Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

SomoggiNéplap mZ MSZMP MEGYEI RI7ÖTTSÁGA ES A. MEGYEI TANÁCS LAPJ A FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL HIVATÍSSZERETETBŐL JELES er ara Markáns arcú, robusztus fiatalember Frank Ma- chint. Kendkívüli ereje ré­vén bekerül egy rögbi­csapatba, s rövid idő alatt nagyszerű karriert fut be. Az érvényesülés lehetősé­gét hamar fölismerte, de amikor ügy érzi, hogy fenn van a csúcson, egy­szerre ráébred a valóság­ra. A siker és bizonytalan társadalmi helyzetének föl­ismerése egyre harsányab­bá, durvábbá formálja a sportolót, élete zátonyra fut. A film egy irodalmi díjas novellából készült, és az 1963-as cannes-i feszti­válon a kritikusok diját, a főhős alakítója pedig (Ri­chard Harris) a legjobb színésznek járó Arany Pálmát kapta meg. Régen volt 1921 júniusa, amikor a csurgói tanítóképző öreg falai között Kanizsai Já­nos »tanító úr« megkapta ok­levelét. Nem sok reménnyel kecsegtettek a húszas-harmin­cas évek. Sok könyörgés, »alá­zatos kérelem« után került a | fiatal tanító Somogyaracsra. $ — Nagy lelkesedéssel men­t tem a faluba — mondja Kani- J zsai János. — Az iskolát kívül ♦ is, belül is rendbe hoztam, a J gyerekeket és a szülőket igye- J kéziem magamnak megnyerni ♦ A gáncsoskodás, a mindig na­♦ gyobb akadályok azonban meg- í nehezítették munkámat. Bi­♦ zodalmam, akaratom megren- | dűlt. Más, jobb helyeket ke- | restem remélve, hogy ott ta- j Ián mások az emberek, és nem ♦ a maradiság az úr. i Mernyén, Sukoróban, Há- | csőn, Kárán, Bonnyán, Hené- | zen, Aranyospusztán tanított. TOlvasókört szervezett, színda- } rabot tanított be, a községi da- I lárdát vezette. j — Nem ismertem soha fá­♦ radtságot. Ügy éreztem, hogy ■ munkámat és lelkesedésemet 5 látva megszerettek tanítvá- \nyaim és a falu lakói. ♦ Egy éve kéréssel fordult a járási művelődésügyi osztály­hoz: — Helyezzenek Somogyaracs községbe. Ott kezdtem pályafu­tásomat 1921-ben, s onnan sze­retnék nyugdíjba menni. Kérését teljesítették: Kani­zsai János bácsi Somogyaracs­ra került. A község vezetői, la­kosága, volt tanítványai szere­tettel fogadták. A nyugdíjazás előtt álló tanító meghatottan köszönte meg a meleg fogadta­tást. S amit nem lehetett 1921- ben megvalósítani, azt most fiatalos lendülettel pótolja. Felújította, rendbe tette az is­kola környékét, esti iskolái szervezett volt tanítványai ré­szére, hogy elvégezhessék az általános iskola 7—8. osztályát. Korát meghazudtoló kedvvel foglalkozik az úttörőkkel, ne­veli és oktatja őket. Estéit a szülők és a fiatalok között töl­ti, tanítgatja őket egy-egy színdarabra, beszélget velük. Az öreg mester ma is azt mondja: — Alig várom a reg­gelt, hogy mehessek az iskolá­ba, annyira szeretek tanító len­ni. Kanizsai János hivatásszere- tetből jelesre vizsgázott. S. D. I Kaposvár vize! átása a számok tükrében Szabad Ifjúság JEGYESEK Egyhangúan szól a ke­ringő, lassan, egy kissé unottan táncolnak a párok a munkásklubban. Giovan­ni és Liliana a megszo­kott helyén ül. Hosszú je­gyességük alatt sok vasár­napot töltöttek itt. Érzé­seik közben eltompultak, s ott tartanak, hogy vár­ják, mikor mondja ki a másik az utolsó szót. Mind­ketten félnek ettől, noha érzik, hogy elkerülhetet­len. S amikor Giovanni be­vallja, hogy áthelyezték Szicíliába, Liliana biztos benne, hogy utoljára látja vőlegényét... A távolság­ban azonban ellenkező erők hatnak sorsukra. A filmet Ermanno Olmi írta és rendezte. (Tudósítónktól.) A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a közelmúltban foglalkozott Kaposvár vízellá­tásával, erről beszámoltunk lapunkban. Érdemes a szá­mok tükrében is megvizsgál­ni: hol állunk most, és mit hoz a holnap? 1964-ben öt vízműtelep ad vizet a városnak, ezek napi összes vízhozama 7100 köb­méter. Ez a mennyiség 1970- ig több mint kétszeresére emelkedik, hiszen sok millió forintot fordítanak a vízműte­lepek rekonstrukciójára és újak építésére. 1970-ig a víz­műtelepek száma hétre emel­kedik, a napi víztermelés pe­dig 14 900 köbméterre növek­szik. Jelenleg a város napi víz­igénye 1767 köbméterrel na­gyobb, mint a termelt víz- mennyiség, 1970-re azonban a termelés és a fogyasztás ki­egyenlítődik. ŰJ KÖNYVEK ♦ A Szépirodalmi Könyvkiadó Ol- . | csó Könyvtár-sorozatában jelene I meg Karinthy Frigyes humo- X reszkjeiböi válogatás Ikarusz Pes- X ten címmel. Darvas József nagy ♦ sikerű színműve, a Részeg eső ♦ most jelent meg könyvalakban. | A Magvető Kiadónál jelent meg j a Krúdy Gyula elbeszéléseit tai­♦ talmazó, A madárijesztő szeretője 5 című kötet. X A Magyar Helikon két kötetben i jelentette meg Grimmelshausen X Simplicissimus című regényét, ♦ amely a német XVII. század vé­♦ rés korszakának hű krónikája. A kötetet Hincz Gyula rajzai díszí­tik. A Magvető Kiadó Világkönyv­tár-sorozatában látott napvilágot John Hearno fiatal nyugat-indiai író világsikerű könyve ősz a Karib-tengeren címmel. A Táncsics Kiadó Ütikalandok- sorozatában jelent meg Lawrence G. Green Ahol megáll az idő című újszerű, érdekes útikönyve. A Képzőművészeti Kiadó ötö­dik kiadásban jelentette meg Lyka Károly könyvét, Kis könyv a művészetről címmel. ►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ BÉLVEGEK A VILÁG MINDEN (Tudósítónktól.) — A bélyeggyűjtés a boga­ras emberek szenvedélye — gyakran hallani ilyen véle­ményeket a bélyeggyűjtőkről. Ennek a mondatnak csupán egyetlen szava igaz: a szen­vedély. A bélyeggyűjtés szak­értelmet, általános műveltsé­get, történelmi tájékozottsá­got, gyakran idegen nyelvis­meretet is kíván. Egy bélyeggyűjtő kört láto­gattunk meg Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Házban. Minden szerdán este bélyeggyűjtők veszik birto­kukba a művelődési ház egyik szakköri szobáját. Kraumann Erik tanár, a kör szakmai vezetője — gyer­mekkora óta gyűjti a bélye­get — tájékoztat bennünket a kör munkájáról. — 1961-ben alakultunk alig harminc taggal, most pedig csaknem százan vagyunk. Három kiállítást rendeztünk gyűjtéseink egy-egy töredéké­ből. Az elsőt 1962-ben har­minchét tablón, a másodikat 1963-ban és az utolsót ez év novemberében hatvan tablón. Első kiállításunknak az volt a célja, hogy fölkeltse az érdek­lődést a bélyeggyűjtés iránt. Kiállításunkat megtekintette a MABÉOSZ egyik vezetője, dr. Steiner László is, és elis­meréssel nyilatkozott a látot­takról. A kör több tagja folytat franco levelezést. A világnak szinte minden tájáról van bé­lyegünk, köztük nem egy rit­kaságszámba menő példány is. Nénányan idegen nyelve­ket is tanulnak, és külföldi partnerekkel leveleznek. — A bélyegekről sok min­dent megtudhat az ember — mondja Bejtor Ferenc kör­elnök. — Az illető ország földrajzi viszonyait, állat- és növényvilágát, államformáját, vezetőit, népviseletét stb. Űj terveikről beszél Fata László titkár: — Felszabadulásunk hu­szadik évfordulójára is ren­dezünk kiállítást a jövő év áprilisában. A Szovjetunió, hazánk és a többi népi de­mokratikus ország bélyegein bemutatjuk a húsz év ered­ményeit. Tervezünk egy Le- nin-összeállítást is. Több tab­lón mutatjuk be Lenin éle­tét, munkásságának szinte minden jelentősebb mozzana­tát. Huszonnyolc kislakást épített az idén a nagyatádi Komfort Ktsz (Tudósítónktól.) A fejlődő Nagyatádon sok lakást kell építeni. Ebből a nagy mun­kából a helyi Komfort Ktsz is igyekszik kivenni a részét, ebben az évben huszonöt kislakás épí­tésére kötött szerződést. A ktsz-nek igen sok problémát kellett megoldania, ugyanis szám­talan nehézség akadályozta az építkezést. A legtöbb gondot az anyagellátás zökkenői okozták. Sokat bosszankodtak amiatt is, hogy nem a kért méretű ajtókat és ablakokat küldték meg a gyá­rak. A nehézségeket tetézi, hogy a ktsz új üzemháza nem készül el az idén. Mindennek ellenére a Nagyatádi Komfort Ktsz hu­szonnyolc lakást épített föl, il­letve tett lakhatóvá ebben az év­ben. FONONOK AZ ISKOLÁBAN Óvónő leszek — Az apám zavart tanulni — Akkor is fonónő maradok... Magdáról furcsa történeteket meséltek. Fonónő volt, most pedig a Pécsi Tanárképző Fő­iskolán tanul. Az idén érettsé­gizett levelező tagozaton kitűnő eredménnyel. Szép dolog, hogy egy fonónő kitűnően érettségi­zik, és főiskolára megy, aztán pár év múlva tanár lesz. Ezt senki sem vitatja. Csakhogy Magda tanulásra ösztönző ru­gója egészen más volt, mint a többet tudás vágya. Törtető volt és nagyképű. Űton-útfélen hangoztatta: azért tanul, hogy otthagyhassa a gyárat, hogy őt a táncba ne kérje föl holmi kis technikus, ö tanul, neki legkevesebb mérnökök hódoljanak. Otthagyta a gyárat, most fő­iskolás. Hogy kik hódolnak ne­ki Pécsen, nem tudhatni. Mióta róla hallottam, azóta érdekel és foglalkoztat az, hogy a fonónő miért vesz kezébe könyvet, miért vállalja a négy­évi tanulást. A többet tudásért, a műveltségért áldozza-e fel szabad idejének jó részét, vagy más célja van az iskolával? Sokféle választ kaptam, de Magda szemléletét egyikük sem igazolta. Weisz Erzsi három éve dol­gozik a Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában, szep­temberben kezdte el a gimná­ziumot. — Nehéz az éjszakázás után tanulni, de mindenképp ki fo­gom bírni és leérettségizem. Utána?... Ezt háromszor mondom: ha ... ha sikerül... Ha fölvesznek az óvónőképző­be. akkor elmegyek a gyárból. Óvónő szeretne lenni. Régi vágya lehetőséggé nőtt. Tűnődve számolgatja a hát­ralevő éveket: — Sok... Jó öreg leszek, hu­szonhét éves, mire végzek. De megéri. Osztálytársa, Varga Mária számokat sorol: — Negyvennyolcán kezdtük szeptemberben, most már csak huszonkilencen járunk. Sokan megunták a dicsőséget. Mi még bírjuk... Elmondja, hogy nyolc ma­gyar dolgozatot írnak, mindet Kaposvárról. A legutóbbinak azt a címet adták, hogy Ka­posvár madártávlatból, és az egyik lány azt írta, hogy elő­ször is egy gödröt látott a Ro­ma-hegyről. — Én elég különös módon kezdtem a gimnáziumot: az apám zavart tanulni, Ö negy­vennyolc éves korában iratko­zott be a gimnáziumba s le­érettségizett. Utána meg rok­kantsági nyugdíjba ment, anyagi haszna egyáltalán nem volt a nagy tanulásból. Azóta nem hagyott békén, azt mond­ta, hogy ha ő vén fejjel tanult, akkor nekem ilyen fiatalon kö­telességem. Érettségi utáni tervei nin­csenek, egy halvány mondatot ejtett csak arról, hogy a gyár­ban esetleg átteszik irodistá­nak. — Máshova nem javasolt a vállalat. Textiltechnikumba jó lett volna pedig... Kocsis Vera is a technikum­ban szeretett volna tovább ta­nulni, de nem indított az idén a gyár, csak második és har­madik osztály van. — Tervem nincs, csak az, hogy jól sikerüljön minden vizsgám. Fiatal vagyok, tizen­hét éves. Olyan tétlenül men­tek el a napok, ezért tanulok. Tóth Krisztina így vélekedik: — Ha elvégzem a gimnáziu­mot, akkor is fonónő maradok. Hova mennék? Ma már min­denkinek érettségije van. Nem lehet minden fonónőből irodis­ta. Én nem is mennék irodára. A tudásért tanulok, ez nekem éppen elég. Kecskés Piroska is textil­technikumot végzett volna szí­vesen. Evekkel ezelőtt a köz- gazdasági technikumhoz von­zódott, többször jelentkezett, csak a vállalat nem javasolta. — Jó lesz a gimnázium is. Olyan messze van az érettségi, hogy nem is törtem rajta a fejemet, mi legyen utána ... Huszonkilenc fonónő kezdte el a gimnáziumot szeptember­ben; eddig nem estek ki, be is akarják fejezni azt, amibe be­lefogtak. Négy évet vállaltak. A gyár vezetői gondolkozhat­nának azon, hogy melyik a szerencsésebb: gimnáziumi osz­tályt indítani (hogy a levelező hallgatókban önkéntelenül is felmerüljön az érettségihez kapcsolódó többre vágyás), vagy pedig szakmai szempont­ból is megfelelő, a termelést segítő textiltechnikumot. Szívesen elvégeznék sokan... S. Nagy Gabriella SO&OK A bigámista törzsfőnök Egy nigériai törzsfőnököt 500 fontra vagy — fizetés- képtelenség esetén — 11 ha­vi börtönre ítélt a bíróság, mert megsértette a muzul­mán házassági törvényt. A megengedett maximális. négy feleség mellé ugyanis egy ötödiket is szerzett. A rész­rehajlással egyáltalán nem vádolható bíróság 15 fontra vagy két havi börtönre ítélte az apóst, mert felelőtlenül feleségül ada leányát a törzs­főnökhöz. Mindkét vádlott bűnösnek vallotta magát. * * * KARRIER (A Vie Nuove karikatúrája) * * * Maradjanak életben a gyerekek Egyszer az idősebb Du- mas-t fölkereste egy író, s azzal fenyegetőzött, hogy ha Dumas nem ad neki kölcsön 300 frankot, kiírtja önmagát és három gyermekét. Dumas azt felelte, hogy sajnos csak kétszáz frankja van. — Nekem pedig háromszáz kell — kötötte az ebet a ka­róhoz a kölcsönkérő. — Akkor azt indítványoz­nám, hogy végezzen önma­gával, és a gyermekek ma­radjanak életben. * * * Az észak-karolinai egye­tem diákjaihoz körkérdést intézett az egyetem rektorá­tusa. Az egyik kérdés így hang­zik; »Hogyan szórakoznak az angolszászok? Hogyan: 1. a férfiak és 2. hogyan a nők?« A legtöbb válasz így hang­zott: »A leggyakrabban az 1 a 2-vel, illetve 2 az 1-gyel.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé* lapja. Főszerkesztői W1RTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos» ár Latinka S. u. 2. Telefon 15 18. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzümu meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Index: 250GT Készült a Somogy meevei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
Thumbnails
Contents