Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

A termelőszövetkezetek vezetése, a tsz-demokrácia helyzete megyénkben Szigeti István elvtárs előterjesztése a megyei pártbizottság ülésén A választott testületek munkájáról A termelőszövetkezet fontos irányító szerve a választott vezetőség. Többségük munká­járól elmondhatjuk, hogy fe­lelősséget érez a közös gazda­ságért, óvja, védi a közös va­gyont, igyekszik betölteni sze­repét. Mindinkább érdemben intézik az ügyeket, csökken munkájukban a formalitás. Az előterjesztés hangsúlyoz­ta, hogy ezeket a munkamód­szereket kell általánossá ten­ni. Evégből elemezte és részle­tesen feltárta némely vezetősé­gek tevékenységének fogyaté­kosságait. Van rá példa, hogy adott szövetkezetekben kevesebb ve­zetőségi tagot választanak, mint amennyit az alapszabály előír. (Iharosberény, Háromfa stb.) Némely helyen — például Csökölyben — nem tsz-tagot is beválasztottak ebbe a testület­be. Megállapította a vizsgálat több tsz-ben, hogy a vezetőség nem határozta meg ügyrend­jét. Sok helyen — Zamárdi- ban, Balatonendréden, Szenná­ban stb. — kéthetenként rend­szeresen megtartják a vezető­ségi ülést, több tsz-ben vi­szont csak esetenként ül össze a vezetőség. Januártól szep­tember végéig — tehát kilenc hónap alatt — Darányban csak öt, Babócsán pedig kilenc veze­tőségi ülést tartottak. Előfordul, hogy a vezetőség túllépi jogkörét. Somogyváron például a vezetőség döntött — a közgyűlés helyett — tagfel­vételi ügyben. Háromfán a ve­zetőség leváltott, illetve »ki­nevezett-« ellenőrző bizottsági és vezetőségi tagokat. A na­gyobb összegű szociális segé­lyek és jutalmak kiutalásá­A jól előkészített közgyűlés a tagság nevelőiskolája Az alapszabály biztosítja a tagságnak azt a jogát, hogy te­vékenyen részt vegyen a gaz­daság irányításában, a közös­ség ügyes-bajos dolgainak in­tézésében. Erre leginkább a közgyűlésen nyílik lehetőség. Ezért igen fontos szerepe és nagy jelentősége van ennek a fórumnak. A tapasztalatok bi­zonyítják:' ahol gondosan elő~ készítik a közgyűlést, ott nagy érdeklődés nyilvánul meg, élénk eszmecsere' bontakozik ki, hasznos dolgokat javasolnak a tagok, a közös gazdaság erősí­tését szolgáló határozatok szü­letnek. A közgyűlések előkészí­tésének jó példáját ismerhetjük meg Balatonendréden. Itt a ve­zetőségi tagok, a brigádveze­tők, a csapatvezetők már jól előre ismertetik a napirendet a tagokkal, és személyesen is meghívják őket a közgyűlésre. Ezzel biztosítják a megjelenést is, az érdemi tanácskozás sike­rét is. Megállapítja Szigeti elvtárs az előterjesztésben, hogy nem mindenütt van így. Sok helyen i csak az dönthet azokban a kér; nem közlik előre, hogy miről | désekben, amelyek a hatáskö- lesz szó a közgyűlésen, ott! rébe tartoznak. A jogok és a kötelességek szerves egységet alkotnak Mint közöltük, a Magyar Szocialista Munkáspárt So­mogy megyei Bizottsága de­cember 3-án ülést tartott, s ezen önálló napirendként meg­vitatták A termelőszövetkeze­tek vezetése, a termelőszövet­kezeti demokrácia helyzete a megye termelőszövetkezeti gazdaságaiban című előterjesz­tést. A vitában tizennyolcán vettek részt. A hozzászólások tanulságait Szigeti István elv­társ, a megyei pártbizottság titkára, a napirend előadója összegezte, s Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott zárszót. Az előterjesztés és a kibővített ülés vitájának alapján a me­gyei pártbizottság a napiren­den szereplő kérdésről hatá­rozatot hozott. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az előterjesztést A szövetkezeti demokráciá­nak alapvető követelménye a tagoknak az a joga, hogy ma­guk választhatják meg vezetői­ket. Túlzás nélkül elmondhat­juk, hogy termelőszövetkeze­teink többségében a tagság akaratából ma már olyan be­csületes, józan gondolkodású, az emberek bizalmát élvező el­nökök vannak, akik megfelel­nek a velük szemben támasz­tott követelményeknek. Szövet­kezeti mozgalmunk egyik legna­gyobb eredménye éppen ez. A tsz-vezetők többsége elis­meri a szövetkezet választott szerveinek szerepét, jelentősé­gét. A kollektív vezetés elvei­nek megfelelően — ezekben a szervekben, nem pedig tőlük függetlenül — végzik munká­jukat. Egyre több azoknak az elnököknek a száma, akik a fontosabb kérdéseket nemcsak a vezetőséggel, hanem a szö­vetkezet arra illetékes szervei­vel, a tagság kisebb-nagyobb csoportjával is megvitatják. A brigádértekezleteket és a sze­mélyes beszélgetéseket is fel­használva bevonják a tagokat mind nagyobb számban a ve­zetésbe, s igyekeznek évtize­des termelési tapasztalataikat a közösség javára gyümölcsöz- tetni. gadják el jó elgondolásait, vagy azok megvalósításához nem kapja meg a kellő támo­gatást. Arra is van példa, hogy a jól dolgozó agronómúst tá­madás éri, és nem részesül megfelelő védelemben. A falu­si értelmiségiek közül az ag- ronómusok, mezőgazdasági szakemberek lakáskörülmé­nyei a legrosszabbak. Ez is hát­ráltatja, nehezíti letelepedésü­ket. Hiba, hogy e helyzet ja­vításának adott lehetőségeit nem mindenütt használják ki. Az idén állami hitelből 29 ag- ronómuslakást építhettünk volna megyénkben, azonban a rossz szervezés, nem megfe­lelő törődés miatt csupán öt lakás készül el. A gyakori szakembercsere károsan hat a szövetkezetek gazdálkodására. A szövetkezeti gazdák azt sem nézik jó szem­mel, hogy a tsz-ekben indoko­latlanul nő az alkalmazottak száma. Szavuknak gyakran nagyobb súlya van, mint a ta­gokénak. Arra kell törekedni, hogy az alkalmazottak közül minél többen tsz-tagokká vál­janak. A szövetkezeti vezetés, a szakemberek munkáját haté­konyan segítik a termelés köz­vetlen szervezői és irányítói, a brigád- és csapatvezetők. Ök vannak közvetlen kapcsolat­ban ' a tagokkal, ismertethetik velük a vezetőség elgondolá­sait, a tagok javaslatait, észre­vételeit pedig tolmácsolhatják a vezetőknek. Segíteni kell a brigádok és munkacsapatok vezetőit abban, hogy fontos megbízatásukat még eredmé­nyesebben teljesíthessék. Szembe kell szállni minden olyan téves nézettel, amely szerint úgynevezett kényes kérdéseket nem lehet a köz­gyűlés elé tárni, mert a tag­ság »nem alkalmas^ ezek el­bírálására. A tsz-tagokat meg kell tanítani jogaik helyes gyakorlására. A nevelés külön­féle eszközeit felhasználva ér­tessük meg velük, hogy a tsz- demokrácia a jogok és kötele­zettségek szerves egységét je­lenti. Nem lehet ezt a kérdést nak jogát is sok helyen átvet­te a vezetőség a közgyűléstől. Gyakori hiba, hogy nem fog­lalkoznak kellően a tagok egyéni ügyeivel. Ezért is van az, hogy szövetkezeti gazdák helyben elintézendő és elintéz­hető panaszukkal más, felsőbb szervekhez fordulnak. Fontos, hogy a vezetőségi Ülésekről a tárgyalt téma lénye­gét híven rögzítő jegyzőköny­vet készítsenek, és a határoza­tokat, döntéseket foglalják írásba. Így jobban mód nyílik arra, hogy visszatérjenek egy- egy határozatra, és megálla­pítsák, hogy döntésüket kö­vette-e intézkedés. — Másrészt ez teremt megfelelő alapot ar­ra, hogy a vezetőség rendsze­resen tájékoztassa munkájáról a közgyűlést. Az ellenőrző, a fegyelmi és a szociális bizottságok mun­kája javul. Pamukon, Puszta- kovácsiban például pontos ütemterv alapján dolgoznak, s az ellenőrző bizottságok cél- vizsgálatokat végeznek. Ész­revételeiket jegyzőkönyvbe foglalják, a hibák megszünte­tésére javaslatokat terjeszte­nek elő, s ezek végrehajtását figyelemmel kísérik. Az emlí­tett bizottságokat mindenütt alkalmassá kell tenni szerepük betöltésére. Ehhez adjanak ne­kik több elvi és hatékonyabb gyakorlati segítséget a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tályai, a járási ügyészségek, a községi tanácsok és tsz-ek jo­gi képviselői. A leghatározot­tabban föl kell lépni minden olyan törekvéssel szemben, amely a termelőszövetkezeti bizottságok érdemi munkájá­nak kibontakozását gátolja. csupán bejelentik a napiren­det. Ebből rendszerint érdek­telen beszélgetés, közömbösség következik. Az. is előfordul a • megfelelő előkészítés hiányá­ban, hogy a tagság kisebb vagy nagyobb része egyszerűen el sem megy a közgyűlésre. Az elő nem készített közgyű­lésekre jellemző, hogy nem hoznak megfelelő határozato­kat, vagy nem jelölik meg a végrehajtás felelőseit, a végre­hajtás határidejét és módját. Több szövetkezetben tapasztal­ható, hogy a vezetőség a köz­gyűlésen nem ad számot fon­tosabb gazdasági események­ről, nem tájékoztatja jelentő­sebb határozatairól, intézkedé­seiről a tagságot. Az állami irányító szervek biztosítsák, hogy legyen érvé­nyes alapszabálya valamennyi szövetkezetnek. Hassanak oda ennek az elviek megfelelően, hogy mindegyik tsz vezetői megértsék, hogy a szövetkezet legfelső fóruma a közgyűlés, és egyoldalúan felfogni. Nem le­het egyetérteni azokkal a ta­gokkal, akik jogaik hangsúlyo­zása mellett elfeledkeznek köte­lezettségeikről, igyekeznek elvi­tatni az általuk választott ve­zetők intézkedési jogát, a ve­zetők munkáját nehezítik, ami-, kor a köz érdekében melléjük kellene állniuk, támogatniuk kellene javaslataikat, elgondo­lásaikat, tevékenységüket. Helytelenítjük némely tsz- vezetőknek és másoknak azt a felfogását is, hogy g szövetke­zetekben előforduló bajok és hibák fő oka »a nagy demok­rácia«. Akik ezt vallják, ázok rendszerint figyelmen kívül hagyják, hogy a termelőszövet­kezeti demokrácia a szövetke­zeti élet lényegéből fakad, o termelőszövetkezeti ■ tulajdon- formából következik. Ez egy­részt kifejezi a tagoknak azt a jogát, hogy mint 3 tsz-vagyon közös tulajdonosai, gazdái be­leszóljanak közös ügyeikbe; másrészt azt a kötelességüket is jelenti, hogy a közös mun­kából képességeik szerint ki­vegyék részüket, a közösből származó jövedelemből nagy­részt végzett munkájúk ará­nyában részesedjenek. A továbbiakban Szigeti elv­társ előterjesztése a tsz-ek ál­lami irányításának főbb ta­pasztalatait összegezte. Mind­ezek kapcsán megállapította és hangsúlyozta: — A megyei és a járása ta­nácsok végrehajtó bizottságai­nak, a vb-vezetőknek feladatá­vá kell tenni, hogy a községi tanácsok tevékenységében erő­sítsék a szövetkezetek terme­lési és mozgalmi kérdéseivel való foglalkozást, és mozdít­sák elő a háztáji gazdaságok szerepének megértését. A he­lyi tanácsok és vezetőik mun­kájának legfőbb értékmérője az legyen, hogy az adott köz­ségben hogyan működik a szö­vetkezet, miként alakul a me­zőgazdasági termelés. A járási mezőgazdasági osz­tályokról szólva az előterjesz­tés megállapította: munkájuk­ban fontos követelmény, hogy kellően foglalkozzanak a szö­vetkezetek belső életével is. Vizsgálják meg, állandóan kí­sérjék figyelemmel a tsz-ek működését jogi szempontból, a szövetkezeti demokrácia szem­szögéből. Az osztályok munka­társaival meg kell értetni: ezeknek a kérdéseknek szem­mel tartása, a szövetkezetek alapszabály szerinti működé­sével való törődés, a tsz-veze­tők segítése a helyes munka­stílus kialakításában fontos feladatuk. A szövetkezetek jogi képvi­selete is megfelelő helyet és kellő hangsúlyt kapott az elő­terjesztésben. Nagy eredmény, hogy 210 tsz-nek már van jogi képviselője. A szövetkezetek jogászai közül már többen eredményes kísérleteket tettek helyes munkarendjük kialakí­tására. Dr. Karai István pl. he­tenként megjelenik az adott szövetkezetekben. Megnézi, tüzetesen átvizsgálja a veze­tőségi ülések és közgyűlések jegyzőkönyveit, jogi tanácsot ad a termeltető vállalatokkal folytatott levelezéshez, ezenfe­lül futja idejéből, erejéből és törődéséből arra is, hogy jogi kérdésekben felvilágosítsa, el­igazítsa a tsz-tagokat. Ezzel szemben Somogytúr- ban például szóvá tették, hogy jogászukat egyszerűen nem is ismerik. Több tsz-ben pana­szolják, hogy jóllehet fizetnek érte, mégsem intézi el minden ügyes-bajos dolgukat a jogi képviselő. Ennek az is oka, hogy egy-egy jogász túlságosan sok szövetkezeiben vállal mun­kát. s ennek elvégzésére szin­te képtelen. Pedig az a felada­tuk, hogy részt vegyenek a pe­res ügyek, kötbérek intézésén túlmenően a szövetkezet veze- \ tőségi ülésein és közgyűlésein1 Azok a vezetők, akik a szö­vetkezeti demokráciában lát­ják a bajok fő okát, arra hivat­koznak, hogy nem boldogulnak a tagokkal, mert őket csak a háztáji érdekli, a közössel nem törődnek, rossz a munkafegye­lem, és ebből tetemes kár származik. Nekik azt mond­hatjuk, nem az a baj, hogy mint szövetkezeti vezetők tü­relmetlenek a lazaságokkal szemben. Ezeket a hibákat fel­számolhatják következetes ve­zetéssel, a becsületes szándékú és jól dolgozó tagokra támasz­kodva. Hol tévednek hát? A megoldás elképzelt módja a rossz, mert a tagok jogainak megnyirbálásával kívánják a bajokat orvosolni. Az sem megoldás, hogy bírálni bírál­ják a hanyagokat, de felelős­ségre nem vonják őket Az ilyen módszerrel csak az ellen­kező hatást lehet elérni. Mondjuk meg nyíltan: ha va­lami gátolja a szövetkezetek fejlődését, semmiképpen sem a tsz-demokrácia az, hanem az a — helyenként nagyfokú — értetlenség, ami körülötte nap­jainkban tapasztalható. is. Segítsék az ellenőrző és fe­gyelmi bizottságok munkáját, ezek írásbeli teendőinek ellá­tásában működjenek közre. Fontos kötelességük, hogy ad­janak jogi tanácsot az elnök­nek, hogy helyesen, a jogszabá­lyok előírásai szerint intézked­hessen valamennyi fontos kér­désben. A falusi pártszervezetek po­litikai, gazdasági szervező munkája benne van azokban az eredményekben, amelyeket szövetkezeteink megalakulásuk óta elértek — folytatja a me­gyei pártbizottság ülésének írá­sos referátuma. — Eddigi te­vékenységük elismerése mel­lett azonban szóvá kell ten­nünk a munkájukban még fel­lelhető hiányosságokat is. Nagy részük még keveset vagy nem eléggé elmélyülten foglal­kozik gazdasági kérdésekkel. Némely pártszervezetek — ere­jüket elaprózva — túlzottan belebonyolódnak részletkérdé­sekbe vagy kevésbé fontos ten­nivalókba. Gyakran elkerüli fi­gyelmüket a szövetkezet belső életének, mozgalmi jellegének problémája. Nem lépnek föl a részrehajlással szemben, nem biztosítják mindenkor, hogy a tagok értékelésénél döntően a végzett munkát vegyék figye­lembe. Előfordulnak olyan ese­tek is, hogy a partszervezet tagjainak számottevő része — esetenként a párttitkár maga is — átveszi egyik-másik gaz­dasági vezető téves nézeteit. Hallhatjuk még termelőszövet­kezeti párttitkártól is, hogy náluk »a bajok fő oka a tsz- demokrácia«. Járási pártbizottságainknak, a pártmunkásoknak küzdeniük kell a szövetkezeti pártszerve­zetek munkájában előforduló hiányosságok ellen. Vegyék fi­gyelembe, hogy a szocializmus építése a falun naponta újabb és újabb kérdéseket vet föl. Nehéz dolog ezek között helye­sen eligazodni, nem könnyű ezeket a problémákat megolda­ni, a fejlődés akadályait le­küzdeni. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szövetke­zeti pártszervezetek tagjainak nagy része csak a mezőgazda­ság szocialista átszervezése óta lett pártunk tagja, tehát megfelelő felkészültségének megszerzéséhez még bizo­nyos időre van szüksége. Ezért járási pártbizottságaink az ed­diginél is nagyobb türelemmel foglalkozzanak a tsz-pártszer- vezetekkel. Tanítsák, neveljék a falusi kommunistákat, hogy megértsék, helyesen értelmez­zék pártunk politikáját, és még eredményesebben dolgozzanak végrehajtásáért. Az elnökök többsége becsülettel dolgozik Az előterjesztés bevezetőben rövid áttekintést ad megyénk termelőszövetkezeti mozgal­mának gazdasági helyzetéről, szól a termelés és a beruházás sürgető feladatairól, majd megállapítja: — A nagyobb anyagi befek­tetések mellett, hatékonyságuk növelése céljából is az eddigi­nél jobban számba kell ven­nünk, és a termelőszövetkeze­tek fejlődésének szolgálatába kell állítanunk az olyan ténye­zőket, amelyek anyagi ráfor­dítást nem vagy csak kis rész­ben igényelnek. Ilyen felada­tokról van szó: 1. A termelőszövetkezeti de­mokrácia helyes értelmezése és következetes gyakorlati megvalósítása; 2. a vezetés személyi föltéte­leinek biztosítása, a vezetők munkamódszereinek javítása; 3. az irányító állami, állam­igazgatási szervek tartalmi munkájának javítása; 4. a pártszervek irányító, a társadalmi szervek segítő tevé­kenységének fokozása. Megállapításaink szerint a termelőszövetkezeti vezetők és az irányító apparátusokban dolgozók többsége egyetért az­zal, hogy a szövetkezeti de­mokrácia elmélyítése számot­tevően előmozdíthatja a közös gazdaságok további erősítését. Foglalkozzunk rendszeresen a vezetők nevelésével Az előterjesztés ezután veze­tési hibákra mutatott rá, né­mely tsz-vezetők helytelen módszereit, emberi hibáit bí­rálta. — A gyengekezű, határo­zatlan vezetőre az a jellemző, hogy még a legjobb elgondo­lásoknak sem tud érvényt sze­rezni. Akadnak tsz-vezetők, akik jogkörüket meghaladó kérdésekben döntenek, a veze­tőség megkérdezése nélkül in­tézkednek. Helytelen az, ha egy tsz-vezető a választott vezető- szervek fölé helyezi magát, és megfeledkezik arról, hogy vá­lasztás útján, a tagság bizal­mából került tisztségébe. Elő­fordul az is, hogy némelyik tsz-vezető jogtalan előnyök szerzésére használja fel beosz­tását. Járási pártbizottságaink és állami szerveink, a termelő­szövetkezeti pártszervezetek rendszeresen foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Segítsék a hibás módszerekkel dolgozó, magukról megfeledkező veze­tőket hibáik felszámolásában. Termelőszövetkezeteink fej­lődésében jelentős része van annak, hogy a 3004-es kor­mányhatározatok alapján egy­re több szakember került hoz­zájuk. Munkájuk az utóbbi években javult, s gyarapodott tapasztalatuk. Hiba, hogy vál­tozatlanul nagy a fluktuáció. 1959 óta 214 mezőgazdász és 183 főkönyvelő került el ter­melőszövetkezeti munkahelyé­ről. Ennek több oka van. Számo­sán kihasználják a szakember- hiányt, és többletkeresetért ,zinte évről évre vándorolnak. Előfordul, hogy a szakember­nek kedvét szegi, hogy nem fo­Az irányítás és a jogi képviselet javításának feladatairól TÉLI KÖNYVVÁSÁR . ea

Next

/
Thumbnails
Contents