­te téli ülésszakát a Nyugat­európai Unió parlamentje. A Franciaországot, Nyugat-Né- metországot, Olaszországot, a három Benelux államot és Nagy-Britanniát tömörítő ka­tonai szervezet most 17 éves, s a hét ország parlamenti kép­viselői külön ünnepi ülésen emlékeztek meg az évforduló­ról. Couve de Murville francia külügyminiszter beszédében az unió érdemeként emelte ki, hogy lehetővé tette Nyugat- Németország fölfegyverzését, és előkészítette az NSZK belé­pését a NATO-ba. A »hatok« és Anglia szakí­tása óta a Nyugat-európai Uniót az tartja életben, hogy Nagy-Britannia és a Közös Piac között hídként, közös csali 1967 júliusában lépnek élet­be, az érdekelt francia körök azonban túl magasnak találják a Bonn javasolta egységes gabona­árat. Párizsban arra számítanak, hogy december 15-ig még sikerül valamennyit lealkudni a Bonn ál­tal javasolt közös árakból. (MTI) párt, szervezet vagy mozga­lom betiltására, amelyet ő, mármint Munongo, felforgató jellegűnek minősít. A washingtoni kormányzat ráébredt, hogy a Csombe-kor- mány egymagában nem tud megbirkózni a felkelők táma­dásaival. A New York Times értesülései szerint washingto­ni körökben a legjobbnak tartanák, ha afrikai csapatok állomásoznának Kongóban. Máris megkezdődtek erről Washingtonban a tárgyalások. Egyes washingtoni vezetők már a dél-vietnamihoz hason­szervként szolgál. Dr. Carlo Schmid, a nyugatnémet szö­vetségi gyűlés szociáldemokra­ta alelnöke éppen ezért' azt ja­vasolta a keddi ülésen, hogy a szervezet testületileg lépjen be a NATO-ba, főtitkára pe­dig rendszeresen vegyen részt az atlanti tanács ülésein. A kedden megnyílt ülésszak fő témája az MLF-terv, tehát a sokoldalú NATO nukleáris haderő felállításának kérdése. Manlio Brosio, a NATO fő­titkára feltűnést keltő beszé­dében közvetve bírálta az MLF-tervet, amikor azt mon­dotta: »Nem vagyok bizonyos abban, hogy a javasolt sokol­dalú nukleáris haderő lénye­ges vagy döntő lenne az atlan­ti szövetség jövőbeni védelme szempontjából.« (MTI) Otto Winzer a német újraegyesítés föltételeiről Otto Winzer, az NDK kül­ügyminiszterének első helyet­tese az AFP-nek adott inter­jújában megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság­nak végleg le kell tennie Né­metország újraegyesítéséről, ha az atomfegyverkezés mellett dönt. Nyugat-Németország atomfölfegyverzésének minden formája, legyen az az úgyne­vezett sokoldalú atomütőerő, vagy az atlanti nukleáris ha­talom, beláthatatlan időre meghosszabbítaná Németor­szág kettéosztottságát — mon­dotta Winzer. A német újra­egyesítéshez csak azon az úton lehet eljutni, amely a nukleá­ris fegyverekről való teljes le­mondástól a fegyverkezés meg­szüntetésén át mindkét német állam általános és teljes lesze­reléséig vezet. Winzer a továbbiakban arról beszélt, hogy a NATO és a Varsói Szerződés országai kö­zött megegyezésre lehet jutni a »multilaterális leszerelés« ér­dekében hozandó hatékony in­tézkedések meghozataláról, ez meghozná az igazi enyhülést Európában. (MTI) Stanleyville visszafoglalásáért hírügynökségek PÁRIZS ELÉGEDETLEN HHOW i KÍIiTHA zri Handelsblatt Munongo belügyminiszternek ló polgárháború veszélyét is minden politikai csoport, jósolják. (MTI) A „hetek“ tanácskozása Párizsban BALATONKERESZTÚRON föltétien látogassa meg az AUTÓCSÁRDA BISZTRÓT a benzinkúttal szemben FRISSENSÜLTEK, HALÉTELEK. HIDEGÉTEL különlegességek, üdítő italok, PRESSZÓKÁVÉ (5720) A portugál rendőrség kímé­letlenül lép fel a haladó egye­temi diáksággal szemben. Há­rom nap alatt a hatóságok ti­zenhárom diákot tartóztattak le, s ezzel a bebörtönzött diá­kok száma huszonnyolcra emelkedett. Apithy dahomeyi és Nkru- mah ghanai elnök tárgyalásai­ról közleményt bocsátottak ki. A közlemény állást fogla± egy összafrikai szövetségi kor­mány megteremtése mellett. Tízezer náci háborús bűnös él álnéven Nyugat-Németor- szágban — jelentette ki ked­den Bertrand Russel, a 92 éves angol filozófus a Daily Teleg- raphnak írt levelében. A le­vélben nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Nyugat-Né- metországban neonáci csopor­tok vannak újjászületőben. A pakisztáni elnökválasztá­sokat 1965. január 2-án tart­ják meg. George Ball amerikai kül­ügyminiszter-helyettes ked­den Londonból Párizsba re­pült, miután Wilson miniszter- elnökkel és a kormány más vezető tagjaival tárgyalásokat folytatott az angol kormányfő jövő hét elejére esedékes wa­shingtoni látogatásáról. Mexikó új elnökét beiktatták tisztségébe Gustavo Diaz Ordaz, Mexikó új elnöke kedden hat évre hi­vatalosan átvette az elnöki funkciókat. Az eskütétel ün­nepélyes ceremónia keretében, mintegy kétezer mexikói és külföldi vendég jelenlétében folyt le. Az eskütételen meg­jelent a diplomáciai testület mintegy 500 tagja, hatvan or­szág képviseletében. Az eskütétel után az elnök üzenetet intézett a nemzethez. (MTI) Megkezditek a szovjet-csehszlovák tárgyalások Kedden Moszkvában meg­kezdődtek a szovjet—cseh­szlovák tárgyalások. A meg­beszéléseken részt vesznek az Antonín Novotny vezetésévei hétfőn a szovjet fővárosba érkezett párt- és állami kül­döttség tagjai, szovjet részről pedig Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más személyisé­gek. (MTI) Harminc évvel ezelőtt gyilkolták meg Kirovót A Pravda keddi száma cik­ket közöl abból az alkalomból, hogy harminc évvel ezelőtt gyilkolták meg gáládul Szer­ije) Kirovót, a kiváló leninis­ta forradalmárt, a kommuniz­mus szenvedélyes harcosát. A Pravda emlékeztet arra, hogy Kirov 18 éves fiatalem­berként lett forradalmár, éle­tét a párt és a nép önfeláldo­zó szolgálatának szentelte. Kirov a Kaukázusban a szov­jet hatalom egyik megszerve­zője volt és tevékenyen részt vett a fiatal szovjet köztársa­ság megvédésében. 1926-tól élete végéig a leningrádí pártszervezetet vezette. Igazi népvezér volt. Egész tevé­kenységét a lenini munkastí­lus jellemezte. A szovjet nép emlékezetében Kirov örökké a harcos kommunista példa­képe lesz — írja a Pravda. (MTI) Nemzetközi értekezlet a szocialista országok gazdasági fejlődéséről A Plovdivban megnyílt eu­rópai szocialista országok gaz­dasági fejlődését elemző nem­zetközi tudományos értekezlet első napján »A szocialista gazdaság legfontosabb elmé­leti és gyakorlati problémái« tárgyköréből hangzott el négy előadás, amelyek egyikét G. M. Szorokin szovjet profesz- szor tartotta. Az egy hétig tartó nemzet­közi tudományos értekezleten 14 ország tudósai vesznek részt, s a Szovjetunió, Ma­gyarország és a többi szocia­lista ország küldöttei mellett jelen vannak az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Olaszország, Bel­gium, Görögország, India. Iz­rael és számos más ország közgazdászai. Az értekezlet részvevői a szocialista országok gazdasági fejlődésének témaköréből húsz tudományos előadást hallgatnak és vitatnak meg. Fontos helyet foglalnak el a tanácskozáson a munlcameg- osztás, valamint a szocialista országok együttműködésének kérdései. Az árpolitikáról többek között László János, a közgazdasági tudományok kandidátusa tart előadást. (MTI) Ausztria, Nigéria és a Közös Piac A közös piaci országok mi­niszteri tanácsa hétfői ülésén foglalkozott, egyrészt Ausztria és Nigéria, másrészt a Közös Piac kapcsolatával. Ausztria társulására vonat­kozólag a tárgyalásokat ismét elhalasztották, s legközelebbi időpontként januárt tűzték ki. Francia vélemények szerint némi előrehaladás mégis mu­tatkozott, mert a hat ország közül már csak Olaszország ellenzi Ausztria társulását az Európai Közös Piachoz. Nigéria társulását a Közös Piachoz Franciaország ellen­vetései akadályozták meg. A francia álláspont azzal magya­rázható, hogy Nigéria, mint a Közös Piac társországa túl nagy konkurrenciát jelentene a már korábban társult fran­cia-barát afrikai országok szá­mára. Nigéria kérdése december 14-én kerül újra a miniszteri tanács elé. (MTI) Kinek a szerelme Csőmbe? A SÖTÉTMŰLTÜ CSŐMBE első nyíltsziní föllépése volt, hogy krokodilkönnyeket hul­lajtott a parancsára meggyil­kolt Lumumba emlékére ren­dezett egyik ünnepségen. Második kalandja — a kai­rói vesszőfutás. Elindult »kísé­retével« a fejlődő és független afrikai országok Kairóban ren­dezett értekezletére, hogy ott »Kongó népét« képviselje. A népek felszabadulásának igaz harcosai azonban nem akar­tak egy asztalhoz ülni a fehér gyarmatosítók fekete lakájá­val, és Csőmbe repülőgépét nem engedték Kairóban le- szállni. A kongói miniszterel­nök — akarata ellenére — Athénben ért földet. Amikor aztán, mit sem törődve a be­csületes ' emberek megvetésé­vel, erőszakkal és fondorlattal eljutott Kairóba — ott a ható­ságok szobafogságba vetették, amíg szégyenszemre el nem takarodott az Egyesült Arab Köztársaságból. Honnan vette Csőmbe a bá­torságot arcátlan szereplésé­hez? Erre a kérdésre az amerikai imperialisták kongói tevé­kenysége ad választ. KONGÓ BELGA GYAR­MAT VOLT. Minthogy ez a nagy közép-afrikai állam — területe huszonötszöröse Ma­gyarországénak — a világ ter­mészeti kincsekben egyik leg­gazdagabb országa, yz ame­rikaiak már a század elején meg akarták vásárolni 450 millió frankért a belga ki­rálytól. Ez igen jő vásár lett volna, hiszen Kongóban található a világ kobaltkészletének 40 szá­zaléka, rézkincsének 25 szá­zaléka, az ipari gyémánt 90 százaléka, és még sok más ritka, drága ásványi kincs. A belga király ezért a pénzért akkor nem adta el kongói gyarmatát. Az Amerikai Egyesült Álla­mok tőkései azonban nem ad­ták fel Kongó megszerzésének tervét. Több vonalon folytat­ták a »békés« harcot Kon­góért. 1959-től kezdve Iiarri- man Edward Kennedy (a meg­gyilkolt elnök öccse) és sok más amerikai politikus való­ságos búcsújárást rendezett a kongói fővárosba, Léopoldvil- le-be. A nagy amerikai beruházó bankok — Dillon Reed and Comp. Bank of Amerika, a Congo International Menage- ment Corporation stb. — meg­vásárolták a kongói iparvál­lalatok zömének részvényeit. A kongói vállalatok nagy része belga tulajdon volt. Nos, az amerikaiak buzgón vásá- roltáic az anyaországban, Bel­giumban is vállalatokat. Az amerikai beruházások I|il- giumban az 1959-beli 1,4 mil­liárd dollárról 1962-ben már 5,7 milliárd dollárra emelked­tek. Ebben az időszakban az amerikaiak valósággal mono­polizálták Kongó külkereske­delmét is. A Kongóból expor­tált kobalt 96 százalékát, az ón 88 százalékát, a gyémánt 87 százalékát, a tantál és a niobium 79 százalékát az Egyesült Államok vásárolja meg. Ezenkívül a kongói kávé és pálmaolaj nagy részét is Amerikába exportálják. KONGÓ FÜGGETLENNÉ VÁLÁSA UTÁN elárasztották az országot az amerikai ügynö­kök. Minden számottevő fe­kete diplomata mellé ameri­kai tanácsadó került. A kon­gói miniszterelnök gazdasági szakértője »véletlenül« a hír­hedt amerikai bankház, a »Dillon Reed and Comp.« kon­gói képviselője, Mister Van der Meersh lett. Kongót ismét Ugyanazok a gyűlölt fehér tisztviselők, fő­ként belgák igazgatják, akik a gyarmati korban ott paran­csoltak. Kongó újgyarmatosításának ebben a szakaszában megkez­dődött az amerikai katonai se­gítség is. Bombázó gépek, gyorstüzelő gépfegyverek és ágyúk özönlöttek az örszágba — és főként sok dollár. Dél­afrikai, belga, kubai és más zsoldosokat bérelt föl Csőmbe a kongói nép szabadsághar­cának elfojtására. Óriási ősz- szeget, 1963-ban 4 milliárd, 1964-ben 9 milliárd frankot fordított a kongói kormány fegyverkezésre. A zsoldosok a nyár óta repülőgépről és pán­célkocsikból irtják a gyakran csak nyilakkal felfegyverzett kongói szabadságharcosokat. EZEK A TÉNYEK és ada­tok megvilágítják, miért sze­retik az amerikai monopóliu­mok a világ szabadságszerető népei által megvetett hóhér* — Csombét. De arra is fényt vetnek^ hogy Kongó népe a szabadság- harc új korszaka előtt áll, amelynek egyik fő célja a gyil­kos amerikai cseléd, Csőmbe és fehér zsoldosainak elkerge- tése lesz. Lovas Márton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents