Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
A termelőszövetkezetek vezetése, a tsz-demokrácia helyzete megyénkben Szigeti István elvtárs előterjesztése a megyei pártbizottság ülésén A választott testületek munkájáról A termelőszövetkezet fontos irányító szerve a választott vezetőség. Többségük munkájáról elmondhatjuk, hogy felelősséget érez a közös gazdaságért, óvja, védi a közös vagyont, igyekszik betölteni szerepét. Mindinkább érdemben intézik az ügyeket, csökken munkájukban a formalitás. Az előterjesztés hangsúlyozta, hogy ezeket a munkamódszereket kell általánossá tenni. Evégből elemezte és részletesen feltárta némely vezetőségek tevékenységének fogyatékosságait. Van rá példa, hogy adott szövetkezetekben kevesebb vezetőségi tagot választanak, mint amennyit az alapszabály előír. (Iharosberény, Háromfa stb.) Némely helyen — például Csökölyben — nem tsz-tagot is beválasztottak ebbe a testületbe. Megállapította a vizsgálat több tsz-ben, hogy a vezetőség nem határozta meg ügyrendjét. Sok helyen — Zamárdi- ban, Balatonendréden, Szennában stb. — kéthetenként rendszeresen megtartják a vezetőségi ülést, több tsz-ben viszont csak esetenként ül össze a vezetőség. Januártól szeptember végéig — tehát kilenc hónap alatt — Darányban csak öt, Babócsán pedig kilenc vezetőségi ülést tartottak. Előfordul, hogy a vezetőség túllépi jogkörét. Somogyváron például a vezetőség döntött — a közgyűlés helyett — tagfelvételi ügyben. Háromfán a vezetőség leváltott, illetve »kinevezett-« ellenőrző bizottsági és vezetőségi tagokat. A nagyobb összegű szociális segélyek és jutalmak kiutalásáA jól előkészített közgyűlés a tagság nevelőiskolája Az alapszabály biztosítja a tagságnak azt a jogát, hogy tevékenyen részt vegyen a gazdaság irányításában, a közösség ügyes-bajos dolgainak intézésében. Erre leginkább a közgyűlésen nyílik lehetőség. Ezért igen fontos szerepe és nagy jelentősége van ennek a fórumnak. A tapasztalatok bizonyítják:' ahol gondosan elő~ készítik a közgyűlést, ott nagy érdeklődés nyilvánul meg, élénk eszmecsere' bontakozik ki, hasznos dolgokat javasolnak a tagok, a közös gazdaság erősítését szolgáló határozatok születnek. A közgyűlések előkészítésének jó példáját ismerhetjük meg Balatonendréden. Itt a vezetőségi tagok, a brigádvezetők, a csapatvezetők már jól előre ismertetik a napirendet a tagokkal, és személyesen is meghívják őket a közgyűlésre. Ezzel biztosítják a megjelenést is, az érdemi tanácskozás sikerét is. Megállapítja Szigeti elvtárs az előterjesztésben, hogy nem mindenütt van így. Sok helyen i csak az dönthet azokban a kér; nem közlik előre, hogy miről | désekben, amelyek a hatáskö- lesz szó a közgyűlésen, ott! rébe tartoznak. A jogok és a kötelességek szerves egységet alkotnak Mint közöltük, a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága december 3-án ülést tartott, s ezen önálló napirendként megvitatták A termelőszövetkezetek vezetése, a termelőszövetkezeti demokrácia helyzete a megye termelőszövetkezeti gazdaságaiban című előterjesztést. A vitában tizennyolcán vettek részt. A hozzászólások tanulságait Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a napirend előadója összegezte, s Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott zárszót. Az előterjesztés és a kibővített ülés vitájának alapján a megyei pártbizottság a napirenden szereplő kérdésről határozatot hozott. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az előterjesztést A szövetkezeti demokráciának alapvető követelménye a tagoknak az a joga, hogy maguk választhatják meg vezetőiket. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink többségében a tagság akaratából ma már olyan becsületes, józan gondolkodású, az emberek bizalmát élvező elnökök vannak, akik megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Szövetkezeti mozgalmunk egyik legnagyobb eredménye éppen ez. A tsz-vezetők többsége elismeri a szövetkezet választott szerveinek szerepét, jelentőségét. A kollektív vezetés elveinek megfelelően — ezekben a szervekben, nem pedig tőlük függetlenül — végzik munkájukat. Egyre több azoknak az elnököknek a száma, akik a fontosabb kérdéseket nemcsak a vezetőséggel, hanem a szövetkezet arra illetékes szerveivel, a tagság kisebb-nagyobb csoportjával is megvitatják. A brigádértekezleteket és a személyes beszélgetéseket is felhasználva bevonják a tagokat mind nagyobb számban a vezetésbe, s igyekeznek évtizedes termelési tapasztalataikat a közösség javára gyümölcsöz- tetni. gadják el jó elgondolásait, vagy azok megvalósításához nem kapja meg a kellő támogatást. Arra is van példa, hogy a jól dolgozó agronómúst támadás éri, és nem részesül megfelelő védelemben. A falusi értelmiségiek közül az ag- ronómusok, mezőgazdasági szakemberek lakáskörülményei a legrosszabbak. Ez is hátráltatja, nehezíti letelepedésüket. Hiba, hogy e helyzet javításának adott lehetőségeit nem mindenütt használják ki. Az idén állami hitelből 29 ag- ronómuslakást építhettünk volna megyénkben, azonban a rossz szervezés, nem megfelelő törődés miatt csupán öt lakás készül el. A gyakori szakembercsere károsan hat a szövetkezetek gazdálkodására. A szövetkezeti gazdák azt sem nézik jó szemmel, hogy a tsz-ekben indokolatlanul nő az alkalmazottak száma. Szavuknak gyakran nagyobb súlya van, mint a tagokénak. Arra kell törekedni, hogy az alkalmazottak közül minél többen tsz-tagokká váljanak. A szövetkezeti vezetés, a szakemberek munkáját hatékonyan segítik a termelés közvetlen szervezői és irányítói, a brigád- és csapatvezetők. Ök vannak közvetlen kapcsolatban ' a tagokkal, ismertethetik velük a vezetőség elgondolásait, a tagok javaslatait, észrevételeit pedig tolmácsolhatják a vezetőknek. Segíteni kell a brigádok és munkacsapatok vezetőit abban, hogy fontos megbízatásukat még eredményesebben teljesíthessék. Szembe kell szállni minden olyan téves nézettel, amely szerint úgynevezett kényes kérdéseket nem lehet a közgyűlés elé tárni, mert a tagság »nem alkalmas^ ezek elbírálására. A tsz-tagokat meg kell tanítani jogaik helyes gyakorlására. A nevelés különféle eszközeit felhasználva értessük meg velük, hogy a tsz- demokrácia a jogok és kötelezettségek szerves egységét jelenti. Nem lehet ezt a kérdést nak jogát is sok helyen átvette a vezetőség a közgyűléstől. Gyakori hiba, hogy nem foglalkoznak kellően a tagok egyéni ügyeivel. Ezért is van az, hogy szövetkezeti gazdák helyben elintézendő és elintézhető panaszukkal más, felsőbb szervekhez fordulnak. Fontos, hogy a vezetőségi Ülésekről a tárgyalt téma lényegét híven rögzítő jegyzőkönyvet készítsenek, és a határozatokat, döntéseket foglalják írásba. Így jobban mód nyílik arra, hogy visszatérjenek egy- egy határozatra, és megállapítsák, hogy döntésüket követte-e intézkedés. — Másrészt ez teremt megfelelő alapot arra, hogy a vezetőség rendszeresen tájékoztassa munkájáról a közgyűlést. Az ellenőrző, a fegyelmi és a szociális bizottságok munkája javul. Pamukon, Puszta- kovácsiban például pontos ütemterv alapján dolgoznak, s az ellenőrző bizottságok cél- vizsgálatokat végeznek. Észrevételeiket jegyzőkönyvbe foglalják, a hibák megszüntetésére javaslatokat terjesztenek elő, s ezek végrehajtását figyelemmel kísérik. Az említett bizottságokat mindenütt alkalmassá kell tenni szerepük betöltésére. Ehhez adjanak nekik több elvi és hatékonyabb gyakorlati segítséget a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, a járási ügyészségek, a községi tanácsok és tsz-ek jogi képviselői. A leghatározottabban föl kell lépni minden olyan törekvéssel szemben, amely a termelőszövetkezeti bizottságok érdemi munkájának kibontakozását gátolja. csupán bejelentik a napirendet. Ebből rendszerint érdektelen beszélgetés, közömbösség következik. Az. is előfordul a • megfelelő előkészítés hiányában, hogy a tagság kisebb vagy nagyobb része egyszerűen el sem megy a közgyűlésre. Az elő nem készített közgyűlésekre jellemző, hogy nem hoznak megfelelő határozatokat, vagy nem jelölik meg a végrehajtás felelőseit, a végrehajtás határidejét és módját. Több szövetkezetben tapasztalható, hogy a vezetőség a közgyűlésen nem ad számot fontosabb gazdasági eseményekről, nem tájékoztatja jelentősebb határozatairól, intézkedéseiről a tagságot. Az állami irányító szervek biztosítsák, hogy legyen érvényes alapszabálya valamennyi szövetkezetnek. Hassanak oda ennek az elviek megfelelően, hogy mindegyik tsz vezetői megértsék, hogy a szövetkezet legfelső fóruma a közgyűlés, és egyoldalúan felfogni. Nem lehet egyetérteni azokkal a tagokkal, akik jogaik hangsúlyozása mellett elfeledkeznek kötelezettségeikről, igyekeznek elvitatni az általuk választott vezetők intézkedési jogát, a vezetők munkáját nehezítik, ami-, kor a köz érdekében melléjük kellene állniuk, támogatniuk kellene javaslataikat, elgondolásaikat, tevékenységüket. Helytelenítjük némely tsz- vezetőknek és másoknak azt a felfogását is, hogy g szövetkezetekben előforduló bajok és hibák fő oka »a nagy demokrácia«. Akik ezt vallják, ázok rendszerint figyelmen kívül hagyják, hogy a termelőszövetkezeti demokrácia a szövetkezeti élet lényegéből fakad, o termelőszövetkezeti ■ tulajdon- formából következik. Ez egyrészt kifejezi a tagoknak azt a jogát, hogy mint 3 tsz-vagyon közös tulajdonosai, gazdái beleszóljanak közös ügyeikbe; másrészt azt a kötelességüket is jelenti, hogy a közös munkából képességeik szerint kivegyék részüket, a közösből származó jövedelemből nagyrészt végzett munkájúk arányában részesedjenek. A továbbiakban Szigeti elvtárs előterjesztése a tsz-ek állami irányításának főbb tapasztalatait összegezte. Mindezek kapcsán megállapította és hangsúlyozta: — A megyei és a járása tanácsok végrehajtó bizottságainak, a vb-vezetőknek feladatává kell tenni, hogy a községi tanácsok tevékenységében erősítsék a szövetkezetek termelési és mozgalmi kérdéseivel való foglalkozást, és mozdítsák elő a háztáji gazdaságok szerepének megértését. A helyi tanácsok és vezetőik munkájának legfőbb értékmérője az legyen, hogy az adott községben hogyan működik a szövetkezet, miként alakul a mezőgazdasági termelés. A járási mezőgazdasági osztályokról szólva az előterjesztés megállapította: munkájukban fontos követelmény, hogy kellően foglalkozzanak a szövetkezetek belső életével is. Vizsgálják meg, állandóan kísérjék figyelemmel a tsz-ek működését jogi szempontból, a szövetkezeti demokrácia szemszögéből. Az osztályok munkatársaival meg kell értetni: ezeknek a kérdéseknek szemmel tartása, a szövetkezetek alapszabály szerinti működésével való törődés, a tsz-vezetők segítése a helyes munkastílus kialakításában fontos feladatuk. A szövetkezetek jogi képviselete is megfelelő helyet és kellő hangsúlyt kapott az előterjesztésben. Nagy eredmény, hogy 210 tsz-nek már van jogi képviselője. A szövetkezetek jogászai közül már többen eredményes kísérleteket tettek helyes munkarendjük kialakítására. Dr. Karai István pl. hetenként megjelenik az adott szövetkezetekben. Megnézi, tüzetesen átvizsgálja a vezetőségi ülések és közgyűlések jegyzőkönyveit, jogi tanácsot ad a termeltető vállalatokkal folytatott levelezéshez, ezenfelül futja idejéből, erejéből és törődéséből arra is, hogy jogi kérdésekben felvilágosítsa, eligazítsa a tsz-tagokat. Ezzel szemben Somogytúr- ban például szóvá tették, hogy jogászukat egyszerűen nem is ismerik. Több tsz-ben panaszolják, hogy jóllehet fizetnek érte, mégsem intézi el minden ügyes-bajos dolgukat a jogi képviselő. Ennek az is oka, hogy egy-egy jogász túlságosan sok szövetkezeiben vállal munkát. s ennek elvégzésére szinte képtelen. Pedig az a feladatuk, hogy részt vegyenek a peres ügyek, kötbérek intézésén túlmenően a szövetkezet veze- \ tőségi ülésein és közgyűlésein1 Azok a vezetők, akik a szövetkezeti demokráciában látják a bajok fő okát, arra hivatkoznak, hogy nem boldogulnak a tagokkal, mert őket csak a háztáji érdekli, a közössel nem törődnek, rossz a munkafegyelem, és ebből tetemes kár származik. Nekik azt mondhatjuk, nem az a baj, hogy mint szövetkezeti vezetők türelmetlenek a lazaságokkal szemben. Ezeket a hibákat felszámolhatják következetes vezetéssel, a becsületes szándékú és jól dolgozó tagokra támaszkodva. Hol tévednek hát? A megoldás elképzelt módja a rossz, mert a tagok jogainak megnyirbálásával kívánják a bajokat orvosolni. Az sem megoldás, hogy bírálni bírálják a hanyagokat, de felelősségre nem vonják őket Az ilyen módszerrel csak az ellenkező hatást lehet elérni. Mondjuk meg nyíltan: ha valami gátolja a szövetkezetek fejlődését, semmiképpen sem a tsz-demokrácia az, hanem az a — helyenként nagyfokú — értetlenség, ami körülötte napjainkban tapasztalható. is. Segítsék az ellenőrző és fegyelmi bizottságok munkáját, ezek írásbeli teendőinek ellátásában működjenek közre. Fontos kötelességük, hogy adjanak jogi tanácsot az elnöknek, hogy helyesen, a jogszabályok előírásai szerint intézkedhessen valamennyi fontos kérdésben. A falusi pártszervezetek politikai, gazdasági szervező munkája benne van azokban az eredményekben, amelyeket szövetkezeteink megalakulásuk óta elértek — folytatja a megyei pártbizottság ülésének írásos referátuma. — Eddigi tevékenységük elismerése mellett azonban szóvá kell tennünk a munkájukban még fellelhető hiányosságokat is. Nagy részük még keveset vagy nem eléggé elmélyülten foglalkozik gazdasági kérdésekkel. Némely pártszervezetek — erejüket elaprózva — túlzottan belebonyolódnak részletkérdésekbe vagy kevésbé fontos tennivalókba. Gyakran elkerüli figyelmüket a szövetkezet belső életének, mozgalmi jellegének problémája. Nem lépnek föl a részrehajlással szemben, nem biztosítják mindenkor, hogy a tagok értékelésénél döntően a végzett munkát vegyék figyelembe. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a partszervezet tagjainak számottevő része — esetenként a párttitkár maga is — átveszi egyik-másik gazdasági vezető téves nézeteit. Hallhatjuk még termelőszövetkezeti párttitkártól is, hogy náluk »a bajok fő oka a tsz- demokrácia«. Járási pártbizottságainknak, a pártmunkásoknak küzdeniük kell a szövetkezeti pártszervezetek munkájában előforduló hiányosságok ellen. Vegyék figyelembe, hogy a szocializmus építése a falun naponta újabb és újabb kérdéseket vet föl. Nehéz dolog ezek között helyesen eligazodni, nem könnyű ezeket a problémákat megoldani, a fejlődés akadályait leküzdeni. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szövetkezeti pártszervezetek tagjainak nagy része csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta lett pártunk tagja, tehát megfelelő felkészültségének megszerzéséhez még bizonyos időre van szüksége. Ezért járási pártbizottságaink az eddiginél is nagyobb türelemmel foglalkozzanak a tsz-pártszer- vezetekkel. Tanítsák, neveljék a falusi kommunistákat, hogy megértsék, helyesen értelmezzék pártunk politikáját, és még eredményesebben dolgozzanak végrehajtásáért. Az elnökök többsége becsülettel dolgozik Az előterjesztés bevezetőben rövid áttekintést ad megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának gazdasági helyzetéről, szól a termelés és a beruházás sürgető feladatairól, majd megállapítja: — A nagyobb anyagi befektetések mellett, hatékonyságuk növelése céljából is az eddiginél jobban számba kell vennünk, és a termelőszövetkezetek fejlődésének szolgálatába kell állítanunk az olyan tényezőket, amelyek anyagi ráfordítást nem vagy csak kis részben igényelnek. Ilyen feladatokról van szó: 1. A termelőszövetkezeti demokrácia helyes értelmezése és következetes gyakorlati megvalósítása; 2. a vezetés személyi föltételeinek biztosítása, a vezetők munkamódszereinek javítása; 3. az irányító állami, államigazgatási szervek tartalmi munkájának javítása; 4. a pártszervek irányító, a társadalmi szervek segítő tevékenységének fokozása. Megállapításaink szerint a termelőszövetkezeti vezetők és az irányító apparátusokban dolgozók többsége egyetért azzal, hogy a szövetkezeti demokrácia elmélyítése számottevően előmozdíthatja a közös gazdaságok további erősítését. Foglalkozzunk rendszeresen a vezetők nevelésével Az előterjesztés ezután vezetési hibákra mutatott rá, némely tsz-vezetők helytelen módszereit, emberi hibáit bírálta. — A gyengekezű, határozatlan vezetőre az a jellemző, hogy még a legjobb elgondolásoknak sem tud érvényt szerezni. Akadnak tsz-vezetők, akik jogkörüket meghaladó kérdésekben döntenek, a vezetőség megkérdezése nélkül intézkednek. Helytelen az, ha egy tsz-vezető a választott vezető- szervek fölé helyezi magát, és megfeledkezik arról, hogy választás útján, a tagság bizalmából került tisztségébe. Előfordul az is, hogy némelyik tsz-vezető jogtalan előnyök szerzésére használja fel beosztását. Járási pártbizottságaink és állami szerveink, a termelőszövetkezeti pártszervezetek rendszeresen foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Segítsék a hibás módszerekkel dolgozó, magukról megfeledkező vezetőket hibáik felszámolásában. Termelőszövetkezeteink fejlődésében jelentős része van annak, hogy a 3004-es kormányhatározatok alapján egyre több szakember került hozzájuk. Munkájuk az utóbbi években javult, s gyarapodott tapasztalatuk. Hiba, hogy változatlanul nagy a fluktuáció. 1959 óta 214 mezőgazdász és 183 főkönyvelő került el termelőszövetkezeti munkahelyéről. Ennek több oka van. Számosán kihasználják a szakember- hiányt, és többletkeresetért ,zinte évről évre vándorolnak. Előfordul, hogy a szakembernek kedvét szegi, hogy nem foAz irányítás és a jogi képviselet javításának feladatairól TÉLI KÖNYVVÁSÁR . ea
