Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

ÁZ ; MS7M0 MEGYEI K17GTT.SAGA E$ A' MEGYEI TANÁCS LAPJA, rr Ősszel is folyamatosakban Nehézkesen indul a kulturális munka Hogyan indult meg az új műve.^dési év? Van-e észreve­hető kulturális tevékenység a községekben és milyen hatás­fokú ez? Erről érdeklődtünk a Koppányvölgye három közsé­gében: Somogyacsán Maricsek Ferencné igazgató- helyettes elmondta, hogy a kulturális feladatok többségét a téli hónapokra ütemezték. Az esti iskola nyolcadik osztá­lya tizenhárom, a hetedik ti­zenkét hallgatóval működik. Az utóbbiakról örömmel és megelégedéssel szólt az igaz­gatóhelyettes: — Tizenketten, és mind nő! Sok még a visszahúzó erő, az anyósok nem nézik jó szem­mel tanuló menyüket. Jóllehet megbecsülést érdemelnek: munka után, másnaponként este hattól fél tizenegyig ül­nek a padokban. Szorgalma­sak, szeretnek és akarnak ta­nulni. És pontosak. (Amit a férfi hallgatókról nemigen mondhatunk el...) Porczió Györgyné például egyszer sem hiányzott. A minap — mesél­ték—, kukoricát raktak góré- ba, közben a leckét, A remény­hez című Csokonai-vers első szakaszát ismételgették. »Reg­gel már fölmondtám a Jóská­nak, most meg nem akar eszembe jutni...« — sóhaj­tott egyikük, s este is valóság­gal remegett, amikor felelt. Bizony a zavarukat, gátlásai­kat, az önbizalom hiányát ne­héz legyőzni... De készületle­nül soha nem jönnek el. Pe­resei Mihályné a múltkor csil­lagos ötösre felelt Csokonai életéből. Meg-megkérdezik: »Tanító néni, mi haszon lesz ebből? ... « — Én is rájuk kérdezek: hát nem veszik ész­re, mennyire másképpen, szeb­ben, szabatosabban beszélnek, mióta tanulnak, olvasnak? Januártól kertészeti szak­munkásképző tanfolyamként működik tovább ez az osztály. Törökkoppányban is hasonló képet nyújt a mű­velődési terv: Működik az esti iskola, és szakmunkásképzés, ismeretterjesztés, pártklub, színjátszó csoport is — lesz. A fiatalok esténként összejön­nek a KISZ-helyiségben, néha táncos rendezvényt is tartanak itt — A tanács rendezte be ne­kik ezt a helyiséget — hallom Pécseii Gyula vb-elnöktől. — Sokat foglalkoztunk velük, de úgy érzem, kevés eredmény­nyel. Többségük lány, a fiúk jobbára vidéken dolgoznak, s amikor hazajön közülük egy­két vagánykodó, nincs jó ha­tással a közösségre. Egy-két vagánykodó?... De vajon miért engedik? — Pedagógusaink egy kivé­tellel tanulnak, szakosodnak. Távolmaradásuk emberileg érthető — válaszolja Mihályi András párttitkár. — Üj a KISZ-titkárunk: ügyes, ráter­mett, erélyes. Programjuk is van, és — ahhoz képest, ami volt itt — változásról is be­szélhetünk. Esténként zene — és nem kiabálás — szűrődik ki a KISZ-klubhelyiségből... Már ez is eredmény. Ez szép és örvendetes. De kár lenne itt megállniuk... Miklósiban Luncz Sándorné vb-elnök nép­művelési ügyvezető is már ti­zedik éve. A színjátszó cso­portot szintén ő vezeti. Panasz­kodik, hogy kevés a jó darab, és nehéz hozzájutni. Mert mit kezdjenek ma a tsz-szervezés témájú színdarabokkal? ... Igaza van. A kulturális tervről határo­zottan, magabiztosan tájékoz­tat: — Csak megvalósítható dol­gokat terveztünk. Az esti is­kola nyolcadik osztályát tizen­nyolcán kezdték el; nemrégen jól sikerült KISZ-taggyűlés volt: az iskolai nevelési tervet nyilvános tanácsülésen meg­tárgyaltuk. Nemrégen kapcso­latot teremtettünk Boronka községgel. Húsz éve, a harcok idején ide menekült az egész falu. A felszabadulást Boron- kán ünnepeljük meg együtt. Ök augusztus 20-án jártak ná­lunk negyventagú küldöttség­gel. A művelődési terv egyéb fontos feladatai: a mezőgazda- sági ismeretterjesztés, a mű­kedvelő művészeti munka (énekkar, színjátszó csoport) a klub Miklósiban is december­től, januártól kerülnek sorra. Lesz; ezután, későbbre üte­meztük; a továbbiakban ... Ilyeneket hallottam a kulturá­lis év feladatainak legalább nyolcvan százalékáról, a há­rom községben. Érthető, hogy az őszi mező- gazdasági munkák miatt a na­gyobb népművelési feladato­kat a téli hónapokra összpon­tosítják. Előremutató, hogy a klub létesítésének gondolatá­val mindhárom községben fog­lalkoznak, s rövidesen helyi­ségük is lesz hozzá. Hiba azonban, hogy nem folyamatos a kulturális munka. Az esti iskola és a pártoktatás mellett havonta egy-két ismeretter­jesztő rendezvény, tartalmas összejövetel (nemcsak bál) pél­dául a hétvégi napokon az őszi hónapokban is megvalósítható lenne. S egy másik kevésbé biztató jelenség: bár a jelsza­badulási kulturális szemle ese­ményeitől alig két és fél-há­rom hónap választ el, de — a papíron meglevő — műkedve­lő csoportok a három község­ben — és bizonyára nemcsak itt — még sehol sincsenek ... Ideje volna munkához lát­niuk! W. E. Bent {elejtették — De kollé­ga úr, az olló leltárba volt véve!.»» Megalakult az építőipari korrózióvédelmi szolgálat A közfelfogással ellentétben nemcsak a fémeket, hanem a há­zakat, a beton és az egyéb építő­anyagokat is védeni kell korrózió ellen. A víz, a föld és a levegő egyes vegyi elemei marják, ron­csolják az épületszerkezeteket. A leggyakoribb veszélyt jelenti a szulfátos talajvíz, amely a betont idővel teljesen szétporlasztja. A nagy vegyipari üzemek és erő­müvek környékén a levegőbe ke­rülő klóros, kénes és nitrózus gá­zok a csapadék közvetítésével az épületek homlokzatát támadják meg. Szétmarják a vakolatot, majd a betonszerkezetet is. Ennél is fo­kozottabb a veszély a savakkal, lúgokkal dolgozó üzemi épületek helyiségeiben. Az országos műszaki fejlesztési bizottság javaslatára az Építés­ügyi Minisztérium elrendelte az építőipar első hazai korrózióvédel­mi szolgálatának felállítását. (MTI) JEGYZETEK kulturális eseményekről Pécsi férfikórus Kaposváron Színvonalas hangversenyen — stílusos, hangulatában meg­mutatkozott be szombaton este - ragadó tolmácsolását S*.abő Gyula kellemes baritonszoloja­ilc4 a Latinka Művelődési Házban a pécsi 12. sz. AKÖV férfikó­rusa. Az együttes tizennégy éve alakult meg és — különösen az utóbbi öt esztendőben — te­kintélyes helyet szerzett magá­nak a város művészeti életé­ben. Munkásdalárdái hagyo­mányok követője: ez a meg­tisztelő cím és rang jellemzi a kórus munkáját, műsorait és szerepléseit. Gyakori és szíve­sen látott vendégei a munkás­rendezvényeknek, az üzemi hangversenyeknek, s évente új, egész estét betöltő műsorral jelentkeznek Pécs zenekedvelő közönsége előtt. Az országos minősítőversenyben második, ezüst fokozatot ért el a kórus. Vendégszereplésükön a Pécs felszabadulásának huszadik évfordulójára összeállított ün­nepi műsorukat hallottuk. Szép, egységes hangzású, mar­káns orgánumé kórust ismer­hettünk meg a pécsi AKÖV férfikarában, különösen az el­ső részben hallott számok elő­adásakor (Novikov: Szállj, te büszke ének; Karai: A harcban nem szabad megállni!; Bartók: Levél az otthoniakhoz; Kodály: Karádi nóták). Monteverdi Kínzó vágy című madrigáljá­nak előadása a tenorszólam fátyolos, egy kissé lefelé húzó intonációja miatt halványabb­ra sikerült, viszont ki kell emelnünk egy orosz kórusmű — Glauzonov: Sztyenka Rázin val. A második részben különö­sen a Zarándokok kórusa (Wagner Tannhäuser c. operá­jából) és Madari Melinda szó­lójával Brahms Aií rapszódiá­ja nyújtott élményt. A kórust Ligeti Andor vezette kitűnő érzékkel és művészi igénnyel. A választékos ünnepi mű­sort Agócsné Láng Emmi, Mus- káth József és Szabó Gyula operaáriái tették változatossá. Két Chöpin-művet is hallot­tunk, a cisz-moll keringöt és a c-moll etűdöt Borsay Pál nagy művészi erőt sugárzó tolmácso­lásában. A pécsi férfikórus vendég- szereplése helyes, jó kezdemé­nyezés. Szívesen látnánk a La­tinka Művelődési Házban más városok énekkarát, iroda’mi színpadát és egyéb művészi együttesét gyakrabban is — és viszont... Sajnos, nagyon ritkán hal­lunk kaposvári együttesek, kó­rusok vendégszerepléséről más megyékben. De bizonyára egyetlen kaposvári együttes sem venné szívesen, ha föllé­pésekor olyan gyenge közön­ségszervezéssel találkozna, mint a pécsiek szombaton es­te. Nagy kár, hogy ezt a hang­versenyt csak alig másfél szá­zan hallották. Nem lenne érdektelen a jö­vőben a hasonló rendezvénye­ket találkozóval is összekötni. Somogyi siker Nagykanizsán A hét Dobos gyerek érdekében A karádi tanács már jó sebbek ruházata mindössze ideje veszélyeztetett kömye- egyetlen ingféléből állott.« zetben élőként tartja nyíl- Az anya kórházba szállítá- ván a Karád-Üjtelepen lakó sa után Hanti doktor azonnal (Tudósítónktól.) Szombaton rendezték meg Nagykanizsán a legjobb du­nántúli földművesszlovetkezeti népi zenekarok találkozóját. A vendéglátó zalai MÉSZÖV nagy gonddal készítette elő a rendezvényt. A részvevők — a dévecseri, a komárvárosi, a körmendi, az enyingi, a süme­gi és a vasvári népi zenekarok — között megyénket a barcsi és a marcali fmsz népi zeneka­ra képviselte. A zenekarok népdalokat, magyar nótákat, verbunkoso­kat, csárdásokat játszottak Farkas Ilonka, Dóri József ma- gyamóta-énekesek és a kör­mendi fmsz tánccsoportjának közreműködésével. A műsort Volly István ismert népdal gyűjtő állította össze nagy igé­nyességgel. A barcsi zenekar előadásá­ban különösen Erkel palotása aratott nagy sikert, s a másik somogyi zenekar is — mint már oly sokszor — kitett ma­gáért. Az összesített népi zene­karok három számot mutattak be. Ezek közül Volly Hangver­senycsárdását Szalai Lajos marcali prímás vezetésével ad­ták elő. A nagykanizsaj rendezvény sikeréhez jelentős mértékben hozzájárultak a somogyi zene­karok is. hét Dobos gyereket. Dobos Mihály, a gyerekek apja ugyanis keresetének nagyobb részét italozásra költötte, fe­lesége pedig gondatlanul, nemtörődöm módon nevelte gyermekeit. A gyerekek elképesztően primitív körülmények között éltek, de sokáig semmit sem tettek érdekükben. Sorsuk egyszerre társadalmi üggyé vált, amikor a múlt hónap vége felé — az egyébként ki­lencedik gyermekét váró — Dóbosnét trombózissal kór­házba kellett saállítani, s a gyerekek magukra maradtak. A család életkörülményei­ről d-r. Hanti István karádi körzeti orvos ezt írta jelen­tésében: »A lakás egyetlen földes, de be nem vakolt szo­ba. (Ezen már a tanács is se­gíthetett volna!) A szülőkkel együtt kilencen feküdtek két rozoga ágyon és egy heverő­szerű, házilag készített fek- vőalkalmatosságon. A kony­ha fölszerelése: két lábas, egy fazék és egy fateknó. Tányér, kés, villa, kanál, a mindennapos étkezéshez szükséges egyéb eszköz ná­luk ismeretlen fogalom volt. A gyerekek lábasból kézzel, a földön ülve ettek. A ki­mozgósította a község tömeg­szervezeteit. A nőtanács, a Vöröskereszt, a szülői mun­kaközösség, a tanács és a tsz egy emberként segített. Kő­műveseket küldtek a szoba és az eddig nem használt konyha helyreállítására, ki­meszelésére. A lakást kita­karították. A hét gyereket ideiglenesen rokonoknál és más jószívű családoknál he­lyezték el, s Dobosék részé­re gyűjtést indítottak. A gye­rekeket ellátták cipővel, al­só- és felsőruházattal, téíika- báttal és egyéb szükséges holmikkal. A rendbe hozott lakásba ágyakat is adtak az együttérző emberek. Ä pénz­segélyekből ágyneműt, törül­közőket, függönyökét és egyéb holmikat vásároltak a családnak. A községi tanács és a tár­sadalmi szervezetek tovább­ra is figyelemmel kísérik Dobosék sorsát. Segíteni akarnak a szülők megváltoz­tatásában is és abban, hogy a néhány hónap múlva meg­születendővei együtt mind a nyolc Dobos gyerek állami gondozásba vétel nélkül is hasznos, a többi gyerekekkel egyenrangú tagja lehessen társadalmunknak. P. F. Nagybányai festők tárlata a múzeumban Az érdeklődők szoros gyűrű­jében nyitották meg vasárnap délelőtt a nagybányai festők kiállításét a Rippl-Rónai Mú­zeum képtárában. Megnyitó beszédében Kisdé- giné Kirimi Irén dr., a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa az utóbbi több mint fél évszázad magyar fes­tészetének jelentős állomásáról szólt. Ennek a spontán művészi tö­mörülésnek a gondolata Mün­chenben született meg a múlt század végén. Az alapító tagok: Hollósy Simon, Ferenczy Ká­roly, Iványi-Grünwáld Béla, Thorma János, Réti István a müncheni iskolától szakmai felkészültséget, itthon — 1896- ban Hollósy nagybányai meg­hívása nyomán — a magyar táj szépségétől ihletet nyertek munkájukhoz. A nagybánvai iskola hadüzenet, szembefordu­lás volt a hivatalos művészet­politikával és ízléssel — mon­dotta a többi között a Galéria munkatársa. Ennek a művészcsoportnak az alkotásaiból — december­ben és januárban — múzeu­munk mintegy félszáz fest­ményt mutat be mostani tár­latán. Hóesés, szélviharok, kánikula Eszak-Ferzsiában, a Kaspi-tenger partvidékén heves szélviharok dúl­nak, amelyeknek következtében 60 ház romba dőlt, és 300 megron­gálódott. A viharos szél következ­tében különösen nagy erdőtűz is pusztított ezen a vidéken. Az er­dőtűznek és a szélviharoknak ed­dig öt halálos áldozatuk van. Európában előrenyomulóban van a hideghullám, Svájcban vastag hó borítja a zürichi, a berni és a genfi háztetőket. Az olasz Alpok­ban a vasárnapra virradó éjszaka óta sűrűn esik a hó. Több hegyi völgyet elzárt a külvilágtól a vas­tag hótakuró. Sondrio kömvékén a hó vastagsága meghaladja a másfél métert. Prágában is leesett az első hó. Ugvanakkor az óránként iso kilo­méteres sebességgel száguldó szél­viharok nagv károkat okoztak a tátrai erdőkben. Nyugat-Németországban a hét végén állandóan esett a hó. Az utak síkossá válása következtében sok közlekedési baleset volt, így egyedül Münchenben 43 személy szenvedett kisebb-nagyobb sérülé­seket. Az AFP jelentése szerint Fran­ciaország nagyrészét hótakaró bo­rítja. Különösen nagy hóesés volt a magasabb hegyeken. Az Egyesült Államok északi síkságain és közép-nyugati terü­leteinek nagy részén hideghullám vonul végig. A hideghullámot hó­vihar előzte meg, amely csaknem félméteres hótakaróval borította be az utakat és földeket. Bis­marckban, Észak-Dakota fővárosá­ban vasárnap reggel mínusz 33 fo­kot mértek. Novemberben ilyen hidegről még sohasem tettek em­lítést a város krónikái. Vasárnap Észak-Dakota, Florida, Minnesota, Nebraska és Iowa államokban szintén r«°korrthidegeket mértek. Ugyanakkor az Egyesült Álla­mok nvugati nartvidékét váratla­nul hőhullám öntötte el. Dél-Ita- li formában vasárnap Palm Springsben 27.8 fokot és Los An­gelesben 30,6 fokot mértek. (MTI) Éberség... Az illető személy — adja elő a tanú — estefelé jelentkezett, kevéssel a bolt bezárása előtt. Az el­ső perctől kezdve nem tet­szett nekem, mert táska volt a hóna alatt. Nem szóltam semmit, vártam, mi fog történni. Az illető ezt mondta: „ellenőr va­gyok. azért jöttem, hogy megvizsgáljam a raktár- készletet és a pénzállo­mányt.« »Ah» "i--m alak vagy« — gondoltam ma­gamban —, ae úgy tettem, mintha minuent helyesel­nék. „Üljön le, ellenőr elv­társ, azonnal hozom az iratokat.” Azután kihasz­náltam egy percnyi szüne­tet, és odasúgtam Mariié­nak, azonnal telefonálni a rendőrségnek! És az ille­tő személlyel húztam-halo- gattam a beszélgetést. Né- hány perc n ríva keztek a milícia emberei. Ahogy a rendőrtiszt meg­látta az embert, így szólt hozzá: »Jó napot, Talarek, látom, hogy unatkozol, mió­ta szabadságon vagy.« Ebből láttam, hogy meg­rögzött bűnözőről van szó, aki most hagyta el a bör­tönt, és ha én nem vagyok eléggé éber ... A bíró figyelmesen hall­gatta a tanúvallomást, aztán megkérdezte: — Legyen szíves, mondja meg nekem, honnan gyaní­totta, hogy az az ember, aki a Hajnal Szövetkezet boltjában augusztus 19-én megjelent, nem volt ellenőr, aminek kiadta magát? — Honnan gyanítottam? — csodálkozott a tanú. — Igen egyszerű. Ha tényleg ellenőr érkezett volna, erről engem előbb telefonon értesítettek volna. Nemde? I. Wilinska Naivitás Az édesanya újságolja ott­hon, hogy tragikus hirtelen­séggel meghalt a varrónője. Kisfia — alig múlt négy­éves — csodálkozva kérdezi: — Anyuka, hogyan halt meg a néni? — Ügy, hogy megállt a szívverése. — És ki mondja meg, hogy meghalt? — Az orvos, kisfiam. — Ugyan, anyuka! Hát ha egyszer meghalt, akkor ho­gyan tud elmenni az orvos­hoz? * * * Egy értekezleten a bírálat­ról vitatkoznak. Az egyik járási vezető elgondolkozik, majd ironikusan így fogal­mazza meg véleményét: — Nem tudom, mi van ve­lem mostanában. Valahogy úgy vagyok, hogy ha a lehe­tő legfinomabb hangon meg­bírálnak, az sokkal jobban fáj, mintha a legdurvábban megdicsérnek. Somogyi Néplap A* MSZMP somoo megvet Sizottsága és a Somos:? megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WTRTH LA.IOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár Latinka S. u. 2. Telefon 15 18. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüuk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő* fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőfcnél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Et Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár* Latinka Sándor utca •.

Next

/
Thumbnails
Contents