Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-30 / 304. szám

Szerda, 1964- december 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Amikor a harmadik hiányzik... MEZŐGAZDASÁGUNK A somogyacsai tsz modern kálváriája HA NEM A SAJÁT FÜ­LEMMEL HALLOM az esetet maguktól a szenvedő alanyok­tól, s ha nem győződök meg magam is arról, hogy most — megkésve — milyen megfe­szített, kemény munka fo­lyik a majorban, azt monda­nám, hogy ez nem lehet igaz ma, 1964-benJ Pedig igaz. Olyan kálváriát járt végig a somogyacsai szövetkezet egy vízvezeték-szereléssel, ami fe­lülmúlja a leggazdagabb fan­táziát is. Most hóban-fagyban, szinte emberfölötti munkával, egy kisiparos irányításával igye­keznek elvégezni azt a felada­tot, amelyre egész éven át nem került sor, noha már rég be kellett volna fejezni. Íme a történet: Az idén fejezték be mo­dem, 102 férőhelyes szarvas­marha-istállójuk tavalyról át­húzódó építését. A korszerű istálló mellé víztornyot épí­tettek, elkészítették a fúrt ku­tat. Hogy a több mint kétmil­liós beruházás a célnak meg­feleljen, be kellett vezetni a vizet. Ezt a munkát a Kapos­vári Víz- és Csatornaművek vállalta. A szövetkezet július elején bekötötte szép, negatív teheneit az istállóba, és úgy határoztak, hogy amíg a víz­vezeték-szerelés ei nem készül, egyetlen lánctalpas erőgépük­kel egy háromezer literes lajtban hordják a vizet az ál­latoknak. Átmeneti megoldás­nak szánták ezt, egyrészt azért, mert rendkívül megdrá­gítja a termelést, másrészt pedig sok mezőgazdasági munkából kiesik a gép azzal, hegy kora délután abba kell hagynia addigi munkáját, és sokszor 4—5 kilométerről »-be kell utaznia« a majorba. A szövetkezet azonban vállalta az áldozatot, hiszen meg kell becsülni a szép állományt. Szeptember elején a gazda­ság ezt a íesújtó hírt kapta attól a bizottságtól, amely fe­lülvizsgálta a beruházások helyzetét: »MineZ visszalépett a kivitelező, megvonjuk a hi­telt, és majd jövőre készül el a vízvezeték-szerelés.« Eré­lyesen tiltakoztak az ellen. (Megesett, hogy a lánctalpas meghibásodása miatt nem it­tak a jószágok!) EZZEL MEGKEZDŐDÖTT KÁLVÁRIÁJUK, a két és fél hónapig tartó szaladgálás, kö­nyörgés, tárgyalás. Pavlek Ferenc elnök és Kállai Imre főkönyvelő szinte minden kö­vet megmozgatott. A járás ja­vaslatára, hogy keressenek'ki- vitelezőt, a patronáló válla­lathoz fordultak. A Szab­ványügyi Hivatal segített is, s egy hét múlva a Fonyódi Építőipari Ktsz megbízottja náluk járt, hogy megállapítsa, mit kell csinálni. Még aznapi a Beruházási Irodában meg­kötötték a megállapodást, eszerint október 31-ig végez­nek, ha lesz anyag. A Beru-i házási Iroda azt a tájékozta­tást adta, hogy az anyag megvan, Üjabb huzavona kezdődött — most meg a költségvetés készítésével. Ebből a gondból ki sem lábaltak, mikor kide­rült, hogy még sincs anyag, próbálja meg a szövetkezet a patronáló segítségével besze­rezni mindazt, ami kell. Üjabb utazások, újabb tár­gyalások, végül ismét a Szab­ványügyi Hivatal segített. Nem részletezem azokat a megállapodásokat, melyeket a szövetkezet az AGROKER-rel kötött (ugyanis csak az ő köz­vetítésével juthatnak hozzá az anyaghoz.) Már volt kivi­telező, volt anyag, de nem volt pénz. Az idő telt. Köz­ben a ktsz bejelentette, hogy október 31-re nem vállalhatja a szerelést, csak 1965-ben vé­gezheti eL Az utolsó napok peregnek 1964 homokóráján. Ilyenkor talán több a munka, mint az év más időszakaiban, hisz sok a befejeznivaló, hogy minden üzem, vállalat »«tiszta lappal« kezdhesse az új évet. Mivel foglalkozik az év utolsó napjaiban néhány ka­posvári vállalat, intézmény? A megyei tanács igazgatási osztálya: — Szeretnénk befejezni a kisajátítási eljárásokat __ — mondja Walter Péter főelőadó. — Mintegy két és fél millió forint kártalanítási összeg vár kifizetésre; azt akarjuk, hogy még az idén mindenki meg­kapja pénzét az északnyugati városrész érdekelt lakói közül. Felügyeleti vizsgálatainkat is be kell fejeznünk. Megvizs­gáltuk a városi és a Kaposvá­ri Járási Tanács Igazgatási Osztályának munkáját, most készítjük róla a följegyzése­ket. Készül az év végi statisz­tikánk is. Tervezőiroda: — Három nagy munkán dol­gozunk, amit még az idén be kell fejeznünk — tájékoztat bennünket Szigetvári György, az iroda vezetője.» — Az egyik a KÖJÁL új megyei intézeté­nek tervezése, ezenkívül befe­jezésre vár harminckét ter­melőszövetkezeti építkezés és az északnyugati városrész böl­csődéjének terve is. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat: — Éjjel-nappal dolgozunk, székházavatásra készülünk — mondja Kánya János, a TIT Somogy megyei szervezetének elnöke. — Január 4-én nyi­Igy jó másfél hónap múl­tán a szövetkezet oda jutott, ahonnan elindult. Azaz nem egészen, tudniillik néhány nap múltán telefonáltak a Beruházási Irodától, hogy mégis folyósítanak hitelt a ré­gi költségvetésre. Mi haszna, ha most meg már nem volt, aki elvégezze a munkát? No­vember végén aztán kénytele­nek voltak magánkisiparosnak engedélyezni a szerelést. De­cember 10-én hozzá is fogtak a munkához, és hamarosan vi­zet kap a nagy istálló. DIÓHÉJBAN ez az acsaiak kálváriájának története. Azt hiszem, az eset jól mutatja, hogy mekkora kárt okozhat a bürokratikus, lassú ügyintézés. Elkerülhették volna ezt a sok fölösleges költséggel járó gon­dot, bajt? Több rugalmasság­gal, nagyobb körültekintéssel minden bizonnyal! tunk, most csinosítjuk házun­kat Ezenkívül a januári sza­badegyetemet készítjük elő, kiküldjük a meghívóirat, a te­matikát. Sok munkát adnak a kibővített megyei elnökségi ülés előkészületei is. _ Útépítő Vállalat: — Már végeztünk az aszfal­tozással, a Géza utca alapozá­sát kezdjük meg. A központ­ban az év végi leltározásra ké­szülünk. Január 2-től a leltá­rozás befejezéséig minden más munka szünetel. Az építésve­zetőségeknél már tanácskoztak a leltározó bizottságok tagjai — tájékoztat Dudás Lajos igazgató. Állami Biztosító: — Rendezzük a függő káro­kat, hogy minél kevesebbet vi­gyünk át 1965-re — mondja Frimm Géza igazgató. — Ki­vizsgáljuk a visszamaradt pa­naszügyeket is. Nagy feladat az új évre való felkészülés is. Már megkaptuk a tervet, most bontjuk fiókokra. Nagyobb munkát kíván tőlünk, mint az idei. S. M. Teljesítette felvásárlási tervét az Áliatiorgaimi Vállalat Több mint ötszáz sertés átvéte­lével túlteljesítette évi felvásárlá­si tervét a Somogy megyei Állat- forgalmi Vállalat: ebben az évben 130 500 hízott sertést vásárolt fel a termelőszövetkezetektől és a ház­táji gazdaságoktól. A kaposvári kirendeltség a ter­vezett 42 900 helyett 44 742 sertést adott át a vágóhídnak. A siófoki kirendeltség harminccal teljesítet­te túl 10 600 darabos tervét. Teljesítette felvásárlási tervét a nagyatádi, a marcali és a barcsi kirendeltség is. A fonyódiak és a tabiak még nem tudták felvásárol­ni a tervezett mennyiségű sertést. Vörös Márta Mivel foglalkoznak az év utolsó napjaiban? LEGFŐBB FELADATAI írta: dr. Dimény Imre, ax MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának vezetője A magyar mezőgazdaság a szocialista átszervezés óta egészségesen fejlődik. Terme­lése 1964-ben mintegy 2,5 szá­zalékkal, az állam számára felvásárolt áruk mennyisége pedig csaknem 4 százalékkal haladta meg az 1963. évit. A mezőgazdaság eleget tett egyik igen fontos feladatának: meg­termelte az ország kenyérga­bonáját. Hosszú ideje ez az első esztendő, amikor az or­szág kenyerét teljes egészében hazai termésből biztosítjuk. A vetés szerkezete 1964-ben lé­nyegében a terveknek megfe­lelően alakult. Növekedett az értékesebb kultúrák aránya, főként a cukorrépa és a do­hány vetésterülete. Az állatte­nyésztés termelési értéke vi­szonylag jelentősen: 7 száza­lékkal nő. Valamennyi állat­fajnál számszerű fejlődés fi­gyelhető meg, és ezzel egyide­jűleg növekedett az egy egy­ségre jutó állati termék is. Számottevő a fejlődés a szarvasmarha-tenyésztés terü­letén. Az állomány számszerű növekedése mellett nőtt az egy tehénre jutó tejhozam. Ez azt jelenti, hogy 1964-ben az előző évek állománycsökkené­se után a szarvasmarha-te­nyésztés bruttó termelési érté­kének országosan 6—7 száza­lékos növekedése várható. A termelés összmennyisége pe­dig meghaladja az 1958—1960. évek átlagát. Lemaradás volt tapasztalha­tó azonban a takarmánygabo­na, a burgonya, a zöldség, va­lamint az aprómagvak ter­mesztésében. A rét- és legelő- gazdálkodásban sem kielégítő a fejlődés. Főként ezek követ­kezményeként nem volt zök­kenőmentes a lakosság ellátá­sa elsősorban zöldségfélékkel; nagy mennyiségben kell az 1964—1965. gazdasági évben burgonyát és takarmánygabo­nát importálnunk. Számos ap- rómagféleségből pedig nem tu­dunk eleget tenni exportköte­lezettségünknek, s a hazai ve­tőmagigényt is csak szűkösen tudjuk kielégíteni. Ebben az évben sem tudtuk biztosítani az állatállomány és az abrak­szükséglet összhangját. A mezőgazdaság ez évi ered­ményei, tapasztalatai tovább erősítették parasztságunkban azt a hitet, hogy helyesen cse­lekedett, amikor a szövetke­zeti gazdálkodás útjára lépett. Államunk helyesen teszi, ami­kor a mezőgazdasággal súlyá­nak megfelelően foglalkozik, és jelentős összegeket fordít a mezőgazdasági termelés gyor­suló ütemű fejlesztésére. A napokban hagyták jóvá a népgazdaság 1965. évi tervét. Ebben is kifejeződik: a mező­gazdasági termelés növelése további előrehaladásunk fon­tos kérdése. Az 1965. évi nép- gazdasági terv azzal számol, hogy a mezőgazdasági terme­lés 1965-ben 1963-hoz képest 4,2 százalékkal, 1964-hez vi­szonyítva pedig 1,5—2 száza­lékkal növekszik. A terv egyik fő célkitűzése változatlanul az, hogy az or­szág kenyérgabona-szükségle­tét ebben az évben ugyancsak hazai termésből kívánjuk fe­dezni. Ez év őszén nagy ne­hézségek közepette — 2—3 he­tes késéssel —, de az előirány­zatoknak megfelelő nagyságú területen elvetettük a kenyér­gabonát A búzának csaknem egynegyede azonban megkés­ve került a földbe. Ezért a vetések ápolása minden eddi­ginél nagyobb gondot igényel. Állandóan szemmel tartva fej­lődését, különösen a tavaszi fejtrágyázás és a pangó vizek elvezetése érdemel nagy fi­gyelmet. Az állatállomány takarmány- szükségletének fedezésében is gyorsabban kell előrehalad­nunk az új évben. Főként o kukoricatermesztés fejlesztésé­re, valamint a rét- és legelő- gazdálkodás további javításá­ra helyezünk súlyt. 1965-ben a szőlő- és gyü­mölcstelepítés üteme valame­lyest csökken. Elsődleges fel­adatnak a hiányos telepítések pótlását tekintsük azért is, mert teljes értékű termőfelü­letet csak ezáltal kaphatunk. Az is fontos, hogy minél előbb pótoljuk a szőlők és a gyümöl­csösök gazdaságos termelésé­hez szükséges járulékos és ki­egészítő beruházásokat. 1965- ben kézzelfogható eredmé­nyekre számítunk a zöldség- és burgonyatermelés és -ellá­tás területén. Itt sem a vetés- terület növelése fontos elsősor­ban, hanem a termésátlagok javítása. 1965-ben az állattenyésztés­ben az elsődleges feladat nem az állomány számszerű növe­lése, hanem a hozamok foko­zása. Szükség van az anyaál­lomány szinten tartására, a rendelkezésre álló takarmá­nyok lehető legjobb kihaszná­lására és mindezek révén a hozamok erőteljesebb fokozá­sára. A takarmányellátottság az utóbbi évek bármelyikénél jobb. Teljesíthetők azok a fel­adatok, amelyeket a tervek az állat és állati termékek ter­melésére és felvásárlására elő­irányoztak. Ellenkező esetben a lemaradás súlyos nehézséget okozna a lakosság ellátásában és az exportkötelezettség tel­jesítésében. ( A népgazdaság 1965. évi terve nagy lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termelés továb­bi műszaki, anyagi megalapo­zására. Szükség van arra, hogy minden eddiginél na­gyobb figyelmet fordítsanak a meglevő eszközök gondos, cél­tudatos felhasználására. A mezőgazdasági üzemek együt­tes termelőeszköz-értéke jelen­leg megközelíti az 50 milliárd forintot. Ennek a hatalmas ér­téknek gondos és céltudatos felhasználása az 1965. évi ter­melési és felvásárlási előirány­zatok megvalósításának egyik alapvető föltétele. Szükséges továbbá az is, hogy a beruhá­zások tervezésénél, kivitelezé­sénél az eddigieknél körülte­kintőbb munka folyjon. A gazdaságosság követelményeit a beruházások elosztásánál, kivitelezésénél az eddigieknél jobban szem előtt kell tarta­nunk. A gépek gondos javítá­sával, a traktorosok tovább­képzésével most kell felké­szülnünk a traktorok kétmű- szakos üzemeltetésére is. Ebbeji az évben a tsz-ek nagy többsége helyesen alkal­mazta a személyes anyagi ér­dekeltség elvét. Ennek továb­bi gondos alkalmazása újabb eredmények forrása lehet. Az eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával, a most ké­szülő üzemi éves tervek kiala­kításakor kell megválasztani az 1965-ben alkalmazásra ke­rülő jövedelemelosztási és munkadíjazási formát. Fon­tos, hogy a különféle formák megállapításakor az eddiginél is jobban vegyük figyelembe a termelési föltételek változását. Ügyeljünk arra, hogy a közös gazdaság érdekeit sértő, a szo­kásosnál nagyobb részesedést ne állapítsunk meg. Továbbra is megkülönböztetett módon foglalkozzunk a gyenge terme­lőszövetkezetekkel, és minde­nütt hasznosítsuk a háztáji gazdaságok termelési lehető­ségeit. E célok elérése komoly erő­feszítést jelent a mezőgazda- sági dolgozók számára, mind­ehhez fokoznunk kell a politi­kai felvilágosító, szervező munkát. Jobban kell érvénye­sítenünk a termelőszövetkezeti demokráciát, növelve a tagság érdeklődését és részvételét a közös ügyek intézésében, azok megvalósításában, hogy még általánosabbá váljék a fölisme­rés: a szövetkezeti parasztság­gal együtt mindent meg tudunk oldani. Nagyok a mezőgazdaság 1965. évi feladatai, de megol­dásukhoz a szükséges föltéte­lek biztosítva vannak, illetve megteremthetők. A tartalékok feltárása és fokozottabb hasz­nosítása, az elért eredmények megszilárdítása, illetve tovább­fejlesztése olyan lehetőségek, amelyekkel minden gazdaság­nak fokozottabban kell szá­molnia. Ugyanakkor fegyelme­zettebb munkára, az eszközök gondos kihasználására van szükség minden szinten. Ha így dolgozunk, a siker 1965- ben sem maradhat el, és a me­zőgazdaság dolgozói megtalál­hatják számításukat. Kedvezményes mozibérlet nyugdíjasok részére! Január 1-től a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat kedvezményes mozibérletet bocsát k: a mozilátogató nyugdíjasok részére. EGY BÉRLET 10 SZELVÉNYBŐL ÁLL, ÁRA 10 FT Részletes felvilágosítást a Moziüzemi Vállalat és az alább felsorolt filmszínházak adnak, ahol a bérletet bevezetik: iiiíhi «■■■act .■aiir 'm>aa. mir nna* «■■■ ■■■» j&HBI. IC. «m» .iw»! ■ íisr' 'inim iitiBír naaaauaaar- aaaaa Kaposvár, Vörös Csillag Balatonszárszó Gyékényes Inke Somogyszob Kaposvár, Szabad Ifjúság Babócsa Fonyód Mernye Szülök Balaton boglár Berzence Kadarkút Marcali Siófok Andocs Böhönye Kaposmérő Nagybajom Tab *BBBBBBBa*y 3alatonlelle Buzsák Kaposíő Ötvöskónyi Tarany másán aanam .■■■KB' wn. Balatonmária Beleg Kölese , öreglak Tapsony mu bbbi naaa m»» Salat onf öl dvár Bőszénfa Kőröshegy Ságvár Toponár MOH«. .«MB Balatonszemes Barcs Kéthely Segesd Zákány telep i*m. .!■■■■’ «aaaaaiaaaaaar Balatonendréd Csurgó Karád Szenta Zamárdi 'niniaicir Balatonkiliti Csokonyavisonta Lengyeltóti Somogyvár Vése Balatonfenyves Csököly Lábod Somogyjád Balatonszabadi Gölle Látrány Somogy sárd Minden negyedéven belül a 10 szelvény alapján melybe a szelvény 1 a bérlő jogosult a mozi forintos árát beszámítja legjobb helyére, a legolcsóbb helyárért, a filmszínház. (3818)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents