Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

0 YthAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ált Í! 50 FILLÉR Somogy Marim MSZMP- MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A , Mai számunk tartalmából: XXI. ÉVFOLYAM f 289. SZÁM I yEZETŐSÉG + TAGSÁG = TSZ ♦ I (3. o.) CSÜTÖRTÖK, FÄSiSZf|} kí>érietjárás gűrűgországbon 1964. DECEMBER 10. ! (* ° ' i FONÓNŐK AZ ISKOLÁBAN (6. o.) Illlllll Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Megerősítették tisztségében az új miniszterelnököt — Harmincnyolcmilliárd rubelt fordítanak beruházásokra jövőre a Szovjetunióban — Emelik a munkások és alkalmazottak átlagbérét — Ötszázmillió rubellel csökkentik a katonai kiadásokat Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Szerda délelőtt 10 orakor a moszkvai Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Taná­csának ülésszaka. A Szövetsé­gi Tanács a nagy Kreml-pa- lotában, a Nemzetiségi Ta­nács a Kreml színházában meghallgatta a mandátum­vizsgáló bizottság jelentését, majd elfogadta az ülésszak napirendjét. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésen tárgyalja meg a kor- mányfőváltozásról szóló tör­vényerejű rendeletet, az 1965. évi népgazdasági tervet és költségvetést, az 1963. évi költségvetés teljesítését. Ez­után a Legfelső Tanács két háza külön-külön vitatja meg az alkotmányjogi bizottság el­nöki tisztségének kérdését, il­letve megválasztja a Legfelső Tanács elnökségének elnök- helyettesét a Tádzsikisztán számára fenntartott helyre. Végül ismét együttes ülés kö­vetkezik a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletek megtárgyalására és. jóváhagyására. A két ház szerda délelőtti, alig félórás külön ülése után 11 órakor megnyílt a Szövet­ségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülése, ame­lyen az első napirendi pont előadója, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára, megvita­tásra és jóváhagyásra ter­jesztette elő a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek ez év október 15-i tör­vényerejű rendeletét N. Sz. Hruscsov folmentéséről a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöki tisztségéből, va­lamint A. N. Kosziginnek a szat, a bányászat minisztertanács elnökévé való ---------------------------­kinevezéséről. Rövid beszédében utalt ar­ra, hogy a Legfelső Tanács elnöksége teljesítette Nyikita Hruscsov kérését és fölmen­tette őt, előrehaladott korára és egészségi állapotának rosz- szabbodására való tekintettel a kormányelnöki tisztségből. Az SZKP Központi Bizottsága annakidején ajánlotta a Leg­felső Tanács Elnökségének, most pedig ajánlja az ülés­szaknak, hogy Alekszej Ko­szigin töltse be a miniszterta­nács elnökének tisztséget. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet nép úgy ismeri Alekszej Ko­szigint, mint kiváló államfér­fit és pártmunkást, jó szerve­zőt. A Legfelső Tanács képvise­lői ezután egyhangúlag meg­szavazták az október 15-i törvényerejű rendelet jóváha­gyásáról szóló határozati ja­vaslatot. Alekszej Koszigin, aki a második napirendi pont elő­adója volt, beszámolóját meg­előzően meleg szavakkal mon­dott köszönetét az iránta meg­nyilvánult bizalomért. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke ezután elő­terjesztette beszámolóját az 1965. évi népgazdasági terv­ről. Közölte, hogy az idei tervet túlteljesítik, majd is­mertette azt a négy mozzana­tot, amelyet az 1965-ös terv- javaslat kidolgozásánál figye­lembe vettek: 1. a szocialista termelés még jelentősebb növelése; 2. az ország gazdasági és védelmi erejének fokozása a nehézipar fejlesztése alapján; 3. a nép jólét emelése; 4. valamennyi szövetségi köztársaság gazdasági és kul­turális fejlődésének biztosítá­sa. A tervjavaslat tanulmányo­zása alapján az SZKP KB elnöksége és a miniszterta­nács a termelés növekedése ütemének fokozása mellett foglalt állást és további for­rásokat kutatott fel az élet- színvonal emelésére. A jövő évi tervjavaslat rekordösszeg­gel, több mint 14 miliiárd rubellel növeli a nemzeti jö­vedelmet, előirányozza a me­zőgazdasági termelés és a közszükségleti cikkek terme­lésének bővítését, közelebb hozza a közszükségleti cikkek és a termelési eszközök ter­melésének növekedési ütemét (7,7, illetve 8,2 százalék), az 1964-es 3,9 százalék helyett 7,3 százalékkal kívánja emel­ni a lakosság reáljövedelmét. Alekszej Koszigin elmon­dotta, hogy 1965-re az ipari termelés 8,1 százalékos növe­lését tervezik az idei szint­hez képest, majd külön is­mertette a vegyipar, a kohá- tervfelada­Általános megállapítások — titkolózás Záróközleményt adtak ki a Johnson—Wilsen találkozóról Nagy fontosságú kérdésekről tárgyal a Szovjetunió táit. Elsőrendű feladatnak nevezte a mezőgazdaság fej­lesztését, a mezőgazdaság ve­zetésében elkövetett hibák ki­javítását és a mezőgazdaság anyagi, valamint műszaki el­látásának megjavítását Itt utalt az utóbbi hetekben fo­ganatosított intézkedésekre, amelyek meggyorsítják a me­zőgazdaság elmaradásának megszüntetését. Az 1965. évi beruházások összege négymilliárd rubellel haladja meg az ideiekét és eléri a 38 milliárdot. A mun­kások és alkalmazottak át­lagbérét 4,5 százalékkal eme­lik, a korábban elhatározott fizetésemelések egy részének esedékességét előbbre hozzák. A szovjet miniszterelnök részletesen szólt a kereskede­lem fejlesztéséről, majd át­tért a lakásépítési program ismertetésére. Alekszej Koszigin beszéde további részében áttekintést adott a nemzetközi helyzetről^ és a szovjet kormány külpoli­tikájáról. Közölte, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa megvitatásra javasolja az ülésszaknak a jövő évi kato­nai költségvetés további 500 millió rubeles csökkentését. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányképviselők kijelenté­sei szerint az Egyesült Álla­mok kormánya is csökkente­ni szándékozik katonai kiadá­sait az 1965—1966. költségve­tési évben. Koszigin hangsúlyozta, hogy a két vezető nagyhatalom ka­tonai kiadásainak csökkentése »bizonyos pozitív lépés a nemzetközi feszültség enyhí­tése irányában.« A Legfelső Tanács ülése ma folytatja munkáját. Fulbright beszéde: ,,'tt az ideje, hogy az Egyesült 'Hámok helyreállítsa Magyarországgal a teljes értékű diplomáciai kapcsolatokat“ Fulbright, az amerikai sze­nátus külügyi bizottságának el­nöke beszédet mondott a dal­lasi egyetemen. Fulbright sík- raszállt a Nyugat és a szocia­lista világ jobb kapcsolatainak kiépítéséért. — Az atomkor­szakban nincs más politikai le­hetőség, mint hidat verni Nyit- gat és a kommunista világ kö­zött, megértésre jutni a kom­munista világgal — mondotta. Hozzáfűzte: A kommunista világgal fenntartott kapcsola­tainkban nem választhatunk győzelem és vereség között, csak a kölcsönös megértés és a kölcsönös megsemmisítés kö­zött választhatunk. Arról le­hetne vitatkozni, hogy szá­munkra hasznos, kívánatos-e, hogy legyőzzük ellenfeleinket, ez a vita azonban csak elvont lehet, minthogy a teljes győze­lem lehetősége egyszerűen nem áll fenn. Fulbright megállapította, hogy az Egyesült Államoknak — bár sajnálkozással — tudo­másul kell vennie, nem távolít­hatja el a világról a kommu­nizmust. A szenátus külügyi bizottságának elnöke csak azt a lehetőséget tartja célraveze­tőnek, hogy Amerika jobb kapcsolatokat építsen ki a szo­cialista országokkal, s e kap­csolatok révén érvényesítse sa­ját érdekeit. Ugyanakkor azonban Fulb­right azt is leszögezte, hogy az amerikai kormány továbbra is tartsa meg atomhaderejét és támogassa a NATO-t. Az Egyesült Államok és a szocialista országok közötti kapcsolatok kérdését érintve Fulbright Magyarországot is megemlítette. Kijelentette: itt az ideje, hogy Washington helyreállítsa Magyarországgal a teljes értékű diplomáciai kapcsolatokat. (MTI} Kedd este befejeződtek Johnson elnök és Wilson mi­niszterelnök washingtoni tár­gyalásai. A két napig tartó konferencián a két ország kül- ügy- és hadügyminiszterei is részt vettek. A megbeszélések fő témáját a NATO problémái — mindenekelőtt a sokoldalú atomütőerő megteremtésével kapcsolatos kérdések — alkot­ták. A megbeszélésekről kiadott közös záróközlemény hangoz­tatja, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke és Anglia minisz­terelnöke megvizsgálta a nem­zetközi helyzet alakulását. Megállapodtak annak szüksé­gességében, hogy meg kell szi­lárdítani az atlanti szövetség egységét »az atomstratégiai védelem« területén. Megvitat­ták az ezzel kapcsolatos javas­latokat, a többi között az an­gol kormány néhány új javas­latát is. Egyetértettek abban, hogy olyan megoldást kell ta­lálni, amely a legjobban meg­felel a szövetség valamennyi tagja jogos érdekeinek. A köz­lemény kimondja, hogy a ka­tonai kiadások terheit méltá­nyosabban kell elosztani a nyugati szövetségi rendszer or­szágai között.Anglia és az Egyesült Államok a jövőben szorosabban kíván együttmű­ködni a katonai kutatások és a fegyvergyártás terén. A közlemény a továbbiakban 0 Legfelső Tanácsának tegnap megnyílt ülésszaka. A két ház együttes ülésén jóváhagyta a Legfelső Tanács Elnöksé­gének október 15-i törvényerejű rendeletét, s megerősítette tisztségében A. N. Koszigint, a minisztertanács elnökét. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács jóváhagyta a Szovjetunió jövő évi költségvetését és személyi kérdésekben is dönt. Véget ért Washingtonban az amerikai—angol csúcsta­lálkozó. A tárgyalásokról kiadott záróközlemény az általános megállapításokon kívül nem sokat mond a tanács­kozások konkrét eredményeiről. O A JKSZ VIII. kongresszusának tegnapi ülésén Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja adta át pártunk és népünk testvéri üdvözletét a JKSZ-nck és a jugoszláv népnek. O Heves harcok dúlnak Dél-Vietnamban a kormánycsa­patok és a szabadságharcosok között. Saigontól ötszáz kilométerre a szabadságharcosok rajtaütöttek az An Lao fe­lé vezető völgyben a kormánycsapatok menetoszlopán s je­lentős károkat okoztak. Több gépkocsi kigyulladt és elégett. Két amerikai katona is életét vesztette az összecsapásban. állástfoglal az atomfegyverek további elterjedése ellen és hangsúlyozza a leszerelés terü­letén teendő kezdeményezések fontosságát. Az elnök és a miniszterel­nök — a közlemény szerint — abban is egyetértett, hogy or­szágainak »továbbra is hozzá kell járulniuk a közép-keleti és távol-keleti béke és biztonság fenntartásához«. Különös fon­tosságot tulajdonítanak »a dél­kelet-ázsiai törvényes kormá­nyok, különösen Malaysia és Dél-Vietnam kormányai továb­bi katonai támogatásának«. A nyugati hírügynökségek kommentátorai egyetértenek abban, hogy a záróközlemény csak általános megállapításo­kat tartalmaz és lényegében nem árulja el, milyen álláspon­tot foglalt el a két kormányfő a nyugati atomstratégia jövő­beni megszervezésének formái­val kapcsolatban. (MTI) Fehér La os elvtárs felszólalása a Jugoszláv Kimminislák Szövetségének Vili. kongresszusán Szerdán, a JKSZ kongresz- szusának harmadik napján Lazar Kolisevszki tartott be­számolót a párt szervezeti szabályzatának kiegészítéséről és módosításáról. Az új tervezet leszögezi, hogy a vezetőségi tagok meg­választásához legalább két­harmados többség szükséges. A választások alkalmával a vezetőségi tagoknak legalább egynegyedét fel kell újítani. A vezetőségi szervekbe leg­följebb három tag kooptálha­tó. Az alapszervezetek, párt- bizottságok, ellenőrző- és fel­ügyelő bizottságok vezetőségi tisztségeire egymás után leg­följebb kétszer választható meg a kommunisták szövetsé­gének tagja. A kongresszus kedd délutá­ni ülésén ötödik napirendi pontként Veljko Vlahovics tartott beszámolót »Fejlődé­sünk jelenlegi szakaszának eszmei kérdései és a JKSZ további feladatai« címmel. A párt "mostani kongresz- szusát követő időszakról Vla­hovics kifejtette, hogy abban »csökkenni fognak az ingado­zások alapvető irányvonalunk tekintetében. Az állam és a politika elhalásáról szóló vi­ták reálisabb keretet kapnak Győzött az a fölismerés, hogy ez hosszú folyamat. Ebben a vonatkozásban reális talajon állunk és a gyakorlatban is megtaláljuk a helyes viszonyt az állam és az önigazgatás között Az önigazgatás fej­lesztésében nem tagadjuk azt a szerepet, amelyet a szocia­lista államnak szükségképpen be kell töltenie az átmeneti időszakban«. »A demokratikus centraliz mus elvének feladása — a JKSZ különböző nézetű é: felfogású frakciókra val< bomlásával — voltaképpen a kommunista szövetség felszá­molását jelentené, ezáltal pe­dig átengedné a szocialista társadalmi fejlődést a vélet­lenszerűségnek. A kommunis­ta szövetséget nem lehet cé­hekre és csoportokra osztani. Ez a cél egységének és a cse­lekvés egységének magas fo­kán álló politikai szervezet.« Kedden és szerdán is több külföldi testvérpárt küldöttsé­ge üdvözölte a kongresszust A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magyar nép testvéri üdvözletét Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja adta át a kongresszusnak, majd hangoz­tatta: — Nagy érdeklődéssel hall­gattuk meg Tito elvtárs be­számolóját és a fő referátu­mokat. Tőlünk nem idegenek az itt fölvetett és tárgyalt kérdések. Olyan közös prob­lémák ezek, amelyek bennün­ket is foglalkoztatnak és amelyeket, ha országaink sa­játos helyzetéből kiindulva más és más módszerekkel ol­dunk is meg, megoldásukkal ugyanazt az ügyet szolgáljuk: népeink jólétét, a szocializ­mus győzelmét és hatásának kiterjesztését, az elnyomás, a kizsákmányolás elleni össze­fogás erősítését és a béke megőrzését. — Közös erőfeszítéseink eredményeként — folytatta Fehér Lajos — barátságunk ma már nem egyszerűen jó­szomszédi, hanem a szocialis­ta szellemű egyetértés, a köl­csönös bizalom és hasznos, egyre jobban kibontakozó együttműködés jegyében erő­södik. — Népeink alapvető érde­kei közösek. Egy a célunk: a szocializmus teljes győzelme, a kommúnista társadalom föl­építése. A mi felfogásunk (Folytatás a 2. oldalon) Belgrádban, a szakszervezetek székhazában tanácskozik goszláv Kommunisták Szövetségének VIII. kongresszusa. a Ju­(Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents