Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-22 / 299. szám
Kedd, 1961. december 22. 5 SOMOGYI NÉPLAP A* ínkeiek bizakodnak Idős, munkától törődött ember Németh János, az inkei Rákóczi Termelőszövetkezet tagja. Legtöbbet a növénytermesztésben dolgozik, de amikor úgy hozza a szükség, a tehenek mellett is helytáll. Jó állattenyésztő. — Kisebb megszakításokkal már tizenegy éve vagyok termelőszövetkezeti tag — mondja. — Ott voltam, bármit kellett is csinálnom, mindig találtam magamnak elfoglaltságot a közösben. Csak az idén nem ment úgy minden, ahogyan szerettem volna, mert betegeskedtem... — Ha a szövetkezetben eltöltött éveket sorra veszi, melyiket tartja a legeredményesebb, legtöbb jövedelmet adó esztendőnek? — Az ideit. Noha még hátravan a zárszámadás, de úgy mondják, hogy elérjük, sőt talán túl is lépjük a tervezett osztalékot __Meglesz a 22,38 f orintos munkaegység, kijutunk a kátyúból. A kátyú, amiről Németh János beszél, nagyon mély volt Inkén: az elmúlt esztendőt 1 800 000 forintos mérleghiánynyal zárta a gazdaság. Akik becsületesen dolgoztak, nagyot csalódtak akkor, hiszen több mint húszforintos részesedést terveztek év elején. Milyenek a kilátások most, az idei zárszámadás előtt? Mi az, ami bizakodással tölti el Németh Jánost és a többieket? És ha megvan az alapja a bizakodásnak, hogyan érte el ezt az a szövetkezet, amely éveken át gyengélkedett, és nem tudott kijutni az említett kátyúból? A tsz-elnök, a főagronómus és a főkönyvelő ismeri leginkább az előrejutás körülményeit. Megtudjuk tőlük, hogy a mérleghiányt követően kapott állami támogatás zömét a tavalyi és a korábbi kötelezettségek kiegyenlítésére fordították, a kisebb részt az idei munkák megindításakor használták fel. Év közben rendszeresen értékesítettek csirkéket, hízott sertéseket, jóval többet adtak el belőlük, mint amennyit terveztek. Csupán hízott sertésből háromszázzal lépik túl év végéig az előirányzatot, és ez több mint fél millió forint többletbevételt jelent a termelőszövetkezetnek Mindez kitűnik a könyvelésből, és azt is ki lehet olvasni belőle, hogy pár hónappal az év vége előtt több mint háromszázezer forinttal haladták meg bevételi előirányzatukat. Ezt biztonsági alapként tartalékolták. Ilyen eredmények látszanak a nyilvántartásokból, s most nézzük meg, mi van a számok mögött, mi tette lehetővé, hogy ezeket az adatokat bejegyezhették a megfelelő rovatokba. Németh János szerint: — Az idén jobb volt az összhang a vezetők között. Az időjárás sem sújtott bennünket annyira, mint a korábbi években. Nagyobb igyekezetét láttam az idén, többen és jobban dolgoztak a határban. Ezt látta a mezőn szorgoskodó tsz-tag. Futó János tsz- elnök és Csutak Pál főagronómus megállapítása is ehhez kapcsolódik: — A tavalyinál jóval nagyobb területen vetettünk az idén kukoricát, és a szövetkezeti gazdák mind a négy- száztizenkét holdat idejében gondozták és betakarították. Holdanként csak tizenhárom mázsás májusi morzsoltat terveztünk. Gyengék a földjeink, ezért nagyobb átlagra nem számíthattunk. Mégis elértük a tizenöt mázsát. Kifizetődött a tavaly őszi mélyszántás, még a háztáji kerteket is felszántottuk. Most is forgatják a földet a gépek a határban ... Gondok, bajok persze az idén is adódtak, és most is vannak a gazdaságban. A burgonya például nem adta meg a tervezett hozamot, mert a talajerő még nem kielégítő mindenütt. A termelékenységgel is baj van, akad még tennivaló, mert a munkaidőt nem mindenki használja ki kellőképpen. A szénakazlak többsége rendezetlen, mintha a ka- zalrakók elfelejtették volna, vagy nem is ismernék ezt a munkát. A legnagyobb problémát a szállítás és az ezzel járó költség okozza. A legközelebbi vasútállomás, ahol vagont is rakhatnak, csaknem húsz kilométerre esik Inkétől. Gyakran kell járniuk anyagokért Csurgóra, Tapsonyba és Szentára. Évente mintegy száznyolcvan vagonnyi árut szállítanak fogatokkal és gépekkel a vasútra, illetve a vasútról. Ez a mennyiség a következő években kétszáz- kétszázhúsz vagonra emelkedik. A szövetkezet az idén négyszázezer forint körüli ösz- szeget fizet a gépállomásnak, ennek egy részét szintén fuvarra. Ilyen fogyatékosságok és nehézségek ellenére érte el az inkei Rákóczi Tsz az idén azt az eredményt, amely alapot ad a szövetkezeti gazdák bizakodására. Példájuk azt is bizonyítja, hogy nem törvény- szerű az egy helyben való to- pogás: a szorgos munka, az összefogás nem marad eredmény nélkül Fiatalok a lejtőn Egy tizenhárom tagú betörőbanda ügyében fejezte be a nyomozást a megyei rendőr- főkapitányság. Valamennyien fiatalok. Egyikük, V. László még csak tizennégy éves; a legtöbb bűncselekményben részt vevő K. Béla pedig decemberben tölti be tizenötödik életévét. De a legidősebb, Farsang Mihály is csak húszéves. Korán kezdte K. Béla 1963 őszén lopott először. A kaposvári kórház környékén egy nyitva hagyott autóból táskarádiót emelt el barátjával, M. Jenővel. A rádiót a Bizományi Áruházban 600 forintért eladták, a pénzen megosztoztak. A nyáron K. Béla a Béke Szálló előtt észrevette, hogy egy nyitva hagyott autóban alszik a gépkocsivezető. A mellette levő táskarádiót ellopta, és a pécsi bizományiban értékesítette. Ugyancsak a nyáron Babócsán bement a műszaki boltba, és az üzletvezetőtől olyan árut kért, amiért a raktárba kellett menni. Közben ellopott egy táskarádiót. Egy al- Hernesz Ferenc kálómmal az egyik kaposvári Karácsonyra gyermekének ajándékot A FÖLDMÍVESS/il VETKEZETI BOLTOKBÓL VÄSÄB0LJ0IN! — Mit gondol, kedves uram, mi célt szolgál a kirakat.* —- Reklámcélokat. — Én is úgy gondolom. S mit tekinthetünk reklámnak? —• A kirakat szempontjából? — Aha. — Ha ízlésesen van elrendezve. — És? — +°tszetós az áru. — Aztán? — Olyanra Mv.ia fel a figyelmem, amit eddig nem tudtam. — Értem. Például az árakra. — Ügy van. Az árakra feltétlenül. — Mit gondol, a Textilruházati Ktsz kirakatában mit jelent a próbababa kabátján a felirat: ►»■Rendelésre«? — Együgyű kérdés! Valaki íev akar divatos ruhadarabra szer tenni. — Érdekes én azt gondoltam, hogy Zcwtece ilyen lesz január 1-től a fogorvosnők munkaruhája SZTK-ren- delésre. — Haha! Ostoba elképzelés! A »rendelére« megjelölés azt jelenti, hogy a ktsz csak akkor készíti el, ha megrendelik. Nem varrja übtre, mint a konfekcióipar. — Hogyan, kérem? — Übtre. — Értem. Persze, De mondja csak: ugyanabban a kirakatban a különbözőképpen fodrozott, re- dőkbe eltett, feszített kék, sárga, piros, zöld kelméken, szöveteken, anyagokon mit jelent a rágom- bostűzött felirat: »Rendelésre«? Azt is a ktsz készíti, de nem übtre? — E^v fenét! A ktsz abDól készít rendelésre. — Mit? — Amit rendelnek. — Jelzem, gondolom erre, de miért kell kiírni, ha mindenki tudja? Én inkább a belőle készült ruhadarab árára volnék kíváncsi. — Ó, azt nem írják ki. — Mit gondol, miért? — Titok. — Ne mondja, az éberség miatt? — Az ellenség nem alszik . . . — Érdekes. Én azt vélelmeztem, hogy nem merik. — Mit nem mernek? — Kiírni. — Az árakat? — Igen. — Lehet. — De írni kell valamit, igaz? — Igaz, igaz. Ez benne van a kirakat- rendező normájában. — Mondanék valamit. — Rajta! — De azt nem teszik ki a kirakatba... — kgy — Leánvkák és fiúk részére fényjátékok, fajátékok műanyag játékok, társasjátékok, gum i atékok. diavetítők és filmek NAGY VÁLASZTÉKBAN '3*14) Januárban már sugároz az új 20 kW-os Pctőfi-adó Január első napjaiban erősebb, tisztább, torzításmente- sebb lesz a Petőfi-rádió hangja — megkezdi próbaüzemét a Lakihegyen fölépített új, 20 kilowattos adóállomás. Az adó terveit, berendezéseit, a szereléseket az Egyesült Izzó adócsőgyárának munkatársai végezték, készítették a legkorszerűbb műszaki megoldások figyelembevételével. Ennek az eredménye, hogy a 20 kW-os adó teljes berendezése például a jóval kisebb teljesítményű, mindössze 8 kW-os régi Pető- fi-adó helyénél egynegyeddel kevesebb területet foglal el. Becz Sándor, a Posta, Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóságának vezetője elmondotta, hogy az új 20 kW-os adó elkészülése az első lépés azon az úton, hogy korszerűsítsék a magyar rádió műsorszórásának berendezéseit. Az elkövetkező években hozzáfognak Lakihegy rekonstrukciójához. cipőjavító ktsz-be nyitott be. Már régebben megfigyelte, hol tartják a pénzt, s amikor érkezésére senki sem jött elő a műhelyből, a fiókból 450 forintot kiemelt. „Fölszedtem a tetőt, Jenő meg besétált...“ Így dicsekedett barátainak Farsang Mihály (Babócsa, Kossuth L. u. 34.), az 503-as Helyi- ipari Iskola másodéves tanulója. Szeptember 27-én éjjel K Bélával először a kadarkúti ruházati, majd pedig a vegyes boltba, később a gigenagypusz- tai fűszerboltba akart betömi Nem sikerült, megzavarták őket. Ekkor H. Jenővel szövetkezett, s behatoltak a kutasi fmsz vegyesboltjába. Farsang fölfeszítette a tetőt, barátja pedig a nyitott ajtón sétál: be utána. Egyebek között 1500 forintot, 50 doboz májkrémet, téliszalámit, 500 forint értékű csokoládét, hat üveg likőrt loptak el. A már büntetett Farsangnak több egyéni vállalkozása is volt. Júniusban egy éjszaka be tört az ÉDOSZ székházába, s ellopott egy fényképezőgépet. Néhány nap múlva ugyancsak az ÉDOSZ-ból az egyik kártyá- zónak az orkánkabátját emelte el. Augusztus 23-án éjszaka a babócsai műszaki boltba hatolt be a tetőt fölfeszítve. Két táskarádiót és hatezer forintot lopott el. A kocsispecialisták A tizenhét éves H. Jenő gépkocsik kifosztására specializálta magát. Segített neki ipari tanuló-társa, G. Jenő is. Az augusztus 24-ére virradó éjszaka Fonyódon fölfeszítették egy német rendszámú Wartburg ajtaját, s két pokrócot meg egv háromszemélyeg campingföl- szerelést vittek el. Ugyanezen az éjszakán Fonyódligeten egv csehszlovák kocsiból egv fénv- képezőgépet, egy filmfelvevő génét,, matracokat, férfi- és női ruhákat loptak el. Kaposváron a láva utcában táskát eme'tek el egv autóból. A fosztogatásban H. László és Ungár Imre is segített. „Gváva legyek, árulkodjak ... ?“ A banda tagjai a nyáron heteket töltöttek barátjuk, K. József szüleinek fonyódi villájában. Nemegyszer nyolc-tíz fiú is ott tartózkodott. Oda hordták a lopott holmit, s innen mentek fosztogatni, amikor elfogyott a pénzük, élelmük. Egyik éjszaka betörtek a ruhaüzem üdülőjébe, és burgonyát zsákmányoltak; összefog- dosták és megfőzték a szabadban levő baromfiakat. Ebben Bank József és Torbágyi László jeleskedett. De elemeitek az. üdülőből vaságyat, kerti széket, autóbelsőt és asztalterítőt is. — Láttam a lopott holmit. meg elmondták a fiúk, hogyan szerezték — vallotta a vendéglátó házigazda —, de nem jelentettem a rendőrséginek, mert nem akartam, hogy gyávának, árulónak tartsanak ... Tizenkilenc éves orgazda Hosszan sorolhatnánk, mi minden terheli ezeknek a fiataloknak lelkiismeretét. A kaposvári Fegyveres Erők Klubjából mikrofont, a Szabadság parki vendéglőből hangszórót, loptak. Petz András és Dömötör József az Ifjúsági Házból kettő, Rónai József, a Táncsics Gimnáziumból egy darab orkánkabátot emelt el. A lopott tárgyak többségét vagy a Bizományi Áruházban, vagy pedig félrevezetett ismerőseiknek adták el. Kollin Tamás (Igái, Vöröshadsereg útja 50.), a 13. sz. AKÖV dolgozója azonban tudta, hogy lopott fényképezőgépet vásárolt. Járt barátai lakásán, látta a sok élelmet, italt, mégsem jelentette. Sőt, amikor megígérték neki, hogy ha segít betömi az igali áruházba, nem kell megfizetnie a gép árát, belement az egyezségbe, lerajzolta az áruház belsejét. Hamis papírokkal Petz András, az ÁFOR laboránsa rájött, hogy egy gyógyszer jól oldja a tintát. íU orvosi táppénzes papírokró' " ’ tüntette az írást, ennek he1 h- re saját adatait írta. Így igazolta csavargásait. Amikor Rónai József megkérte, segítsen rajta is, hogy az iparitanulóiskolában meg a munkahelyén leplezni tudja igazolatlan mulasztásait, neki is elárulta a titkot. Rónai álkulccsal behatolt az Ezredév utcai rendelőbe, onnan üres táppénzes papírokat lopott, majd a rendelőintézetben Hajas Gizella segítségével lebélyegezte őket. Így igazolta saját távollétét, és H. Jenő meg K. Béla igazolatlan mulasztását. Barátaitól a szívességért egy villanyborotvát kapott. Barátai csábították a bűn útjára A fiúk — közülük hét ipari tanuló — azzal védekeztek, hogy rossz társaságba keveredtek, szülői felügyelet nélkül voltak, s ezért sodródtak a bűn útjára. Szüleik nem gyermekükben és magukban, hanem másban látták a hibát. — Barátai csábították el, beszélték rá, hogy ne menjen iskolába — mondotta egyikük. Vajon kit hibáztat? S kit hibáztatnak azok a szülők, akiknek ipari tanuló fiai Kaposváron laknak albérletben, felügyelet, ellenőrzés nélkül oda mennek, ahova akarnak! Farsang Mihály, K. Béla és H. Jenő is ilyen albérletben lakott. Odaiártak barátaik italozni. G. Jenőt és szüleit október 21-én a rendőrség figyelmeztette, hogy a kiskorú fiú sokat tartózkodik szórakozóhelyeken, italozik. Több tízezer forint értékű tárgyat, tulajdonítottak el lopás, betörés útján, s ezért felelniük kell. Némelyek közülük nagyon mélyre süllyedjek. Hogy megállhassanak a lejtőn, ahhoz a szülők határozottabb, következetesebb ellenőrzésére, felügyeletére vanszükség. Szalui László Művelődét A Nagyatád és Vidéke Köv eti Földművesszövetkezet cukrászati kiállítást rendezett Nagyatádon. A kiállításon 97 féle süteményt mutattak be a közönségnek. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Kadarkúton 19 órakor; Az i ördöglovas. VOKOS CSILLAG FILMSZJNH A 7 Az arauyfej. Magyar—amerikai film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5, 7 és 9 óra. (December 23-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ A világ végéig. Francia—olasz film. Az előadások kezdete 4, 6, lés 8 óra. (December 23-ig.)
