Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-31 / 305. szám
MRSrtök, 1964. december 31. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÓRÁNKÉNT 12000 ZSEMLE Üj zsemleformázó gépet állítattak be a Sütőipari Vállalat fonyódi üzemében. Óránként 8—12 000 darab zsemlét formáznak vele. A gép bárom ember munkáját végzi eL Háromnegyed millióról kétmillióra Jélentős kertészeti tervek Tótújfalun A tótújfalui Határőr Termelőszövetkezet nemrég adta át a MÉK-nek az utolsó sárgarépa-szállítmányt. Az alig több mmt három hold. sárgarépából és petrezselyemből 456 mázsa első osztályú árut nyertek az idén, azonban ennek kétszeresét értékesíthették volna, ha nem okoz számottevő kárt a mezeipo- cok. A szövetkezetben most az értékesítésre alkalmatlan sárgarépát takarmányozásra használják: darálják, főzik, így adják a kocáknak és a borjaknak eleségként. És miközben a visszamaradt kertészeti termelvényeket a gazdaságban hasznosítják, a tsz vezetőit, tagjait már az idei év eredményei és a jövő évi kertészeti tervek foglalkoztatják. Harmadik éve folytatnak nagyüzemi kertészkedést, és két éve használnak öntözőberendezéseiket a tótújfaluiak. Az idén 100 holdat öntöztek: 50 hold kertészeti növényre és 50 hold cukorrépára juttattak tüzet a három berendezéssel. A cukorrépa 200 mázsát adott holdanként, a kertészet pedig háromnegyed millió forintot hozott. A kertészeti növények közül a 16 hold paprika fizetett a legjobban, ez adta az összes bevételnek több mint felét. Megkönnyítette a tsz- tagok munkáját, hogy tavaly óta géppel ültetik a palántákat, így számottevő megtakarítást érnek eL Jövőre fő-, illetve másodvetéssel és kiültetóssel az ideinél jóval nagyobb területen- termelnek zöldségféléket a Határőr Tsz-ben. Ezekben a napokban bonyolítják le a mintegy hárommillió forint költséggel létesült kertészeti beruházások műszaki átadását. Egy hajtatóházat, 80 hollandi ágyat és két csővázas színt — egyenként 200 négyzetméter alapterületűek, s csomagoló- és tárolóhelyként használják majd őket — építettek. A hajtatóházba három kazánt szereltek, ezek adják a meleg vizet a fűtéshez. A jelentős beruházások természetesen a bevételeket is növelik: az idei háromnegyed millióval szemben jövőre kétmillió forintra számítanak. Míg ebben az évben a szövetkezeti gazdák pénzrészesedésének egy harmadát, 1965-ben a kétharmadát adja a kertészetből származó jöve- vedelem. Apparátusértekezleten vett részt kedden a megye ötven KISZ-vezetője. A megyei titkár értékelte a járások eredményeit. A többi járáshoz viszonyítva a barcsi, a kaposvári és a nagyatádi járásban végezték a legjobb KISZ- munkát 1964-ben. A szakszervezeti választások elé Beszélgetés Brutyó Jánossal, a SZÓI1 főtitkárával Fontos események előtt áll a magyar szakszervezeti mozgalom. 19C5 első negyedévében újraválasztják a szakszervezetek üzemi szerveit és tisztségviselőit, a bizalmiakat, a szakszervezeti bizottságokat, a társadalombiztosítási tanácsokat, majd a következő negyedévben az üzemi tanácsokat és a társadalmi bíróságokat. Mivel a szakszervezetek munkája a választások alkalmából különösen az érdeklődés középpontjába került, megkértük Brutyó János elvtársat, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, tájékoztassa olvasóinkat a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. — Hogyan fejlődött a szaltszervezeti érdekvédelem, és milyen időszerű tennivalók állnak az aktivisták előtt? — Az az igazság — kezdi a beszélgetést Brutyó elvtárs —, hogy szakszervezeteink munkáját és különösen az érdek- védelmet sokan még ma sem értelmezik pontosan. Nálunk — és minden szocializmust építő társadalomban — a szak- szervezetek az új társadalmi rend megvalósításáért küzdő osztály, az uralmon levő munkásosztály legnagyobb tömegszervezete. Részt vettünk — hiszen érdekünk is volt — a munkáshatalom kialakításában, a szocializmus alapjainak lerakásában, és dolgozunk a szocializmus teljes fölépítésén. Nehéz volna itt felsorolni mindazt, ami az érdekvédelem körébe tartozik. A köztudat ma már ezt úgy fogalmazza, hogy a szakszervezet végigkíséri az embereket a bölcsőtől a sírig. Meghatározott esetekben különféle kedvezményekben, juttatásokban részesíti tagjait, s az üzemi és magánélet szinte minden eseményében részt vesz, segítőkészen áll a szervezett dolgozók mellett. Természetesen nemcsak anyagi juttatások adományozása jellemzi a szakszervezetek munkáját. Hazánkban minden, a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésben a kormány, a minisztériumok és más gazdasági szervek a szakszervezetek véleményének meghallgatásával, egyetértésével döntenek. Ezek »húsba vágó« témák. Csak néhányat említek: a besorolásokat, a norma-felülvizsgálatot, az élüzemcím adományozását. A szakszervezetek a hatáskörükbe utalt területeken sok olyan jogszabályt, szabályzatot alkotnak, amelyek kötelező érvényűek egyes állami szervekre, gazdasági vezetőkre. Így a Szakszervezetek Országos Tanácsa a főhatóságokra és a vállalatokra kötelező hatállyal ad ki munkásvédelmi szabályzatokat. Közismert az is, hogy a dolgozók társadalombiztosítását ugyancsak a SZOT, illetve a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ intézi.- Voltaképpen tehát a szakszervezetek egyre több állami feladatot vesznek át. Milyen változást jelent ez az ügyek intézésében? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddiginél jobban, még figyelmesebben, a dolgozók széles körű társadalmi közreműködésével kell megoldanunk azt, amit eddig az állami ügyviteli apparátus csinált A társadalombiztosítás különböző területein például százhúszezer szakszervezeti aktivista segíti a dolgozókat ügyeik gyors elintézésében. A nyugdíj-előkészítő bizottságok, a társadalombiztosítási tanácsok és bizottságok sok utánjárástól mentesítik az embereket, és a legbonyolultabb ügyekben is készséggel adnak tanácsot, magyarázzák meg a jogszabályokat. Ki kell emelnem az 1964-ben kiadott munkásvédelmi törvényt is, amely további előrelépést jelent a dolgozók érdekeinek védelmében. Igen jelentős pontja például, hogy a balesetek bekövetkezésénél — a korábbi gyakorlattal szemben — már nem a dolgozónak kell bizonyítania vétlenségét, hanem a vállalatnak kell igazolnia azt, hogy a baleset elháríthatatlan volt, illetve az nem a vállalat hibájából származik. Ha pedig ezt nem tudja igazolni, kártérítést kell a dolgozónak fizetnie. — A példák azt bizonyítják, hogy a szocialista állam támaszkodik a szak- szervezetekre, Igényli sokirányú közremukSdcsflket. Vajon a jó együttműködés azt jelenti-e, hogy nincs vita az egyes állami és szakszervezeti szervek közt? — Hangsúlyozom: az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés. A célhoz vezető egyes intézkedések kidolgozásában s főleg a végrehajtásban lehetnek és vannak is véleménykülönbségek a szakszervezeti meg az állami szervek között. Lehetnek viták és véleménykülönbségek egy-egy törvény alkalmazásakór, amikor a helyi szakszervezetek helytelen döntés esetén föllépnek az egyes dolgozók érdekében. A múlt évben például 4348 felmondás közül 2059 esetben el kellett marasztalni a vállalatot. Vagy megemlíthetném a munkásvédelmi felügyelet aktív tevékenységét, amelynek során nemegyszer pénzbüntetéssel sújtják a szabályokat megszegő gazdasági vezetőket. Sőt még az is előfordul, hogy veszélyesség miatt egy-egy üzemrészt leállítanak. Adódhatnak viták abból is, hogy az igények és a lehetőségek i egy-egy adott időszakban nem egyeznek. Általában az igények a magasabbak, s igy valamennyit nem lehet abban az időpontban teljesen kielégíteni. Az elosztás módszere azonban többféle lehet, s azon lehet vitatkozni, hogy az adott lehetőségek közül melyik a legigazságosabb megoldás. Mi tehát nemegyszer bírálunk állami szervet az elosztás módja miatt; legtöbbet azonban azzal segíthetünk, ha hozzájárulunk az elosztásra kerülő javak gyarapításához. — Milyen feladatokat keli a szakszervezeteknek megoldaniuk, hogy eredményesen vegyenek részt az or- szág anyagi javainak gyarapításában? — A szakszervezeti munka egyik központi kérdése a társadalmi és az egyéni érdek összehangolása. Szüntelenül a szocializmus építésének távlataira és az ebből adódó konkrét feladatokra kell irányítanunk a dolgozók figyelmét. Tudjuk, az élet- és munkakörülmények rendszeres javítása csak a népgazdaság fejlesztésének útján valósítható meg. Tehát többet és olcsóbban kell termelni, hogy az életszínvonal emelkedhessen. A szakszervezetek tehát nem választják ketté közvetlen érdekvédelmi és termelési feladataikat. Mozgósítják a dolgozókat a több és jobb munkára, amely a jövő életszínvonalának biztosítéka. Az a több százezer munkás, műszaki és alkalmazott, aki részt vesz a szocialista munkaversenyben, küzd a szocialista brigád vagy üzem cím elnyeréséért, vagy már megkapta a kitüntetést, nemcsak pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikáját, hanem a szakszervezetek ez irányú tevékenységét is helyesli. A magyar szakszervezetek csaknem hárommilliós tagsága A Kaposvári Gépállomás 118 százalékra teljesítette évi tervét. Az idén 142 erőgépe dolgozott szerte a kaposvári járásban. A traktorok többek között 44 326 nonmálhold munkát végeztek el. Körzetükhöz tartozott a volt fonói meg a memyei gépállomás területe is. Lánctalpas gépeik a Zselicben dolgoztak. Segítettek a Nagybajomi Gépállomásnak is. Szép eredményeket értek el a növényvédelmi munkákban is. A” tervezett 6000 növény- védelmi órával szemben 7678 magában foglalja a bérből és fizetésből élők több mint 90 százalékát. A szakszervezeteknek tehát joguk, sőt kötelességük, hogy az összes dolgozók érdekeit képviseljék. Több eset akad, amikor az egyes dolgozók érdekei összeütköznek a többség érdekeivel. Az emberek gondolkodása nem egységes. Vannak, akik a miénk és az enyém fogalmát összekeverik, akik indokolatlan Juttatásokat, előnyöket akarnak. Egyesek attól sem riadnak vissza, hogy lopják, prédálják a közösség vagyonát. A szakszervezetek a szolidaritás szervei ugyan, de ezekkel az emberekkel semmiféle szolidaritást nem vállalnak. Azokat az embereket támogatják, akik nemcsak kémek, hanem becsülettel teljesítik is a rájuk háruló feladatokat. S éppen az ilyen, túlnyomó többségben levő dolgozók érdekében elképzelhetőnek és helyesnek tartjuk erősebb rendszabályok alkalmazását a fegyelmezetlenek, a közösség ká- rosítói ellen. Azon vagyunk, hogy elősegítsük az olyan közszellem kialakítását, amely nem nézi el a törvények áthágását, sem a társadalmi tulajdon herdálását, sem a fegyelmezetlenséget. Az egészséges közszellem kialakításáért vívott harc számottevő anyagi vonatkozása mellett elsőrendű politikai kérdés is. Visszatérve kiindulási témánkra — mondotta befejezésül Brutyó elvtárs —, emlékeztetnék arra, hogy most újraválasztjuk az üzemi szak- szervezeti tisztségviselőket. Ezeknek az embereknek a vállán nagy felelősség nyugszik. Kötelezi őket a szakszervezetek sok évtizedes múltja, tradíciója, s az a bizalom, amelyet választásukkor kapnak. Képviseljék önzetlenül, bátran és harcosan dolgozó társaikat, mindenkor figyelembe véve a társadalom érdekeit is. S. E. órát dolgoztak a gépek. Segítettek a Balaton-parti és a közút menti fák növényvédelmi munkáinak elvégzésében is. _ Az őszi mélyszántás azonban nem sikerűit ilyen jól. Á csapadékos időjárás hátráltatta a munkákat. A havazás óta a gumikerekű traktorokkal csak szállítanak, a lánctalpas gépek azonban most is mélyszántást és mélyforgatást végeznek. Nyolc SZ—100-as és kilenc DT dolgozik a határban. Túlteljesítette éri tervét a Kaposvári Gépállomás Kedvezményes mozibérlet nyugdíjasok részére! Január 1-től a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat kedvezményes mozibérletet bocsát ki a mozilátogató nyugdíjasok részére. EGY BÉRLET 10 SZELVÉNYBŐL ÁLL, ÁRA 10 LT Részletes felvilágosítást a Moziüzemi Vállalat és az alább felsorolt filmszínházak adnak, ahol a bérletet bevezetik: Kaposvár, Vörös Csillag Balatonszárszó Gyékényes inke / Somogvszob Kaposvár, Szabad Ifjúság Eabocsa Fonyód Mernve ° Balaton boglár Berzence Kadarkút Si-Íí Andocs ^ Bohonye Kaposznérő Nagybajom Tab Balatonlelle Buzsak Kaposfő Ötvöskónyi Tarany ^«iKiKií. :::: :::: Balatonmana Beleg Kötcse öreglak TanSnv '*»». Balatonföldvár Bőszénfa Kőröshegy Ságvár ToDonár :::: ”s||SÍÍs!ÍI*’ Balatonszemes Barcs Kéthely Se^sd Zátonytelep ÁSS" "S": Balatonendred Csurgó Karád Szenta 7aSi P ’WKKKK:!' Balatonkiliti Csokonyavisonta Lengyeltóti Somogyvár vaL Balatonfenyves Ggköly Láb«l Somogyjád Balatonszabadi '“rüAAe kátrány Somogy sard Minden negyedéven belül a 10 szelvény alapján a bérlő jogosult a mozi legjobb helybe a leg ’ vért melybe a szelvény 1 forintos árát beszámítja a filmszínház.(3818J ° ’
