Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-10 / 263. szám
Kedd, 1964. november 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÉPÜL CSURGÓN A MENTŐÁLLOMÁS (Tudósítónktól.) A Baksai utcában épül a mentőállomás. Ottjártunkkor a fölvételi épület munkálataival foglalatoskodott a tanács építőbrigádja. A két nagy méretű mentőkocsi befogadására alkalmas garázs majdnem kéKLUB LEGYEN A PÁRTKLUB Gyakran szó esik a községi párt-klubhelyiségek kihasználatlanságáról. Ilyen problémával találkoztunk a kaposvári járásban, a legutóbb Igáiban. Tágas, szép itt a pártklub, ízléses, otthonos a berendezés: asztalok, székek; a sarokban pianinó, középen tv-ké- szülék, ami sajnos hibás, ritkán ad tiszta képet. A szépen berendezett helyiséget nem használják ki megfelelően. Olykor gyűléseket tartanak benne, s ha akad néhány tv-néző, este is kinyitja a klub gondnoka, de csak hét óra után. Nagy a község, sok a fiatal itt; kár, hogy túlnyomó többségük nem a faluban, hanem másutt keresi megélhetését. Este azonban és főleg a hét végén sokan visszatérnek. Érthető és jogos a fiatalság igénye: szeretnének legalább ilyenkor összejönni valahol; közösen szórakozni, rendezvényeket tartani. De hol? A község művelődési háza s egyben mozihelyisége több mini egy éve le ván zárva. Átépítés, korszerűsítés céljából, ez azonban késik. A KISZ helyisége kicsi és nem alkalmas klub céljaira. A községi tanács rideg tanácskozó helyisége — amit készségesen átengednének erre — úgyszintén. A pártklubhelyiség nagyszerű lehetőség a fiatalok kulturális nevelését szolgáló klubrendezvényekre, de ettől sajnos minden illetékes húzódozik, viszolyog, illetve elzárkózik. Miért? Nem bíznak eléggé a KISZ-fiatalokban? Egy községi tanácsülésen — jogosan — megbírálták a KISZ-szervezetet, amiért aktivitásában erősen visszaesett. Ez azonban nem ok. arra, hogy elzárkózzanak jogos igényeik — jelen esetben a pártklub rendszeres használata — elöl. A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy esetenként a KISZ részére is átadják a pártklubot: gyűlésekre, összejövetelekre, csak éppen a szórakozást, a táncot nem engedik meg itt. Dehát klub tánc nélkül? ... Nemcsak szórakozóhely a szépen berendezett pártklub, és nemcsak szórakozás a tánc: komoly nevelőeszköz is mindkettő, nem lenne szabad lebecsülni. Tudják ezt jól a járási pártbizottságon is, ahol beszélgettünk erről az illetékesekkel. Valószínű, hogy a klubgondnokok, a helyi vezetők több helyen (nemcsak Igáiban) alaposan félreértették a klubok működtetését, szerepét, és ebből adódik Igáiban is a merev elzárkózás. A járási pártbizottság álláspontja szerint a pártklubokat tervszerűen kell működtetni, és a társadalmi szerveknek — tehát a KlSZ-nek is — rendszeresen klub céljaira át kell adni. A fiatalság a klubfoglalkozás keretében táncolhat is. Természetesen a rendezőszervnek biztosítania kell a szórakozás kulturáltságát, a tisztaságot és a berendezés megóvását. A pártklubban belépőjegyet nem lehet kérni. Helyes lenne, ha a pártszervezet és a helyi vezetők Igáiban és másutt is ennek megfelelően biztosítanák a pártklub kihasználását. Elsősorban klub célokra... YY. E. Éw&M szén állt, már csak a szakipari munkák voltak hátra. Itt kap helyet a szerelőműhely, a fertőtlenítő és a tüzelőkamra is. Az üzemanyagtároló már elkészült. A főépületben lesz az ügyeleti szoba. A pihenők mellett melegítőkonyha szolgálja a személyzet kényelmét. Öltözőt és hideg-meleg vizes zuhanyozót is kapnak. Az épület egyik szárnyában másfél szobás, összkomfortos szolgálati lakás van. A mentőállomás mintegy félmillió forintba kerül. Elhanyagolt öltözők, munkásszállások Legfőbb érték az ember! — üzemi tanácskozásokon, vállalatvezetők megbeszélésein gyakran hangzik el ez a jelszó. Mégis, amikor a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a tanácsi vállalatok, az állami építőipar és a mezőgazdaság dolgozóinak szociális ellátottságát. a munkásszállások körülményeit vizsgálta, meg kellett állapítaniuk, hogy ez az elv bizony nem érvényesül mindenütt. Fürdő helyett mosdótól A Finommechanikai Vállalat marcali telepén például nem építettek fürdőt, de még megfelelő mosdótálak fölszereléséről sem gondoskodtak. Ehelyett a nő dolgozóknak négy, a férfiaknak pedig kilenc kézi mosdótálat adtak. Az Alsóbogáti Állami Gazdaság vityapusztai üzemegységében nincs mosdó, zuhanyozó. A nagytoldipusztai üzemegységben hiányzik a fürdő fölszerelése. A Bárdibükki Állami Gazdaság fürdőjében nincs pad, fogas, padlórács. A Nyomdaipari Vállalat nagyatádi telepének korszerűsítésekor megfeledkeztek az étkezőhelyiségről. A dolgozók a munkateremben kénytelenek ebédelni. A tabi szülőotthon dolgozói a konyha előtti folyosón étkeznek. Rendelet írja elő, hogy a tíznél több dolgozót foglalkoztató vállalát öltözőszekrényt köteles biztosítani. Á Temetkezési és Kertészeti Vállalatnál hatvannyolc szekrényre volna szükség, de csak huszonkettő van. Ruhájukat az egyébként is elhanyagolt öltözőben szerteszórva vagy egy- egy szögre akasztva tartják. A Finommechanikai Vállalat marcali telepe mindössze huszonöt öltözőszekrényt szerzett be, holott százöt darab kellene. Nők is dolgoznak 1 Erről azonban sok vállalatnál, állami gazdaságban elfeledkeznek. A Nyomdaipari Vállalat nagyatádi telepén hónapokig nem javították meg a női vécét. E vállalat kaposvári üzemének női mosdójában nincs lehetőség a zuhanyozásra. Minden vállalatnál, ahol tíznél több nő dolgozik, egészségügyi fülkét kell létesíteni. Ilyent azonban a vizsgált vállalatoknál nem találtak a népi ellenőrök. A munkásszálláson lakó hők egyéb helyiség híján a fürdőben, illetve a hálószobában kénytelenek mosni, szárítani a Nagybereki Állami Gazdaságban, valamint a Böhönyei ÁlSzenyéri — Mikor köszönt a falura az este? — Amikor végeznek az emberek — Véghelyi Lajos tanácselnök szavai határozottak. — És mikor végeznek? A határozott férfiarc egy percre bizóftytálanná válik. Nem lehet pontosan meghatározni, mert hiába száll le a falura a sötétség, a kivilágított udvarokon, gazdasági épületekben tovább lüktet a munka. A fal»» Szenyér ... kilencszáhar- minchat lelket számláló község. A föld kérgét mintha valami különös erő jobban meggyűrte volna ezen a környéken, mint másutt. A dunántúli lankák meredek dombot képeznek. A termelőszövetkezet kétezer holdja ezeket a dombokat takarja. Ember és gép egyformán szenved a csúszós földeken. Ha répával megraknak egy lovaskocsit, csak két pár lóval tudják az országútra vontatni. A szántás is nehezen megy. Az agyonázott, kötött talaj görcsösen fogja az ekét. Csak két gumikerekű traktor birkózik meg vele... Novemberben már gyorsan Úttörő honvédelmi század Érdekes kezdeményezés a Fegyveres Erők Klubjában Minden hónap utolsó szerdáján úttörők népesítik be a Fegyveres Erők Klubjának termeit Kaposváron. Ilyenkor tartja foglalkozását az úttörő honvédelmi század, amely a klubparancsnokság és a városi úttörőelnökség kezdeményezésére alakult meg. A kaposvári általános iskolák úttörő- csapatait egy-két őrs képviseli a században. Oláh István őrnagy, klubparancsnok elmondotta, hogy sok gyerek a hadijátékokon túlmenően is érdeklődik a hadsereg iránt, s főként rájuk épül a kísérletként megszervezett honvédelmi őrsök munkája. Az el-, ső foglalkozáson a szeptember 29-i nagy úttörő-hadijátékot szervezték meg, és kiosztották az őrsök, illetve szakaszok feladatait. A gyerekek megismerkedtek szakaszvezetőikAz ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kíMotó és segédiiisokat vesz löl kaposvári és siófoki, munkahelyeire Jelentkessée: Kaposvár, Májas 1. ntca 57. és Siófok, Fő atca 200., valamin! a* illetékes tanácsok munkaügyi csoportjánál. (27923) kel, a KISZ-es sorkatonákkal. Filmet vetítettek, és képeket mutattak nekik a néphadsereg életéből. A második alkalomkor vidám vetélkedőn találkoztak a gyerekek. A »Ki tud többet november 7-ről?« foglalkozás nagyon jól sikerült; az úttörők fényképekkel, újságkivágásokkal illusztrálták történeteiket, szavaltak, énekeltek; nagy volt a küzdelem az őrsök között a pontszerzésben. A legtöbb pontot gyűjtők — az iskolai munkát is beleszámítva — jutalma az lesz, hogy részt vehetnek a jövő évi április 4-i díszszemlén. A század munkaterve sok érdekes, hasznos dolgot ígér az úttörőknek. Megismerkednek a honvédség jó néhány technikai eszközével, egykori harcászati helyeket keresnek föl, és nagyszabású rajzkiállítást rendeznek a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére. érkezik az este. Mindig a cserjével takart vár felől köszönt a falura. A vár valamikor fontos katonai erőd volt. Most termésüktől megfosztott szőlőtőkék sorakoznak a környékén. Az idén jól fizettek a tőkék. Megteltek a hordók, s a felvásárlóhelyről 910 mázsa szőlőt szállítottak el. Az ónszínű estében végigsétáltam az utcán. Népes libacsapat húzott el mellettem, s valahol a távolban megperdült a dob. — A községi tanács értesíti a lakosságot — hangzott a hirdetési szöveg —, hogy a liba egyik szárnyát mindenkinek le kell nyírni, mert nekirepülnek a villanyvezetéknek, és rövidzárlatot okoznak. Erről panaszkodott a tanácselnök is. A faluban nincs villanyszerelő, s amíg Tap- sonyból megérkezik, sötétbe burkolóznak a házak. Este kihalt az utca. Csak néhány jókora tejeskannát cipelő emberrel meg hazafelé tartó középiskolás diákkal találkozom. Traktor kerekei fröccsentik szét az országútra rakódott sarat, aztán megint elcsöndesedik minden. A házsorok között nem ritka az új ház. Egy részük még pucolatlan. 1959 óta körülbelül húsz házat építettek újjá a faluban. Az emberek Az utca csöndjét csak az udvarokról kihallatszó hangok törik meg. Találomra nyitunk be a tanácselnökkel az egyik házhoz, ősz hajú, fehér baju- szú ember fogad. — Ilyenkor már csak sötétben ér haza az ember — mondja Káplár Mihály — rövid a nap, amíg lát, addig dolgozik. — Mi volt a munka? — kérdem. — Répát szedtünk. Ma sokan voltunk. Az egész táblát ellepték az emberek. Ma jó idő mutatkozott, hát sietni kellett. A munkát csak jó időben lehet végezni. — Most meg már úgyis megszoktuk, ha esik. — Benézik József mondja ezeket. Ugyanolyan tömött bajuszt visel, mint a házigazda, csak az idő nem festette még meg fehérre. — Aki dolgozik, nagyon összekeni magát ezzel a sárral. A kezükön még most is látszik a napi munka. Nem könymeg Vida Já~ hazamennek nyű ilyenkor eltüntetni a nyomait. A sáros répa belemarja magát a kézbe, akárcsak az olaj, hiába dörzsöli, mossa az ember, nyomokban még sokáig ott marad. A munka nehéz, de az emberek bizakodóak. Bíznak abban, hogy talán sikerül idén is elvégezni az ősz hozta feladatokat. Erről beszél Páka Lajos, az idős fogatos is. — Nálunk az asszonyok nagyon szorgalmasak. Szégyen ide, szégyen oda, szorgalmasabbak, mint a férfiak. Ha valaminek nekiállnak, ég a kezük alatt a munka. A tömött sötétségben fények villannak. Super-Zetorok kanyarodnak a tsz-iroda lejtős udvarára. — Leállnak? — Nem. Takács Lajos nos traktorosok ugyan, de a gépek ismét a domboldalakra indulnak. Kop- pan a benzines hordó dugója, a két fiatal pufajkába burko- lódzó traktoros, Horváth József meg Szabó Ferenc nyakába veszi az éjszakát. — Hideg van már odakint — mondják —, elkel a meleg ruha, akármilyen vastag is. A feladatok A tsz-irodában még késő este is ég a villany. Az asztal körül Bódis József tsz-el- nök, Tóth István agronómus, Pozsa István és Balogh István brigádvezető tanácskozik. — Lánctalpas kellene ide — mondja az elnök —, a mi gépeinkkel nehezen boldogulunk. Ha ide adná a gépállomás a DT-jét, az sokat segítene rajtunk. Mert mihaszna igyekszik az ember, ha a gépek csak félerővel tudnak menni. A tagoktól is a DT-t hallottam. ök is látják, hogy eléggé döcögve megy a munka. Sok még a feladat. Sze- detlen a kukorica fele, s a vetésre is vár még egy olyan százholdas terület, amit gumikerekű traktorral nem tudnak felszántani. A domboldalt nem bírja megmászni a gép. A tsz-irodában tovább folyik a számvetés, a másnapi munkát készítik elő. A világos kis ablakok mögött pedig egymás után vacsorához készülnek a családok. Ilyenkor mindig csak este főznek. Délben nem érdemes hazajönni a főtt étel miatt, úgyis rövid a nap. Kercza Imre lami Gazdaság terepezdi és merkepusztai üzemegységében. Ha beteg, utazzon haza Azoknak a vállalatoknak, amelyek munkásszállással rendelkeznek, gondolniuk kell arra is, hogy valamelyik dolgozójuk megbetegedhet, s az illetőt betegszobában kellene elhelyezni. Ilyen azonban a legtöbb helyen nincs. Ha egy dolgozó könnyebben megbetegszik, rendszerint azt mondják neki, utazzon haza, és ha meggyógyult, jöjjön vissza. Így van ez az Építőipari Vállalat siófoki és marcali munkásszállásán. Nem gondolnak arra. hogy az utazás nemhogy elősegíti. hanem hátráltatja a gyógyulást. Erősen kifogásolható a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásszállása. Az ott lakó tanulók elmondották, hogy többször ketten aludtak egy ágyban (!). Jár a munkaruha, még sincs A vállalatok vezetői több gondot fordíthatnának a dolgozók munkaruhával való ellátására is. A nagyatádi nyomdában a munkások kifogásolják, hogy a kétrészes ruha kihordási ideje tizennyolc hónap, szerintük tizenkét hónapig is alig tart el. Ezt felül kellene vizsgálni. A kaposvári nyomdában a kézi- és a gépszedők, a berakónők nem kapnak munkaruhát. Kérelemmel fordultak szakszervezetük központjához, hogy kaphassanak ők is munkaruhát, de még nem válaszoltak nekik. Helyes lenne, ha a szak- szervezet intézkedne a nyomdászok érdekében. Ä Finom- mechanikai Vállalat marcali telepén a babakocsigyártó részleg dolgozóinak jár munkaruha, de hét hónapja nem kapnak. A lakatosműhely dolgozóinak adott munkaruha kihordási idejét két évben állapították meg, ez az idő hosz- szú. Kis összeggel, több gondoskodással Sok vállalat vezetője azt mondotta, hogy csak akkor tud változtatni a vizsgálatkor tapasztalt állapotokon, ha fö- lötes hatóságai jelentős összeget adnak erre a célra. A NEB viszont megállapította és javasolta: kis összeggel, több gondoskodással is lehet javítani, változtatni a munkások szociális ellátottságán, az öltözők, étkezdék, illetve a munkásszállások helyzetén. A Szikvíz- és Szeszfőzde Vállalat fonyódi bambiüzemében nem vettek föl takarítónőt a szociális helyiségek tisztántartására, bár van rá béralapjuk. Szűk, korszerűtlen a kaposvári nyomda, de az alkatrészeket talán mégsem az öltözőkben és a mellékhelyiségekben kellene tárolni. A Bárdibükki Állami Gazdaságnak nem kerülne sok pénzébe, hogy poharakkal, székekkel stb. egészítse ki munkásszállásának hiányos fölszerelését. A Finommechanikai Vállalat marcali telepén, a fonyódi bambiüzemben nem adnak kéz- mosóport, törölközőt a munkásoknak. A vizsgálatkor Marcaliban a dolgozók rongy darabokkal törülköztek. Vállalataink vezetőinek, a szakszervezeti bizottságoknak gondolniuk kell arra, hogy a tiszta öltöző, étkezde, a rendes munkásszállás elengedhetetlen föltétele a jó munkának és a munka utáni pihenésnek. Szalai László
