Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

Szerda, 1964. november 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ujvárfalva próbatétele Őszintén elmondják maguk­ról az újvárfalviak: »Mi min­dig mindennel késve végez­tünk.« Ennek a falunak ne­hézségei közismertek a kapos­vári járásban. Súlyos gazda­sági gondokkal küszködik szö­vetkezete, a Noszlopy Gáspár Tsz. Most meg a bajokat bete­tőzte ez a rendkívül kedve­zőtlen ősz. Ez a mostoha idő­szak az új vezetésnek — az idén immár a harmadik el­nöknek — meg az egész kö­zösségnek az igazi próbatéte- tele. Elmaradtak a vetéssel, a betakarítás is ad még dol­got nekik. Az időjárás viszont béklyóba köt minden tenni- akarást, becsületes elhatáro­zást. A megoldás lehetőségeit ke­reste szólva is, a szó szoros értel­mében véve is — szétmosta a több hetes eső. S ekkor a faluban már töb­ben aggodalmaskodni kezd­tek. öregségi járadékosok, fo- gatosok, gyalogmunkások mindnyájan kérdezgették a vezetőktől; »Mi lesz a vetés­sel, lesz-e jövőre kenye­rünk?« így vált a vetés né­hány hét alatt a vezetők meg a vetők dolgából az egész tag­ság közügyévé. Ha tavaly né­melyek kifogásolták a koráb­bi kezdést, akkor most szinte valamennyien aggódtak a ké­sedelem miatt. Mit tehet az ember, ha oly gyorsan szalad, de javulni nem akar az idő? Szervezet­hez is hozzáfogtak, a kiszán­tásra sem várva. A minap — a taggyűlés táb­lacserére vonatkozó határoza­ta értelmében — a burgonya­szedés gyorsításáról beszélget­tek. Nem az irodában, hanem a mezőn. Varga Sándor — aki Csombárdról jár át ide kettős elnökként — összehívta az asszonyokat. Bódis Míhályné, Gazda Jánosné, Gelencsér Jánosné (B), Ivók Jánosné, Steinmetz József né meg a többiek nem tudták mire vél­ni a dolgot. Megmondta ne­kik az elnök: másnap hozza­nak zsákot magukkal, s ki ahányszor száz négygszögölet felszed, annyiszor tíz kiló krumplit kap célprémiumként. Így legalább nem éri fagy a földben a termést. a párttagság tanácskozása is ebben a nehéz időszakban. Balogh Lajos agronómus, Ló" ka Vendel tanácselnök és Ko­vács Lajos, a titkár meg a többiek egyaránt felelősségük tudatában vették számba a té­nyeket és a feladatokat. Az új vezetés irányításával nem indult rosszul az ősz. Szerencsés László szövetkezeti traktoros vállalkozott rá, hogy Szerencsés István gépkezelő­vel elveti az összes kalászost. Már akkor is dolgoztak hét­köznap és vasárnap egyaránt. Az árpával, a rozzsal idejében végezve bizakodtak: jókor el­készülnek a búzával is. Szép reményeiket — képletesen tebben, gondosabban föl kell készülnie a nagy munka foly­tatására, teljes készenlétben kell várnia az adott pillanatot. Így tettek az újvárfalviak is. Megbízták Ballér József sze­relőt a fogatos vetőgépek kijavításával, s megegyeztek Gál Ferenc, Gelencsér József, Pados Imre, Péterfai Ferenc és Pusztai János kocsisokkal abban, hogy ők fognak rá szükség esetén ezekre a gé­pekre. Közben az asszonynép esőt, sarat, gyenge termést nem nézve törte szorgalma­san a kukoricát, vágta a szá­rat, hogy szabad útja legyen az ekéknek. Sőt a répaszedés­Amit ezekben a napokban a traktorosok végbevisznek, az külön is em­lítést érdemel. A múlt csü­törtökön búza alá még nem készíthették a talajt, hozzá­fogtak a koroknyai részen a mélyszántáshoz. Hosszú volt a kényszerpihenő, egyszerűen nem volt már nyugtuk; dol­gozni, dolgozni bármit is, amit lehet. Estefelé húzták az el­ső barázdát. Bebes József, Kontra József, Szerencsés Gyula meg negyedik társuk — mindannyian a gépállomás traktorosai — úgy számítot­tak, hogy szántanak egész éj­jel. De bizony ebből nem lett semmi. A mélyen felázott földben megfeneklett először az első gép, aztán a második, Befejeződött a területvizsgálat a barcsi járásban 184 eltérés — Csökken a belsőség — 679 holddal növekszik a szántó majd a harmadik s végül a negyedik is. Amint menteni akarták egymást, valamennyi traktor beásta magát. Csak másnap reggel szabadultak ki úgy, hogy Somogysárdról át­jött két erős traktor, és az húzta ki hosszú kötéllel őket a kerék vágta gödörből. Itt nem próbálkozhattak tovább, A földvédelmi törvény vég­rehajtását két évvel ezelőtt kezdték meg, és most fejezték be a barcsi járásban. Csaknem 71000 hold területet vizsgál­tak meg a járás szakemberei: megnézték, hogy rendéltetés­sen sok látható a határban. És parlagon hagyott szántóföld is, melyet nem munkál senki. A barcsi járásban 679 hold ilyen területet javasolt a bizottság szántóföldi művelésre. Csoko- nyavisontán 26, Barcson pedig szerűen hasznosítják-e a gaz­daságok a termőföldet. Ismere­tes ugyanis, hogy az évek fo- lyomán helyenként megváltoz­tatták az adott földterület mű­velési formáját, s ez a műve- lésiág-változás nemegyszer in­dokolatlannak bizonyult. Gyakran a nyilvántartásokban sem szerepeltek ezek az elté­rések. Az idén Babócsán, Bolhón, Istvánéiban, Lakócsán, Patos- fán, Rinyaújlakon, Rinyaújné- pen, Somogyaracson és Szül ok­ban végeztek a területvizsgá­lattal, s ezzel a barcsi járás valamennyi községében végre­hajtották — jóval a határidő előtt — a földvédelmi tör­vényt. A két évig tartó fölmérés ér­dekes tapasztalatokkal szolgált. Kiderült például, hogy a nyil­vántartás 184 esetben eltért a valóságtól. Ilyen eltérés adó­dott abból, hogy az. adott tsz okmányaiban feltüntetett terü­let egy részét egy másik gazda­ság használja, vagy az egyéni gazda elhagyott földjét a tsz műveli, de ez a gazdálkodási tervben nem szerepel. A bizottság helyenként a kelleténél jóval nagyobb bel­sőséget talált. Komlósdon pél­dául 25, Rinyaújlakon 56 hold­ra javasolták, hogy mielőbb táblásítani kell, és nem késhet tovább ennek a területnek kö­zös művelése. Szántóföldbe ékelődött kis- szőlő és gyér erdő meglehető­12 hold használható parlagföl­det találtak. Ezek részben el­hagyott szőlők. Az elvénült tő­kék rossz termést adtak, ezért a tsz-tag otthagyta, mert ettől függetlenül megkapta a háztá­jiját. Patosfán 10 hold szőlőről megállapították, hogy csak pa­píron szőlő, a valóságban szán­tóföld, azonban nem jegyezték föl, hogy időközben megválto­zott a művelési ága. Ugyanitt négy hold parlagszőlőre is bukkantak. A bizottság javaslatainak megvalósítására záros határ­időt kaptak a járás termelőszö- szövetkezeti gazdaságai és egyéni gazdái. Érdekük a ter­melőknek is, hogy rendet te­remtsenek portájukon, és mű­veljék, hasznosítsák földjeiket. Nem éri meg nekik, hogy kés­lekedjenek, mert ha vonakod­nak, szabálysértési eljárás in­dul ellenük. H. F. Nem szüntetik meg a harmadosztályú kávé készítését Napok óta kifogásolja a kö­zönség, hogy nem lehet har­madosztályú kávét kapni. Sok üzletben azt a választ adták a vevőknek, hogy ez a fajta ká­vé már nem is lesz. A Belke­reskedelmi Minisztérium ille­tékesei szerint szó sincs ilyen intézkedésről. mentek másik határrészbe, s a burgonyaföldet kezdték szántani búza alá. Nagy próbatétel ez az ősz, mint mindenütt, úgy Űj- várfalván is. Kutas József c 'N Kicsi-e a péksütemény ? Csal a gép — Ezután jobban vigyáznak az árukiadók Király István az Ady Endre utcai tejboltban reg­gelizett október 22-én. A kávéhoz vásárolt kifliket kicsinek találta, mérlegre tette az egyiket. Két deka hetvenöt grammot nyo­mott. Kaposvári olvasónk behozta a kiflit a szerkesz­tőségbe, s kérte, hogy hív­juk fel a Sütőipari Válla­lat figyelmét a miniatűr péksüteményekre. Talpai János, a Somogy megyei Sütőipari Váltalat igazgatója a következő tá­jékoztatást adta: A nyers tésztából harminc süte­ményre valót mérnek egy­szerre az üzemben. Ha zsemle készül belőle, a zsemleformázó, ha kifli, a tésztaosztó harminc egyen­lő részre vágja. Előfor­dul, hogy csal a gép, nem egyenlő részekre osztja a tésztát. Ilyen­kor a nagyobbakat el­rakják, a kisebb tésztada­rabokat visszateszik a töb­bihez, s újra porciózzák. Még így is előfordul, hogy az egyik sütemény na­gyobb, a másik kisebb. A súlyellenőrök háromszor tíz péksüteményt mérnek _ le. Sok függ az árukiadók­tól. Ha észreveszik a túl kicsi zsemléket és kifliket, kötelességük félretenni, ezek nem kerülhetnek ki a boltokba. Az árukiadók a jövőben még gondosabban ellenőrzik, hogy ne menjen ki az üzemből miniatűr sü­temény. L. G. Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat dombóvári telepe 8—10 éves gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket és lakatosokat keres fölvételre (3693) __________________ A Kaposvári Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztálya azonnali fölvételre gyors- és gépírót keres. Fizetés a tanácsi bér­rendszer 1541/b kulcs­száma szerint. Jelentke­zés a Kaposvári Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztályá­nak vezetői énéi, Kapos­vár, Kossuth tér 1., II. em. 31-.es szoba. (3719) legyük tartalmassá vezetiségválasztó taggyűléseinket politikai és szervezeti té- ren nagyon fontos állo­máshoz érkeztek el pártszerve­zeteink: megyeszerte megkez­dődtek a vezetőségválasztó taggyűlések. A vezetőségek most adnak számot az elmúlt években végzett munkájukról, és megtárgyalják a pártszer­vezetek további feladatait. A legutóbbi vezetőségválasz­tások, valamint pártunk VIII. kongresszusa óta jelentős poli­tikai, gazdasági és kulturális fejlődés ment végbe megyénk­ben. Ez a fejlődés igazolja, hogy politikánk helyes, és azt dolgozó népünk támogatja. Nincs miért szégyenkeznünk, így bátran szólhatunk eddig végzett munkánkról párttagsá­gunk, egész népünk előtt. Pártunk tekintélyét erősítet­te, és tömegbefolyását növelte, hogy a VIII. kongresszus óta jó irányban haladt a pártépítő munka, tovább javult a párt­tagság összetétele, emelkedett általános műveltségének szín­vonala. Növekedett a munká­sok és a termelőszövetkezeti parasztok aránya is a pártban. Külön öröm, hogy a tsz-tagok aránya tizennyolc százalékról több mint huszonkét százalék­ra növekedett az utóbbi két évben. Említésre méltó az is, hogy egyre több munkás, tsz- tag és értelmiségi fiatal kerül sorainkba. Viszont nem lehe­tünk elégedettek a nők arányá­nak növekedésével. Pártszerve­zeteink többsége még mindig nem fordít kellő figyelmet ár­ra, hogy a dolgozó asszonyok megfelelően részt vegyenek a közéletben. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink vezetőségei ed­dig is sokat tettek a vezetősé­gek újjáválasztásának sike­réért. A pártvezetőségek újjá- választását úgy kell elvégezni, hogy tovább erősödjön a párt ideológiai, politikai és szerve­zeti egysége, erősödjön kav- csolata a dolgozókkal, növe­kedjék a kommunisták aktivi­tása és harcossága. A jövőben munkálkodjanak még hatéko­nyabban, hogy teljesen megva­lósítsuk a Központi Bizottság elénk állított célkitűzéseit. p* oglalkozzanak többet •*- pártszervezeteink a pártegységgel. Következetesen és türelmesen harcoljanak a párt politikájának megérteté­séért, az emberek meggyőzé­séért. A párttagság a felvilágo­sítás és a meggyőzés eszközé­vel küzdjön a párt egységét és tömegbefolyását gyengítő, a marxizmus—leninizmustól ide­gen nézetek és gyakorlatok el­len. Gondosan ügyeljünk azon­ban arra, hogy ezt a munkát ne válasszuk el a nagyon fon­tos termelési feladatoktól. Közismert, hogy pártunk Köz­ponti Bizottságának határoza­tai mindinkább a gazdasági szervező munkát állítják a pártmunka előterébe. Pártszer­vezeteink éppen ezért fordít­sanak gondot arra, hogy párt­tagságunk aktivitása növeked­jék a gazdaságszervező munká­ban. Ipari üzemeinkben emel­jék a termelékenységet, csök­kentsék az önköltséget, javít­sák a minőséget. A pártszerve­zetek politikai munkája moz­dítsa elő a tgrvek, különösen az exporttervek teljesítését. A kedvezőtlen időjárás miatt most nagy gondot kell fordíta­ni arra, hogy az őszi mezőgaz­dasági munkákat mielőbb el­végezzék, és a termést jó mi­nőségben betakarítsák. A munka mennyiségének nö­velése, minőségének javítása, a termények betakarítása, az őszi szántás és vetés jó elvégzése, az állam iránti kötelezettségek teljesítése komoly politikai és szervező munkát igényel. Emellett nem szabad megfe­ledkezniük a pártszervezetek­nek arról sem, hogy közeled­nek a zárszámadások, ezzel egy időben pedig hozzá kell látni a jövő évi tervek készítéséhez is. Pártszervezeteink e sokrétű feladatot csak úgy tudják megvalósítani, ha nagyobb gondot fordítanak a falu poli­tikai és társadalmi arculatá­nak alakítására, ha nem lesz egyetlen olyan párttagunk sem, aki tudásához és erejéhez mér­ten ne tenne valamit a cél el­éréséért. Természetesen ez a nagy munka nemcsak a párt­tagság ügye: a párton kívüli aktivisták segítségét hiba len­ne figyelmen kívül hagyni. Hozzáértésükre és lelkesedé­sükre minden körülmények között számítani kell. P zekben a napokban min­JLj den kommunistának el kell gondolkodnia azon, hogy alapszervezete az utolsó veze­tőségválasztás, különösen pe­dig pártunk VIII. kongresszusa óta milyen munkát végzett. És önmaguk tevékenységéről is számot kell adniuk: mit tettek, hogyan segédkeztek a párt po­litikai céljainak eléréséért. Határozottan föl kell lép­niük pártszervezeteinknek a hibák ellen, nem szabad meg­tűrniük az elbizakodottságot, az önteltséget és az erkölcsi la­zaságot. Minden kommunistá­nak féltő gonddal kell vigyáz­nia a maga és a párt becsüle­tére. Párttagságunknak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy elemezze és ha kell, bí­rálja a vezetőségek munkáját. Csak az ilyen elemzés teszi lehetővé, hogy elfogultság nél­kül, a munkában való helytál­lás alapján döntsenek: a veze­tőségi tagok közül kik feleltek meg a bizalomnak, kik érdem­lik ki munkájukkal, hogy új­ból megválasszák őket, és ki­ket szükséges alkalmasabb párttagokkal felváltani. Azt tanácsoljuk párttagja­inknak, hogy a vezetőségekbe újból válasszák be mindazokat, akik a párt érdekében áldozat­készen működtek, példát mu­tattak a termelésben, az er­kölcsi normák megtartásában, szilárd, következetes tagjai a pártnak, gazdag tapasztalatok­kal rendelkeznek, eredménye­sen harcolnak, hogy a párt- meg a kormányhatározatok megvalósuljanak, s ezért a dolgozók tisztelik őket, hall­gatnak szavukra. Ha ilyen em­bereket választanak a vezető­ségekbe, akkor a párt tekinté­lye tovább növekszik. Gondol­kozzanak azon is, hogy akad­nak némelyek, akik túl van­nak terhelve társadalmi mun­kával, , vagy felkészültségük nem kielégítő. Ezt világosan és pártszerűen meg kell mondani nekik. Az új vezetőségi tagok vá­lasztásánál ügyeljenek arra, hogy a párttagság minden ré­tege képviseltesse magát. Tár­sadalmi jelentőségüknek meg­felelően kerüljenek az új ve­zetőségekbe asszonyok és fia­fiatalok is­A lapszervezeteink vezető- ségei most készítik a taggyűlések beszámolóit. Azt kérjük tőlük, hogy a beszámo­ló főként a helyi pártszervezel kommunistáinak tevékenységé­vel foglalkozzon. Figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi ve­zetőségválasztás ötéves ter­vünk negyedik évének végére esik. Éppen ezért elemezzék, hogy az alapszervezet mivel se­gítette elő a termelőmunkát, mit tettek a termelés jobb po­litikai, gazdasági és emberi föltételeinek megteremtéséért. Fontos feladatai vannak emellett alapszervezeteinknek a munkafegyelem megszilárdí­tásában, a társadalmi tulajdon védelmében, a munkaverseny segítésében és a dolgozók jogos panaszainak orvoslásában is. Elemezzék a beszámolókban a párt belső életének kérdéseit: a politikai tömegmunkát, a kollektív vezetést, a tömeg­szervezetekben és a tömeg- mozgalmakban dolgozó kom­munisták tevékenységét. Bát­ran és nyíltan beszéljenek a hibákról, de ne feledkezzenek meg róla, hogy a határozati javaslatokban már szerepelje­nek a hibák kijavításáról szóló elképzelések is. Mindezeket az elveket csak úgy lehet eredményesen meg­valósítani, ha valamennyi te­rületen emeljük a vezetés szín­vonalát. Vigyázni kell arra, hogy a beszámolókat ne egy ember, ne csak a titkár készít­se, hanem az a pártvezetőség közös munkájának eredménye legyen. Kétségtelen, hogy politikai és gazdasági kihatása ellenére a vezetőségválasztás a párt belső ügye. Azonban csak fél mun­kát végeznénk, ha nem tájé^— koztatnánk kellően a pártonkí- vülieket e fontos esemény je­lentőségéről, arról, hogy kiket választunk a pártszervezetek élére, hogyan értékeljük eddig végzett munkánkat, milyen feladatokat tűzünk magunk elé. Járási pártbizottságaink : és azok aktivistái eddig is sok se­gítséget nyújtottak alapszerve­zeteinknek a Vezetőségválasz­tások megfelelő előkészítésé­hez. Az elkövetkezendő időben fokozottabban segítsék alap- szervezeteinket e fontos mun­kában. Az újonnan megválasztott pártvezetőségektől azt kérjük, hogy minden külön utasítás nélkül a taggyűlés után nyom­ban lássanak munkához. Pár­tunk VIII. kongresszusának, felsőbb pártszerveinknek hatá­rozatait tartsák mindig szem előtt, vegyék figyelembe a ve­zetőségválasztó taggyűlés ha­tározatait, s munkájukat az egész párttagsággal, a párton kívüli dolgozókkal egyetértés­ben végezzék. t1 gyüttes erővel biztosít­■*J suk, hogy a vezetőség­választások után erőink meg­növekedjenek, és pártéletünk fellendüljön. Növekedjék a párttagság aktivitása, a párt sorai váljanak még tömörebbé, egybeforrottabbá, s így végez­zük el gazdasági, politikai és kulturális feladatainkat. Dombóvári László KOMÁRVÁROSI ÜZEMÜNKBEN mozaiklapgrártásban jártas szakembereket azonnal alkalmazónk telepvezetői és művezetői beosztásba. Ugyanide villanyszerelésben is jártas gépészt vagy lakatost ig felveszünk. Jelentkezni Zala megyei Építőanyagipari Vállalat, Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5. szám alatt személyesen vagy írásban lehet. Fizetés megegyezés szerint. ________________________________________________________________________(36934)

Next

/
Thumbnails
Contents