Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-05 / 285. szám

Somogy!Néplap A Z ■ W57MP MEGYEI P'lTÓTT^AGA ÉS A MCGVé'i TANACS LAPJA December végén nyit a 700 ágyas Szabadság Szálló Házi URH — Fizetővendég-szolgálat •• Budapest egyik legforgal­masabb pontján, a Baross té­ren december végén nyitja meg kapuit hazánk egyik leg­korszerűbb és legnagyobb szállodája, a Szabadság. 403 szoba — 700 ágy Az építők az utolsó simítá­sokat végzik a zöld mozaikkal kirakott szállóban. A Városli­getben levő Nemzetközi Vásár több pavilonja zsúfolásig tele van a Szabadság Szálló be­rendezésével. Klamár Meny­hért, az új szálló igazgatója elmondotta: — December 27-én nyitjuk meg Budapest legkorszerűbb szállodáját. 403 szoba és több mint 700 ágy lesz benne. (A régi Szabadság Szállóban ösz- szesen 160 szoba volt nyolc fürdőszobával.) A most épült valamennyi szoba fürdőszobás, s mindegyikben beépített rá­dió és telefon szolgálja a ven­dégeik kényelmét. Négyszáz személyes étterem, 80 személy befogadására alkalmas söröző és egy 2 szintes 240 személyes cukrászda, valamint egy 120 személyes éjszakai bár egészí­ti ki a hatalmas létesítményt, melyben 650 dolgozó köteles­sége lesz a vendégek kényel­mének biztosítása. A szállónak a vendégekkel érintkező dolgozói legalább két idegen nyelvet beszélnek. A szálloda minden alkalma­zottját fölszerelik URH-vevő- vel. Ha a vendég valamit akar, és telefonba mondja óhaját, a telefonközpont az URH-berendezésen keresztül azonnal értesíti azt az alkal­mazottat, aki a vendég kíván­ságát van hivatva teljesíteni. Az újszerű URH-berendezést munkaidőben minden alkal­mazott magánál hordja, s így a vezetőség is a nap bárme­lyik pillanatában megállapít­hatja: ki merre van, és mit csinál. A szállóban ötnyelvű tájé­koztató szolgálja a vendégek lefonforgalmat a 600-as tele­fonközpont teszi zavartalanná. Szobarendelés A vidékieket érdekli, ho­gyan lehet Budapesten szállo­dai szobához vagy szálláshoz jutni. A most megnyíló Sza­badság Szállóban vidékről a 229—050-es telefonszámon is lehet szobát rendelni. Távirat­ban — ha a megrendelő fizeti a távirati választ — az igaz­gatóság azonnal értesíti a szobamegrendelőt, hogy kéré­sét teljesíthetik-e vagy sem. Az IBUSZ vidéki irodáiban is lehet budapesti szobát elő­re foglalni. De a fővárosba érkezők rendelkezésére áll a Roosewelt tér 5. szám alatt le­vő Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal is, ahol az érkezés előtt 14 nappal — vagy akár azonnal — igénybe lehet ven­ni a fizetővendég-szolgálatot. Ennek keretében a főváros több részében lehet fizető vendégként szobát bérelni akár egy-két napra, akárhosz- szabb időre. Az egyágyas, I. OívenfiHéres hála Mindig azt gondoltam, jón gyermekével, és nagyon hogy a hálál nem lehet pénz- furcsa kérdéssel fordul a né­zel mérni. A hála nagyszerűbb, velőhöz: mélyebb érzés ennél, belül- — Tanító néni, kérem, tes- ről fakad, megfoghatatlan, sók mondani: mit vesz az Adhatok pénzt az orvosnak, igazgató úr az én férjem mert sikerrel operálta sze- születésnapjára __? r etleimet, adhatok édes- A hölgy meghökkent, de anyámnak, mert gonddal, ál- csakhamar kész a válasszal: dozattal fölnevelt, adhatok — Ugyan, anyuka, nem így bárkinek, aki valamiért kö- kell ezt felfogni. A gyerekek kényelmét. A várossal való te-1 Ilapi. 30n ^orint, a II. osztályú napi 20 forint, a két A tárgyalóteremből „Még egyszer kerüljünk ki, soha többet...!“ AZ ALACSONY, hajlott há­tú, fekete hajú férfi fölemeli a korsó sört, egy hajtásra kiisz- sza, aztán újból a pénztárhoz lép. — Egy korsó sör, egy fél pá­linka — rendel ismét. Már venné is a szájához, amikor egy kéz csap a vállára, s egy harsány hang hallatszik. — Balatinácz! Te vagy az, öreg, harcos? Micsoda véletlen! Kérsz nekem is egyet? — Czira! Kiskomám!... Ne­ked az egész csárdát! — örven­dezik a kis ember át- meg át­ölelve a jól megtermett, rég nem látott cimborát. A Nyugati pályaudvar bü­féjében játszódik le a jelenet. Balatinácz és Czira hamarosan az egyik sarokban sörözgetnek, beszélgetnek, elmondják egy­másnak, mi történt velük, amióta nem találkoztak. Szo­ros kötelék fűzi össze őket: mindketten a sopronkőhidai fegyház lakói voltak csaknem tíz évig. * * * — tatabányára ke­rültem. Beleszerettem egy asszonyba, összeálltam vele. Jó ideig nem ittam, de élettár­sam menthetetlen alkoholista volt. Egy ideig ellenálltam, az­tán nem bírtam tovább, újból inni kezdtem. Meg akartam szabadulni az asszony hatásá­tól. A vállalat nem engedett el, eljöttem önkényesen. Most itt állok munka nélkül — mondta el életét röviden Balatinácz János. — Én Ceglédre, a BELSPED- hez kerültem. Nehéz munkám volt, majd megszakadtam, de szépen is kerestem. Ezt a mun­kát nem lehet ivás nélkül bír­ni. Egyszer felborult a kocsi. Kirúgtak, azt mondták, hogy sokat ittam. Így jutottam ide — ismerteti a maga történetét Czira István, majd megjegyzi: — Valamit csinálni kellene, mert felkopik az állunk . .. Társa körülnéz, aztán a fülé­be súgja: — Kinéztem egy jó kis üz­letet Balatonszentgyörgyön... Velem tartasz? * * * MÉG AZNAP VONATRA ÜLTEK. Ealatonfenyvesig utaztak, ott várták meg az es­tét, majd átmentek Balaton- »zentgyörgyre. Gyerekjáték volt betörni a földművesszö­vetkezet üzletébe. A pénzt és a hasznosítható értéktárgyakat elemelték. Mi utáni osztoztak a közös szerzeményen, útjaik szétváltak. Csak a napokban találkoztak ismét — a Lengyel­tóti Járásbíróságon. * * * * KETTŐJÜK PÉLDÁJA meg­győzően bizonyítja, hova süly- lyed az ember, ha nem ura akaratának, s nem tud ellen­állni az ital csábításának. Az italozáshoz sok pénz kell. Balatinácz, hogy ihasson, lo­pásra vetemedett. 1947-től mosr tanáig tizenkétszer állt bíróság előtt betörés, lopás miatt. — Tessék elhinni, nem is tu­dom, mi az, hogy szabadság, mert én azt nem élvezhettem — mondja a bíróság előtt. Nem csoda. Az elmúlt húsz esztendőben mindössze másfél évet volt szabadon, a többit börtönben töltötte. Pedig ha erős az akarata, megváltozha­tott volna. Tatabányai munka­helyének vezetője ezt írta róla a bíróságnak: »-Szorgalmasan, becsületesen ellátta feladatát, nem ivott, s ezért is nem akar­tuk elengedni.-« De nem tudott ellenállni az italnak. Reggel éhgyomorra nyolc-tíz féldeci, utána ugyan­annyi nagyfröccs vagy korsó sör — ez volt a napi adag. Mi­ből?! Munkája nem volt, hát lopással szerzett pénzt. Bala­tinácz csak az idén öt üzletbe tört be, s 46 000 forint értékű kárt okozott. Társa, Czira sem különb: már nyolcszor ítélték el lopás, betörés stb. miatt, úgyhogv az utóbbi tizenöt esztendőt ő is börtönben töltötte. * * * A LENGYELTÓTI JÁRÁS­BÍRÓSÁG dr. Stamler Lajos tanácsa Balatinácz Jánost hat­évi szabadság-, nyolcévi jog­vesztésre, Czira Istvánt két és fél évi szabadság-, ötévi jog­vesztésre ítélte. A két megrögzött bűnöző fo- gadkozva vette tudomásul az ítéletet. — Megváltozunk ... Még egyszer kerüljünk ki, soha töb­bet nem jutunk bíróság elé — hangoztatták, s csaknem elsír­ták magukat. •zalai László Két érdekes rövidfilmet su­gároz a tv a hét végén. Ken­de Márta ördögszekér című, harmincöt perces dokumen­tumfilmjét ma este háromne­gyed hétkor mutatja be a tele­vízió. A Bognár Anna világa, a Siker című filmek alkotója féléves kutatómunka után fo­gott neki a cigányokról szóló alkotásnak. Négyezer méter filmet forgatott munkatársai­val Székpusztán, Devecserben, Badacsonytomajban, Kecske­méten, Kiskunfélegyházán és Adorjánházán. Az öt és fél órás anyagból harmincöt perc­nyit használtak fel az ördög­szekérhez. A dokumentum­filmben elhangzik két mondat: — Nagymama, aztán mit sze­retne az unokájából? — Hogy ne legyen cigány ágyas 40 és 30 forint, a há­rom ágyas pedig 50 és 40 fo­rint. A Fővárosi Idegenforgalmi Hivatalban este 8 óráig tarta­nak ügyeletet. zelebb áll hozzám, de ez csak külső jel, nem lehet a hála igazi kifejezője. És nem tudok hálás lenni mindenki­nek Nem olyan dolgokért is, amik az élet természetszerű velejárói, amit a lehetősé­gek, a körülmények és nem egyes emberek biztosítanak a számomra. Ezért döbbentett meg egy kis epizód, amit el keli mondanom akkor is, ha különböző érdekeket sértek vele, akkor is, ha nem ne­vezhetem meg a szereplőket. A történet így is hiteles, s ha többen ismernek maguk­ra, az csak hasznunkra lesz. Iskolai napközi otthon. Apró gyerekek ülnek a pad- ban, kicsit zsúfoltan, de azért jól érzik magukat. A kedves, aranyos tanító néni így szól a tanulókhoz: — Gyerekek! Az igazgató bácsinak holnap lesz a szü­letésnapja. Mindenki hozzon hazulról ötven fillért. Aján­dékot veszünk, jó? Másnap gyűlik a pénz. Az egyik édesanya azonban — nem szokása máskor — él­ezzél a csekélységgel hálál­ják meg az igazgató bácsi­nak, hogy fölvette őket a napközibe... Az anyuka majdnem elfe­lejtett köszönni, úgy jött el, még az ötven fillért is elfe­lejtette odaadni, pedig igazán nem vágta volna földhöz. De hát kinek van szüksége öt- venfilléres hálára? Nem za­varja a lelkiismeretet, hogy az »indíték« is hamis? Mert valóban hálás lehet a gyermek a napköziért, a föl­vételt azonban bizottság vég­zi, de még azt a testületet sem illeti hála. Kötelességét teljesíti, mérlegel, olyan le­hetőséggel élve, amelyet egy osztály hatalma biztosít a számára. De hiszen tudja ezt mindenki. S az sem új dolog ma már, hogy az effajta ajándékozást a rendeletén kívül a józan ész is tiltja. Az ötvenfilléres hála nem a mai ember tudatában gyö­kerezik, messziről jött, s mi unjuk már vonszolni a kolon- cokat.... Jávori Béla A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye Befejeződött a nyomozás az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója és társai bűnügyében A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság nyomozást folytatott az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója, Onódy Lajos és társai ellen a társadalmi tu­lajdont károsító bűncselekmé­nyek miatt. Az eljárás során előzetes le­Kilencvenöt perc valóság Dokumentumfilm a cigányokról — Filmriport Tokióról Az emberré válás rögös út­járól szól Kende Márta leg­újabb alkotása, őszintén feltár­ja a tovább élő helytelen né­zeteket, előítéleteket. Tokióba utazhatnak a tv-né- zők Wiedermann Károly ren­dező, Mátray Mihály operatőr kalauzolásával holnap este 9 óra 35 perckor. A Szajonára, Tokió című egyórás riportfilm­ben megismerkedünk a híres Ginza-negyeddel, a császári palota környékével, a Meidzsi parkkal, a forgalmas Sibujá- rával, ellátogathatunk a világ­hírű Canon fényképezőgép­gyárba, letekinthetünk a To- kió-torony tetejéről. A film al­kotói az olimpia idején jártak Japán fővárosában turistaként. Sok nehézség árán készítették el filmjüket a hatalmas világ­városról. L. G. tartóztatásba helyezték Onódy Lajos, László Ilona, Kalló András, Forth László, Zsidai József, Tárgyik Sándor, Tódor Géza, Solti János, Oláh Lajos, Wölfer Károly és Csulák Jó­zsef budapesti lakosokat, az Éttermi és Büfé Vállalat al­kalmazottait, valamint Herczeg István budapesti lakost, a Bu­dafoki Borpincészet áruforgal­mi előadóját. A nyomozás megállapította, hogy a terheltek éveken ke­resztül csaltak, sikkasztottak, károsították a kezelésükre bí­zott társadalmi tulajdont. Bűnszövetségben elkövetett cselekményeikkel a nyomozás adatai szerint mintegy 400 000 forint kárt okoztak a népgaz­daságnak. Az így szerzett ja­vakat saját céljaikra használ­ták fel. Lázár Géza, a Belkereske­delmi Minisztérium Vendéglá­tóipari Főigazgatóságának ve­zetője, mint az Éttermi és Büfé Vállalat közvetlen fölöt- tes hatósága fedezte Onódy és társa üzelmeit, és maga is bűncselekményeket követett el. A rendőrség ellene is bűn­vádi eljárást indított. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság Onódy Lajos és tár­sai ügyében a nyomozást be­fejezte és ügyüket vádemelési javaslattal átadta a fővárosi főügyészségnek. (MTI) A FŐVÁROSBÓL NAGYATÁDRA (Tudósítónktól.) Néhány hónappal ezelőtt még arról írtunk, hogy meg­oldásra vár a nagyatádi zene­iskola problémája. A járási ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője az áthelyezések­kor figyelembe vette ezt a kérést, és tárgyalásainak eredményeként Nagyatádra Győré Béla egyik tanítványával. került a fővárosból Győré Bé­la ének-zenetanár. Az általá­nos iskolában tanít éneket, és a művelődési házban is dol­gozik. — Nem volt furcsa Nagy­atádra jönni? — Két évtizedet töltöttem el Budapesten. Igen szerettem ott lenni, mégis örömmel jöt­tem vidékre. Először egy kissé szokatlan volt az új környe­zet, de hamar megismerked­tem, megbarátkoztam a mun­katársakkal, és most már jól érzem magam. Győré Béla munkájának, a zenének él, ez a legnagyobb öröme, mindennapi szórakozá­sa. Több hangszeren játszik. — A művelődési házban több mint negyven gyereket oktatok az előképző osztály­ban, három csoportban. Vala­mennyinek van furulyája is. Távolabbi tervem egy furu­lyazenekar alakítása. Hegedű szakra tizenhat gyerek jár, köztük néhányan vidékről: Segesdről, Somogyszobról és Nagykorpádról. Ezenkívül az úttörőzenekart és a művelődé­si ház tánczenekarát is veze­tem. Pesten a Vörös Csillag Traktorgyár művelődési házá­nak a tánczenekarát irányí­tottam. A komoly zene mel­lett szeretem a jó és ízléses tánczenét is. wm SOftOf< Versengés A holdautóval játszott minden nagycsoportos. Amennyire tetszett először, éppolyan gyorsan rá is un­tak. Tulajdonképpen a pöt­tömnyi, szöszke Anti csinál­ta ezt a csodát. Mivel sehogy se fért oda, ajkbiggyesztve megszólalt: — Már ez is valami? Az én apukám őrnagy, és tökös­sel jár... Egy pillanatra csönd lett, aztán Jancsika szólt: — Az én apukám mérnök, és az még több ... Mindenki dicsekedni kez­dett. — Az én apukám minden­nap Volgával jár... — Az enyém vasesztergá­lyos, szétfaragja a vasat... — Az enyém nyomozó, ha akarja, kutyája is van... — Az enyém meg moz­donyvezető __ A gyerekek egymást néz­ték. Mindenki győztesnek hitte magát. Ekkor a szeplős kis Tibi közbekiáltott: — Az én apulcám meg... ha akarjátok tudni, kopasz. Az óvó néni szerint Tibi lett a versengés győztese. — ns — * * * Alapos ok Két lány találkozik a Kos­suth téren. Az alacsonyabbik összevissza csókolja a mási­kat, megölelgeti, rázza a ke­zét. — Gratulálok, kedves An- cikám... sok boldogságot kívánok. Ne haragudj, hogy nem voltam ott szombaton az esküvődön ... — Nem volt meg — vág közbe a barátnő. — Jesszusom, csak nem ment szét a parti?! — Mit képzelsz!... Csak olyan elfoglaltsága volt a családnak meg a vendégek­nek, hogy mára kellett ha­lasztani az esküvőt..: Az Angyal ment a tv-ben ... — lg—1' * * * Einstein és a kabátja Einstein, a nagy tudós sze­rényen, sőt hanyagul öltöz­ködött. Egyszer találkozott New Yorkban egy ismerősé­vel. — Einstein úr, vehetne magának egy új felöltőt. Ez a mostani bizony már na­gyon kopott. — Minek? New Yorkban senki sem ismer. Nem tud­ják, ki vagyok. Az ismerős pár év múlva ismét találkozott egy kis vá­rosban Einsteinnel, aki még mindig ugyanazt a felöltőt viselte. Az ismerős megint sürgette nála, vásároljon már egy új kabátot. — Minek? Itt mindenki tudja, ki vagyok. * * * A nyugat-németországi Baden-Baden városban most ünnepelte 109. születésnapját Augusta Frahl. Az ünnepélyt a matuzsálemkorú asszony 85 éves leányának lakásán ülték meg. Augusta Frahl is, leánya is özvegyasszo­nyok. A 109 éves ünnepelt 77 éve viseli az özvegyi fáty­lat. Somogyi Néplap MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztőt WIRTB LAJOS. Szerkesztőség- Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10 15-tl. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka 8. ül 2. Telefon 15 18. Felelős kiadó; Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzUiílf meg. és nem adunk vissza. _ 1 erjeszti r a Magyar Posta. Flft- fizethető a Jielvi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 F1* Index; 25067. Készült a Somogy mesvei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári Üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca 6-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents