Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-29 / 303. szám
Kedd, 1964. december 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP @£Ík£zmi táj'Rai Sisakban, fejszével kezdik a fadöntést, a fűrész is munkára készen áll. Csattog a fejsze, vidáman röpköd a forgács... Csíkszem mérgesen toporog t és szépen vezetni a fürge gé- bakancsában. Fázik a lába, és pet, mint az oktatójuk, ezt nem szereti. A füstölgő ia- I A fadöntést már magabizto- hasábhoz nyomja a talpát:) san végzik. Szabályosan, sí»Bánom is én, gyulladjon meg, csak ne fázzon.« Morog még egy darabig, s már-már azt hinném, hogy nem szereti az erdőt, és csak tévedésből van itt a Szőcsénypusztai Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában, amikor élénk visakban. S olyan jó a roppanást hallani! Aztán meginog a fa, és suhogva, tompa puffanással, reccsenéssel lezuhan. Huszonkilenc gyerek járja a tapsonyi erdőt. Keményen dolgoznak, de jut idejük a kötődésre, a vidámságra is. Az Kérgezés, fahordás, hasábrakás. Ezt a munkát már szakavatottan végzik. tába kezd néhány társával, hogy ő igenis stihllezett már. Nem itt, hanem otthon... A motoros fűrészt rajongással bámulja mindegyikük. Szeretnék ők is olyan biztosan ország minden dombvidékéről van közöttük valaki. A legapróbb, viharkabátos gyerek a Mátrából jött ide tanulni. Távoli kiáltások hallatszanak, messzi fejszecsapások. S. N. G. A csodált Stihl-fűrész. Legyezővágás, dupla legyezővágás. A gép zümmög, s pilla “iátok aiatt kettévágja a hatalmas rönköt. A legjobban Csíkszem bámulja. Tegyünk többet érte NÉHÁNY TERMELÉSI FELADATRÓL 0 December utolsó napjaiban járunk. Nemsokára ránk köszönt az új év. Ilyenkor a falu is a számadás, a tervezgetés időszakát éli. Megyeszerte leltároznak a termelőszövetkezetekben, és mérlegelik, latolgatják, összesítik 1964 főbb tapasztalatait. A tanulságok gondos számbavétele együtt jár a jövő év megalapozásával, az új év termelésének, gazdálkodásának megtervezésével. Sőt nagyon sok helyen, a szövetkezetek többségében még előbbre tekintenek: már most gondolkodnak; töprengenek azon, hogy hogyan fejlesszék gazdaságukat a következő években. Adottságaik, saját lehetőségeik figyelembevételével alapot ad ehhez a népgazdaság jelenlegi és jövőbeli igényeinek megismerése. Ezúttal mezőgazdaságunk néhány termelési feladatáról szólunk. Az érdekelt szövetkezeti vezetők egy-egy csoportjának véleményére alapozva — a teljesség igénye nélkül — említünk meg egy-két dolgot a témával kapcsolatban, és utalunk a leküzdendő nehézségekre. A szarvasmarha- tenyésztés fejlesztéséért Szövetkezeteink többsége szinte valamennyi állatfajjal foglalkozik. Húscsibét sokan és sokszor terven felül is nevelnek. Ha valahol az év derekán azt látják, hogy baj van a jövedelemmel, a kiesés gyors és hatásos pótlására rendelnek még egy csibeszállítmányt. Az adott év osztalékát ez rendszerint meg is menti, de hát lehet-e erre biztonságosan és hosszú időn keresztül, a jövőt is tekintve építeni? Akik a megye mezőgazdaságát jól ismerik, egyöntetűen vallják, hogy a szarvasmarha-tenyésztésé a jövő. Ezt az ágazatot kell központivá tenni, a legerőteljesebben fejleszteni. Milyen föltételei vagy akadályai vannak. ..ennék egyik-másik szövetkezetünkben ? Mosdóson határozottan állítják, hogy a szarvasmarha- tenyésztés föllendítése szinte kizárólag a takarmányellátás függvénye. A széna betakarítását jórészt gépesítették, istállójuk is van — a jelenlegi ötvenhat helyett száz tehenet is elhelyezhetnének; a rétek rendbe hozásához van szükségük segítségre. Férőhely és takarmány — ez a két kívánság Fonóban is. Szerintük a rétre és a kicsiny kis legelőre nem lehet alapozni, csakis a mezőn termelhető meg az etetnivaló zöme. Több jószágot úgy tarthatnának, ha módosulna a szántóföldi növénytermesztés szerkezete, eltolódna az arány a takarmányfélék javára. A segesdiek hozzáfogtak az idén a legelő javításához. Egy részét műtrágyázták, s kiirtották a tüskéket Kénytelenek voltak vele, mert már nem tudtak hol legeltetni. Az abrak kevés, a pillangósok egy része tönkrement — kivált vetett takarmánnyal számolhatnak jövőre a meglevő állomány ellátásában is, az újonnan beállított egyedek eltartásában is. — Az istállók megteltek, a réti árkok kiöntenek, a legelőt bozót nőtte be — ez az iharosi helyzetjelentés. Répáspusztán meg gépesíteni kell a fejest, mert maholnap nem lesz, aki megfogja a fejősajtárt. Ezek a gondok az említett helyeken. Számolni kell velük, meg kell oldani őket, hogy nagyobb legyen a marhaállomány, több legyen a tehén. Balatoni zöldövezetet Nemzeti kincsünk a Balaton. Hazánk lakosai közül ezrek és tízezrek pihennek itt nyáron. S a külföldiek? Egyre növekvő számban látogatnak ide. Növekszik, folyton nő a balatoni idegenforgalom. S az ellátás? Az nagy gond. A dolgok rendje és a tervek szerint Somogy kötelessége lenne elegendő zöldséget és gyümölcsöt termeszteni erre a célra, hogy máshonnan, az ország túlsó végéből ne kelljen ilven árut idehozni. Vállalhatjuk, vállaljuk-e ezt a feladatot? A kőröshegyiek szerint van mód kertészetük növelésére. Az idei 35 hold helyett 50 holdon termeszthetnének zöldségféléket. Szerződnének üdülőkkel, boltot nyitnának — pavilont állítanának fel — más tsz-ekkel közösen, a MEK-nek is adnának termelvényeikből. Csupán azt kell biztosítani, hogy a balatoni idény befejeztével maradó .portékát intézményesen értékesíthessék. A zamárdiak, az őszödiek, a balatonszentgyörgyiek ugyancsak az összefogás, a termelés és az értékesítés összehangolásának hívei. Már eleve figyelmeztetnek; ne termeljen minden tsz mindent, mert abban nem sok köszönet lenne, inkább osszák meg egymás között a kertészeti növényeket. Mit hagynának ki a vetéstervből? A kukorica termőterületét semmiképp sem csökkentenék, mert kell az abrak. Napraforgót meg cukorrépát viszont kevesebbet szerződnének. Az említett különleges feladathoz — a zöldségellátás biztosításához — igazítanák a kertészet fejlesztésére és korszerűsítésére szánt beruházást, felkészülnének a primőrtermesztés meg az öntözés fejlesztésére. Még egy megszívlelendő kívánság van: legyen védőár, s ezzel mentesüljenek ORDA Riasztó hír érkezett Ordacsehiből: isznak a gyerekek, az alkoholizmus korán táptalajra talált a faluban. A hír igaz. o Az iskolában elsősöknek meg harmadikosoknak tart tornaórát Lakos József igazgató. Csodálkozik a kérdésen, mondja, hogy ő nem tapasz- ’.«3» semmi különöset; viszont ww itt egy másik baj; a cigaretta. A kis B. K.-nak ugyanis megengedik a szülei, hogy füstöljön. Persze — tette hozzá — cigánycsalád, ott mindenki cigarettával él. Engem azonban az alkohol nem hagy nyugton, újra meg újra visszatérek rá, hiszen azt tartja a közmondás is, hogy nem zörög á haraszt... — Nem mondom, régebben előfordult a pálinkás kenyér, de mostanában ilyen nincs — tér ki minduntalan a kérdés elől az igazgató. — És egyáltalán, fontos erről írni? Fontos, nagyon sürgető. Dr. Török Sándor körzeti orvos így nyilatkozik: — Tizenkilenc éve, hogy itt vagyok. Sokszor előfordult, hogy alkoholmérgezett gyereket kezeltem, az utóbbi időben három súlyos eset is történt, hét-kdlenc évesekkel... És mit mondanak a gyerekek: a hat-nyolc éves apróságok? Vagy negyven szőke, barna, fekete buksi fej magasodik a padok fölé: olyan a látvány, mint valami szép mezei csokor. — Mi volt ma az ebéd, gyerekek? — Paradicsomos krumpli... — Borsóleves ... — Hurka, kolbász ... — No, a jó zsíros hurkára csúszik a borocska, igaz? Ki ivott ma bort ebéd után? Pillanatnyi csönd, aztán kézerdő emelkedik a magasba. Az osztály kétharmada jelentkezik: Én is, én is, én is... Vékony kis hang süvít valahonnan a középtájról: — Én meg teába’ szeretem.. Egy szöszi kislány az első pádból: — Teába’ iszom én is ... — Ki ivott tegnap is bort? attól, hogy jó termés esetén becsapódjanak. Mit vár a konzervgyár? Burgonyatermelő megye vagyunk. Országosan előkelő a helyünk, s a népgazdaság ellátási gondjaiból nagy hányad jut ránk. Megyénk legszámottevőbb burgonyatermő vidékétől a konzervgyárak is várnak nyersanyagot. Szigetvár és Nagyatád egyaránt több kon- zervet akar készíteni .a jövőben. Burgonyát és konzervnö- vényeket együtt? Megférnek ezek egymás * mellett? Nem megy egyik félének a termelése a másiknak a rovására? Egy eszmecsere őszintén meghány- ta-vetette ezeket a kérdéseket. Homokszentgyörgy — érthetően, az eddigi tapasztalatok alapján — a burgonya mellett tart ki. Bolhón nemcsak a burgonyát, hanem a cukorrépát is nagyra becsülik, mert jó pénzt hoz. Tarany — főként munkaerőgondjai miatt — nagyobb arányú burgonyatermesztésre nem vállalkozhat. Kutason, Belegen és Rinyaszentkirályon érdemes időzniük a konzervgyári megbízottaknak. Megegyezhetnek a termelés nőveCSEHI Ugyanazok a kezek; dicsekvően nyúlnak az ég felé .:. Amikor Lakos igazgatóval visszamegyünk: az irodába, csóválja a fejét: — Erre nem gondoltam... o — Ordacsehiben egyetlen olyan kút sincs, ami edénymosogatásra alkalmas vizet adna ... — mondja az orvos. — Itt kell kezdeni a kutatást. Megdöbbentő, de így igaz: szennyezett vizet isznak az emberek. Olyan magas a víz nitráttartalma. Minden tiltakozásom ellenére az iskola kútját is egy trágyadomb helyére építették, tessék, itt egészségüggyel foglalkozni! És az emberek jól tudják, hogy a falu vize egészségtelen; tudják, hiszen a csecsemőknek demizsonban hordják a jó vizet — orvosi utasításra — a Szabadság-üdülőtelepről. Bor viszont van, sok a szőlő — de dírekttermő otelló, delovári, meg ahogy a faluban mondják a harmadikat: szajler. Ékről a szajlerről jegyezte meg valaki, hogy olyan savanyú, mint az ecet, és olyan vad, mint a noha. — Ha rossz a víz, isszuk a bort — ez a hagyomány, és ezen eddig még senki nem tudott változtatni. Sőt, újabban tizenöt holdra telepítettek szőlőt: direktter- mő otellót, pedig rendelet tiltja; inkább pusztítani kellene a meglevőt is. Ki adott rá engedélyt? Kinek az ötlete volt? Miért nem irtatták ki máris a hatóságok? Megannyi válaszolatlan kérdés; pedig a Fonyódi Járási Tanács nincs messze Ordacsehitől. És Kaposvár sincs mesz- sze, hogy ne hallhatnák meg a kérő szót: segítsenek a törpevízmű építésében, mert nem szabad megengedni, hogy alkoholmámoros gyerekekhez siessen az orvos, nem szabad megengedni, hogy víz helyett bor legyen az elfogadott, megszokott szomjúságcsillapító nagynak és kicsinek egyaránt. És ezerháromszáz ember egészsége nem lehet mellékas kérdés. lésében, de rögzítsék jó előre az átvételi árakat. A bővülő konzervgyári kapacitás lekötésének, kihasználásának biztosítása a gyár meg a tsz-ek együttes gondja. Közösen kell hát felkészülni a növekvő feladatok megoldására. A gyári vezetőkön és megbízottakon a sor, hogy szövetkezetből szövetkezetbe menve ismertessék az elgondolásokat, kívánalmakat, és állapodjanak meg a termelés, az átvétel meg az ár valamennyi részletkérdésében. Helyettük más ezt nem teheti, nem teszi meg. Mezőgazdaságunk néhány termelési feladatának egyes kérdéseit vázoltuk. Nem lezárt ügyekről, nem eldöntött dolgokról van szó, hanem folyamatban levő, megoldatlan, megoldást váró problémákról. Meggyőződésünk, hogy az érdekelt tsz-ekben a vezetők mellett a szövetkezeti gazdák is latolgatják a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének, a balatoni zöldövezet kialakításának, a burgonya és a konzervipari növények termesztése bővítésének lehetőségeit. Ha több részre oszlik a gond, előbb megszülethet a helyes megoldás. Kutas József ÁTKA e A szülők véleményén^ is kiváncsi vagyok. Kónya Ferenc hivatalsegéddel járjuk a házakat, közben dohog. — Az ördög érti ezt... Mindenki tudja, hogy nem használ az ital, aztán mégiss. isznak ... Az államnak meg jó bevétel, nem? Az apák — hétköznap délelőtt — dolgoznak, az anyáknak mondom el a tapasztalatokat. S a válaszok: Ihász Jánosné: Savhiánya van a gyereknek, fáj a gyomra, megkívánja. Talán nem is tudnám megtagadni tőle... De árért majd elmegyek az orvoshoz. Petőné: — Ne mondja nekem senki, hogy az a kevés árt a gyereknek. Egyébként is teával issza... Szalai Imre: — Az öregapja szoktatta rá. Későn vettük észre. Most már tiltjuk tőle... Pedig tehén jócskán van _a faluban, Sáfrány József tej- csamokos naponta 550 liter tejet is átvesz. Árul is, azoknak, akiknek nincs otthon jószáguk, de csak 15 liter körül egy nap. Boros tea helyett pedig jobb lenne a tej Petőéknél meg másutt is. De erre egy idegen hívja fel a figyelmüket? Egy kívülálló beszéljen a szülő felelősségéről? Sokat mond egy adat: az ordacsehi gyerekek tanulmányi eredménye nem valami biztató. Közepesnél jobb nem sok akad. Ebben a bor hatása is érződik. Ezt akarják az ordacsehi szülők?! Polesz György Halál a hóra Ügy fest, hogy a berlini utcák az idén először hó nélkül maradnak. A várostisztasági vállalat megelőzés céljából a főutcákat újfajta vegyszerrel fecskendezi. Ennek hatására a hó azonnal elolvad anélkül, hogy összefüggő területet vagy jeget képezne, s a csatornákba folyik. Amint az előzetes vizsgálat mutatja, az új vegyszer nincs káros hatással a gépkocsilakkra. Berlin számára már most 5000 tonna ilyen vegyszer áll rendelkezésre. /
