Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

Pezsgő szakköri élet az igali gimnáziumban V AT MS7MP MEGYEI ßl?ÖTT£AGA ES A MEGYE' TANÁCS LAPJA FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag CSEND A film szerzői: Bondarev, az irő és Bászov, a rende­ző egyidősek alkotásuk fő­hősével, Szergejjel. Abból a korosztályból valók, amely az érettségi után azonnal a harctérre indult. A film ezekről a fiatalokról szól. A cselekmény két szerel­mespár körül bonyolódik, s érzelmeik hátterében áb­rázolják a szerzők a hábo­rú utáni légkört, a szemé­lyi kultusz éveit. Szergej találkozik frontharcos tár­sával, Uvarov. kapitánnyal, aki gyáván megfutamodott a harcmezőről, és ezzel vesztét okozta embereinek. Szergejt Vitalij Konyajev, szerelmét Larisza Luzsina alakítja. Második évében jár az igali ' gimnázium. Az iskola KISZ- szervezete sokrétű kulturális nevelőmunkával igyekszik tá­mogatni annak a célnak eléré­sét. hogy egyetlen tanuló se bukjon meg. Tervükben az [idén is a tanulásra való ser- tkentés, a magatartás állandó [javítása és a munkára való ne­> velés áll a középpontban. Ezt a célt szolgálja a szak­> köri élet is. A négy szakkör ; foglalkozásai mellett havonta > műsoros klubrendezvényeken í szórakoznak a fiatalok. A 35 ítagú női kórus tavaly alakult j meg. Több szólf.mú kórusmű­♦ veket tanulnak, az idén szere t- inének részt venni a Helikon- 1 ünnepségek bemutatóin is. A ♦ modellező, a népitánc-szakkör. ♦ valamint a zenei és irodalmi J szakkör munkaterve a felsza­♦ badulás évfordulójára való ké­♦ szülődést tükrözi. A zenei szakkör — közösen az általános iskolásokkal — hetente tartja meg foglalkozá­sait. A tanulók zenehallgatás­sal, egyéni és társas muzsiká­lással töltik az időt; a 35 tag­ból huszonötén tanulnak zenét, és többségük az iskolai zene­kar munkájában is részt vesz. Az irodalmi szakkörrel, közö­sen egy — Volga szvit dmű — szovjet tánc- és zenei összeál­lítással készülnek a felszaba­dulás huszadik évfoi'dulójának megünneplésére. Ezen az ünne­pélyen az iskola patronálója, a taszári helyőrség'is részt vesz. A taszári alakulat előadói az idei tanévben nyolc előadást is tartanak az igali középiskolá­soknak A repülés története, Magyar partizánok a második világháborúban, A varsói szer­ződés címmel és más érdekes témákról. Szabad !íj.a?.. Kezek a város felett Vérátömlesztés helyett cukorátömlesztés Egy svéd orvoskutató, hars ! Erik Gelin a melbourne-i í egyetemen beszámolt újfajta [eljárásáról, amelynek lényege, : hogy műtéteknél — a műtéti ■ sokk elkerülése végett — nem i vérátömlesztést alkalmaz, ha- t nem cukorból készült, alacsony • viszkozitású dextránt ömleszt i át a beteg szervezetébe. (MTI) Robbantott trágya A Szovjetunióban robbanó­anyagot helyeznek a szántó­földeken a trágyadombok alá: a robbantás sokkal egyenlete­sebben teregeti szét a trágyát, mint az emberi kéz vagy a gép. Azelőtt csak több hetes mun­kával tudtak volna akkora te­rületet trágyázni, amekkorát most fele költséggel és pilla­natok alatt teleszórnak. Há­rom ember (két tűzmester és egy technikus) egy nap alatt ezer tonna trágyát terít szét a földeken. (MTI) A filmet 19$3-ban a ve­lencei fesztiválon az Arany Oroszlán-díjjal jutalmaz­ták- Rendezője, Francesco Rosi és a többi alkotó bá­tor, leleplező bírálatot mond a kormány szélső- jobboldali emberei fölött, akiket a közvélemény egy­szerűen csak lakáskalózok­nak nevez. Az ő lakbér­uzsorájuk teszi tönkre a la­kosság többségét. A film nagy vitákat váltott ki. A szélsőjobboldal felháboro­dottan tiltakozott, vagy je­lentéktelennek próbálta fel­tüntetni azt a filmet, amely kíméletlenül reális, hiteles képet fest a mai olaszor­szági lakáshelyzetrőL L I D É R C I ♦ — Ma előre köszönt az igazgató. Mire is kell vigyáz­í nőm? __ (Gerő Sándor rajza) (fpJszej'ejpJJl (iílküí A nagy »piamestert« nem láttam, ö az az ember, akit mindenki ismer, mégsem le­het megtalálni. — Utcamérnök — mondta róla tömören egy gyér hajú, svájcisapkás biciklis. — Mert mindig az utcán jár. Es min­dig részeg. Ha itthon van Csurgón, akkor a restiben ta­lálja meg. — Nem tudja, hogy hívják? — Nem. Hű, pedig tudtam ám! — vakarja fejét a svájci­sapkás. — A rendes nevét már el is felejtették... Jó napot! Gyula bátyám, nem tudja, hogy hívják az utcamérnököt, azt a képárust? A kérdésre egy szikár, idős ember száll le biciklijéről, a kefék kacsázik, míg a másik mellé 'tolja. ................. — Ejnye, pedig már régről ismerem ... Talán a cukrász tudja. Egy pillanat, elugrok, megkérdem tőle. Az öreg elindul, a svájci­sapkás fontoskodva lehalkítja hangját: — Most szabadult ám a pia­mester. Pár hónapra volt le­csukva. — A képek miatt? Legyint: — Áá! Lakásügy. Tudja, a felesége rákos volt és meg­halt. A lakást aztán eladta három embernek is. Ezért. Ott lakott a Győrffy-féle házban, az állomás felé a sarkon, ahol a hentesüzlet van. Na, jön már az öreg. — Megvan a neve. Gulyás Béla. Két napja látták, be volt szíva alaposan. Azt mond­ják, azóta nem járt erre. JtLiArt keresi? Győrffy-féle ház. L alakú, sárgára festett épület, a sar­kon hentesüzlet, belül laká­sok. A falon egy ötvenhatból ott maradt felirat éktelenke­dett egészen a nyár elejéig. Egy újságcikk után levakar­ták. Egy kerek arcú fiatalasszony tárja szét a karját: — Nincs az már itt, a lakás a miénk. Három házzal odébb lakik ezen a soron. Ismerősök fogadták be szánalomból. Egy kamasz szól közbe; — Ott se találja meg. Ma beszéltem az öregasszonnyal, azt mondta, Szekszárdra ment. — Nem tudja, miért? — Hát képeket árulni. Az üveg- és porcélánbolt képkeretező munkáját java­részt Gulyás Béla biztosítja. Kaposváron a megyei tanács osztályvezetője mondta, hogy egyszer Csurgón járt, és a ki­rakatban is kinn voltak ezek a képek. Keserűen kifakadt: — Képtelenség tetten érni ezt az embert. Egyáltalán meg­találni is lehetetlen. A kira­katból beszedettem azokat a csúfságokat, de most meg a pulton és a polcok előtt so­rakoznak. Közszemlére kitéve. A bolt vezetője elzárkózott a felvilágosítás elől. Azt mondta, hogy a tulajdonosok keretezte- tik. Megkérdeztem a boltveze­tőt. — Ki az a Gulyás Béla? Én nem ismerem. — Aki ezeket a képeket árulja — mutattam a glóriás Krisztusra meg a két egyfor­ma cigánylányra. honnan — Miért keresi, és tudja a nevét? — Mondták. QijÖ4U£änL ízig luitmiui. A két testes öregasszony is gyanakszik a giccsárus laká­sán. Óvatosabb voltam, nem mondtam a nevét, és úgy tet­tem, mintha képet szeretnék venni. — Somogyudvarhelyen van, még tegnap ment el. — Miért ment oda? — Kiváltja a fodrászipart. Most nézi meg a helyet, hogy jó lesz-e üzletnek. Ugye, ma­ga nem csurgói? Nem isme­rem. — Nem, csak itt jártam a ktsz-ben kabátot csináltatni, és láttam az üvegboltban a ké­peket. — És milyet szeretne venni? Kisebbet vagy nagyobbat? — Hát... előbb látni sze­retném. — Jöjjön be, megnézem, van-e a holmijai között. Szegényes, alacsony lakás, régi bútorok, nedves fal. Fur­csán hat a nagy képernyős te­levízió a kis asztalon. Az új, hatalmas rádiókészülékről kis hangszórókat vezettek min­den szobába. Vidám zene szól. A konyhába megyünk. Igyek­vő-fürgén keresgél, közben magyaráz: — Most volt neki egy gyö­nyörű szép balerina képe. kár, hogy már eladta az össze­sét. Az olyan nagy kép. De biztosan lesz még belőle. Ezt tudom ajánlani, olyan gyö­nyörű. Egy ócska, spárgával össze­kötött bőröndöt húz elő az ágy alól. Nincs benne kép, csak kacatok. Feláll az ág/ szélére, és nehézkesen egy nagy mappát vesz le a szek­rény tetejéről. Átlapozzuk. Rajzok, vázlatok, semmi kész munka. És néhány reproduk­ció. — Ezekkel mit csinál? — A felesége olyan szépen ki tudta nagyítani. Ö ezt nem csinálja. A képeket egy Ka­posvár környéki ember festi. Árusítja, és százalékot kap utána. Nincsen neki itthon kép. Nem találok. Egy hét múlva csak az egyik öregasszony volt otthon. A giccsbizományos megint Ud­varhelyen járt. — Kiváltja az ipart? — Ügy hiszem, igen. cAre. is olltmétuj nÜkjüJ Gulyás Béla megtalálhatat- lan ember. Mozgékony. Ennek köszönheti, hogy hosszú éve­ken át büntetlenül csinálhatta azt, amit csinált. (Bár az öreg­asszony mondta, hogy elkap­ták emiatt is legutóbb, azért váltja ki az iparengedélyt.) — Képtelenség tetten érni — mondta az osztályvezető. Akkor még nem hittem neki. Egy ember nem járhat örök­ké máshol. Most már tudom, hogy igen. Ismerősei sem segítenek, gyanakvóak. Talán sajnálják. Neki is élnie kell valahogy. Csak nem mindegy, hogyan! Gulyás Béla biztosan nem gondolt még arra, hogy meny­nyi ember ízlésnevelő munká­ját teszi tönkre. Arc és vélemény nélkül ma­radt a főszereplőm. »Utcamérnök.« »Piamester.« Szánalmas figura lehet... S. Nagy Gabriella Új japán gyógyszer a magas vérnyomás ellen Ismeretes, hogy a barna ten­geri algában olyan anyagok találhatók, amelyek nagy mér­tékben csökkentik a magas vérnyomást. Dr. Cunemacu Takemoto ja­pán kutatónak nemrégiben si­került a barna tengeri algából egy laminin nevű vérnyomás- csökkentő anyagot kiválaszta­nia. Az állatokon végzett kí­sérletek igen jó eredménnyel jártak, embereken azonban még nem próbálták ki eléggé, úgyhogy egyelőre nem lehet pontosan megállapítani az új szer hatását. Nagy nehézség az, hogy az algákban rendkívül kis meny- nyiségben található laminin. Takemoto doktor azonban úgy véli, hogy mesterséges úton is elő lehet majd állítani. Mole­kuláris összetétele aránylag egyszerű: 9 .szén-, 22 hidro­gén-, 3 oxigén- és 2 hidrogén- atomból áll. Űj könyvek A Szépirodalmi Könyvkiadónál új verseskötetével jelentkezett Si­pos Gyula Gyümölcs és virág címmel. Dalos György fiatal köl­tő verseskötete Szavaink születése címmel jelent meg. Az Olcsó Könyvtár-sorozatban jelentek meg Arany János balladái Boros Mik­lós illusztrációival. Negyedik ki­adásban jelent meg Tamási Áron Czimeresek című regénye. Szé­chenyi Zsigmond sivatagi útinap­lója Hengerlő homok címmel je­lent meg. A könyvet a szerző ere­deti fölvételei díszítik. Az Olcsó Könyvtár-sorozatban két kötetben adták ki Bertolt Brecht Három- garasos regény című művét. A Magvető Kiadónál jelent meg .Simon Lajos József Attila-díjas költő új verseskötete Az otthon küszöbén címmel. Az Európa Kiadó második ki­adásban jelentette meg Ivan Olb- racht A hódító című történelmi regényét. A Gondolat Kiadó Világíárók- soroza+ában jelent meg Csapó György Európai pillanatok című útirajza, amelyet eredeti riport­fotók illusztrálnak. msoftot Születésnapja annak is van, aki azt állítja, hogy hiá­ba született. * * * A ráknak hiába magyará­zod, hogy csak az előrehala­dás mentheti meg a világot. * * * Az emberszabású majom nem is sejti, hány majom­szabású ember futkos a vi­lágban. * * * A pletyka képes megfosz­tani szüzességétől a legártat­lanabb leányt is. A szolgalelkű embernek az ( a legnagyobb öröme, ha egy ! jó kis utasítást kap. ... Dr. John Whitefook ame­rikai orvos írta egy New York-i egészségügyi szakfo­lyóiratban: »Az álmatlanság az utóbbi időben a televízió terjedésével mind kevesebb embert gyötör. Azok, akik a múltban altatószer nélkül egyáltalán nem tudtak el­aludni, most édesdeden el­szunnyadnak a televízió mű­sorát nézve.« * * * Egy amerikai milliomos­nak a New York-i temetőben álló sírkövén olvasható a kö­vetkező felirat: »Itt nyug­szik egy ember, aki azért gazdagodott meg, mert volt olyan okos, hogy magánál okosabb alkalmazottakat tar­tott.« * * * Alekszander Goglaszov szovjet mozdonyvezető foga­dásból bement a moszkvai állatkertben a medvék ketre­cébe. Egy óra hosszat ját­szadozott a négy hatalmas szibériai medvével. A foga­dást megnyerte, de a ket­recből egyenesen a kórházba sietett. Harminckét varrat van a fején, és huszonkettő testének egyéb részein. * * * Esv francia kertész újfaj­ta földiepret tenyésztett ki. A rendkívül korán termő, nagy szemű, de könnyen degenerálódó fnldiepret így nevezte el: Generale De Gaulle. * * * Birmingham puritán pol­gárasszonyai tiltakoztak az ellen, hogy az áruházak ki­rakataiban áüó és lengő há­lóingbe öltöztetett viaszba­bák megbotránkoztatják a mindkét nembeli ifjúságot. Az áruházak vezetősége sa­lamoni megoldást talált: a viaszbabáié ujjára jegygyű­rűt festetett, s ezzel meg­győző bizonyítékot szolgálta­tott arról, hogy a csábító há­lóingeket tisztességes asszo­nyok viselik, és tisztességes, férjes asszonyoknak szánták. * * * Peter Justinov ismert an­gol színész és színműíró mondotta: »Ha egy főnök fe­leségül veszá a titkárnőjét, megszűnik főnök lenni.« ♦ * * Egy lengyel lap színházi rovatában jelent meg az alábbi kritika a varsói ifjú­sági színház bemutatójáról: »A nézőtéren olyan csend uralkodott, hogy még a tap­sot sem lehetett hallani.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megye» Tanáé* lapja. Főszerkesztő} WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S u. 8. Telefon IV n Felelős kiadó: Szabó Gábot Beküldött kéziratot nem őrzüna meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalokná' és postáskézbe.sifőtírnél. Előfizetés» díj egy hónapra 12 F» index: 250fi7. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents