Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-11 / 264. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1964. november 11. Az új japán miniszterelnök sajtóértekezlete Szalo, Japán új miniszterel­nöke sajtóértekezleten körvo­nalazta kormányának bel- és külpolitikai programját. Han­goztatta, hogy Japán az eddi­ginél nagyobb mértékben kí­ván részt venni a nemzetközi politikai éleiben. A béke fenn­tartása nem csupán az alom­hatalmakra tartozik — mon­dotta. — Továbbra is ellenez­zük az atomrobbantásokat, és azt. hogy atomfegyvereket szállítsanak az ország terüle­tére — tette hozzá. A japán miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a kormány az érvényben levő japán—amerikai katonai szer­ződés alapján engedélyezi, hogy amerikai atomtenger­alattjárók látogassák meg Ja­pánt és állomásozzanak japán kikötőkben. Ismeretes, hogy az amerikai atomtengeralatt­járók ügye sorozatos és heves tüntetéseket váltott ki Japán­ban. Szato azzal igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, hogy »minden óvintézkedés megtörtént« a sugárveszély le­küzdésére. (MTI) A Pravda a személyi kultusz egyik áldozatáról A Pravda keddi számában megemlékezik Sztyepan Ogyincov születésének 75. év­fordulójáról. A megemlékező írást tizenegyen írták alá, köz­tük Apasztasz Mikojan. Sztyepan Ogyincov — mint a Fekete-tengeri flotta matró­za — 1918 februárjában lépett be a pártba. Lenin megbízásá­ból a Volga-vidéken ő vezette a kenyérgabona-begyűjtést Moszkva és Petrograd mun­kásai számára, majd élelme- ^,zési biztosként dolgozott. Később a földművelésügyi népbiztos helyettesévé nevez­ték ki, a cukoripar fejleszté­sét irányította. 1938 júniusában a személyi kultusz áldozatává vált. (MTI) A Wilson kormány túlélte első parlamenti erőpróbáját Hét szavazattöbbséggel elvetették a toryk indítványát Keddre virradó éjjel Az angol alsóház szava­zott arról a bizalmatlan- sági indítványnak minősü­lő konzervatív javaslatról, hogy a parlament vesse el a Wilson-kormánynak a trónbeszédben bejelentett acélipar államosítási prog­ramját. Amint már jelentettük, a szavazás kimenetele az utolsó percig teljesen bizonytalan volt, mivel a Munkáspártnak mindössze öt mandátumnyi többsége van, s képviselői kö­zül kettő betegség miatt tá­vol volt, többen pedig Skóciá­ban tartózkodtak, és a köd miatt nem indulhattak el idő­ben repülőgépen Londonba. Végül is a köd fölengedett és a sza­vazás pillanatában ele­gendő munkáspárti képvi­selő volt jelen ahhoz, hogy az alsóház 307:300 arányban elvesse a toryk indítványát. A liberális párt kilenc képvi­selője a konzervatívokkal együtt szavazott, viszont né­hány konzervatív honatya kü­lönböző okokból nem jeleni meg az ülésen. A szavazás nem jelent azonnali államosítást, hiszen a Wilson-kormány ere­deti tervei szerint is hónapok­ra van szükség az acélipar ál­lamosításának előkészítéséhez, (MTI) El kell bocsátani tízezer francia repülőgépipari dolgozót ? A CGT vasmunkás-szak­szervezetének vezetői sajtóér- tekezietükön leszögezték, hogy tízezer repülőgépipari dolgozó elbocsátására kell számítani, ha az angolok visszalépése következtében a francia kor­mány feladja a Concord szu­per repülőgép tervét. A CGT aláhúzza, hogy az előállott helyzetért nemcsak Londont, hanem a francia kormányt is súlyos felelősség terheli, mert elhanyagolta a francia repülőgópmotor gyár­tást. A szakszervezet vezető­ségének véleménye szerint a francia ipar egyedül is meg tudja valósítani a Concord- programot, ha a kormány a repülőgépek és motorok fej­lesztésével foglalkozó államo­sított vállalatnak, a Snecma- nak rendelkezésére bocsátja a szükséges anyagi eszközöket A Francia Kommunista Párt támogatja a CGT javaslatát. A francia kormány végleges álláspontját előreláthatólag a csütörtöki minisztertanácsi ülésen szőrök le. (MTI) A sziámi ikrek Berlinben letartóztattak két terroristát Egy berlini lakos bejelenté­se alapján a demokratikus Berlinben letartóztatták Ru­dolf Jülicher és Klaus Jüli- c her nyugat-berlini ter­roristákat. A Jülicher testvé­rek több fegyveres támadást szerveztek és hajtottak végre az NDK állami határa ellen. Ezeket a bűntetteket azzal a Fuchs nevű terroristával kö­zösen követték el, akinek bandája október 5-én a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosának területén meggyilkolta Egon Schultz határőr altisztet. (MTI) A Moszkvában tartózkodó magyar párt- és kormánykül­döttség Kádár János vezetésé­vel november 9-én és 10-én lá­togatást tett Leonyid Brezs- nyevnél, az SZKP Központi Bizottságának első titkáránál. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége december 9-re összehívta a Legfelső Ta­nács 5. ülésszakát. A bolíviai katonai junta kedden rendeletet bocsátott ki a megbuktatott Paz Estenssoro volt elnök titkosrendőrségének megszüntetéséről, s hatálytala­nította az előző kormány által kijelölt diplomáciai képvisele­ti vezetők hivatalban maradá­sát. A kenyai alsóház a köztár­ság kikiáltásának napját de­mber 12-re tűzte ki. Keldis, a Szovjet Tudomá­nyos akadémia elnöke kedden fogadta Donald Hornigot, Johnson elnök tudományos és műszaki kérdésekkel foglalko­zó tanácsadóját. Wilson angol miniszterelnök Johnson meghívására decem­ber 7-én és 8-án »munkaláto­gatást« tesz Washingtonban. Strauss, a CSU elnöke kedd délelőtt Münchenből többhetes ázsiai körútra indult. Látoga­tást tesz Csang Kaj-seknél, s ellátogat Tokióba, Szöulba és Üj-Delhibe is. Von Hassel bonni hadügy­miniszter kedden egyhetes amerikai látogatásra indult. Adenauer „békéltető kísérlete66 Párizsban Bonn külpolitikájában több irányzat érvényesül Adenauer néhány órával meghosszabbította párizsi tar­tózkodását, hogy kedden dél­A magyar párt- és koszorúi helyezett el A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójá­nak ünnepségeire Moszkvába érkezett magyar párt- és kor­mányküldöttség Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésé­vel kedd délelőtt koszorút he­lyezett el a Lenin-mauzóleu- mon. A koszorúzáson szovjet rész­ről jelen voltak M. A. Le- szecsko, a minisztertanács el­kormányküldittség a LeniR-maozóleOiiion nökhelyettese, Sz. T. Asztavin, a szovjet külügyminisztérium 5., európai osztályának vezető­je, A. J. Vegyenyin altábor­nagy, a Kreml parancsnoka és mások. A magyar párt- és kor­mányküldöttség a koszorúzás után elhaladt a Kreml fala előtt, amelyben a nemzetközi kommunista mozgalom leg­kiemelkedőbb harcosainak, a Szovjetunió vezető államfér- fiainak hamvait helyezték el. (MTI) előtt még egy megbeszélést folytasson De Gaulle-lal. A francia köztársasági elnök és a volt nyugatnémet kancellár eszmecseréje nem egészen egy óra hosszat tartott. A kiszivárgott hírek szerint a megbeszélés középpontjában a mezőgazdasági piac kérdése állott. De Gaulle azonban nem titkolta, hogy a multilaterális atomhaderő tervében látja a francia—nyugatnémet együtt­működés és Kis-Európa politi­kai egyesítésének első számú akadályát. A »zöld-piac« kérdésében változatlan a francia elnök ál­láspontja. Ragaszkodik hozzá, hogy a »hatok« december 15-ig megegyezzenek az egységes terményárakban, legföljebb a gyakorlati végrehajtásnál haj­landó bizonyos engedmények­re. Schröder külügyminiszter nyilatkozata, amelyben éppen Adenauer »békéltető kísérlete* idején támadta a francia kor­mányt, kínos hatást keltett Pá­rizsban. Megerősítette a fran­cia kormánynak azt a vélemé­nyét, hogy Bonn külpolitiká­jában több egymást keresztező irányzat érvényesül, ami meg­nehezíti a párbeszédet a két szövetséges kormány között. A De Gaulle-ista Nation ked­di kommentárjában ismét éle­sen bírálja az Erhard-kormány ellentmondásoktól terhes poli­tikáját. K^nn arról beszél, hogy meg akarja javítani vi­szonyát keleti szomszédaival, ugyanakkor azonban sürgeti a multilaterális atomhaderő ter­vének megvalósítását, ami ne­hezen egyeztethető össze a Né­met Szövetségi Köztársaság ígéretével, hogy lemond az atomfegyverkezésről — han­goztatja a lap. (MTI) Mi történik Selmában? Az utóbbi hetekben Bolívia, forradalmi harcok középpont­jába került. Olyan helyzet alakult ki, amelyhez hasonló Kuba kivételével még nem volt tapasztalható sehol a la­tin-amerikai kontinensen. A munkásmozgalom és a demokratikus erők összefogá­sa itt egy ízben már elért igen jelentős eredményeket. Az 52-es fordulat A jelenlegi események po­litikai gyökere voltaképpen az 1952-ben lezajlott fegyveres felkelés. A »Nemzeti forradal­mi mozgalomba« tömörült ha­ladó erők akkor a felkeléssel szétzúzták az országban fenn­álló katonai diktatúrát. A mozgalom fő erejét a brazíliai ón-, wolfram- és antimonbá- nyák munkásainak fegyveres milíciái alkották. Ez a felke­lés emelte voltaképpen hata­lomra Paz Estenssoro elnököt. Estenssoro politikai alkatát tekintve akkor még reform­hajlandóságú polgári politikus volt, aki 1946-ban a katonai diktatúra miatt száműzetésbe kényszerült. Az 1952-es ese­mények jelentősen megváltoz­tatták Bolívia gazdasági és politikai arcát. Ez az ország a latin-amerikai földrész egyik legfontosabb érclelőhelye. Va­lóságos »bányász-ország«: a kapitalista világ ónérc terme­lésének 15—18 százalékát, az antimontermelés 15, a wolf­ram termelés 10 százalékát szolgáltatja. 1952 után a leg­nagyobb bányákat kisajátítot­ták. Ez akkor — a hideghábo­rú csúcspontján, és nyolc esz­tendővel Kuba előtt — rend­kívül haladó és bátor politi­kai tettnek számított. Washington „sztrájkbalép“ Természetes, hogy ettől kezdve az amerikai imperia­lizmus egész gazdasági és po­litikai gépezetének súlyával ránehezedett Bolíviára. A gaz­dasági módszer lényege az volt, hogy »tőkesztrájkba« és »piac sztrájkba« kezdtek az államosított bolíviai ónbá­nyákkal szemben. Ez azt je­lentette: az államosított bá­nyák hirtelen erős tőkehiány­nyal voltak kénytelenek meg­küzdeni, s jelentősen megszű­kültek felvevőpiacaik is. (Az ércexport több mint 60 száza­lékát addig az Egyesült Álla­mok vette át.) E gazdasági—politikai harc négy esztendeje alatt Esten­ssoro elnök mindinkább jobb- racsúszott. Hivatalosan ezt a »védhetetlen« amerikai nyo­mással indokolták. Valójában azonban annak volt döntő szerepe, hogy Estenssoro és rendszere nem akart és nem mert támaszkodni azokra t társadalmi erőkre, amelyek hatalomra segítették. Az ered­mény így az 1956-os bolíviai —amerikai egyezmény lett. Ez »lázadóból« egy csapásra az amerikaiak kedvencévé tette Estenssoro elnököt. A kor­mány kötelezettséget) vállalt arra, hogy a megkezdett álla­mosítást és földreformot nem folytatja tovább. Ugyanakkor újra megnyitották a kapukat a külföldi — elsősorban ame­rikai — tőke beáramlása előtt. 1961-ben ennek a folyamatnak újabb állomása volt az úgy­nevezett »háromszög-művelet«. Az USA, Nyugat-Németország és az Amerika-közi fejlesztési bank »hármasfogata« hitele­ket ajánlott fel Bolíviának. A hitelek egyik feltétele volt, hogy megerősítik és az Egye­sült Államok katonai akadé­miáin kiképzett tisztek veze­tése alá helyezik a hadsere­get, amely az 1952-es forra­dalmi fordulat idején jelentő­sen meggyengült. Zuhanás jobbra Estenssoro ezt a feltételt is elfogadta, s ettől kezdve meg­gyorsult Bolívia »zuhanása* — vissza a katonai diktatúra és az önkényuralom felé. En­nek a zuhanásnak »megpecsé- telése« volt az 1964-es válasz­tás, amelyen Estenssoro volt az országban az egyetlen elnök­jelölt. Alelnöknek Barrientos Ortuno tábornokot, a légierők parancsnokát jelölték mint­egy bizonyítására annak, hogy az elnöki karosszék mögött a tényleges hatalom a hadsereg kezében van. A választást az összes ellenzéki párt bojkot- tálta, s májustól kezdve Bolí­viában pattanásik feszültek a politikai szenvedélyek. Ősszel azután Estenssoro egy állítóla­gos »puccs« ürügyén rendkí­vüli állapotot hirdetett az or­szágban és deportáltatta az el­lenzék több vezetőjét. Ez volt a kirobbant kormányellenes mozgalom közvetlen oka. A tömegek harcának vív­mányait eláruló Estenssoro- rendszert egyik oldalról a forradalmi mozgalom hulláma — a másik oldalról pedig- a polgári hatalom formáit is el­hajító militarista klikk ost­romolja. Ez a klikk a múlt héten puccsot hajtott végre, mert úgy vélte, hogy Esten­ssoro félkatonai módszereivel már nem lehet feltartóztatni a tömegmozgalmat. Az elnök száműzetésbe kényszerült, s a kör bezárult. A hatalom csúcsán újra marakodó mili­tarista kHkkek állnak. A mélyben természetesen töret­lenül folytatja harcát a tö­megmozgalom. Az előzmények világosan mutatják: nem egy­szerűen egyetlen törvénytelen akció feletti felháborodásról van szó, hanem arról, hogy visszafordítsák azt a reakciós folyamatot, amely az utóbbi 12 évben az önkény és a ka­tonai diktatúra karjaiba lök­te Bolíviát. — il — Az Egyesült Államok zsarolja az ENSZ tagállamokat Az afrikai és ázsiai tagálla­mok néhány képviselője lap­jelentések szerint zsarolásnak minősítette azt az amerikai álláspontot, hogy az Egyesült Adlamok mindaddig nem fizeti meg hozzájárulását az ENSZ technikai segélyalapjához, ameddig a S: mjetunió és né­hány más ország nem hajlan­dó finanszírozni a kongói és a közel-keleti ENSZ-hadmü- veletek költségeit. Az amerikai magatartás cél­ja az, hogy megfélemlítéssel kényszerítse az afrikai és az ázsiai tagállamokat az Egye­sült Államok politikájának tá­mogatására. Ezek az államok ugyanis jelentős arányban ré­szesülnek a technikai segély­alapból, s a segély elmaradá­sa érzékenyen érintené gaz­dasági fejlődésüket. (MTI) ISMÉT NYERHET. ha könyvsorsjegyet vásárol. (4821)

Next

/
Thumbnails
Contents