Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

Szombat, 1964. december 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP VEZETŐSÉG + TAGSÁG TSZ (in.) A -fiatalokról Ismerünk olyan termelőszö­vetkezeteket, ahova szinte áramlik vissza a néhány év­vel ezelőtt útnak vált munka­erő, köztük szép számmal akadnak fiatalok is. így van ez Bolhón, Nagyszakácsiban, de csaknem valamennyi olyan községben, ahol »jobban megy« a szövetkezet. £ Mi hozza vissza a fiatalokat?-Mindenekelőtt a körülménye­ket mérlegelik, azt latolgatják, mi várja, illetve mi marasztal­ja őket otthon. Mert sokan már nem is indulnak el sze­rencsét próbálni, nem mennek el hazulról. Miért döntenek a szövetkezet mellett? Az erősödő gazdaságokban növekszik a részesedés, és ami az ifjúságnak különösen fon­tos: munkájukért szép pénzt kaphatnak az ilyen szövetke zetekben. A havi előlegből jut a művelődésre, szórakozásra. Szakmát sajátíthatnak el, ta­nulhatnak a technikum kihe­lyezett tagozatain, tehát képe­sítést szerezhetnek anélkül, hógy a megyeszékhelyre kel lene járniuk iskolába, örül­nek annak is, ha falujukban hasznos programot nyújtó, szép művelődési ház van, ahol főként most, á téli időszakban eltölthetik estéiket. Mindez vonzza a fiatalságot. Ahol a szülők is jól dolgoz­nak. és jelentős jövedelemhez jutnak a közösből, ott már nem hallani, hogy gyermekei­ket elküldik hazulról: keresse­nek maguknak »jobb életet, havi fixes állást«. Valter Imre balatonszabadi Kossuth-díjas tsz-elnök mond­ta el egy tanácskozáson: — Minden termelőszövetke­zetben gondoskodni kell a fia­tal munkaerőről még akkor is, ha egyre több erő- és munka gépet vásárolnak. Amikor a balatonszabadi szövetkezet el­nökévé választottal,-, munka­erőhiánnyal kerültem szembe, s ez nagyon aggasztott. Aztán sikerült olyan kedvező körül­ményeket teremteni, amelyek vonzották a fiatalokat a gaz­daságba, és egymás után jöt­tek a jelentkezők, kérték fel­vételüket a tsz-be. Mi késztette arra a balaton szabadi fiatalokat, hogy a szö­vetkezetben kérjenek munkát? Egyrészt az, hogy míg a Bala- ton-parti üdülők nagy része csak idénymunkát ad, a tsz- ben folyamatosan dolgozhat­nak a fiatalok. Megadják ne­kik a tanulás lehetőségét A vezetőség meghallgatja és hasznosítja okos kezdeménye­zéseiket, ebből pedig az kö­vetkezik, hogy összhangban dolgoznak a vezetők és a fia­talok. A siófoki járás egy másik közös gazdaságának elnöke, miután elmondta, hogy hoz­zájuk is visszatért már né­hány fiatal, így vélekedett: a fiatalok megtartása vagy visz- szahívása csak az erős tsz-ek- ben lehetséges. Ezt a megállapítást első hal­lásra el lehetne fogadni, hi­szen a jó jövedelem önmagáért beszél, s mindennél meggyő­zőbb bizonyítéka annak, hogy nagyon is kifizetődő a tsz-ben dolgozni. Azonban a nagy ré­Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket és Mit vesz föl kaposvári és siófoki munkahelyeire. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és Siófok, Fő utca 200.. valamint az ille­tékes tanácsok munka­ügyi csoportjánál. (45558) szesedést a tagságnak kell elő­teremtenie, és ebben a fiata­loknak is segíteniük kell. A kevesebb részesedést osztó gazdaságokban is akad átme­neti megoldás, amíg az erősö­dés folyamata tart. Ilyen pél­dául, hogy a fiatalok a havi előlegfizetéskor kedvezményes bánásmódban részesüljenek: több pénzbeli és kevesebb ter­mészetbeli előleget kapjanak. Mindenütt van kulturális alap, ebből a művelődési, a szóra­kozási és a sportolási igények kielégítésére fordíthatnak bi­zonyos összeget. Lehetne még sorolni, hogyan kedvezhet a termelőszövetkezet a fiatalok­nak. Élni kell ezekkel a le­hetőségekkel. Ha a vezetőség arra törekszik, hogy megnyer­je a tsz-nek a fiatalokat, ezzel a tagság sorait frissíti föl új erővel, végső soron a szövet­kezet ütőképességét és jöve­delmezőségét fokozza. Hernesz Ferenc í rendese! helyes, de... Az Országos Építésügyi Sza­bályzat előírja, hogy egyes be­építési módcknál (fésűs, félol­dalas, szabadon álló) a hátsó szomszéd felé csak a mellék­helyiségek ablakai nyílhatnak, s az ablakok alsó éle meg a padló közötti távolság két mé­ternél nem lehet kisebb. A rendelet helyes, hiszen sok vitát, veszekedést előz meg. Csakhogy a végrehajtással baj van, ugyanis nem lehet kapni olyan széles ablakokat, melyek elegendő fény és levegő bebo­csátására alkalmasak. így az­tán vagy a forgalomban levő kis méretű ablakok kerülnek a konyhákra, vagy nagyobbakat helyeznek el szabálytalanul. Jó lenne, ha az ipar és a kereskedelem fölfigyelne erre, és széles, kisebb magasságú ablakokat is forgalomba hoz­na. H. S. Somogyi nyersanyag a Dunaújvárosi Papírgyárnak (Tudósítónktól.) Éveken át gondot okozott megyénkben a szalma felvá­sárlása. A gazdaságok alom­hiánnyal küszködtek, és ■ vo­nakodtak eladni a szalmát. Az idén megváltozott a helyzet. A MÉK 550 vagon szalmát vá­sárolt fel ipari célokra, s így évi tervét'115 százalékra telje­sítette. A szalmát a Dunaúj­városi Papírgyárba szállítót- kák A felvásárlók 100 forintot fizettek egy mázsa szalmá­ért. 'Számottevő mennyiségű szalmát adott el a berzencei, a somogygeszti, a zimányi, a somogysámsoni és a mernyei termelőszövetkezet. A MÉK hozzáfogott a> jövő évi szerződések megkötéséhez. 1965-ben háromszáz vagon szalmát kívánnak átvenni a termelőktől. A VARRÓGÉPEK „ORVOSA" Négyezer hold vált használhatóvá a Rinya mentén (Tudósítónktól.) A Rinya menti Vízgazdálko­dási Társuláshoz 120 000 hold tartozik. Munkájuk célja, hogy vízrendezéssel minél nagyobb területeket tegyenek használ­hatóvá. Az idén (hatvan kilométeres szakaszon árkokat ástak vagy javítottak ki, s ezzel mintegy négyezer hold rétet, legelőt és szántót tettek használhatóvá Háromfa, Bolhás, Szabás, Ri- nyaszentkirály, Ötvöskónyi, Segesd, Görgeteg, Kuntelep és Kisbajom'térségében. 125 000 köbméter földet mozgattak meg. Jövőre is elsősorban a kár­vizek lecsapolásával foglalkoz­nak, emellett sort kerítenek víztárolók és más, termelést elősegítő létesítmények 'építé­sére is. Budor Gellert, a Mértékutáni és Vegyesruházati Válla­lat tabi ponyvaüzemének műszerésze hatvan varrógép üzemeltetését biztosítja. Géphiba miatt még nem állt meg a munka az üzemben. Fejlesztették a könyvtárat, kirándulást szerveztek, segítik az öregeket Lakócsán A lakócsai termelőszövetke­zetnek az idén 48 000 forintja volt a szociális és kulturális alapon. Mire fordították ezt az összeget? i Közgyűlési határozat van arra, hogy halálesetkor a szövetkezet segíti a hozzátar­tozókat: egy-egy alkalommal 300 forint temetkezési segélyt adnak. Háromezer forintot for­dítottak erre az idén. Pótolta a lemaradást az Újpesti Cérnagyár Nagyatádi Gyáregysége Az'Űjpesti Cérnagyár Nagy­atádi Gyáregysége a második negyedévben mintegy 2,2 mil­lió forint értékkel termelt ke­vesebbet a tervezettnél. A le­maradást nem a dolgozók ha­nyagsága okozta, hanem több objektív nehézség. Jelentősen befolyásolta például az ön­költség alakulását a cérnázó- üzem fejlesztése. > Az üzem vezetői, dolgozói azonban összefogtak, és le­gyűrték a nehézségeket, pótol­ták a lemaradást. A harmadik lékos csökkentésével 1 000 000 forinttal javult az'eredmény a cérnázóüzemben. A festöde dolgozói a retúrparti csökken­tésével mozdították elő a terv túlteljesítését. A gyár a har­madik negyedévben összesen 3 850 000 forint értékű árut termelt. J Az üzem dolgozói mintegy 36 000 forint jutalmat kaptak. Most minden erejükkel arra törekszenek, hogy a negyedik negyedévi tervet is teljesítsék, negyedévben a selejt egyszáza- és sikeresen zárják az évet. Húsz családi házat épített az idén a Barcsi Építőipari Ktsz A Barcsi Építőipari Ktsz húsz családi házat épített, ' s huszonkét lakóházat tatarozott a járásban az idén. A lakosság megrendelésére három és fél millió, a közületeknek négy és fél millió forint értékű > mun­kát végeztek. A kárpitosrész­leg a javításokon kívül ágybe­téteket, sezlonokat, az asztalos­részleg ajtókat, ablakokat, konyha- és hálószobabútort készít A vízvári OMaaaJaiigwaa kútgyűrűket, 'betoncserepet és betongyűrűt gyárt. A szövetkezet vezetői jövőre az eddiginél nagyobb gondot fordítanak az asztalosrészleg munkájára. Kevesebb bútort készítenek a közületek meg­rendelésére, hogy jobban ki­elégíthessék a lakosság igé­nyeit. Tizenhárom ipari tanu­lójuk van. Jövőre tizenhat ta­nulót ■■yfliwsTűíiln*nflr Ebben iaz évben először ün­nepséget tartottak az öregek részére. Szívesen emlékeznek vissza erre a napra, amikor megvendégelték az öregeket, s ajándékkal kedveskedtek ne­kik. A közösség erre a célra 1670 forintot .fordított. A szö­vetkezet minden évben kirán­dulást szervez Harkányba. Akinek kedve van hozzá, részt vehet ezen a jutalomkirándu­láson, költségeit a szociális alapból fedezjk. Az idén há­rom .hatvanszemélyes autóbusz vitte a lakócsaiakat Harkány­ba. A szövetkezet az idén a töb­bi községi szervvel közösen rendezte meg a nőnapot. Az ünnepségen .elhatározták, hogy érdemes lenne egyszer apák napját is tartani. Tett követte az elképzelést. Az igen jól si­került apák napjára a szövet­kezet több mint ezer forintot áldozott. Nem feledkeztek meg a könyvtár fejlesztéséről sem: 1500 forintért vásároltak szép- irodalmi könyveket. A hagyo­mányos délszláv találkozóhoz 1200 forinttal járultak hozzá. Még 36 000 forintja van a tsz-nek a szociális és kulturá­lis alapban. Ezt az összeget — mint minden év végén szok­ták — a magányos, kis jöve­delmű öregek megsegítésére fordítják. „Ki mit tud" vetélkedőket rendeznek a KISZ-szervezetek december 15-e és január 15-e között a nagyatádi járásban. A járási döntőt január .24-én tartják Tél előtt az építkezéseken VOLT IDŐ, amikor a reali­tásoktól egy kissé elszakadva sokan arról beszéltek: nálunk már megszűnt az építőipar idényjellege, hiszen valameny- nyi építkezésen meg lehet te­remteni a téli munka föltéte­leit, s ennek a célnak rendel­ték alá a gazdasági megfonto­lásokat is. Később, miután né­hány évig enyhe telek köszön­töttek ránk, az építőiparban olykor számításon kívül hagy­ták a rossz időjárást, »megta­karították« a hideg elleni vé­dőeszköz beszerzésére, a té- liesítés technikai fejlesztésére szánt összegeket egészen az 1962—1963. esztendő forduló­jáig. Az emlékezetes, valóban szokatlanul zord tél majdnem teljes három hónap kiesést okozott akkor az építőknek, s alapos figyelmeztetéssel és ta­nulsággal szolgált a reális és körültekintő téli felkészülésre. Most ismét itt a tél. S vol­taképpen arról van szó, hogy az építőiparnak a következő hetekben át kell adnia az idei befejezésre tervezett lakásokat, az ipari, a mezőgazdasági, a szociális és a kulturális beru­házásokat. 1965 első negyedé­ben pedig a jövő évi feladatok­nak országos átlagban leg­alább 15—17 százalékát kell majd elvégeznie, hogy a ké­sőbbiekben egyenletesen és ütemesen dolgozhasson. A KÉT FELADAT KÖZÖTT van bizonyos ellentmondás. Mert ha a vállalatok csak az idei határidős feladatok tel­jesítésével törődnek — és erre bizony van példa nem is egy —, akkor a már megkezdett és a jövő évben tovább folyó építkezések nem érik el a téli munka végzéséhez feltétlenül szükséges műszaki készültségi fokot, s az a veszély fenyeget, hogy papíron maradnak a ter­vek. Az ellentmondások fel­oldása, az előirányzott építési, szerelési ütem megtartása, a téliesítésre legalkalmasabb úgynevezett bázis munkahe­lyek kialakítása az egyik leg­időszerűbb és legsürgetőbb fel­adat. A viszonylag kedvező időjárás most még megengedi, hogy va­lamennyi folyamatban levő építkezésen, minden »élő« munkán a megszokott módon dolgozzanak. A nagy hideg és a tartós havazás azonban bár­melyik nap elkezdődhet, a kijelölt építkezéseken tehát olyan föltételeket kell terem­teni, hogy az emberek és a gé­pek átcsoportosítását a téli munkára időveszteség nélkül, 24 óra alatt bármikor végre­hajthassák. A téli előkészüle­tek egyik legszűkebb kereszt- metszete országosan és hely­ben is a szállítás. Egy időben kell gondoskodni az idei át­adásra tervezett objektumok befejezéséhez még szükséges anyagok szállításáról, a téliesí- téshez szükséges fagyvédő esz­közök. kályhák, fűtőanyagok, továbbá a téli munka zavarta­lanságát biztosító nagy tömegű építőanyagok, a tégla, a ka­vics stb. helyszínre juttatásá­ról. Nem kevésbé sürgős feladat a szűkebb értelemben vett té- liesítési munkálatok tervszerű elvégzése, a már tető alá ke­rült épületek nyitott részeinek lezárása nádpallóval, az abla­kok beüvegezése és fóliázása, a munkahelyek és szállások fű­tésének megszervezése. Ugyan­csak nagy figyelmet és sok aprólékos munkát kíván a technológiai folyamatok télie- sítése, a gőztermelő berende­zések üzembe helyezésének előkészítése, a beton, a ha­barcs és más vizes anyagok előmelegítésének, megfelelő hőmérsékletének biztosítása, a szabadon álló vízcsapok és csövek fagyveszélytől való megóvása, az anyagok helyes tárolása stb. Ha nyáron, a jó időben gond az építés zökkenőmentes meg­szervezése, akkor télen kétsze­resen az. Számolni lehet azzal, -ho£y a nagy hidegekben mini­málisra csökken a szabad ég alatt végezhető munka. A té­liesített munkahelyeken egy­szerre több embernek kell konkrét feladatot adni, mun­katerületet, anyagot biztosíta­ni, méghozzá úgy, hogy egy­más munkáját ne hátráltassák. A szervezés nehézségeit nö­veli, hogy sok építkezésen nem rendelkeznek annyi gőzterme­lő- és fűtőberendezéssel, amennyire a téliesítési tervek elkészítésekor számítottak. Ilyen helyzetben még szüksé­gesebb a meglevő erők és esz­közök gazdaságos kihasználá­sa, ésszerű koncentrálása a legfontosabb építkezésekre, s még inkább törekedni kell ar­ra, hogy a fűthető munkahe­lyeken előkészítsék, megszer­vezzék a második, esetleg a harmadik műszakot is. A TELI IDŐSZAK MINÉL JOBB. KIHASZNÁLÁSA az egész építőiparnak érdeke. A munkálatokat átfogóan irányí­tó generálvállalat látóköre gyakran mégsem terjed to­vább a saját pillanatnyi érde­keinél, csak saját embereik­nek »téliesítenek«, s nem tesz­nek megfelelő intézkedést azért, hogy például az úgyne­vezett szakipari dolgozók (padlóburkolók, festők, mázo­lok stb.) is fennakadás nél­kül dolgozhassanak a télen is épülő objektumokon. S amíg most, az év végi hajrában két­szer annyi szakipari dolgozó is elkelne az építkezéseken, mint amennyi van, előfordulhat, hogy januárban és februárban sokuknak nem lesz munkája, mert a generálvállalat téliesí­tési tervébe hiba csúszott. Ide­jében korrigálni kell ezt a hi­bát. mert csak így remélhet« az építőipari termelés jövő év: hullámzásának csökkentése, a termelékenység gyorsabb eme­lése és a minőség javítása. Tavaly sok vállalat a téli felkészülés megszervezéseim - csak azt tartotta fontosnak, hogy minél kevesebb dolgozót kelljen fagyszabadságra külde­nie. Ezért aztán gyakran elő­fordult, hogy az emberek ki­fizetett bére mögött a lehető­ségekhez képest is kevesebb volt a termelés. Pedig az épít­kezések téliesítése sok pénzé­be kerül a népgazdaságnak, egyáltalán nem mellékes te­hát, milyen erőfeszítéseket tesznek az építkezések veze* tői és dolgozói azért, hogy a rendkívüli kiadásokból minél több visszatérüljön, s a tél elmúltával minél kedvezőbb tervteljesítési eredményekről lehessen számot adni. BAR A TÉLI MUNKA ELŐ­KÉSZÜLETEINEK JÖ MEG­SZERVEZÉSE elsősorban a műszaki vezetők feladata, na­gyon sok függ az építkezések dolgozóitól is. Magától értető­dik: a téliesítési tervek vég­rehajtására több a garancia, ha a kollektívát bevonják a ter­vezésbe és a megvalósításba, ha sokan segítenek már most a télen feltétlenül szükséges nagyobb munkahelyi rend megteremtésében, a fagyve­szély elhárításában, a szállás­helyek rendbe hozásában stb. A téli foglalkoztatottság meg­élhetést, kereseti lehetőséget jelent az építőipar sok tízezer dolgozójának, s ugyanakkor nagyon fontos a népgazdaság­nak is. Napirendre kívánkozik tehát minden építkezésen a téliesítési program kidolgozá­sa, mert a kitűzött célok és feladatok sürgőssége már nem enged halogatást. Kitüntették az életmentő balatoni hajósokat A balatoni révőrsök járőrei nyolcvankét, a hajósok pedig negyvenhét esetben nyújtottak segítséget olyan embereknek, akiket a vízbefúlás veszélye fenyegetett. A MAHART és a Belügyminisztérium képvise­lőinek jelenlétében szerdán Siófokon ünnepélyesen nyúj­tották át a közbiztonsági ér­met öt balatoni hajósnak: Turjáni Jánosnak, Pető István­nak, Ács Imrének, Liditt Lász­lónak és Csábi Istvánnak,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents