Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-11 / 290. szám

Péntek, 1964. december 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP VEZETŐSÉG + TAGSÁG = TSZ dl) A fegyelemről Balogh Imre, a szenyéri Bú zakalász Tsz párttitkára nem egyedülálló problémát mondott el a közelmúltban egy tanács­kozáson. Panaszkodott a szö­vetkezeti gazdák egy részének fegyelmezetlenségére, a párt­tagság gyengeségére, s mindez miatt a szövetkezeti demokrá­ciát okolta. — Szenyéren a kommunisták zöme szövetkezeti gazda, de ha egy barátjuk vagy rokonuk vét az alapszabály ellen, és szemé­be kellene mondaná az iga­zait, meghátrálnak. A tervek megbeszélésében ugyan részt vesznek, de a közgyűlésre vagy nem jönnek el, vagy ha eljönnek is, nem állnak ki a vezetőség helyes elképzelései mellett. A gáncsoskodókat sen­ki sem szereli le, hagyják, hogy azok beszéljenek, akik önzésből emelnek szót. A fo- gatosok oda sietnek háztáji munkát végezni, ahol borra­valót adnak nekik, vagy pá­linkával kínálják őket. De mit tegyünk, ha nem találunk he­lyettük mást? Nálunk a de­mokratizmus következtében a kevesebbet dolgozók élnek job­ban, és ők a hangadók js. Nem csoda, ha az elnök le akar mondani. A széles körű szövet­kezeti demokrácia miatt akar megválni tisztségétől. Az elmondottakból az derül ki, hogy a szövetkezeti demok­rácia értelmezésével helyen­ként baj van. A tsz-demokrácia a jogok és a kötelességek gya­korlására egyaránt módot ad a tagságnak, is meg a vezető­ségnek is, de arra kell töreked­ni, hogy a jogok alapja a vég­zett munka legyen. Lehetetlen, hogy a munkakerülők jogtalan követelései az igyekvők több­ségének helyeslésével találkoz­zanak. S ha a párttagok között akad megalkuvó, miért nem vonják felelősségre? És azo­kat a fogatosokat is, akik nem a brigádvezető által kijelölt taghoz, hanem máshova men­nek háztájizni. Nem, a szövet­kezeti demokrácia nem gördít akadályt a fegyelmezetlenke- dők megbüntetése elé, megany- nvi törvényes módja van a fe­lelősségre vonásnak, amellyel élhet a vezetőség, a tagság, sőt végső soron — súlyos ese­tekben — a bíróság is a szövet­kezet segítségére siet. De nézzünk egy másik pél­dát: Hogyan ítéli meg Bata Sándor siójuti tsz-elnök a kor­rupciót? Egy szövetkezeti vezető né­hány zsák burgonyát a lakásá­ra vitetett azzal a céllal, hogy majd odaadja valakinek, aki a tsz-nek »jót tett« Mit mond erről a siójuti elnök? — Elítélendő az élnök, amiért a burgonyát előbb a saját lakására vitette. Mind­járt a »jótevőnek« kellett vol­na küldenie, hiszen a »kéz ke­zet mos« nélkül nem megy... Bizonyos, hogy a mezőgazda­ságban használatos anyagok némelyikéhez nehéz hozzájut­ni, mert kevés van belőle. De korrupcióval megszerezni? Nem! Az anyagbeszerzésnek szabályos útja van, ehhez kell tartsa magát, aki kéri és aki adja az anyagot. S még csodál­kozik az illető tsz-vezető, ha említett cselekedetét szabály­vezető vagy a vezetőség ilyen görbe utakon jár, lehet-e cso­dálkozni azon, hogy a tagok is többet engednek meg maguk­nak, és megsértik a munkafe­gyelmet? Előfordul azonban, hogy né­melyik szövetkezeti gazda ak­kor is megkárosítja a közös va­gyont, ha nem áll ilyen rossz példa előtte. Nemrég levelet kaptunk a zselickisfaludi Közös Erő Ter­melőszövetkezetből. írója arra kért bennünket, hogy közöljük sorait a lapban, nevét azonban hallgassuk el. A levél szerint a kukoricatörésben részt vevő tagok és bedolgozók közül egy- páran — köztük két vezetősé­gi tag is — 30—70 csövet akar­tak hazavinni magukkal a háztáji jószágnak. Az elnök még az úton megtalálta ná­luk a kukoricát. A balatonújiaki tsz-ből is érkezett egy levél. Eszerint eb­ben a gazdaságban »nincs igaz­ság, csak a vezetőségnek meg a fogatosoknak megy jól. A fogatosoknak nem parancsol senki, oda mennek, ahova akarnak. Azokat részesítik előnyben, akik borravalót ad­nak nekik, vagy itatják őket«. Két tanulságos levél arról, hogy helyenként baj van a fe­gyelemmel. De az is hiba, hogy az egyik levélíró, jóllehet nem tagadta el nevét, de a nyilvá­nosság előtt eltrtkoltatta, a másik meg alá sem írta a le­velet. Mitől féltek? Attól-e, hogy akikről írtak, bosszút áll­nak rajtuk, vagy nem igaz az, amit közöltek? El kellene érni már végre, hogy az igaz ügyért kiálló szövetkezeti gazda bát­ran oda tegye nevét észrevéte­Az évi forgalom csaknem egymilliárd forint Egy esztendő mérlege a Somogy-Zala megyei Fűszer- és Édesség­nagykereskedelmi Vállalatnál raktár Sokat várok a cc sértésként róják fel, hiszen — úgymond — ő jót akart. Ha a le mellé, hiszen ebből semmi baja nem származhat. De mond­ja meg véleményét a vezető is, ha tudja, hogy neki van igaza. Ha érzi gazdasági és politikai felelősségét, nem kivételez, s ha nincs »vaj a fején«, akkor nagy megbecsülésnek örvend a faluban, és van erkölcsi alapja bírálni, felelősségre vonni a fegyelmezetlenkedőket. Erre a célra ott a fegyelmi bizottság is. A vezetőség a tagsággal együtt rendet teremthet és tarthat a gazdaságban. Ha nem így cselekszenek, a szabály­sértések annyira elburjánza- nak, hogy a termelés helyett a rendellenességek megszünteté­sére, a fegyelmezetlenkedők megfékezésére kell pazarolniuk erejük nagy részét. Részben ebből is ered megyénk néhány gazdaságának gyengesége. (Folytatjuk.) Herncsz Ferenc Nyughatatlan ember. Tíz percig nem tud egy helyben nyugodtan ülni, feláll az asztal mellől, sétál a szobában, egyik cigarettáról a másikra gyújt. Szavaiból is a nyug- hatatlanság csendül ki: a jobb és a szebb akarása, az if­júsági szövetség féltése. Tolnai Sándort, a marcali járási KISZ-bizottság titká­rát küldöttnek választották meg a KISZ ma kezdődő kongresszusára, s most az indulás előtti néhány órát arra használjuk fel, hogy sokéves tapasztalatairól beszélgessünk. — Sokat léptünk előre 1960 óta az ifjúsági mozgalom­ban, de úgy érzem, hogy munkánk még nem éri el a kí­vánt színvonalat. Mindjárt megmagyarázza, hogy mire gondoL — A megyei küldöttértekezleten már nem kaptam szót, pedig elmondtam volna, hogy tapasztalataink szerint a falusi fiatalságot nagyon magára hagyták, keveset tö­rődnek velük a felnőttek, és akkor is csak a rosszat lát­ják bennük. Pedig papíron csaknem minden pártszervezet­ben van valaki, akit a KISZ patronálásával bíztak meg, de ezek az elvtársak — tisztelet a kivételnek — alig ismerik a KISZ-munkát, nem tudják, hogy a fiataloknak életkori sajátosságaikból fakadóan mi az igazi feladatuk. Nagyon jó dolog, hogy az ifjúságra számítanak, és bíznak benne, ha valamilyen gazdasági feladatot kell megoldani. Azon­ban a gazdasági munka sokszor már az ideológiai munka rovására megy; gyakran megfeledkeznek az eszmei neve­lésről — és nem félek kimondani: a KISZ nemegyszer szatócsbolthoz hasonlít. Azért várok sokat a kongresszus­tól, mert ismerem, tanulmányoztam az irányelveket. Bí­zom benne, hogy az ifjúsági mozgalom megszabadul a sal­langoktól, a számhajhászástól, a bürokratikus papírmun­kától. A kongresszus minden bizonnyal megfogalmazza a szocialista társadalom erkölcsi normáit is, melyekhez a jö­vőben mindenkinek tartania kell magát. Egészen tűzbe jön. amikor a hibákról beszél: — Megdöbbentő, de így igaz: a fiatalok nem tudnak játszani, önfeledten szórakozni. Pedig ez is nagyon fon­tos, ha nem akarjuk, hogy a KISZ koravén fiatalok szer­vezete legyen. Tolnai Sándor 26 éves, négy éve járási titkár, kor­mánykitüntetés tulajdonosa, és elvégezte a Szovjetunióban az egyéves Komszomol-iskolát. Szíve, lelke az ifjúsági mozgalomé. — Gyakran kérdezem önmagámtól: hol érnék többet? Az ifjúsági szövetség vezetőjeként, vagy pedig, amire min­dig vágytam, pedagógusként? Amikor tunyaságot, nemtö­rődömséget látok valahol, szeretném megmutatni, hogy a faluban is dolgozhat jól a KISZ, a nőtanács. Lehet, hogy pesszimistának látszom, de nem így van. Hiszek abban, amit csinálok, és azt szeretném, ha mindenki így érezne. j Tudom jól, hogy alapjaiban rendben mennek a dolgok, • de a sok apró-cseprő baj keserűséget okoz az embernek. Makarenkót idézi: — Eszembe jut néha egy bölcs tanácsa: tudjunk kö­vetelni attól is. akit valamilyen posztra állítottunk. Ne ' próbáljuk meggyőzni arról, ami egyébként szent köteles- i sége. Erről sajnos, gyakran megfeledkezünk — és nem- ! csak az ifjúsági munkában. < A kongresszus ma kezdődik. < — Felszólal? \ — Még nem tudom. De ha szót kapok, akkor ezekről S szeretnék beszélni. Polesz György Egy esztendeje éppen, hogy Kaposváron a Széchenyi téri emeletes épület falára odake­rült a tábla: »Somogy—Zala megyei Fűszer- és Édesség- nagykereskedelmi Vállalat.« A két megye nagykereskedelmi vállalatának összevonása óta eltelt hónapokban megannyi változás következett a munká­ban, a belső szervezeti fölépí­tésben, az eredményekben, s most az elköszönő év vége ta­lán alkalmas időpont arra, hogy felmérjük e változások hatását. Eredményes hálózatrendezés Évente körülbelül egymilli­árd forint értékű élelmiszert juttat ez a nagykereskedelmi vállalat a kiskereskedelem, a vendéglátóipar, a szövetkeze­tek, az üdültető szervek ellátá­si csatornáiba, és nem közöm­bös, hogy milyen módon. Je­lentős volt ezért, hogy a válla­latvezetés a kis létszámú és csekély forgalmú fiókok mű­ködtetése helyett a nagy forgal­mú fiókok kialakítását szór« galmazta. A vállalat korábbi tizenkét fiókja közül hat meg­szűnt. Somogybán a csurgói, a nagyatádi, a marcali és a tahi, a tovább működd kaposvári, barcsi, balatonboglári és sió­foki fiókok forgalmának meg­növekedésével együtt járt a szervezeti megerősödés, s ja­vultak a munkakörülmények. Az ésszerű hálózatrendezésnek ez az útja még nem ért véget: ha jobbak lesznek a vállalat raktározási lehetőségei, tovább csökkentik a fiókok számát. A vállalat idei forgalma 12,2 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Elsősorban konzervek- ből, édesipari termékekből, kávéból értékesítettek többet a múlt évinél. A liszt-, a zsír-, az étolaj- és a cukorellátás a korábbi szinten mozog. Ez jel­zi azt is, hogy a jövedelmek kedvező alakulása mindinkább lehetővé teszi az alapvető élel­mezési cikkeken túli vásárlá­sokat is. Javuló munkakörülmények A két vállalat összevonása nem csupán a gazdasági ered­mények javítását, az anyagi erők összpontosítását, a szak­emberek működési területének bővítését tette lehetővé, ha­nem a miunka technikai szín­vonalának emelését is. — Egyik állandó törekvé­sünk a raktárak minél jobb ki­használása — mondja Dévényi Zoltán, a vállalat igazgatója. — Balatonboglári fiókunk kis rakodógépeket kaipatt. A jövő év első felében fejlesztjük ka­posvári fiókunkat: emelővillás elektromos tangoncával, hidra­ulikus emelőkkel látjuk el. Ugyancsak a jövő évi tervek­ben szerepel a siófoki bővítése is. Balatoni gondok A FŰSZERT visszatérő és egyre súlyosabbá váló gondja: a Balatom-part nyári forgalmá­hoz a szükséges mennyiségű élelmiszer biztosítása. Az idei nyáron egyhatodával nőtt a balatoni élelmiszer-forgalom. Júliusban 57 százalékkal több árut kellett a fürdőhelyek boltjaiba, vendéglátóhelyeire, üdülőibe, campingjeibe szállí­tani, mint egy esztendővel ko­rábban. Az igények kielégíté­sét megnehezítette, hogy a vál­lalat kevés szállítóeszközzel rendelkezett, a húsáruk szét­osztásához nem volt hűtőkocsi, ráadásul nem tudtak mindig kellő számú szakmunkást al­kalmazni. — Az élelmiszeripar egyes ágainak vezetői viszont mesz- szemenő segítséget nyújtottak a szükséges mennyiségű áru­cikk forgalmazásához — mond­ja az igazgató, s valóban: ha nem is mindig sorállás nélkül, de azért hozzájutottak az üdü­lők a kívánt élelmiszereikhez a Balaton mentén. S a vállalat munkájával elégedettek voltak a vevőpartnerek és a felügye­leti szervek is. A Somogy—Zala megyei Fű­szer- és Édesség-nagykereske­delmi Vállalat eredményei alapján az év első felében fő­igazgatói .dicséretben részesült. B. T. A Tabi Zsák- is Ponyvaiizem is részt vesz a Móni kiállításon A Mértékutáni és Vegyesru­házati Vállalat Tabi Zsák- és Ponyvaüzemében kezdetben csak takarót, gépkocsi-, vasúti és gépponyvát készítettek. Ok­tóber 15-én kezdték meg a campingsátrak gyártását. De­cember 10-ig tízféle sátor ké­szítésére kötöttek szerződést. Szeretnék növelni az exportot is. Ezért részt akarnak venni a jövő évi Londoni Világkiállí­táson. Négyféle sátrat mutat­nak be. Közülük a legérdeke­sebbnek a gyermekek fantá­ziáját megmozgató színes, de­koratív indiánsátor ígérkezik. Ezt a típust külföldön is na­gyon keresik. Egy manzárdsátor modellje. Eddig mintegy hetven da­rabot készítettek ebből a típusból az üzem dolgozói. Ezt a sátrat is kiállítják Londonban. Áthúzódó építkezések (Tudósítónktól.) A közelmúltban összegezték a kaposvári járás 1964. évi építési beruházásainak teljesí­tését. A 154 beruházásból ti­zenhat előreláthatólag áthúzó­dik a következő évre. A 3 087 000 forint értékű áthúzó­dó beruházás közül hétnek ta­nácsi vállalat, nyolcnak házi építőbrigád, egynek az OKISZ a kivitelezője. Az áthúzódások egyik oka, hogy néhány helyen nem tudták idejében beszerez­ni az építőanyagot. A mernyei gépszín építése azért húzódik át a jövő évre, mert a Beru- • házási Iroda a költségvetést még december elejére sem ké­szítette el... Nagy ölöm a játék! Autók, vonatok, fémépítő technokid, elektromos fémépítő készlet, építőkocka, DIA-vetítő. Karácsonyra játékot vásároljon Gazdag választék! Babák, mackók, babakocsik, hangszerek, tűzhelyek, mosógépek, konyha-, szoba-, fürdőszoba-berendezések, varrékészletek A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI BOLTOKBAN! (3791)

Next

/
Thumbnails
Contents