Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

cA cpöcßv, emlő­7V7 agy volt a forgalom a 1 ’ városban. Szebbnél szebb autók suhantak egymás után, villamosok csilingeltek, autóbuszok tülekedtek. De a járókelők mindezt észre sem vették, mert az egyik üzlet előtt egy csodaszép, nagy autó állt. Mindenki azt nézte.-4 többi autó is csak ámult- bámult, mert még ilyen szé­pet nem látott egyikük sem. Persze észrevette ezt a csoda­szép autó, gőgösen tekintge- tett jobbra-balra, és elégedet­ten így gondolkodott magá­ban: »Tetszem nektek; meghi­szem azt! Hol vagytok ti hoz­zám képest, akár szépségre — a gyorsaságról nem is szólva —, mert hiszen ott hagynálak el benneteket, ahol csak akar­nálak/« S aztán nem is törődött semmivel, büszkén nézegette magát a kirakat üvegtükré­ben. De nem tartott soká ez az önmagában való gyönyörkö­dés, mert egyszerre csak fékek csikorogtak mellette, és köz­vetlen közelében egy szürke kis autó állt meg porosán, li­hegve a fáradtságtól. De azért, ahogy ülik, megszólalt. — üdvözöllek, kedves ro­kon. Tyű, de meleg van, úgy megizzadtam, milyen jó lesz pihenni pár percet itt az ár­nyékban! De tovább nem tudta foly­tatni beszédét, mert a nagy autó dirrel-durral közbevá­gott: — Na de, kérem! Csak sem­mi tolakodás, mit képzel? Még hogy »kedves rokon«? Na, jól néznék én ki, ha minden jött- ment kis autó kedves rokonom lenne. Azért, mert magát au­tónak csúfolják, megadhatná a kellő tiszteletet. Vagy nincs magának szeme? Nem látja, ki vagyok én? ... Messze földön nincs ilyen pompás, formás kocsi, mint én. Nézze meg, ké­rem, az alakomat, ragyogó dí­szeimet, fényesen csillogó ke­rekeimet, s ha tudná, milyen gyorsan tudok \;elük szágul­dani, akkor nem mert volna csak úgy egyszerűen megszólí­tani, méghozzá kedves rokon­nak nevezni. Ki hallott még ilyet? Azzal — mint aki jól vé­gezte dolgát — elfordult, és tovább nézegette magát a ki­rakatban. A kis autó mélyen megbánt­va csak annyit mondott: — Azért, mert valaki szép és ha­talmas, nézheti autónak a má­sikat is, ha az nincs is olyan mutatós, és kisebb is nála. Mert az én helyemen én is érek annyit, mint te a te he­lyeden — s azzal ő sem szólt többet. T-T anem a véletlen úgy akarta, hogy pár nap múlva újra találkozzanak. A kis autó vidékről hazafelé tar­tott a városba. Hát egyszer csak, mint a förgeteg, elhúz mellette a csodaszép autó, és gúnyosan odakiált neki: — Gyerünk, komám, ne cam­mogj úgy, mint egy talicska, így sosem érsz haza! — S nagy port keverve továbbro­bogott. A kis autó nem szólt rá egy mukkot sem, egyenletesen ment tovább az úton. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor pár kilométer után ott A hasznos függöny Szép függönyt vett anyuka, Rojtja földig ér. Táncra lebben bájosan, Ha befúj a szél. Ez a függönyköltemény Mire is való? Csak a szemnek lenne szép? Annak lenne jó? Öh, dehogy, hisz fontos is! Hasznos jó barát! Lám, hintáztat most is épp Két cirmos cicát! látja a másikat az út mellett porosán, olajosán, és nagyon szerényen integetve, hogy áll­jon meg. Mit tehetett volna egyebet? A bajbajutottakon segíteni kell. Megállt. — Mi a baj? — kérdezte. A nagy rohanásban eltörött az egyik csapágyam, és most egy métert sem tudok tovább menni. Kérlek, kedves rokon, segíts be a városba, ahol meg tudnak gyógyítani. — Na, nézd csak — gondol­ta a kis autó —, most kedves rokon vagyok, alig pár perce még talicskának nézett — de hangosan csak ennyit mon­dott: — Ha én is olyan büszke, gőgös volnék, mint te, akkor most itt hagynálak a sorsodra, de mivel nem vagyok az, így hát segítek rajtad. Meg kell ígérned, hogy ez után te sem nézed le a másikat. A csodaszép autó megígérte, és így a kis autó besegítette a városba, ott megjavították, és azóta ő is úgy viselkedik, mint a többi autó, s nem né­zi le társait. Keserű Gyula Török Zsófi V. Miért nem alumíniumból ? A földön nagyon sok bauxit van. Lépten-nyomon találko­zunk vele. Hogyan lehetséges az, bogy az első, fémből ké­szült szerszámot az ember bronzból, majd vasból készí­tette és nem alumíniumból? A magyarázat igen egyszerű. Az alumíniumot nem lehet hőkohászattal előállítani, mint más fémeket. Hosszú kísérle­tek útján jutottak el oda, hogy az új fémet nagy meny- nyiségben is elő tudják állíta­ni. Davy sikertelen kísérlete után egy dán fizikusnak, Oer- stednek sikerült először a tisz­ta alumínium fém kivonása. ZRÍNYI MIKLÓS Á Szigeti Veszedelem c. eposzá­nak befejező soraiból idézünk: Vízszint. 1. (folyt. függ. 20.) Vízszintes: Vakbetűk: Y, E, U, Y. 17. Zűrzavar, rendezetlenség. 18. Cukrászsütemény. 19. Jel­szó — ismert idegen szóval. 20. Keleti uralkodó. 21. A sas is ez. 23. Nem tömény. 24. ERAZ. 25. Népvándorlás kori kép. 26. Mező- gazdasági szerszámok. 28. Költői felkiáltás. 29. Pontos nézés. 31. Ro­var része. 32. Kocsikellék. 33. Gyilkolja. 34. YS. 35. Ilyen az út eső után. 37.Házrészek. 38. Eljut a célig. 39. Kihalt, szegényes. 40. Neves francia fiimszinész. 41. Az élősködő. 42. A sivatag hajója. 44. Tantermi kelléket. 46. Magasba tartom. 47. Hörpölhető. 48. Rete­szek. 49. Ilyen mese is van(!). 50. Ránc. 51. Lésed érkezését. 52. Ilyen kereskedelem is van. 53. Lu­kács Nándor. 64. Becézett női név. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Á ^ A V •Ülj; 17 ü 18 19 20 21 22 23 ÍÜ 24 Ulti 25 iiiiii 26 27 £::::: 28 29 30 :::::: 31 iiiiii 32 mm 33 34 :::::: 35 36 iiiiii 37 iiiiii 38 Iliül 39 illiü 40 üiiv 41 42 43 iiiiii 44 45 mm 46 47 jjjjjj 48 iiiiii 49 :::::: 50 51 iiiiÜ 52 iiiiii 53 54 55 min iiiiii 56 nun 57 58 Iliül 59 |60 iiiiÜ 61 iiiiii 62 63 64 iiiiii 65 Üiiíl 66 67 68 iiiiii 69 70 71 72 :::::: 73 iiiiii 74 75 76 :::::: 77 78 (:{::: 79 iiiiii 80 :::::: 81 :::::: 82 iiiiii 83 84 85 mm 85/a 86 87 inni 88 :::::: 89 M —> 90 Ősszel az er I5ben 1 í2 BBBB BBBB BBBB BBBB 3 4 5 6 7 8 9 10 11 BBBB BBBB BBBB BBBB 12 BBBB ■■■■ ■■■■ ■■■■ 13 BBBB BBBB BBBB BBBB 14 BBBB BBBB BBBB BBBB 15 :::: BBBB BBBB 16 BBBB BBBB BBBB BBBB 17 18 19 BBBB BBBB BBBB BBBB 20 21 BBBB BBBB BBBB BBBB BBBB BBBB BBBB BBBB 22 23 BBBB BBBB BBBB BBBB 24 flBBB 13BBB BBBB BBBB 25 ■ ■■B BBBB ■ ■■■ BBBB 26 BBBB BBBB BBAB BBBB 27 28 BBBB BBBB BBBB BBBB 1 2 9 30 31 32 33 .... BBBB BBBB BBBB 3 4 :::: 3 5 BBBB BBBB BBBB BBBB 36 Vízszintes: 1. E napon. 3. Er_ e munka, előkészülés a hideg na­pokra. 10. Alkonyat után. 12. Fék vőhelyre. 13. Zörej. 14. Kenyeret készít. 13. Belsejébe. 16. A mon­dat része. 17. Villanyáram teheti. 13. Való. 20. Erdei fa termése. Disznóetetésre használják. 22. Má­zol. 24. Kettőzve: bányavárosunk. 26. Növény. 27. Nagyon régi. 2.9. Állóvíz. 30. őszi erdei munka. 33. Ékezetfölösleggel: bogas ikerszava. 34. Férfinév. 35. Nemsokára ké­szen lesz. 36. Kopasz. Függőleges: l. Vissza: Kiejtett mássalhangzó. 2. Névelővel: falba verik. 3. Vízsz. 3 nélkülözhetetlen kelléke. 4. Névelő. 5. Késsel sze­dem darabokra. 6. Fekvőhely. 7. Becézett György. 8. Magyarázó ké­pek. 9. SA. 11. Lásd vízsz. 24. 15. Képes rá, tud. 19. Erős vágy, erős óhaj. 21. Személyedé (névelővel). 23. Felesége van. 25. Túl ízesített. 26. Ékezetfölösleggel: Déligyü­mölcs. 28. Fonaldarab. 29. Alapöt­let — gyakran használt idegen szóval. 30. Növények. 31. Elme. 32. Szemét használja. K. J. * * * Beküldendő a vízszintes 3., 20., 3. és a függőleges 3. Beküldési határidő 1964. novem­ber 20-a, péntek délig. A szüksé­ges sorokat levelezőlapon küldjé­tek be, s feltűnően írjátok rá: »-Gyermekkeresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Fehérek; Bolsevikok; Néva; Pétervár: Aurora. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. Mindenki kedvére Kérdezz Perzsa rejtvények 0 »Van két nemes, gyors pa­ripa. Az egyiknek a színe szurok, a másiké fénylő, mint a hegyi kristály. Sebesen futnak egymás nyomába, de egy­mást soha utol nem érhetik.« Mi a két paripa neve? © »•Egy fénylő tollú madár­nak két cipruson van a fészke. Reggel az egyiken tanyázik, este a másikon.« Ismered a ciprusokat és a ma­darat? (•dPfvI * JBPCUI C ‘0IOJ 1031 iioqSo ze snjdio lost v 'Z ind -deu b pi 3fis9ui b ‘B3fBzsCa zb o{ 3tnS§9 zv *1 :>tozsBi?A so^ioti v) Pontos számok A számolócéduláról eltűnt néhány számjegy. A számok helyére pontokat tettünk. Fejtsd meg, melyik két szám szorzata szerepel a papírla­pon és mi a végeredmény. 4379x4 17516 0 5 * 62 2 . . 81 . (yssi £itf soö kuauipaaa ze s huzojozsSaui n3Ji lot-Afr ‘43-6i£k V :zsrisa sakpn) 55. Nem ez. 56. Növény lesz be­lőle. 57. Kötőszó (az első kockába kettős betű). 58. Kettős betű. 59. Bátor lovasnép. 61. Kis Erzsébet. 62. Hosszú ideig. 63. Személyetek­re. 65. OBO. 66. Nekem nyújtják. 67. Pofonok. 69. Pillanatnyi. 71. Kaposvári üzem. 72. Vidám. 73. Néhány csonthéjas termés. 74. Bí­rósági akta. 75. Személyüket. 76. Nagy részben tette(!). 7.7. Helyha­tározás. 79. Lesz (a második koc­kába kettős betű). 80. A két szé­lén talál(!). 81. Vonat fut rajta. 82. Finom bőr. 83. Kronométer kellék. 85Ja. E napon. 87. Kiejtett mássalhangzó. 88. Személyemmel. 89. A tánc is ez. 90. Állóvíz. Függőleges: Vakbetűk: V. V, I, ti, M. 2. Az írás egyik őse. 3. Torok része. 4. Személyéhez igyekvő. 5. ESA. 6. Azonos más­salhangzók. 7. Az irodai munká­nál nélkülözhetetlen. 8. Ritka fér­finév. 9. ökori nép. 10. ETR. 11. Lásd 85/a. 53. Növények. 14. Eső­ben áll. 15. Labdát továbbít. 16. Ismeretlen névjele. 21. Pannóniá­val való közlekedését. 22. Vissza­tolat. 26. Égtáj. 28. Az élete. 30. Csík. 32 .... és rendek. 33. Kar­jaival átfonja. 36. Személyedre. 37. Rágószerved. 38. Másként: Attila. 39. Ékezettel: beszédkészség — is­mert kifejezéssel. 40. Behelyez a sorba. 41. A becézett Mária. 43. Ezen része a térnek. 45. Mulató. 46. >>SRE«(!). 49. Ifjú ló. 51. Vi­rágtartók. 52. Tyúk lesz belőle. 53. Lagsíjót. 55. Erre tanítják a neve­letlen gyereket. 56. Ajkával ajkát illető. 57. Több ember együtt, (az első kockába kettős betű). 59. Ha elmegy a felhő, a nap teszi. 60. Kórházi szobája. 62. Vissza: Régi ipari tanuló. 63. Közlekedési terü­leten. 64. őszi és téli jelenség. 66. Érája (a negyedik kockába kettős betű). 68. Rövid ideig néz. 70. Hu­ligán ital. 71. Egyiptomi földmű­ves. 73. Kerek szára. 76. Svájc nemzeti hőse. 78. Bibliai férfinév. 82. Tő — németül. 84. Művészet — Ismert idegen szóval. 85. Ilyen kötél is van. 86. Az ételízesítő. 88. Vizszélekf!). 89. SB. A. 1. * * * Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1., folyt, a függ. 20. Beküldési határidő 1964. novem­ber 20-a, péntek délig. Kérjük ol­vasóinkat, hogy a szükséges soro­kat levelezőlapon küldjék be, s feltűnően írják rá: »Rejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Az orosz revolúció a pétervári munkások és katonák győzelmével és kormányrajutásá- val eljutott fejlődésének csúcsáig. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban találják. 1. Mikor volt a kalandozá­sok kora? 2. Hány helység van ha­zánkban? 3. Élt-e Jókai regényhősnő­je, a lőcsei fehér asszony? 4. A gyümölcsök közül me­lyik tartalmazza a legtöbb C- v itamint? 1. A tizedik században. 898- ban kezdődött, s 961-ig tartott. Ebben az időszakban a ma­gyar csapatok ismételten le­lecsaptak nyugatra és Bizánc felé. 2. A legutóbbi hivatalos ki­mutatás szerint 3260. 3. Élt; Korponay Jánosné Géczy Julianna volt a neve. A császáriak kivégezték. 4. A friss csipkebogyó, amelynek minden száz grammjában 200 milligramm C-vitamin van. 5. Roald Amundsen norvég sarkutazó, 1911. december 14- én. 6. Tulajdoképpen török köz­mondás, de átment a magyar közhasználatba is. Elsőnek Pulszky Ferenc mondta az Akadémia 1888. december 17-i ülésén. 7. Külsejére nézve könyv, mégpedig rugalmas papírla­pokra nyomott, szorosan ösz- szefűzött könyv. Egy-egy pa­pírlapon a mozgás különböző 5. Mikor és ki jutott el el­sőnek a Déli-sarkra? 6. "A kutya ugat, a karaván halad.« Honnan származik ez a mondás? 7. Milyen volt a »könyv­mozi«? 8. Ki hirdetett elsőnek har­cot a babona ellen? Csak játék! A kis mackó meg a játék- ■ zsiráf egy dobozban laktak. Egyik napon a mackónak eszébe jutott, hogy megméri a zsiráf nyakát. Addig eljutott simán, hogy az egész testhosz- szát megmérje, de sehogy sem tudta pontosan a nyaka hosz- szát megmérni. Segítsetek a kis mackónak! Milyen hosszú a zsiráf nyaka, ha az egész testmagassága hat centi, és ennek a kétharmada a nyaka? (Helyes válasz: A zsiráf nyaka négy centi.) AZ ÜGYES FIÚ Spanyol mese T? gy királynak volt három fia. Nem tudta, melyiknek hagyja majd a királyságát. Azt gondolta magában, majd kipróbálja őket, s amelyik a legokosabban viselkedik, az lesz az utóda. Egy napon hát azt mondta a legidősebb fiának, hogy másnap kora reggel ki akar lovagolni, őt is magával viszi. Csakugyan, másnap be is kopogott a fiú az apjához, de nem olyan korán, mint a király szerette volna. — Hozasd el a ruhámat, hogy felöltözködjem — szólt a király a fiához. A fiú kiszólt a komornyiknak, hogy hozza be a király ruháját. — Melyik ruhát? — kérdezte a komornyik. Erre a fiatal királyfi visszafutott apjához, és megkérdez­te, melyik ruhát akarja felvenni. — A rövid ujjú köntöst. — A herceg visszaszaladt a ko­mornyikhoz, és a rövid ujjú köntöst kérte. — Melyik rövid ujjú köntöst? — kérdezte a komornyik. Megint visszaszaladt a királyfi, hogy megkérdezze apját, melyik köntöst akarja fölvenni. így csinálta ezt minden ru­hadarabbal, míg végre a király felöltözhetett. Most a lovát hozatta elő a király. A fiatal királyfi itt is ügyetlenkedett: az istállóból jött vissza megkérdezni, melyik lovat nyergeljék, és minden darabot: takarót, nyerget, szerszámot, sarkantyút külön kérdezett meg. Szaladgált ide-oda, míg összeszedte, ami a királynak a kilovagláshoz kellett. Másnap a középső fiát tette próbára, de az is ilyen sze­lesen és ügyetlenül végezte a rábízott feladatot. Ezután a legkisebb fiának adta ugyanazt a megbízatást. A legfiatalabb királyfi nagyon korán, még mielőtt az apja fölkelt, jelentkezett nála. Megint a ruháját kérte a ki­rály, erre a fia megkérdezte, melyik ruhadarabot kívánja. Értük ment, és maga vitte be apjának. Segített neki öltöz­ködni, nem is hagyta, hogy a komornyik végezzen szolgála­tot a király körül. Aztán megkérdezte, melyik lovat nyergel- tesse, melyik takarót, nyerget és szerszámot tegyék a lóra, melyik sárkánytyúját, melyik kardját kívánja a király fel- ölteni, és csak mikor már mindent tudott, akkor ment le az istállóba, és vezette a király elé a lovat megnyergelve, ahogy a király kívánta. Most aztán látta a király, melyik fia a legügyesebb. Felelek mozzanatait örökítették meg. Ha hüvelykujjunkat jó erősen végighúztuk a könyv oldalré­szén, a lapok gyors egymás­utánban követték egymást, és a mozgás illúzióját keltették. 8. I. e. 300 körül Epikurosz görög filozófus. Azt tanította, hogy a világon minden ter­mészetes úton megy végbe, s a babonák kiküszöbölését kö­vetelte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents