Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

SomogyiNéplap k'Z MSZMP MEGVEI qi^OTTSAHA LS A MEGYEI TANI ÁCS LAPJA j, Antonius és Kleopátra Bemutató a Csiky Gergely Színházban IT omoly vállalkozásba fo­gott a Csiky Gergely Színház, amikor műsorára tűzte Shakespeare Antonius és Kleopátráját. A vállalkozás — a helyi adottságokat figyelem­be véve — sikerrel járt. Shakespeare a világ minden színpadán szerepel, kultusza háromszáz éve töretlen. Sha­kespeare korszerűsítése a hú­szas években kezdődött: el­tűntek a látványos külsősé­gek, közelebb került egyórás­hoz a színjáték és a közönség. Vállalkozó szellemű rendezők mai ruhákban játszatták a Ro­meo és Júliát, díszlet nélkül, egy-két drótból készült jelzés­sel a Hamletet; a kisebb-na- gyobb változtatásokat, húzá­sokat, a fordulópontok áthelye­zését is megpróbálták. Nagy visszhangot keltett például Franco Zeffirelli Romeo és Julia-rendezése 1962-ben az Old Vic társulat New York-i bemutatóján. Némelyek úgy bírálták, mint a West Side Story visszahatását az eredeti műre, mások egy megújhodott Shakespeare-stílus hírnökeként üdvözölték. Állandó mozgásban, válto­zásban van ma is a Shakes- peare-rendezés. A kísérletezé­sek és a viták különösen eleve­nek most, Shakespeare születé­sének 400. évfordulóján, ami­kor minden színház egy-egy ünnepi bemutatóval adózik a nagy drámaköltő emlékének. Gyakori hangmélyítése fölös­leges. Kevésbé sikerült Kárpáthy Zoltán Antoinusa. A dráma elején nehezen talált magára, és harsánysága rontotta a fi­gura hitelét, gyakran kifáradt. A túlzott életkedv és vidám­ság után átmenet nélkül kö­vetkezett a megdöbbenés, így nem éreztük őszintének sem az egyiket, sem a másikat. Egy-két poétikus vagy jól meg­fogott jelenetére azonban örömmel emlékszünk. Az előadás színvonalának egyenletességéhez hozzájárult Octavius Caesar alakítója, Forgács Tibor és Aenobarbus szerepében Lengyel János Megbízható alakítást nyújtott hálás szerepében Varga Tibor (Eros), kiegyensúlyozott, hatá­rozott megjelenésével Garai József (Sextus Pompeius). A harminc férfi szereplőt igénylő drámán — > különösen a kisebb szerepekben — érez­ni lehetett, hogy nincs ennyi színésze a színháznak, és akik vannak, azok sem közeledtek a kellő alázattal rövid szerepük­höz. Lepidus szerepében ve­gyes érzéseket keltett Korándy Dénes. A Hírmondó (Kun Vil­mos), Thyreus (Révész István) és Scarus (Balázs Andor) figu­rája hangban és játékban is gyengén sikerült. A többi sze­replő is halvány volt. Méltó­ságteljességével emelkedett ki közülük Octavia (Egefváry Klára); kár, hogy érzéseiről csak beszélt — érezni ebből keveset lehetett. Megjelenésé­ben jó volt Agrippa (Flomokay Pál), Maecenas (Szabó Imre) és Mardian (Juhász József). Vata Emil, a pécsi Nemzeti Színház díszlettervezője a ren­dezői elképzelés szolgálatában 6 ól oldotta meg feladatát. Ezüstszürke, komor jelzéseket alkalmazott a római képekben, harsogóan vidám, gyékónysző- nyeggel kombinált narancs- sárgákat az egyiptomi jelene­teknél. Kár, hogy a bemutatón a gyors képváltozások nem si­kerültek zökkenők (benn fe­lejtett szék, kisebb-nagyobb szünetek, belógó díszletek) nélkül. A jó kiállítású jelmezeket Bata Ibolya tervezte. A han­gulat- és korfestő zenét Tar- nay György szerezte, kár, hogy bizonyos utánérzések néhol vegyessé tették. A Csiky Gergely Színház Antonius és Kleopátra-bemu- tatója sikert aratott. S. Nagy Gabriella RÉGI JÁTÉK ÚJ SZEREPLŐKKEL Böngészés a Téli könyvvásár katalógusában DIÁKKOROM kedvelt kol­lektív időtöltése volt, hogy összeültünk hárman-négyen, és ki-ki fölírta egy ' cédulára, melyik volna az a száz könyv, amelynek társaságában még a kalandregények lakatlan 1 szi­getén is elviselhetőnek tarta­ná az életet. Máig is emlék­szem: Arany János versei, Goethe ifjú Wertherje, Tho­mas Manntól a Varázshegy, továbbá Móricz Zsigmond megunhatatlan remeklése, a Légy jó mindhalálig vala­mennyiünk összeállításában iszerepelt. Arról jut eszembe mindez, Ihogy nyilvánosságra hozták, ■milyen művek szerepelnek a [Téli könyvvásár könyvei kö­tött. És sok más mellett a Sföntebb említett munkákat is rtalmazza a könyvjegyzék, ráadásul Goethe műveinek olyan csaknem teljességét kí­nálja, ami magában foglalja a Werther mellett a Vonzások és választásokat, a Wilhelm Meister tanulóéveit, továbbá a nagyközönség által eddig job­bára csak címeikben ismeri drámákat és a mester költe­ményeinek gazdag gyűjtemé­nyét. HA MOST JÁTSZANÁNK az említett játékot, újabb fő­szereplői is volnának érdek­lődésünknek, akárcsak a Téli könyvvásár könyvei közül is. Így például Gorkijtól a Klim Szamgin élete, az a mű, amelyben talán a legteljeseb­ben mutatkozik meg Gorkij korfestő ereje, epikus művé­szete és szocialista humánu­ma. Jómagam föltétlenül leg­kedvesebb könyveim közt em­líteném Gelléri Andor Endre összegyűjtött novelláinak két kötetét. Gellérit korábban jobbadán vézna válogatáskö­tetek mutatták be a novella barátainak. Ez a — napjain­kig a legátfogóbb — gyűjte­mény az elbeszélések olyan mesterét állítja elénk, akiről joggal mondta a minap egyik jeles méltatója: >-A próza Radnótija ő.« NYILVÁNVALÓ, hogy a ma embere érdeklődéssel várja, mit kínál e könyvvásár a vi­lágirodalom és azon belül a hazai irodalom legújabb ter­méséből. Bizonyosan sokakat vonz majd Anna Langfus len­gyel származású írónőnek Homokpoggyász című Gon- court-díjas regénye, Martin du Gard egyetlen ismert novellá­ja, az Afrikai vallomás, to­vábbá egy nyugat-indiai fiatal írónak, John Hearnének Ősz a Karib-tengeren című világ­sikerű regénye. Értelmiségiek a főszereplői, ám a társada­lom minden rétegét érintő kérdésekkel néz szembe Gra- nyin szovjet író A vihar elébe című regénye. ÉS A MI MAI IRODAL­MUNK? Utánnyomásban is­mét kapható Sánta Ferenc Húsz óra című népszerű könyve, amelyből rádiójáték és film is készült. Berkesi András írásainak kedvelői örömmel fogadják majd a Sellő a pecsétgyűrűn című iz­galmas kalandregényt. Akik szívükön viselik a fiatal, de tehetségükkel máris feltűnést keltett írók munkáit, azok bizonyára kíváncsian veszik kézbe Sipkay Barna Határta­lan élet című regényét, Szabó István Varázslat kertje és Szakonyi Károly Túl a váro­son című elbeszéléskötetét. Bajor Nagy Ernő A kaposvári Csiky Gergely Színház pénteken az Antonius és Kleopátrát mutat­ta be. A drámát az Old Vic társulat újította meg 1922-ben; Robert Atkins rendezése sza­kított a hagyományos díszlete- zéssel és jelenetbeosztással, és szünet nélkül játszatta végig. Példáját azóta több rendező is követte. Horváth Jenő öt fel­vonás helyett két részre osztot­ta a drámát, s megállás nélkül váltják egymást a színhelyek és a jelenetek. Több ágon pereg egymás mellett a cselekmény (a dü- hödten szerelmes királynő kor­bácsolja a hírnököt alexand­riai palotájában, egy pillanat múlva már a triumvirek egyez­kednek Pompeiusszal Misenum közelében). Shakespeare stílu­sa, drámájának anarchikus fölépítése szerencsésen ötvöző­dik á gyorsított rendezéssel. Fölösleges mozgás nincs a színpadon, a néző figyelme mindig a főszereplőkre, a já­tékban levő figurákra irányul. A dráma bonyolódását egyér­telműen követni lehet. Szigo­rú zártság uralkodik az elő­adáson, minden szoborszerű, ami nem vesz részt közvetlenül a cselekményben. Oldottabb jelenet csak egy-kettő akad: a második kép, ahogyan írás és Charmian kötődik a jóssal, Aenobarbus jelenete a római hívekkel és a Pompeius hajó­ján játszódó jelenet. Az enyhén lejtős játéktéren a néma szereplők a díszlet funkcióját töltik be. ügyesen állítja be és mozgatja őket a rendező. A kisebb húzások — egy-egy rövid párbeszéd, jelenet vagy kép elhagyása — és az össze­vonások nem feltűnőek. A két rövid erotikus jelenet sem bántó, a jó ízlés határain be­lül maradnak, bár hiányérzet nélkül elmaradhattak volna. Szerencsés és jó választás volt a felvonásszünetet a dráma fordulópontjára, az utolsó ösz- szecsapások. Antonius pályá­jának végső lejtője elé tenni. A mozgalmas formai megol­dások jó ütemű, nergő előadást eredményeztek, összhatásában a rendezés jó és kiegyensúlyo­zott, mégis olyan érzése támad a nézőnek, mintha a mozgal­masságon kívül másra már sem ideje, sem ereje nem ma- r»'" volna a rendezőnek. (J Tsavszky Éva mindvégig ' r egyenletes, hiteles Kleo­pátrát alakított. Árnyalt, szép játéka a rendezés mellett el sóként részese a sikernek. Szít vegmondása átélt és érthető. HYOLCSZOROS LEVÉLFORGALOM Néhány hét még a kará­csony, de az ajándékcsomagok már szeptember óta utaznak a tengeren túli országokból, hogy idejében a címzettekhez érkezzenek. Tőlünk is elmén- tek a messzire küldött aján­dékok, s a szomszédos orszá­gokban is készítik a magyar rokonoknak, ismerősöknek, ba­rátoknak szánt ünnepi megle­petéseket. Belföldön még csak ezután írják feladóik a kará­csonyi jókívánságokat meg az utalványokat, a következő he­tekben adják fel a csomago­kat, de a Postavezérigazgató­ság meg az Országos Pé.nzügy- és Vámőri Parancsnokság az elmúlt évek tapasztalataiból okulva már jó előre felkészült a nagy karácsonyi csúcsforga­lomra. Mindkét szervnél kész tervekkel fogadtak bennünket, és azzal a szándékkal, hogy a címzettek és a feladók legna­gyobb megelégedésére végzik el nagy munkájukat a postai és vámhivatali dolgozók. A kritikus decemberi napok Gyorsaságáról, pontosságá­ról híres a magyar posta, de az irányítók és a kézbesítők erejét, képességét különösen a karácsonyi finis, a december Felkészült a posta és a vámhivatal a karácsonyi nagy csúcsforgalomra 16—24 közötti időszak teszi alapos próbára. Ilyenkor a na­pi levélforgalom az évi átlag nyolcszorosára növekszik, a csomagoké öt-hatszorosára, az utalványok forgalma pedig négy-ötszörösére. Főként a de­cember 20—23 közötti napok kritikusak. Míg az átlagos le­vélforgalom egy hónap alatt negyvenmillió az ország terü­letén, a tavaly decemberi csúcsforgalom például 190 szá­zalékkal növelte ezt a mennyi­séget. A havi egymilliós cso­magforgalom a múlt év utolsó hónapjában másfél millióra emelkedett: az átlag havi két és fél millió utalvány helyett több mint hárommilliót ad­tak fel tavaly decemberben. A tavalyi nagy postaforga­lom tehát az idei ünnepekre is hasonlót ígér, és ez különö­sen a levél- és utalványkéz­besítőkre ró majd terhet. Har­minc kilónál is súlyosabb tás­kájukkal járják ilyenkor na­ponta a házakat, és lelkiisme­retes munkájuknak köszönhe­tő, ha a címzettek kellő időben megkapják a küldeményeket. Decemberben egyetlen postai dolgozó sem megy szabadság­ra, sőt túlóráznak, és a vezér- igazgatóság jő munkaszerve­zéssel igyekszik lebonyolítani a nagy forgalmat. Adminiszt­rátorokat irányítanak át, nyug­díjasokat foglalkoztatnak a legnagyobb budapesti irányító és kézbesítőhivataloknál és a nagyobb forgalmú vidéki hi­vatalokban. Házi Levélszekrény Az ország több mint 250 mozgópostájának legforgalma­sabb útvonalaira karácsony előtt 14—15 tehermentesítő menetet állítanak be, és a posta szakiskoláinak harmad-, negyedéves növendékeit is munkába fogják. A Postafor­galmi Technikum, a Puskás Tivadar Távközlési Techni­kum, a Felsőfokú Postai Tech­nikum, a Felsőfokú Távközlési Technikum hallgatói a vaká­cióban levél- és csomagkézbe­sítéssel, -irányítással foglal­koznak, és ez az időszak jó alkalom arra, hogy megismer­jék a gyakorlati munkát. A Felsőfokú Forgalmi Szakiskola 22—28 éves felnőtt hallgatói — mintegy nyolcvanan — ugyancsak részt vesznek a karácsony előtti nagy munká­ban, főleg Budapesten. Az öt legnagyobb vidéki postaigazga­tóság is kap segítséget — 100 —130 főt — az ottani bentla­kásos tanfolyamok hallgatói­nak személyében. Az évente növekvő nagy postaforgalommal — különö­sen karácsony táján — a jö­vőben csak a komplexgépesí­tés birkózhat meg. A bélyeg­zőgépek már százszámra mű­ködnek a hivatalokban, és a levelezőlap-, bélyegárusító au­tomatáknak is nagy a sikerük. A posta egyik törekvése, hogy a feladóra minél több műve­let elintézését bízza. Egy kí­sérlettel próbálkoznak. A ka­puk alatt elhelyezett levél- szekrényekből minden lakó sa­ját kulcsával szedi ki a kéz­besítő által bedobott külde­ményeket. Voronyezsben pél­dául 22 000 lakásnak van már saját levélszekrénye; nálunk Budapesten, Komlón, Dunaúj­városban, Pécsen, Salgótarján­ban kísérleteznek a jól bevált módszerrel. Az ünnepi csomagok útja A postához hasonlóan ké­szült fel a karácsonyi ünne­pekre külföldről érkező csoma­gok fogadására és az innen külföldre küldöttekre a buda­pesti Verseny utcai vámhiva­tal is. Az egy hónap óta tartó nagy forgalom már eddig hét­nyolc nap hátralékot okozott, de az erősítést fokozatosan kapják más vámhivataloktól. Az elmúlt évek decemberi tapasztalataiból okulva az idén már jobb munkaszervezéssel, azonnal kezelik a vámhivatal­ban a napi négyezer csomagot. A legkevesebb munkát azok az egy kilogrammon és 400 fo­rint értéken aluli, vámmentes ajándékcsomagok adják a hi­vatal dolgozóinak, amelyekre öt szocialista ország: a Szov­jetunió, az NDK, Csehszlová­kia, Bulgária és Magyarország kötött vámegyezményt. Ezek a kis csomagok nem kereskedel­mi jellegűek, és főleg gyerek­játékokat, csecsebecséket, ap­róbb ruházati cikkeket, nép- művészeti, iparművészeti aján­déktárgyakat tartalmaznak. Az Országos Pénzügy- és Vámőri Parancsnokságnak csakúgy, mint a Postavezér­igazgatóságnak azonos a célja: a karácsonyi ünnepekre szánt küldemények minden címzett­hez eljussanak az ünnepekre. B. A. A „filmszakérta“ Nemrég a televízió a Nagy siker volt-sorozatban a Víg özvegy című amerikai filmet vetítette. A 11 éves Kati ma­májával és öt évvel idősebb nővérével nézte a filmet. Az egyik jelenetnél a nagyob­bik lány megszólalt: — Anyu, ez nem filmcsók, hiszen teljesen normálisan csókolóznak! Erre Kati lekicsinylő han­gon így válaszolt: — Ugyan, ez régi film. Egy mai filmnél még egymás nyelvét is leharapták vol­na... * * * Az újszülött keresztneve Egy angol kisváros anya­könyvvezetőjénél történt: — Mit óhajt? — kérdi a tisztviselő. — Be akarom jelenteni új­szülött gyermekemet — fele­li a nő. — Milyen nevet akar adni a fiúnak? — Xewyclfrtuwzrt. Az uram ezt a nevet óhajtja. — Talán ír származású vagy ehhez hasonló? — Nem — feleli a gyer­mek anyja. — Az uram op­tikus! * * * Hajótörött Diagnózis Orvos: — A vérkeringés csökkenéséről van szó. Hány éves ön? Páciens: — Harmincöt éves vagyok. Orvos: — Rendben van. A diagnózis: A vérkeringés és az emlékezőtehetség csökke­nése. * * * Az elveszett zsebóra Emlékszel rá, hogy egy évvel ezelőtt elvesztettem a zsebórámat? — Igen, emlékszem. — Nos, ma alaposan meg­néztem annak a ruhának a zsebeit, amely akkor rajtam volt. <És mit gondolsz, mit ta­láltam ? — A zsebórádat. — Ugyan! A lyukat, ame­lyen keresztül kiesett. * * * Az ikrek — A te ikreid igen rakon­cátlanok, John. — Szó sincs róla! Mikor az egyik botrányt csinál, a má­siknak szavát sem lehet hal­lani. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanáé* lapja. Főszerkesztői WIRTB LA .103. Szerkesztőség? Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon t5-t0. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S. u. 2. Telefon t5 16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nőm őrzüiík meg, és nem adunk vissza. Terjeszti! a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesítők.néL Előfizetési dij egy hónapra 12 Ft Index: 25061. Készült a Somogy mesyel Nyomda­ipari Vállalat kaposvári Özemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca L

Next

/
Thumbnails
Contents