Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

Péntek, 1964. december 25. 5 SOMOGYI NÉPLAP Vallanak a régészeti leletek Karácsony a sínek között *► .. .A balatonszentgyörgyi feltárások során megtalálták az őskori balatoni ember egyik nagyobb települését.. (MTI) — Somogy megye mérhetet­len gazdag régészeti kincsek­ben ... Dr. Sági Károly, a keszthe­lyi Balatoni Múzeum igazga­tója vélekedik így. Somogyi származású, érthető, hogy féltő gonddal vigyázza a föl­fedező ásó nyomán megyénk­ből előkerült nagy értékű le­leteket, s büszke is szűkebb hazájára, hogy milyen sokat ad a tudománynak. Legutóbb Balatonberényben és "Balatonszentgyörgyön ta­láltak gazdag régészeti kincs­re — erről beszélgetünk most az igazgatói szobában dr. Sá­gival és tudományos munka­társával, Füzes F: Miklóssal. — Balatonberényben egy emésztőgödör ásása közben bukkantak a munkások'á szab­ványos, késő római sírra. A gyermekcsontváz mellett egy teljesen ép cserépkorsó, gyer­tyatartó és vaskés feküdt, a sír tégláin pedig ókeresztény karcolatok voltak láthatók. Mindez a kereszténység kez­detére utal, amikor a pogány meg a keresztény emlékek még összekeveredtek. A sír legérdekesebb része azonban a növénytani lelet, de erről in­kább Füzes kolléga beszéljen. — Talán azzal kezdeném, hogy tévesen járta be a hír az országot: nem háromezer éves a sírban talált körte, hi­szen 330 körül kerülhetett a földbe. Persze így is nagy ér­ték. Ugyanebből a sírból elő­került egy szilva csonthéja — Közép-Európa legrégibb ilyen változatú szilvája —, egy dió külső burka és egy rózsának a csipkebogyója is. Mindez azt bizonyítja, hogy a temetés őszi időszakban történt — Milyen jelentőségük van a balatonberényi leleteknek? — Az, amit a mi mezőgazda-, Ságunk most csinál, az mind a római kori mezőgazdasági kultúrából ered. A sírból előkerült gyümölcsökből kö­vetkeztethetünk arra, hogy milyen volt a kor me­zőgazdasági termelése, mi­lyen volt az ember kör­nyezete. Rekonstruálni tud­juk, hogy mely növények ős­honosak, és melyeket hoztak be az idők folyamán. — A balatonszentgyörgyi és a fenékpuszta! leletek a bala­toni szőlőkultúra öröklődésé­ről tanúskodnak. Fenékpusztán VII. századbeli venyigemarad­ványra bukkantak, Balaton­szentgyörgyön pedig X. szá­zadbeli szőlőmagvak kerültek elő a földből. Mindez önkén­telenül fölveti a kérdést: mi­óta termesztenek szőlőt a Ba­laton környékén? — A szőlőt valószínűleg a kelták hozták erre a területre i. e. 350-ben. A rómaiak ide­jében egészen a III. századig nem engedik meg a szőlőter­mesztést a provinciákban — ez főleg Pannóniát és Galliát sújtja —, majd Probus kísér­letezik újra a szőlővel, de őt meg katonái agyonverik, mert _ kivezényelte őket szőlőmunká­ra — beszél a korról dr. Sági Károly. — Az új leletek min­denesetre bebizonyították, hogy a 11 Jaton-parton a ró­mai szőlőkultúra napjainkban is él. Füzes F. Miklós közben be­hozza az irodába a sírokból előkerült páratlan leleteket: a cserépkorsót, a gyertyatartót, a magvakat. Érdekes, izgal­mas idézői az 1600 évvel ez­előtti időknek. — A balatonszentgyörgyi te­mető egyébként a honfoglalás előtti évszázadban keletkezett. Adatokat szolgáltat, hogy kit találtak ezen a területen a magyarok. És ez nagyon izgal­mas néprajzi kérdés. Az avar jellegű temetkezési szokások — folytatja az igazgató — ar­ra utalnak, hogy Nagy Károly a VIII—IX. század fordulóján nem irtotta ki az avarokat, mint ahogy némelyek vallják, hiszen itt is éltek. Voltak itt germánok is, hiszen Nagy Ká­roly győzelme után sok ger­mán vezető költözött erre a vidékre. — A régészeti leletekből ál­lítólag sikerült azt is megál­lapítani, hogy a Balaton víz­szintje már a rézkorban nagy­jából megegyezett a maival. Mi bizonyítja ezt? — Egyszerűen az a tény, hogy közvetlenül a jelenlegi vízpart közelében sírokat ta­lálunk. Ha itt víz van, akkor nem temetkeztek volna ide. Balatonszentgyörgyön egyéb­ként az őskori balatoni em­ber egyik nagyobb települése rejtőzött; sajnos, a lakásokból csupán két arasznyi maradt, mert dózerral legyalulták őket. így is tudjuk azpnban, hogy az őskori településen jégver­mekre emlékeztető lakásokban éltek az emberek. A feltárást mindenesetre folytatjuk, hi­szen nagyon szeretnénk meg­találni a kor vezető rétegének temetkezési helyét. A teljes fel­tárásból- következtethetnénk a lakosság létszámára, foglalko­zására, műveltségére. Monda­nom sem kell, hogy milyen szolgálatot tennénk ezzel a tu­dománynak. Dr. Sági Károly és Füzes F. Miklós eddigi munkássága is jelentős. Nevükhöz fűződik egyebek között a vörsi longo- bárd temető feltárása. Nagy várakozással figyeljük új munkájukat — a balaton­szentgyörgyi ásatást — is. Polesz György A váltótorony tövében Diesel dübörög, lusta to­latómozdony tereli vágányról vágányra a megrakott teher­vagonokat, motorvonat csat­tog át a váltókon, és lent, az egyik oszlopon időnként meg­szólal a hangszóró: — A kilencediken megáll! A széles vasúti felüljárón karácsonyfát visz egy asz- szony. — Két nap múlva kará­csony ... — Szolgálatban leszek kará­csony este — mondja a kocsi­mester. — Ünnep vagy Vasár­nap, nem nagyon számít. Szó­val, két nap múlva ... Farkas Imre kocsimester és Hetzer Imre vezető-váltókeze­lő egyszerre jöttek a kaposvá­ri állomásra, ezerkilencszáz- negyvenben. Sok karácsonyt és szilvesztert töltöttek itt. — Az ember megszokja. A fiatalok emlegetik, hogy jobb volna táncolni, inni egy pohár bort, de a szolgálat azt kí­vánja, hagy itt ünnepeljünk. — Erre szegődtünk, ezt kell csinálnunk — mondja Farkas. — A vonatoknak, ha éjjel van vagy nappal, hétköznap vagy ünnep, menni kell. Annak már húsz éve, hogy egy ideig nem jártak a vonatok So­mogybán. December eleje volt, ezerkilencszáznegyven- négyben. Másodikán felszaba­dult néhány község Dombó-1 vár környékén. felszabadult Kaposvár, hatodikán a Dráva menti községek, Barcs is. — Akkor Barcson teljesí­tettem szolgálatot — mondja Kezdi László főintéző. — Ötö­dikén este tízkor a németek felrobbantották a két Rinya- hidat __ A németek egy mozdonnyal és két páncélkocsival jöttek Siklóstól Barcsig. Felrobban­tották a váltókat, hidakat, átereszeket, utoljára a két vasúti hidat a Rinyán. — A barcsi állomáson is fölszerelték a robbanóanyagot a sínekre, váltókra, de a kár­tevésre ■ már .-nem. volt idejük- Hatodikára megjöttek az oro­szok. Senki sem tudta pontosan, melyik vonal és meddig ép, és azt sem, hogy hány vas­úti hidat, elágazást robbantot­tak fel a nyugat felé mene­külő németek. — Nagybajom, Böhönye kör­nyékén erős harcok voltak, a megye keleti részén . is csak néhány élelmet, hadianyagot szállító katonavonat járt de­cember másodika után a vi­szonylag ép vonalakon. Karácsony előtt né­hány nappal Dombóvár és Kaposvár között egy vonatpár­A balatonberényi sírból előkerült értékes leletek. Az üvegfiolában az 1600 éves körte látható. A HÁROM MOSOLYGÓS Nyolcéves koromban inter­nátusbán laktam, és sokat sírtam. Békéstarhosról egy ba­ranyai kis faluba vágyódtam, apám műhelyébe, ahol jósza- gú deszkák és szőke göndör forgácshalmok voltak, renge­teg szeg, kalapács meg gyalu. Testvéreim, a nagy szederfa, a Jakab kakas, és ki tudná el­sorolni, még mi mindenre nem vágytam; a milliónyi apró részlet együtt a távoli otthont jelentette. A fehér, emeletes vaságyak, a nehéz, barna takarók, a so- rakozók, a hosszú folyosók, ahol idegenül kopog a cipő­sarok — ezek maradtak meg bennem. És az olajos padló, a mindennapos rántás és a ne­héz levegő internátusszaga ... Mandula- és vakbélműtét. Éterkosár és evipan. Sápadt, étvágytalan emberek. Fehér­ség és fájdalom. A kőkockás kórtermet naponta kétszer mossák fel. Internátus és kórház. Egyik szó sem idéz föl kel­lemes, szép emlékeket. Ezért nézem egy kicsit hi­tetlenkedve ezt a három mo­solygós lányt, aki mindkettőért rajong. Az ő diákotthonuk, a Kapos­vári Egészségügyi Szakiskola szebb, mint amilyen az én in- temátusom volt, voltaképpen mégis olyan. Emeletes ágyak, egyforma szekrények, barna ta­karók, napirend. Nem hiszem, hogy ne vágyódnának haza. — Miért lenne honvágyunk? Hiszen minden héten hazame­hetünk, négyhetenként pedig szombat—vasárnapra is — ma­gyarázza Rumics Mária. így már érthető. — A fegyelem, a napirend, a rövid kimenő ... Semmi el­len sincs kifogásotok? — Általában nincs. Néha jobb lenne a hosszabb kimenő; már éppen •méltatlankodnánk is, amikor eszünkbe jut a ko­rai ébresztő meg a rengeteg tanulnivaló. Ezért inkább úgy döntünk, hogy nagyon is jó így­■ Élénk taglejtésekkel magya­ráz Marika. Szabálytalan-, ér­dekes arcú, szőke lány. — Rengeteg képesítő tantár­gyunk van. Huszonhat. Állan­dóan vizsgázunk. A huszonhaton összevitat­koznak. Bunevácz Irén java­solja, hogy inkább mondjanak kevesebbet, semmint egy-két tantárggyal megtoldják a ta- nulnivalókat. Kalapos Marika is közbeszól. Végül mégis a huszonhatnál maradnak. Megkérdem, hogy mit sze­retnek a legjobban. Egyöntetű a válasz: — A gyakorlatot. A két Marika az idegosztá­lyon dolgozna szívesen, meg is indokolják, hogy miért. — Ott mindig van munka, és önálló lehet az ember, ma­gára hagyják. Más osztályon hárman is nézik, hogy mit csinálok, és alig a"kad tenniva­ló. Ezért lenne jó az idegosz­tályon — mondja Rumics Ma­rika, majd gyorsan hozzáteszi: — De nem a zárt osztályon. Egyszer már voltam ott, és na­gyon megijesztett az egyik be­teg ... Ott félek, Irén a sebészetet választaná. Kora reggeltől estig sok a tennivalójuk. Gyakorlati órak a kórházban, tanulás, képesítő vizsgák. Figyelni kell mindig, A három mosolygós lány rö­vid szabad idejét pár hónapja nagybeteg emberek mellett tölti. Tulajdonképpen ezért ke­restem őket. — A Mária oktató beszélt egyszer erről, a nőtanácstól szóltak neki, hogy az idős vagy magatehetetlen betegek mellé kellene gondozó... Megtet­szett nekünk a gondolat és vállaltuk. A hozzátartozók még fizettek is volna... De pénzt soha nem fogadtunk el... Történeteket mesélnek Var­ga néniről, akinek fcélrákja volt. Utolsó heteiben minden­nap elment hozzá három-négy lány az ápolónőképzőből. Kita­karítottak. megmosdatták, el­hozták az ebédjét, megetették. Szeretetet, megértést és szo­morkás vidámságot vittek az idős asszony betegágyához. Marika újságolja a többiek­nek: — Tegnap találkoztam Var­ga bácsival. Benn van a kór­házban érszűkülettel. A hírre Irén így reagál: — Akkor átmegyünk majd gyakran meglátogatni... Ma este is fölnézhetnénk hozzá ... Madarásznéról Kalapos Ma­rika beszél. — Ű még fiatal volt, har­minchárom éves. Menthetet­len beteg, máj zsugorodás os. Nyolc hétig jártunk hozzá na­ponta. A múlt . vasárnap be­hozták a kórházba, és meg­halt ... — Tegnapelőtt beszéltem Ervinnel, a kisfiával. Mondta, hogy Erikát már elvitték ál­lami gondozóba, ő meg a szomszédoknál- van — mondja a szőke Marika. — Az édesapjuk nem él? — De igen. Svédországban artista.:. A három lány ápolónő lesz nemsokára, még egy fél év. Élethivatásul, a gyógyítást, a betegek gondozását válasz­tották. A kórházzal és a bete­gekkel kapcsolatos munkát megszokták és szeretik. Bizto­san tartja kezük az injekciós tűt. — Csak a halált... Azt nem lehet megszokni. Nehéz bele­nyugodni, hogy ismét volt egy ember, akit nem tudtunk meg­gyógyítani ... A három mosolygós arc most szomorú.. ( ral megindult a személyforga­lom, hamarosan Siófokra is elindult az első vonat, aztán Barcsra is, Fonyódra is. — Milyen vonatok...! (?) Nyitott vagonok, sérült sze­mélykocsik, rengeteg utas ... A lépcsőkön, a vonat tetején lógtak, kapaszkodtak az em­berek. Rossz volt nézni. Hát mozdony volt akkoriban a kaposvári állomáson, éppen csak arra elég, hogy nehézke­sen meginduljon a személy- forgalom. — Márciusban azért ’a te­herszállítás is megkezdődött, és lassan, lépésről lépésre — de nagyon- nehéz lépések vol­tak! — elindultak a vona­tok menetrend steri t. Nullá­ról indultunk. Végiggondolni is nehéz, milyen keserves volt, míg valamennyire is rend­bejött minden. Nyolc év kellett, míg ezer- kilencszázötvenikettőben azt mondhatták, hogy elérték az 1938-as év forgalmát. — Attól kezdve gyors ütem­ben nőtt a forgalom — mond­ja Kézdi László. — ötvenhatban a személy- forgalom húsz százalékkal volt magasabb a négy év előt­tinél, ötvennyolctól a személy­forgalom évenként tizenkét- tizenhét, az áruforgalom évi tizenhét százalékkal emelke­dett. Az idén ...? Október végére a kaposvári állomás elérte a tavalyi for­galmat, kétmillió utas váltott jegyet, hatmillió ember for­dult meg, utazott át a kapos­vári állomáson. Naponta het­ven személy- és huszonnyolc tehervonat indul és érkezik. Régen volt, hogy egy ideig nem jártak a vonatok Somogy­bán . .. A rámpák zsúfoltak, nyitott és zárt tehervagonok állnak a raktárak előtt hosz- szú sorban, teherautók hoz­zák és viszik az árut. — Itt elkerítettünk egy kis részt negyvennégy karácsonya előtt, a raktár többi részét a katonaság használta — mond­ja Miklós Dénes az árufel­adási raktárban. — Az a kis rész is elég volt akkor, most nézze meg, mi van ... Targoncákon, kézi kocsi­kon szállítják a ládákat, . bő­röndöket; zsúfolt a raktár. Aztán a váltótoronyban be­szélgetek Farkas Imrével és Hetzer Imrével. — Két nap múlva kará­csony ... Szolgálatban leszek, mert a vonatok nem állhatnak meg. Sok ezer vasutas a sínek kö­zött ünnepli a karácsonyt és ott búcsúzik majd az óévtől is. Este kékfényű higanygőz- lámpák világítanak, pirosán és zölden villog a szemafor, úgy mint máskor, hétköznap .. Vincze Jenő Hétezer holdon termelünk jövőre vetőburgonyát Hetvenkét tsz és tis állami gazdaság tízfajta burgonyával foglalkozik — Pockok garázdálkodnak a prizmákban Megyénk termelőszövetkeze­tei évről évre — így jövőre is — hétezer holdon termel­nek vetőburgonyát. Hetvenhét közös gazdaság — az FM ren­delkezése értelmében a homo­kos talajú szövetkezetek — és négy állami gazdaság csaknem tíz fajta vetőgumó szaporítá­sával foglalkozik. Az idén termesztett fajták közül többek között jól bevált a hollandiai úgynevezett bint- je burgonya. Újdonságnak ugyan nem számít, mert ré­gebben kedvelt volt már ha­zánkban, de újratermesztésé- vel ismét egy jó étkezési bur­gonyafajtával — az ellához hasonló erényekkel rendelke­zik — találkozhat majd a la­kosság. Ez év tavaszán mint­egy száz holdnyi területet ül­tettek be vele, jövőre azonban már kétszázötven holdon ter­melik. Tavaly a margitot és az ipari burgonyaként hasznosított le- ninót kivonták a termesztés­ből, mert mindkét fajtának kockázatos a tárolása és a fitoftóra iránt rendkívül érzé­keny. Ugyanerre a sorsra ju<t a mindenes néven ismert faj­ta, ugyanis ez a burgonya sem minőségben, sem hozamban nem éri el a kívánt szintet. Ez évben csaknem 1400 va- gonnyi vetőgumót kaptak to- vábbszaporításra és felújítás­ra' a megye termelőszövetke­zetei. 695 vagon vetőmag pe­dig elvándorolt Somogyból az ország tíz megyéjébe. A télen 724 vagon Vetőgumót tárolnak a gazdaságok. Az idén egyéb­ként több vetőburgonya ter­mett, mint tavaly, a tárolás is biztonságosabb, így a jövő ta­passzal jó minőségű és ele­gendő burgonya kerülhet a földbe. Egy dologra azonbán máris érdemes fölfigyelni a. gazda­ságok vezetőinek. Helyenként ugyanis mezei pockok kártéte­lét észlelték a burgonya- és répaprizmákban. Az idejében való védekezéssel megelőzhe­tik mezőgazdasági nagyüze­meink a kártételt. Hogy na­gyobb arányú romlás nélkül menthessék át a tavaszi fél­használásig a vetőburgonyát, nem szabad megfeledkezniük a prizmák rendszeres ellenőr­zéséről, gondos vizsgálatáról. H. F. Az Állami Biztosító újévi ajándéka az év első fővárosi és vidéki újszülöttének Az Állami Biztosító újévi ajándéka ezúttal sem marad el, az 1965. esztendő első bu­dapesti és első vidéki újszü­löttének ismét 20 000—20 000 forintos életbiztosítási köt­vényt ad. Az elsőséget az Egészségügyi Minisztérium adatai alapján döntik el. Ha a véletlen ügy hozná, hogy azonos időpontban több gyer­mek születik, sorsolással dön­tik el, ki lesz a szerencsés. A leendő nyertesek ugyan­úgy, mint az eddigi hét Á. B- bébi — a 18.. születésnapjukon vehetik fel a húszezer forin­tot. (MTI) Balatonszárszón a Kicsi Eszpresszó egész éven át nyitva Cukrászsütemények, presszófekete, italok széles választéka. Reggel 9 órától 21 óráig áll kedves vendégeink rendelkezésére. (ßSll) S. N. G.

Next

/
Thumbnails
Contents