Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-11 / 290. szám
GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MSZM-P MEG V £ t fí I ? OTT ? ÁG A •'£;£ A MEGYEI TANÁCS LAPJA Teremtsünk tudományos népművelési szociográfiát Ismeretterjesztő előadást szervezünk — hozzá előadót keresünk, közönséget verbuválunk —, és jelentjük a részvevők számát, ebből havonként kiszámítjuk a járási átlagot. Műkedvelő művészeti csoportok alakulnak — számukat, műsoruk címeit nyilvántartjuk. Szakköröket indítunk, tanfolyamokat rendezünk, a tagok számát kimutatásba vesz- szük. Ha beszámolót, jelentést készítünk, e számok biztosítják az elemzés konkrét jellegét A mennyiség bűvös kifejezői, amelyek még a bonyolultan, áttételesen érvényesülő tevékenységünket is — állítólag! — tükrözik. Szükségesnek tartom a számszerű adatok felhasználását a népművelésben, de nem így, csupán a tevékenységi oldalt rögzítve, azt is csak formailag. Hogyan jelezzük a másik oldalon realizálódó hatást, annak körét, mértékét, ha figyelmünk nem terjed ki munkánk eredményének, hatékonyságának vizsgálatára? Régóta feszít a kérdés: Hogyan, ki és mikor végezze el ezt a — megítélésem szerint a népművelés tervezésében, végrehajtásának folyamatában és értékelésében nélkülözhetetlen — feladatot? A televízió hatása A televízió elterjedése jelentősen bővítette a népművelés körét, és figyelmen kívül semmiképp sem hagyható szerkezeti változásokat, arányeltolódásokat okozott a falvak művelődésében is. De hol, milyen jellegűek és mértékűek ezek az átalakulások? Milyen hatással van a tv például a könyvolvasásra, a mozilátogatásra (és ezt le lehet mérni statisztikai módszerrel is), az ismeretterjesztő előadások látogatottságára, a műkedvelő művészeti mozgalomra, a társas összejö- \ etelekre, a klubfoglalkozásokra? Milyen szerepet töltenek be a műsorok a falusi lakosság művelődésében? Általában hogyan épül be a televízió az emberek mindennapjaiba? Milyen a hatása a falu életformájának alakulására? Külön figyelmet érdemel a szűkén értelmezett népművelés kereteinek, formáinak, módszerei hatékonyságának vizsgálata. A falusi népművelés munkásai közül sokan panaszkodnak, hogy a fiatalokat nem érdekli a színjátszás, a népi tánc, az énekkar, még a különféle vetélkedők sem. Mi az oka ennek? A falusi emberek művészeti és intellektuális cselekvésvágya kihalóban van? Nem igénylik az ehhez teremtett alkalmakat? Vagy más formában, korszerűbb módon és eszközökkel? Milyenekkel? Mi érdekli a falvak lakóit, a különböző korúakat, neműeket, műveltségűeket? Kérdések, amelyekre reális választ kell adni ahhoz, hogy munkánk ne konkrét cél nélkül csapkodó, csak úgy »globálisan« ható, fontoskodó és kellő eredmény nélküli tevékenység legyen. Kísérletek Tudományos népművelési szociográfiát kell teremteni, amely választ ad kérdéseinkre, megteremti a tervezés és a végrehajtás alapját. Az utóbbi években kísérleteztek már szűk körben, elsősorban városban, üzemekben. Ki kellene terjeszteni ezt a munkát a falvakra is. A szociográfia egy tudományág a sok közül, ha úgy tetszik, rangos szakma, és ezért megfelelő ismeret, tapasztalat, elvi tisztánlátás és módszertani tudás nélkül senki sem nyúlhat megfelelő eredmény reményében a gyakorlásához. Mégis kellő előkészítés alapján a szociográfiai fölmérés a község népművelési munkáinak vezetésével megbízott pedagógus, illetve függetlenített igazgató irányításával a téli Kilenc korszerűtlen raktár — egy bútorbolt (T udósitónktól.) Tavaly 4 700 000, az idén december elejéig 4 100 000 forintot forgalmazott a Tab és Vidéke Körzeti Fmsz bútorboltja. Ahhoz, hogy az évi tervet teljesítsék, decemberben 700 000 forint értékű árut kellene eladniuk, de erre — Kocsis Györgynek, a bútorbolt vezetőjének véleménye szerint — nincs sok remény. Bár némelyik bútorféléből (rádió- és tv-tasztal, kétszemélyes reka- mié, egyszemélyes heverő stb.) nagyobb volt a kereslet, mint a raktárkészlet, nem ez okozta a forgalom csökkenését. A tabi üzlethálózat fejlesztésétől messze elmaradt a bútorbolt korszerűsítése. A bemutatóterem nélküli, szűk üzlet- helyiség nem felel meg a mai : gényeknek. A négy-ötszázezer forint értékű bútorkészletet kilenc helyen — nyitott pajtákban és fészerekben is! — tárolják: egvik-másik raktár annyira zsúfolt, hogv a bolt vezetőjének sokszor félvagonnyi bútort kell előbb kiraknia, hogy a keresett darabhoz hozzáférhessen. Emiatt nem tarthatnak raktáron megfelelő mennviségű és minö-’égű árut, nincs lehetőség a bútorok bemutatására, a vásárlók csak • elmondás« alapián választhatják k’ .r megfelelőt. A vps^vláirnoir. a boltnak, a földművesszövetkezetuek is érdeke, hogy a tabi járás székhelyén mielőbb korszerű, szép bútorszaküzlet nyíljon. szünetben a középiskolások is elvégezhetnék falujukban. Ehhez a nyáron és a tanévben tartott népművelési továbbképzéseken fontos helyet kell kapnia a szociográfiai ismeretek elsajátításának, és módszertani segédanyagra is szükség van. Ennek birtokában a népművelés helyi irányítója fel tudja készíteni a középiskolásokat a feladat teljesítésére. A fölméréseket írásban, szakemberek segítségével ösz- szeállított kérdőívek felhasználásával végezhetnék. A falunak nem átfogó, mindenre kiterjedő elemzéséről van szó, hanem egy réteg, csoport művelődésének rögzítéséről és ennek alapján megfelelő általánosítások levonásáról. Például a 14—24 éves hajadon és nőtlen fiatalok művelődése; a termelőszövetkezeti tisztségviselők — vezetőségi tagok, brigád- és munkacsapat-vezetők műveltségének helyzete; a vidéken dolgozók szabad idejének alakulása és tartalma; egy- egy előadássorozat vagy tanfolyam hatása a részvevőkre stb. így lehetővé válik a félanalfabéták felkutatása, a különféle igények összegyűjtése, a vélemények rögzítése, a tv- műsorok hatása, az olvasási adatok rögzítése, és így tovább. Szociográfia igényű elemzést Ezt a munkát a középiskolás fiatalok KISZ-megbízatásként végezhetik, bár szerény díjazásuk sem megoldhatatlan — esetleg a népművelési ügyvezetők és a művelődési otthonok igazgatói tiszteletdíjának terhére — vagy költségvetési előirányzatban, vagy a nem megfelelő munkát végzők díjának átmeneti csökkentésével. Lehet, hogy javaslatom ellenvetésre talál. Akadnak talán, akik úgy vélik, hogy ezt az energiát is célszerűbb lenne előadások, tanfolyamok szervezésére fordítani. Meggyőződésem, hogy a szociográfiai igényű elemzés betölti szerepét a népművelésben: irányt mutat tevékenységünknek, tájékoztat erőfeszítéseink hatékonyságáról, jelzést közvetít az igényekről, vagyis konkréttá teszi meglehetősen általános szemléletű gyakorlatunkat. Paál László a Babócsai Általános Iskolában. A 7. osztályos tanulók a képek keretezéséhez a derékszögvágó ládát készítik. Hasznos módszertani útmutató népművelőknek: „Húsz év művészetéből44 (Tudósítónktól.) A napokban hagyta el a nyomdát a Népművelési Intézet igen hasznos módszertani kiadványa, amely az elmúlt húsz év művészetéről szól. Az útmutató bevezetőjében Marón Gyula osztályvezető a következőket írja: »Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója az egész országban a teljes népművelési évadot átfogó ünnepség- és rendezvény- sorozatok sokaságát öleli fel... Kiadványunkban a húsz -év alatt született, eszmei tartalmában és művészi megformágyar művészi alkotások propagálására hívjuk fel a figyelmet.« A kiadvány részletes útmutatást ad a képzőművészeti, a film-, a foto-, a népi díszítő- és iparművészeti, a zene-, a tánc-, valamint a honismereti körök munkájához. Közli a könyv a filmek jegyzékét, az ajánlott könyvek, kórusművek, táncművek bibliográfiáját is. A honismereti körök múmiájához adott szakirodalom ismerete segítséget nyújt a jubileumi kiállítások megrendezésélásában egyaránt értékes ma- hez, anyagának felgyűjtéséhez. Zenebarátok köre Tabon (Tudósítónktól.) A tabi Zichy Mihály Művelődési Ház zeneiskolájában 68 tanuló ismerkedik a muzsikával. Az idén megalakult a zenebarátok köre is. A szakkör programját gondos válogatás után állították össze; a zene- történet korszakait hanglemezhallgatással és ankétszerű, kötetlen beszélgetéssel ismerik meg. A foglalkozáson a szakkör vezetője elmondja a következő összejövetel programját, és a kör tagjai a szakirodalom segítségével felkészülnek arra. A tabi zenebarátok nyilvános hanglemezestet terveznek, Beethoven műveit szeretnék megismertetni a közönséggel. A községben az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenysorozatára 246 diák váltott bérletet. Egyre többen érdeklődnek a komoly zene iránt. Tovább fejlesztik Barcs új üzemét Szeptemberben kezdődött meg a termelés az ÉM Építőgép-javító és Gépgyártó Vállalat barcsi telepén. Az áramszolgáltatás egy hete lehetővé teszi, hogy teljes kapacitással dolgozzanak. Gondot okozott a szakmunkások toborzása. Az indulás óta a fizikai dolgozók létszáma hetvennel emelkedett. Az üzem vezetői már megszervezték a szakmunkásképző tanfolyamokat. Jövőre huszonhat darab háromszáz tonnás cementtároló silót készítenek, ezenkívül mezőgazdasági építkezésekhez szükséges tetőszerkezeteket és tartalék alkatrészeket gyártanak. Az anyagmozgatás, a ki- és berakodás ma még költséges és fárasztó munka, ezért rövidesein megkezdik az iparvágány építését. A vágány mellé darukat helyeznek el. — Értse meg, uram! Biztosan önnek is vannak titkai, amelyekről nem szívesen tájékoztat másokat... — Biztosíthatom, hogy nincsenek. — Akkor is! Nagyon sajnálom,, de semmit sem mondhatok a pigmeus salátáról, különösen így, telefonon, — De az embereket érdekli, hogy mikor lesz pigmeus saláta, és főleg mennyi. — Érdekli, érdekli... De ha én most elmondom, mennyit exportálunk, mikor érkezik a határállomásra, és onnét a boltokba, akkor ön megírja az újságba ... — Megírom. — És ezzel tönkretesz egy vállalatot! — Micsodát? — Egy vállalatot. A mienket. — Nem értem ... — Neeem? Jellemző! Nem érti, de írni akar! Haha! — De uram. az olvasók várják a tájékoztatást a pigmeus salátáról! — Hót tudja mit? Ne várják! Megsúgom magának, hogy semmit, de semmit nem mondhatok. A pigmeus saláta-ügy államtitok. Érti? Ál-lam-ti- tok! — Miért államtitok? — Először: nem közölhetjük — Miért kell a csővezeték? maceráljon, mert úgysem az emberünk nevét, aki a sa- Vagonokban nem szállíthat- mondok semmit! látára szerződést kötött a pig- nánk a pigmeus salátát? — De drága uram, egyáltameusokkal, mert bizonyos — Ne vicceljen! Ki hallott Ián nem érdekel bennünket, ki okokból meg kell őriznünk in- már olyat, hogy vagonban köt szerződést a pigmeus sa- kognitóját. Másodszor: szigo- szállítsanak salátát? A csőve- látára, hogyan szállítják a ha- rúan bizalmas a szállítás mód- zetéket két ember eteti, és egy tárállomásig, és az sem, hogy ja, negyedszer... elmés szerkezettel állandóan van-e csővezeték, vagy nincs. Az olvasók tájékoztatása--------------------————----------------------------------------------------------- szempontjából egyes-egyedül \ a rra vagyok kíváncsi, mennyi I pigmeus salátát kapnak az idén a boltok. — Hogyhogy mennyit? — Hány kilót, mázsát vagy tonnát? — Ki beszélt itt tonnákról, mázsákról, kilókról? — Talán méterben mérik a salátát avagy literben? — Semmiben sem mérik! — Hát akkor? — Akkor miért faggat engem fölöslegesen? Értse meg, nem lesz BIZALMAS BESZÉLGETÉS A NAGV TITOKRÓL ló ötlet — Mondd, kérlek, nogyan menekülsz meg a nem szívesen látott vendégektől? — kérdezi az egyik barátnő a másikat. — Ez rendkívül egyszerű dolog — mondja a másik. — Ha valaki csönget, fejemre teszem a kalapot, és megyek ajtót nyitni. Ha kellemetlen a vendég, így fogadom: Nagyon sajnálom, de sürgősen el kell mennem valahová. Ha olyasvalaki érkezik, akit szívesen látok, e szavakkal üdvözlöm: Nagyon boldog vagyok, hogy itthon talált, mert éppen most jöttem háza. * * * Két ismerős találkozik: — örülök, hogy ismét láthatom — mondja az egyik. — Hogy van a gyönyörű, fiatal felesége? — Azt hiszem, összetéveszt valakivel. Nekem csak egy feleségem van. * * * — Hová szalad, kolléga úr? — Haza, ebédet kell főznöm. — Talán csak nem beteg a felesége? — Nem. Éhes. * * * — Szégyellheted magadat. Ilyen későn és berúgva jársz haza. Jól nevelt férj ilyesmit nem tesz. — A jól nevelt asszony pedig berúgott férfiakkal nem áll szóba éjszaka. * * * — Mondja, szomszédasz- szony, hogyan tudja a férjét arra kényszeríteni, hogy a kertben dolgozzék? — Állandóan azt hajtogatom neki, ne csinálja, mert már öreg. * * * — Kisasszony, ebben a levesben egy légy úszik. Mit jelentsen ez?! — Mit tudom én! Pincérnő vagyok, nem jósnő. • * * Szállodaportás a vendéghez: — Hogyan tetszett aludni? — Köszönöm, én még csak valahogy, de szegény poloskák egész éjszaka le sem hunyták a szemüket. * * * A tanítónő a diák értesítőjébe a következőket írta: »Jancsi értelmes és intelligens fiú, de túl sokat foglalkozik a lányokkal. Nagyon jó lenne, ha találkoznánk, s megállapodnánk a szükséges nevelési eljárások tekintetében.« Az anya válasza: »Nagyon hálás leszek a tanácsokért, hasonló nehézségeim vannak az apjával.« * * * Tinó RosSi, a hajdan szerfölött népszerű énekes az utóbbi esztendőkben dús hájréteget szerzett valaha karcsú dereka köré. legutóbb Párizsban lépett föl, és amikor másnap az újságokban elolvasta a róla szóló kritikákat, egyből elhatározta, hogy fogyókúrát kezd. Valamennyi francia lap ugyanis így írta az elhízott énekes nevét: Tinó Grossi. — Talán harmadszor ... — Ha közbekérdez, ellenőrzik, hogy folyamatos-e nem a szállítás, illetve a salátafe- . , , „ .,. , . , jek görgetése. folytatom. Akkor harmadszor! _ J 0 — Dp tdiptt ptapIép ft? ni** Ember! Tudja maga, hogyan lamnaK hogy ez titokban maszállítják a határállomásról radjon? raktárainkba a pigmeus salátát? — Nem tudom. — Csővezetéken! Külön er- a célra rendszeresített cső— Az államnak nem érdeke, az idén egyáltalán a mi érdekünk. Viszont az ál- pigmeus saláta! lám érdeke a mi érdekvédelmünk, és ha érdeke, akkor nekünk is érdekünk, és akkor államérdek, márpedig ha államérdek, akkor nekünk is fontos, tehát mindenkinek fontos, valan^lysk augusztusban épít- GmJ fontos az titok ami n,_ ».«. forintos künk titok, az államnak is tire vezetéken, amit az elmúlt nyár tettünk több mlTló költséggel. tok, tehát államtitok, és ne is — De az államtitok? Először, másodszor, harmadszor. — Negyedszer azért államtitok, mert egyáltalán nem lesz. Különben is telefonon nem nyilatkozom! — vő — Somogyi Néplap Az MSZMP somoev megye: , Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: WTRTB LAJOS. Szerkesztőse*: Kaposvár. Latinka Sándor ti. i. Telefon 15-10. 15-11. Riadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Rapos* ár Latinka s u. 2. Telefon 15 lu Felelő« kiadó: Szabó Gáboi Beküldött kéziratot nem őrzött. meg. es oero adunk vissza, leneszti: a Magva* Posta. Elő fizethető a tielvt postahi'vatalokná és po$táskézbesitől:nél. Előfizetést díj egy hónapra 12 F» index: 25061. Készült a Somosv me9v°i Nyomd* Ipart Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca fi