Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1964. november 12. Párizs hasznot akar húzni a bonni kormánykörök belső ellentéteiből Adenauer Párizsból való elutazása előtt megelégedéssel nyilatkozott De Gaulle-lal folytatott eszmecseréjéről, amelynek eredménye —• mint mondotta — néhány hónap múlva mutatkozik majd meg. A volt kancellár kijelentéseit politikai megfigyelők különbözőképpen magyarázzák. Egyesek célzást látnak benne Schröder, sőt Erhard esetleges bukására. Mások azzal magyarázzák Adenauer derűlátását, hogy megbeszélésein felcsillant a francia—nyugatnémet, valamint a francia—angolszász ellentétek általános rendezésének lehetősége. Vannak olyan hírek is, amelyek szerint Párizs és Bonn között alku készül: De Gaulle haladékot ad a közös terményárak kialakítására. Ennek fejében Bonn egyelőre nem sürgeti a sokoldalú atomhaderő tervét. A degaulleista Nation szerint Adenauer és De Gaulle programon kívüli második megbeszélése »-hozzájárult a francia—nyugatnémet barátság megerősítéséhez, de nem hozott megoldást a függő kérdésekben-«. Párizs szemmel láthatóan nem akar okot szolgáltatni arra, hogy a nyugatnémet bel- ügyekbe való beavatkozással vádolják, de számít arra, hogy a CDU-ban dúló ellentétek Erhardot előbb-utóbb meghátrálásra kényszerítik a francia követelésekkel szemben. A francia kormány egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik, és nem keresi a közvetlen tárgyalást a bonni diplomácia hivatalos képviselőivel. Couve de Murville csak Schröder távozása után érkezett Brüsszelbe, és Párizsban már bejelentették, hogy a külügyminiszter nem vesz részt a Nyugat-európai Unió jövő héten Schröder elnöklésével Bonnban összeülő tanácskozásán, mert jelen akar lenni a NATO parlamentjének Párizsban megnyíló ülésén. (MTI) Szeret, nem szeret... Karikatur! JAt prW'lronim«» (Die Presse karikatúrája) Visszatért az élet a rendes kerékvágásba Szudánban Két párt Abbud elnök lemondását követeli Khartoumban, Szudán fővárosában helyreállt a nyugalom. Al-Khalifa miniszterelnök beszédet mondott a rádióban. Nyugalomra, a tüntetések .megszüntetésére és az általános sztrájk befejezésére szólította fel a lakosságot. A kormány tisztában van az Észak és a Dél között földrajzi és történelmi tényező következtében fennálló faji és . kulturális különbségekkel. Politikájának célja az, hogy visszanyerje a Dél bizalmát — mondotta. A miniszterelnök ezután bejelentette, hogy a tárgyalások már megkezdődtek és rövidesen döntő intézkedéseket foganatosítanak a déli lakosság alapvető jogainak biztosítására. A MEN közel-keleti hírügynökség legfrissebb jelentése szerint szerdán reggel Szudánban a miniszterelnök előző esti rádióüzenetének hatására a dolgozók — munkások és alkalmazottak — ismét jelentkeztek munkahelyükön. A jelek szerint az élet visz- szatér a rendes kerékvágásba. A kairói rádió kedden este hivatalos körökből származó nyilatkozatot ismertetett, amely szerint az Egyesült Arab Köztársaság khartoumi nagykövetsége előtt lezajlott tüntetésre imperialista elemek izgatása következtében került sor. Az imperialisták összeesküvést szőnek, hogy aláaknázzák a viszonyt a két testvérnép között. Bizonyosak vagyunk benne, hogy mindezek a kísérletek kudarcra vannak ítélve — hangoztatta a kairói rádió. P. Gyemcsenko, a Pravda kairói tudósítója a szudáni eseményekről szóló kommentárjában rámutat: az új szudáni kormány a dolgozók, az értelmiség és a nemzeti burzsoázia támogatására támaszkodva, máris egész sor reformot hajtott végre. A reformintézkedések célja az ország társadalmi életének demokratizálása, a katonai diktatúra maradványainak felszámolása. A tudósító szudáni sajtómegnyilatkozásokra hivatkozva hangoztatja, a jelenleg napirenden levő legfontosabb feladatok közé tartozik a szabad parlamenti választások megtartása, új alkotmány kidolgozása és demokratikus rendszer megteremtése. (MTI) Ben Bella találkozni szeretne Johnsonnal Algéria továbbra is támogatja az afrikai függetlenségi mozgalmakat Ben Bella algériai elnök fogadta Preston Grovert, az Assoctaied Press amerikai hír- ügynökség munkatársát és nyilatkozott az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Hangoztatta, hogy Algéria kitartóan támogatja az afrikai függetlenségi mozgalmakat, különösképpen Angolában, Mocambique-ban és Portugál- Guineában. Elmondotta, hogy Algériában továbbra is képeznek ki angolai szabadságharcosokat. Az algériai—amerikai kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját több vonatkozásban helyteleníti. Megemlítette Kuba, Kongó és Dél- Vietnam példáját. Igen erőteljesen elmarasztalja az Egyesült Államok kongói magatartását. »Rossz vért szül Csőmbe támogatása. Uralma alatt egész Kongó Katangává változik« — mondotta. A továbbiakban reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező hónapokban — ha a politikai helyzet javulása lehetővé teszi — ellátogathat az Egyesült Államokba és hasznos tárgyalásokat folytathat Johnson elnökkel. Johnson megválasztását »jó dolognak« minősítette. (MTI) Fegyverkesnek as amerikai ultrák Az Egyesült Államokban a szélsőjobboldali szervezetek nagy mennyiségű fegyvert és lőszert halmoznak fel. Ma már köztudott dolog, hogy a Minuteman elnevezésű szélsőséges csoport jelentős fegyverekkel rendelkezik és rendszeresen tart katonai oktatást. Ez a csoport nem az egyedüli olyan ultraszervezet az Egyesült Államokban, amely íelfegyverzi tagjait. A Florida állambeli Saint Petersburgban megjelenő Times közölte, hogy a John Birch társaság olyan brosúrákat küldött tagjainak, amelyben fegyverkezésre és »az illegális hadviselés módszereinek tanulmányozására hív fel. (MTI) A NAIO válsága sietette a Wilson—Johnson találkozó sürgős összehívását Londonban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy — az általános várakozással ellentétben — már december 7-én sor kerül Harold Wilson brit miniszterelnök és Johnson amerikai elnök washingtoni találkozójára. Így az újonnan megválasztott angolszász vezetők csúcstalálkozója egy héttel megelőzi a NATO miniszteri tanácsának párizsi értekezletét. Mértékadó angol körök utalnak rá, hogy a Wilson—Johnson találkozó előbbrehozása amerikai kívánságra történt. Washington ugyanis attól tart, hogy Párizsban felszínre tör a NATO történetének legsúlyosabb válsága, hacsak az Egyesült Államok nem produkál olyan újabb kompromisszumos elgondolásokat az »atlanti atomegyüttműködés« kialakítására, amellyel legalább is elodázhatják a nyílt szakítást a »sokoldalú NATO-atomhad- erő« kérdésében. (MTI) Amerika habozik Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője kedden sajtókonferencián bejelentette: Addig, »amíg áttanulmányozzák az Egyesült Államok és az új bolíviai rendszer diplomáciai kapcsolatainak kérdését« —■ az Egyesült Államok felfüggesztette a Bolíviának nyújtott segélyprogram nagy részét. A felfüggesztés a gazdasági és katonai segélyekre egyaránt vonatkozik. La Paz Venezuela után Costa Rica is megszakította diplomáciai kapcsolatait Bolíviával. (MTÍ) A Tabi Gépállomás egy autóvillamossági és három mezőgazdasági gépszerelőt keres tölvételre. Jelentkezés személyesen. Brigádszállás, napi egyszeri étkezés biztosítva. (3724) 1VT ehéz elfelejteni azokat a sorokat, amelyek a »The American Indian Frontier« című könyvben tették közzé William Christie MacLeod szavaival az Egyesült Államok álláspontját az indián-kérdésben. A szerző a következőket írta: »Az USA hivatalos politikája arra irányul, hogy féken tartsa az indiánokat, míg fokozatosan ki nem pusztulnak olyan okok következtében, amelyek alattomosabban végeznek velük, mint a kard és a golyó«. Cooper rézbőrű hősei E sorokat nem ma vetették papírra, de írhatták volna akár 1964-ben is. Az Egyesült Államokban Cooper és May Károly rézbőrű hősei, gyermekkorunk olvasmányainak romantikus törzsfői és harcosai semmivel sem élnek jobban, mint a földrésznyi ország feketebőrű lakossága: a négerek. S hogy kevesebbet hallunk róluk, az csupán azzal függ 'össze, hogy e fajta, amely hihetetlen véráldozatok árán próbálta megvédeni földjét és szabadságát, ma szétszórva, rezervátumokba telepítve kénytelen élni, többségükben távol a nagyvárosoktól és távol egymástól is. A rezervátumok Oklaha- mában, Űj-Mexikóban, Arizonában, Dél-Dakotában, Wis- constinben, Minnesotában, Oregonban, Floridában és Mi- chiganben találhatók. Eredetileg ez 131 millió acre földet jelentett, a terület azonban 56 millió acre-ra zsugorodott. Különféle szerződések védték az őslakók földterületét, ezeket a Winetou kisemmizett unokái szerződéseket azonban kezdték kijátszani, felrúgni és semmisnek tekinteni. Az eladók a vásárlók S az indiánok kisemmizésé- ben a vezető szerepet éppen az úgynevezett Indián Ügyek Hivatala játssza, amelyet pedig azzal a rendeltetéssel állítottak fel, hogy a »kormány gyámoltjainak« érdekeit védje és képviselje. Nagy botrány tört ki, amikor kiszivárgott például a Fekete Láb törzs egy Oregon állambeli 400 000 dollár értékű erdőségének »eladása«. A hivatal tisztviselői a területet 135 ezer dollárért bocsátották áruba és 25 000 dollár »jutalékot« is felszámoltak. Mint később kiderült, a tisztviselők maguk voltak a vásárlók. A botrány azonban csak a lapok hasábjain tükröződött, egyetlen tisztviselőt sem vontak felelősségre. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a »nyomor statisztikájának« nevezték a lapok azt a jelentést, amelyet a nemrégiben tartott országos indián kongresszus készített és terjesztett ele» a Fehér Házban Johnson elnöknek — az őslakosság nyomorúságos helyzetéről. A jelentés — többek között — leszögezi, hogy a munkaképes felnőtt indiánok fele munkanélküli, s néhány rezervátumban ez a százalék a kétharmadot is meghaladja. Az Acoma (Űj-Mexikó) rezervátumban például 1380 18—55 év közötti indiánból csak 197 rendelkezik állandó munkával. Észak- és Dél-Dakotában a dolgozó indiánok átlagos évi jövedelme 105 dollár, vagyis napi 30 cent. De a hivatalos amerikai statisztikák sem tudnak — még szépített formájukban sem — kedvezőbb körülményeket jelenteni. A legfrissebb adatok szerint az USA-ban élő indiánok átlagjövedelme egyhar- mada, de nem ritkán csak egyötöde a fehérbőrű amerikaiak átlagjövedelmének. Átlagos életkoruk 20 évvel alacsonyabb, a gyermekhalandóság pedig messze felülmúlja az országos átlagot. A nyomorúságos életmód arra kényszeríti az indián gyermekek 60 százalékát, hogy idő előtt abbahagyják tanulmányaikat. A Browning-i kollégium Érdemes egyébként szólni az indiánok számára létesített iskolákról is. Alexander Lesser, az Indián Ügyekkel Foglalkozó Egyesület képviselője például a következőket írta a Cut Bank intemátusról, amelyet az Egyesült Államok a Montana- állambeli 11 owningban állított fel az indiánok részére* »Megdöbbentett és elképesztett az egész berendezés. Körülbelül 120 elemi iskolás fiú és lány lakik két épületben, amelyek a legsürgősebben alapos javításra szorulnak. De nem is önmagában ezért, hanem az itteni életkörülmények miatt van rosszabb helyzet ebben az iskolában, mint egy jó börtönben ... « Ugyanakkor a hivatalos Amerika — a Cooper-könyveken felnőtt európai turistáknak — előszeretettel mutogatja a kirakat-rezervátumokat, az »Újvilág« néprajzi kuriózumait. A fényképezőgépek lencséi számára felöltött fejdíszek, s a kíváncsi látogatók borravalójáért bemutatott harci táncok sem leplezik azonban ennek a nagyszerű, de majd egymillióról 400 ezerre csökkent fajtának a nyomorát és szinte kilátástalan élet-halál harcát. Az igazság az, amit egy amerikai jogász, Felix Co- hon a következő szavakban fogalmazott meg: »Nagy baj az, hogy ma igen sok amerikai úgy gondol az indiánokra, mint az amerikai történelem romantikus vagy komikus alakjaira ... Az a mód. ahogyan az indiánokkal bánunk, minden más kisebbséggel való bánásmód jobban tükrözi demokratikus meggyőződésünk erősödését vagy gyengülését.« Csakhogy a »demokratikus meggyőződés« körül — akár a napi események tükrében, akár évtizedek távlataiban nézzük is — nemcsak általános, de eluralkodó — Felix Co- hon szavaival — a »gyengülés«. Ónodj György A Közös Piac miniszteri tanácsának keddi ülése Brüsszelben ismét nem vitte előre Ausztria társulásának ügyét. A testület nem adta meg a felhatalmazást az Ausztriával folytatandó tárgyalások ^felvételére, így azokra a jövő év előtt már aligha kerül sor. Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese szerdán fogadta Erdélyi Károly niagy alkui ügy miniszter-helyettest, a Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttségének tagját. Kuznyecov és Erdélyi között baráti beszélgetés folyt le. A gyarmati kérdés megoldására alakított különleges ENSZ-bizottság kedden jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely felszólítja a világ valamennyi államát, elsősorban pedig az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy használják fel befolyásukat a külföldi vállalatok Dél- nyugat-Afrikában kifejtett káros tevékenységének beszüntetése érdekében. Henry Cabot Lodge, az Eevesült Államok volt délvietnami nagykövete kedden este a Massachusetts állambeli Grotonban a most vereséget szenvedett Köztársasági Párt politikai jövőjéről beszélt. Kijelentette, hogy a republikánus vezetőség két éven belül megváltozik. Az NDK párt- és kormány- küldöttsége és az algériai küldöttség hazautazott Moszkvából. Fedorenko, a Szovjetunió és Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-küldötte kedden a világszervezet pénzügyi problémáiról tárgyalt. A megbeszélés részletei nem ismeretesek. Jagusch tanácselnök, a Karlsruhei Legfelső Bíróság egyik vezető bírája idő előtti nyugdíjazását kérte. Jagusch ellen — mint már jelentettük — a kormánypárti sajtó heves offenzívát indított, amikor kiderült, hogy ő írta a Spiegel múlt heti számában megjelent cikket, amely a Spiegél-szer- kesztők ellen hazaárulás címén emelt vád tarthatatlanságát bizonygatta. Az Izvesztyija szerdai számában kommentárt fűz a három afrikai szakszervezeti vezető — Vuysille Minin, Wilson Klayinga, Zinakoli Kaba november 6-án Pretoriában történt kivégzéséhez. Megállapítja, hogy ez nem epizód, nem elszigetelt büntető akció volt, hanem szervesen hozzátartozik a Verwoerd-kormány embertelen, elnyomó és megtorló rendszeréhez. Erkin török külügyminiszter moszkvai látogatásával egy- időben és azt követően Ankarában több magas szintű tanácskozást tartottak a török— szovjet viszony alakításának, és különösen a kereskedelmi együttműködés bővítésének a kérdéseiről. Kedden Belgrádban a JKSZ küszöbönálló 8. kongresszusának előkészítése jegyében megkezdte munkáját a kommunista szövetség belgrádi szervezetének 9. városi értekezlete. Tito, a JKSZ főtitkára levélben üdvözölte az értekezletet. A belgrádi kommunisták és dolgozók — hangoztatja többi között a levél — elvárják, hogy az értekezlet rámutasson a káros társadalmi jelenségek okaira.
