Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-11 / 264. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1964. november 11. Az új japán miniszterelnök sajtóértekezlete Szalo, Japán új miniszterelnöke sajtóértekezleten körvonalazta kormányának bel- és külpolitikai programját. Hangoztatta, hogy Japán az eddiginél nagyobb mértékben kíván részt venni a nemzetközi politikai éleiben. A béke fenntartása nem csupán az alomhatalmakra tartozik — mondotta. — Továbbra is ellenezzük az atomrobbantásokat, és azt. hogy atomfegyvereket szállítsanak az ország területére — tette hozzá. A japán miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a kormány az érvényben levő japán—amerikai katonai szerződés alapján engedélyezi, hogy amerikai atomtengeralattjárók látogassák meg Japánt és állomásozzanak japán kikötőkben. Ismeretes, hogy az amerikai atomtengeralattjárók ügye sorozatos és heves tüntetéseket váltott ki Japánban. Szato azzal igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, hogy »minden óvintézkedés megtörtént« a sugárveszély leküzdésére. (MTI) A Pravda a személyi kultusz egyik áldozatáról A Pravda keddi számában megemlékezik Sztyepan Ogyincov születésének 75. évfordulójáról. A megemlékező írást tizenegyen írták alá, köztük Apasztasz Mikojan. Sztyepan Ogyincov — mint a Fekete-tengeri flotta matróza — 1918 februárjában lépett be a pártba. Lenin megbízásából a Volga-vidéken ő vezette a kenyérgabona-begyűjtést Moszkva és Petrograd munkásai számára, majd élelme- ^,zési biztosként dolgozott. Később a földművelésügyi népbiztos helyettesévé nevezték ki, a cukoripar fejlesztését irányította. 1938 júniusában a személyi kultusz áldozatává vált. (MTI) A Wilson kormány túlélte első parlamenti erőpróbáját Hét szavazattöbbséggel elvetették a toryk indítványát Keddre virradó éjjel Az angol alsóház szavazott arról a bizalmatlan- sági indítványnak minősülő konzervatív javaslatról, hogy a parlament vesse el a Wilson-kormánynak a trónbeszédben bejelentett acélipar államosítási programját. Amint már jelentettük, a szavazás kimenetele az utolsó percig teljesen bizonytalan volt, mivel a Munkáspártnak mindössze öt mandátumnyi többsége van, s képviselői közül kettő betegség miatt távol volt, többen pedig Skóciában tartózkodtak, és a köd miatt nem indulhattak el időben repülőgépen Londonba. Végül is a köd fölengedett és a szavazás pillanatában elegendő munkáspárti képviselő volt jelen ahhoz, hogy az alsóház 307:300 arányban elvesse a toryk indítványát. A liberális párt kilenc képviselője a konzervatívokkal együtt szavazott, viszont néhány konzervatív honatya különböző okokból nem jeleni meg az ülésen. A szavazás nem jelent azonnali államosítást, hiszen a Wilson-kormány eredeti tervei szerint is hónapokra van szükség az acélipar államosításának előkészítéséhez, (MTI) El kell bocsátani tízezer francia repülőgépipari dolgozót ? A CGT vasmunkás-szakszervezetének vezetői sajtóér- tekezietükön leszögezték, hogy tízezer repülőgépipari dolgozó elbocsátására kell számítani, ha az angolok visszalépése következtében a francia kormány feladja a Concord szuper repülőgép tervét. A CGT aláhúzza, hogy az előállott helyzetért nemcsak Londont, hanem a francia kormányt is súlyos felelősség terheli, mert elhanyagolta a francia repülőgópmotor gyártást. A szakszervezet vezetőségének véleménye szerint a francia ipar egyedül is meg tudja valósítani a Concord- programot, ha a kormány a repülőgépek és motorok fejlesztésével foglalkozó államosított vállalatnak, a Snecma- nak rendelkezésére bocsátja a szükséges anyagi eszközöket A Francia Kommunista Párt támogatja a CGT javaslatát. A francia kormány végleges álláspontját előreláthatólag a csütörtöki minisztertanácsi ülésen szőrök le. (MTI) A sziámi ikrek Berlinben letartóztattak két terroristát Egy berlini lakos bejelentése alapján a demokratikus Berlinben letartóztatták Rudolf Jülicher és Klaus Jüli- c her nyugat-berlini terroristákat. A Jülicher testvérek több fegyveres támadást szerveztek és hajtottak végre az NDK állami határa ellen. Ezeket a bűntetteket azzal a Fuchs nevű terroristával közösen követték el, akinek bandája október 5-én a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának területén meggyilkolta Egon Schultz határőr altisztet. (MTI) A Moszkvában tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János vezetésével november 9-én és 10-én látogatást tett Leonyid Brezs- nyevnél, az SZKP Központi Bizottságának első titkáránál. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége december 9-re összehívta a Legfelső Tanács 5. ülésszakát. A bolíviai katonai junta kedden rendeletet bocsátott ki a megbuktatott Paz Estenssoro volt elnök titkosrendőrségének megszüntetéséről, s hatálytalanította az előző kormány által kijelölt diplomáciai képviseleti vezetők hivatalban maradását. A kenyai alsóház a köztárság kikiáltásának napját dember 12-re tűzte ki. Keldis, a Szovjet Tudományos akadémia elnöke kedden fogadta Donald Hornigot, Johnson elnök tudományos és műszaki kérdésekkel foglalkozó tanácsadóját. Wilson angol miniszterelnök Johnson meghívására december 7-én és 8-án »munkalátogatást« tesz Washingtonban. Strauss, a CSU elnöke kedd délelőtt Münchenből többhetes ázsiai körútra indult. Látogatást tesz Csang Kaj-seknél, s ellátogat Tokióba, Szöulba és Üj-Delhibe is. Von Hassel bonni hadügyminiszter kedden egyhetes amerikai látogatásra indult. Adenauer „békéltető kísérlete66 Párizsban Bonn külpolitikájában több irányzat érvényesül Adenauer néhány órával meghosszabbította párizsi tartózkodását, hogy kedden délA magyar párt- és koszorúi helyezett el A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségeire Moszkvába érkezett magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével kedd délelőtt koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleu- mon. A koszorúzáson szovjet részről jelen voltak M. A. Le- szecsko, a minisztertanács elkormányküldittség a LeniR-maozóleOiiion nökhelyettese, Sz. T. Asztavin, a szovjet külügyminisztérium 5., európai osztályának vezetője, A. J. Vegyenyin altábornagy, a Kreml parancsnoka és mások. A magyar párt- és kormányküldöttség a koszorúzás után elhaladt a Kreml fala előtt, amelyben a nemzetközi kommunista mozgalom legkiemelkedőbb harcosainak, a Szovjetunió vezető államfér- fiainak hamvait helyezték el. (MTI) előtt még egy megbeszélést folytasson De Gaulle-lal. A francia köztársasági elnök és a volt nyugatnémet kancellár eszmecseréje nem egészen egy óra hosszat tartott. A kiszivárgott hírek szerint a megbeszélés középpontjában a mezőgazdasági piac kérdése állott. De Gaulle azonban nem titkolta, hogy a multilaterális atomhaderő tervében látja a francia—nyugatnémet együttműködés és Kis-Európa politikai egyesítésének első számú akadályát. A »zöld-piac« kérdésében változatlan a francia elnök álláspontja. Ragaszkodik hozzá, hogy a »hatok« december 15-ig megegyezzenek az egységes terményárakban, legföljebb a gyakorlati végrehajtásnál hajlandó bizonyos engedményekre. Schröder külügyminiszter nyilatkozata, amelyben éppen Adenauer »békéltető kísérlete* idején támadta a francia kormányt, kínos hatást keltett Párizsban. Megerősítette a francia kormánynak azt a véleményét, hogy Bonn külpolitikájában több egymást keresztező irányzat érvényesül, ami megnehezíti a párbeszédet a két szövetséges kormány között. A De Gaulle-ista Nation keddi kommentárjában ismét élesen bírálja az Erhard-kormány ellentmondásoktól terhes politikáját. K^nn arról beszél, hogy meg akarja javítani viszonyát keleti szomszédaival, ugyanakkor azonban sürgeti a multilaterális atomhaderő tervének megvalósítását, ami nehezen egyeztethető össze a Német Szövetségi Köztársaság ígéretével, hogy lemond az atomfegyverkezésről — hangoztatja a lap. (MTI) Mi történik Selmában? Az utóbbi hetekben Bolívia, forradalmi harcok középpontjába került. Olyan helyzet alakult ki, amelyhez hasonló Kuba kivételével még nem volt tapasztalható sehol a latin-amerikai kontinensen. A munkásmozgalom és a demokratikus erők összefogása itt egy ízben már elért igen jelentős eredményeket. Az 52-es fordulat A jelenlegi események politikai gyökere voltaképpen az 1952-ben lezajlott fegyveres felkelés. A »Nemzeti forradalmi mozgalomba« tömörült haladó erők akkor a felkeléssel szétzúzták az országban fennálló katonai diktatúrát. A mozgalom fő erejét a brazíliai ón-, wolfram- és antimonbá- nyák munkásainak fegyveres milíciái alkották. Ez a felkelés emelte voltaképpen hatalomra Paz Estenssoro elnököt. Estenssoro politikai alkatát tekintve akkor még reformhajlandóságú polgári politikus volt, aki 1946-ban a katonai diktatúra miatt száműzetésbe kényszerült. Az 1952-es események jelentősen megváltoztatták Bolívia gazdasági és politikai arcát. Ez az ország a latin-amerikai földrész egyik legfontosabb érclelőhelye. Valóságos »bányász-ország«: a kapitalista világ ónérc termelésének 15—18 százalékát, az antimontermelés 15, a wolfram termelés 10 százalékát szolgáltatja. 1952 után a legnagyobb bányákat kisajátították. Ez akkor — a hidegháború csúcspontján, és nyolc esztendővel Kuba előtt — rendkívül haladó és bátor politikai tettnek számított. Washington „sztrájkbalép“ Természetes, hogy ettől kezdve az amerikai imperializmus egész gazdasági és politikai gépezetének súlyával ránehezedett Bolíviára. A gazdasági módszer lényege az volt, hogy »tőkesztrájkba« és »piac sztrájkba« kezdtek az államosított bolíviai ónbányákkal szemben. Ez azt jelentette: az államosított bányák hirtelen erős tőkehiánynyal voltak kénytelenek megküzdeni, s jelentősen megszűkültek felvevőpiacaik is. (Az ércexport több mint 60 százalékát addig az Egyesült Államok vette át.) E gazdasági—politikai harc négy esztendeje alatt Estenssoro elnök mindinkább jobb- racsúszott. Hivatalosan ezt a »védhetetlen« amerikai nyomással indokolták. Valójában azonban annak volt döntő szerepe, hogy Estenssoro és rendszere nem akart és nem mert támaszkodni azokra t társadalmi erőkre, amelyek hatalomra segítették. Az eredmény így az 1956-os bolíviai —amerikai egyezmény lett. Ez »lázadóból« egy csapásra az amerikaiak kedvencévé tette Estenssoro elnököt. A kormány kötelezettséget) vállalt arra, hogy a megkezdett államosítást és földreformot nem folytatja tovább. Ugyanakkor újra megnyitották a kapukat a külföldi — elsősorban amerikai — tőke beáramlása előtt. 1961-ben ennek a folyamatnak újabb állomása volt az úgynevezett »háromszög-művelet«. Az USA, Nyugat-Németország és az Amerika-közi fejlesztési bank »hármasfogata« hiteleket ajánlott fel Bolíviának. A hitelek egyik feltétele volt, hogy megerősítik és az Egyesült Államok katonai akadémiáin kiképzett tisztek vezetése alá helyezik a hadsereget, amely az 1952-es forradalmi fordulat idején jelentősen meggyengült. Zuhanás jobbra Estenssoro ezt a feltételt is elfogadta, s ettől kezdve meggyorsult Bolívia »zuhanása* — vissza a katonai diktatúra és az önkényuralom felé. Ennek a zuhanásnak »megpecsé- telése« volt az 1964-es választás, amelyen Estenssoro volt az országban az egyetlen elnökjelölt. Alelnöknek Barrientos Ortuno tábornokot, a légierők parancsnokát jelölték mintegy bizonyítására annak, hogy az elnöki karosszék mögött a tényleges hatalom a hadsereg kezében van. A választást az összes ellenzéki párt bojkot- tálta, s májustól kezdve Bolíviában pattanásik feszültek a politikai szenvedélyek. Ősszel azután Estenssoro egy állítólagos »puccs« ürügyén rendkívüli állapotot hirdetett az országban és deportáltatta az ellenzék több vezetőjét. Ez volt a kirobbant kormányellenes mozgalom közvetlen oka. A tömegek harcának vívmányait eláruló Estenssoro- rendszert egyik oldalról a forradalmi mozgalom hulláma — a másik oldalról pedig- a polgári hatalom formáit is elhajító militarista klikk ostromolja. Ez a klikk a múlt héten puccsot hajtott végre, mert úgy vélte, hogy Estenssoro félkatonai módszereivel már nem lehet feltartóztatni a tömegmozgalmat. Az elnök száműzetésbe kényszerült, s a kör bezárult. A hatalom csúcsán újra marakodó militarista kHkkek állnak. A mélyben természetesen töretlenül folytatja harcát a tömegmozgalom. Az előzmények világosan mutatják: nem egyszerűen egyetlen törvénytelen akció feletti felháborodásról van szó, hanem arról, hogy visszafordítsák azt a reakciós folyamatot, amely az utóbbi 12 évben az önkény és a katonai diktatúra karjaiba lökte Bolíviát. — il — Az Egyesült Államok zsarolja az ENSZ tagállamokat Az afrikai és ázsiai tagállamok néhány képviselője lapjelentések szerint zsarolásnak minősítette azt az amerikai álláspontot, hogy az Egyesült Adlamok mindaddig nem fizeti meg hozzájárulását az ENSZ technikai segélyalapjához, ameddig a S: mjetunió és néhány más ország nem hajlandó finanszírozni a kongói és a közel-keleti ENSZ-hadmü- veletek költségeit. Az amerikai magatartás célja az, hogy megfélemlítéssel kényszerítse az afrikai és az ázsiai tagállamokat az Egyesült Államok politikájának támogatására. Ezek az államok ugyanis jelentős arányban részesülnek a technikai segélyalapból, s a segély elmaradása érzékenyen érintené gazdasági fejlődésüket. (MTI) ISMÉT NYERHET. ha könyvsorsjegyet vásárol. (4821)
