Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

Péntek, 1954. november 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gondok a tsz-építkezések körül a tabi járásban A tabi járás termelőszövet­kezeteiben az idén 27 gazdasá­gi épület és két lakóház építé­sének befejezését tervezték, ezenfelül öt szénaszárítót akar­tak létesíteni. Terveikben sze repelt kilenc épület korszerű­sítése és egy öntözőtelep lét­rehozása is. A beruházások eredményeképp a többi közt 960 szarvasmarhát és 1570 ser­tést tudtak volna megfelelő módon elhelyezni. A múlt év­ről áthúzódott építkezések, korszerűsítések és járulékos beruházások értéke 4 900 000 forint, megközelíti az erre az évre tervezett épületek érté­két. Közeledik az év vége, néz­zük meg hol tartanak az épít­kezésekkel? Elkészült a tavaly építeni kezdett 102 férőhelyes tehén­istálló és a nyolcból hét nö- vendékmarha-istálló. A kárai tsz-ben a növendékmarha-is- tálló vízvezeték-szerelési mun­kái még hátravannak, mert a csővezetékeket nem kapták meg. A gamásiak másfél mil­lió forintba kerülő tehénistál­lója már csak jövőre készül él. A zicsi ötven és a törökkoppá- nyi száz férőhelyes növendék- marha-istálló építése csak harminc, illetve hetven száza­lékra áll. Alig jutottak előbb­re ennél a bedegkériék istál­lójának és borjúnevelőjének munkáival. A házilag építendő létesítmények közül csak a be- degkériek istállója készül el az idén. Az ugyanitt épülő borjú- nevelő berendezését azonban még nem kapták meg. Török- koppányban vagon hiányában nem tudnak salakot hordani a padlásfödémhez, de a tsz ve­zetőségének és tagságának is jobban kellett volna, illetve kellene igyekeznie. A zicsi öt­venes növendékistállóhoz szük­séges födém- és tetőszerkezet faanyagát az erdőgazdaság csak november végén szállítja. A házilag épülő sertésszállá­sok nagy része már készen van, vagy a közeljövőben ké­szül el. A bábonymegyeri hiz­lalda és a zalai kocaszállás épí­tésének azonban még csak a felénél tartanak. A hizlaldá­hoz még mindig nem adott pa­lát a TÜZÉP. Vasanyagot, ce­mentet csak nagy nehézségek árán, többszöri utánjárással közvetlenül a gyártól kénytele­nek a tsz-ek beszerezni. A háromszáz férőhelyes juh- hodály és a zicsi tojóház ta­valyról áthúzódott építése be­fejeződött, de a tojóház beren­dezésének egy része hiányzik. A járulékos beruházásokkal főként Somogyacsán és Nágo- cson maradtak el nagyon. Az acsai központi major vízveze­ték-szerelését még mindig nem vállalta el senki, a csöve­ket még egyik tsz sem tudta beszerezni; Somogydöröcskén a növendékmarha-istálló télie- sítését három köbméter fűrész­áru hiánya akadályozza, ezt kötbéres utalvány ellenében se kapta meg a tsz a TÜZÉP- től. A törökkoppányi és a so- mogymeggyesi szolgálati laká­sok csak jövőre készülnek el. Az építkezési tervet eddig átlag 60—65 százalékra telje­sítették a járásban. Általános tapasztalat, hogy az anyagellá­tás még soha nem volt olyan körülményes, mint az idén. Az építkezések ütemét az is fé­kezte, hogy egyik-másik tsz­vezető ráérősen kezdte el a munkát. Rohamosan közeledik a tél, az év vége. Valamennyi illeté­kes szerv tegyen meg mindent, amit még megtehet az egyre gyarapodó állatállomány biz­tonságos elhelyezésére. A ta­pasztalatokból azt a tanulsá­got vonhatjuk le, hogy máskor szervezettebben, gondosabban és főként idejében kell felké­szülni a tervek teljesítésére. Pénzár Ferenc Háromszáz somogyi tsz-tag Budapesten A Somogy megyei Termelőszö­vetkezeti Tagok Biztosítási és ön­segélyező Csoportja, mint az el­múlt években is, megkezdte tag­jainak üdültetését és a társaski­rándulások szervezését. A télen három, 100—WO tagú csoport utazik Budapestre. Prog­ramjukban szerepel egyebek kö­zött egy színházi előadás, a Parla­ment, a Nemzeti Galéria, a Me­zőgazdasági Múzeum, az Állatkert megtekintése és városnézés is. Tegnap a siófoki, a tabi, a mar­cali és a fonyódi járás termelő- szövetkezeteiből utaztak tagok a fővárosba. Az utóbbi években a CSÉB in­téző bizottsága Harkányfürdőn üdültette tagjait. Az idei ősztől kezdve Hévízen is biztosítottak he­lyet a somogyiaknak. Hat hu- szonötös csoportot küldenek tíz­tíz napra a két fürdőhelyre. ELADÓ olcsó házingatlanok 25 éve» ré»aletfiaeté»»el. KAPOSVÁR: Bem u. 36/a Jutái út 23/a 48-as ifjúsági u. 2. Kertalja u. 2. Beloiannisz u. 52. Kovács S. Gy. u. 5. 48-as ifjúsági u. 14. Sörház u. 17. Gorkij u. 99. Bajcsy-Zs. u 18/b Május 1. u. 59. Marx K. u. 19. Bajcsy-Zs. u. 79. az ingatl. 1/2 hányada BALATONSZEMES: Bagolyvár u. 17. Bagolyvár u. 17. ZAMÁRDI: Nagy S. u. 9 SIÓFOK­1 lakásos 2 lakásos 3 lakásos lakásos lakásos lakásos lakásos 2 lakásos 4 lakásos 2 lakásos 1 lakásos 3 lakásos 60 000,— Ft 32 500,— Ft 80 000,— Ft 40 000,— Ft 40 000,— Ft 100 000,— Ft 120 000,— Ft 67 000,— Ft 50 000,— Ft 80 000,— Ft 30 000,— Ft 36 000,— Ft 52 500,— Ft 100 000,— Ft 29 000,— Ft 26 650,— Ft Fő u. 74. 1/2 része Marx tér 3/a 1 lakás 55 000,— Ft 2 bérleményes 150 000,— Ft Az ingatlanok lakottak! A közölt címen kívül még több eladó ingatlan­nal rendelkezünk a megye több községében is. Kaposváron rövidesen újabb ingatlanok válnak eladókká. Részletes felvilágosítással szolgál az ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR SOMOGY MEGYEI FIÓKJA (Kaposvár, Dózsa Gy. u. 1.). IS A megyei tanács kereskedel­mi osztályán megvitatták a közelmúltban megjelent belke­reskedelmi miniszteri és köny- nyűipari miniszteri közös ren­delet végrehajtásának módjait. A tanácskozásra meghívták az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség, a kisiparosok és a kis­kereskedők szervezetének me­gyei vezetőit. A közös rendelet kimondja, hogy az ízlést rontó, erkölcsromboló tárgyak fcrga- lombahozatalát meg kell szün­tetni. Megyénkben is több kisipa­ros készit giccses falvédőket, fejkendőket, zsebtükröket és vetkőzős tollakat. Az árut vagy maguk, vagy pedig kiskereske­dők hozzák forgalomba. A ta­nácskozáson határozatot hoz­tak arról, hogy a megye min­den kisiparosát és kiskereske­dőjét figyelmeztetik a rendelet szigorú megtartására. Ha az­után is megszegik az előíráso­kat, a szabálysértőktől meg­vonják az iparengedélyt. Megvitatták a giccs Pillantás a népgazdaságba Az ipar fejlődésének üteme Az ötéves terv eredetileg 48 —50 százalékkal irányozta elő az ipari termelés növekedését 1960 és 1965 között. Most a negyedik év végén tartunk, és az idén az állami ipar terme­lése — háromnegyed év ered­ményei alapján — kb. 42 szá­zalékkal lesz magasabb, mint volt 1960-ban. A termelés mennyiségi tervét tehát előre­láthatóan túlteljesítjük, nem lesz szükség emiatt »hajrára« az ötéves terv utolsó eszten­dejének végén. De a növekedés üteme még­sem volt egyenletes. A terv első évében volt a legkiadó- sabb: az állami iparban 12 százalékos, az egész iparban — tehát a szövetkezeti és a ma­gánkisipart is beleértve — 11 százalékos volt a növekedés 1961-ben. A következő évben 9 százalékkal nőtt a termelés, tavaly — a kemény tél eszten­dejében — azonban csak 7 szá­zalékkal. Az idei évi termelés- növekedés viszont újra 9 szá­zalék körül lesz. ÚTTÖRŐ HATÁRŐRÖK Térképjeleket tanulnak, terepen tájékozódnak, a határőrök munká­jával Ismerkednek gyékényes! ha­tárőr őrs tagjai. A pajtások nagy örömmel járnak a foglalkozásokra, mert mindig ta­nulnak valami ér­dekeset. A gyéké- nyesi határőr őrs másfél hőnappal ezelőtt alakult. Tóth József isko­laigazgató szerint nagyon hasznos aa őrs munkája, meg­felel a gyermekek érdeklődési köré­nek az elméleti és gyakorlati fog­lalkozás anyaga is. Halló, halló... itt a gyékényest Dó­zsa György úttörőcsapat határőr őrse Gyanús ideg ént láttunk az iskola közelé­ben, kérjük, igazoltassák — telefonálnak az ifjú határőrök felnőtt kollégáiknak, Pajtások, ki ismeri ezt a térképjelet? — vizsgáztatja pajtásait az őrs legjobb térképjelolvasója. Ha tartjuk a termelésnöve­kedés eddigi ütemét, akkor az ipar teljes termelése az idén eléri az 1949. évinek a négy és félszeresét. Bár a termelé­kenység fejlődésével és az ön­költség csökkentésével lema­radtunk a mennyiségi fejlődés mögött, az ipar ma már több mint négyszer annyit ad a nemzeti jövedelembe, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Már­pedig a népgazdaság általános erősödésének, az életszínvonal emelkedésének elsősorban az ipar az alapja, különösen, ha a gazdaságosság tekintetében is megfelelően fejlődik. Az idén szeptember végéig együttesen 9 százalékkal emel­kedett az ipar termelése, a nö­vekedés azonban az év folya­mán sem volt egyenletes. Az első negyedben jóval nagyobb volt, mint a későbbiek során. Ennek oka az, hogy tavaly az év első hónapjaiban az átla­gosnál hidegebb és hosszabb tél miatt sok vállalat, sőt iparág a tervezettnél keveseb­bet termelt. Ez a magyaráza­ta annak, hogy a tavalyi ala­csony eredményhez hasonlítva 12 százalékkal nőtt a terme­lés az idei első negyedévben. De a második negyedben már csak 8 százalék volt a növeke­dés üteme, a harmadikban pe­dig 7 százalékkal termelt töb­bet az ipar, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari termelés eddigi fejlődése a második ötéves tervben (1960 — 100) Nehézip. Könnyűip. Élelmezési Az egész ipar áll. ipar 1961 113 110 111 112 1962 124 116 119 122 1963 132 124 129 130 1964 144 133 142 142 I—IX. Izek az adatok az egész ál­A gépipar is elérte az előírt lami iparra vonatkoznak. Ezen belül az egyes iparágak, vál­lalatok termelésének alakulá­sában kisebb-nagyobb eltéré­sek találhatók. Az átlagosnál gyorsabb üte­mű volt az egyes termelőesz­közök gyártásának fejlődése, továbbá a gépiparon belül fő­leg a híradástechnikáé (tv-, távbeszélő-készülékek), vala­mint a vegyiparé (szuperfosz­fát, műanyagok, egyes gyógy­szerek). A nehézipar általában gyorsabban fejlődött, mint a fogyasztási cikkeket gyártó iparok. Az átlagosnál lassab­ban fejlődött — a tervnek megfelelően — a bányászat és a kohászat, továbbá a textil-, a bőr- és a ruházati ipar. Három iparcsoport: a vegy- a könnyű- és az élelmezési ipar lényegében már az idén teljesiti eredeti ötéves tervét. fejlődés időarányos részét: az öt évre tervezett 62—65 szá­zalékos növekedésből eddig kb. 51 százalékot. Az ún. ki­emelt gépipari ágazatok közül a híradástechnika globálisan már az idén teljesíti ötévés feladatát: megkétszerezi ter­melését, a műszeripar viszont az eredeti ötéves tervének csak felét teljesítette a négy év alatt. Az ötéves terv első négy éve az adatok tanúsága sze­rint a nehézségek és egyes le­maradások ellenére is szép mennyiségi eredményeket ho­zott az iparban. Annál sürgő­sebb és fontosabb, hogy most már a termelés gazdaságossá­ga is megkapja az őt megillető helyet a népgazdaság e legfőbb ágának fejlesztése során. Ádám László Foglalkozás előtt a Honvédelmi Híradó ' mát böngészik a gyerekek. a gőz- és a Miért Diesel-mozdonyok javítása Egyre nagyobb feladatot kell megoldania a kaposvári vasúti csomópontnak. Mind több me­zőgazdasági és iparcikket kell elszállítania, az utasok száma is évről évre nő. A feladatokkal nem nőtt arányosan a vasúti szállítóesz­közök száma. Különösen a mozdonyokkal kapcsolatban vannak súlyos problémák a kaposvári állomáson. Nagy Zoltán, a fűtőház főnöke el­mondotta, hogy a Siófok felől délután érkező személyvonat mozdonyának negyedóra múl­va Fonyódra kell szerelvényt vinnie. Alig van ideje vízvé­telre. Hasonló a helyzet a te­herszállításnál is. Miért kevés a gőz- és a Die­sel-mozdony a Kaposvári Fű­tőháznál, mi okozza a bizony­talanságot és vele együtt az örökös idegeskedést? Néhány évvel ezelőtt hat da­rab M—28-as Diesel-, öt darab Diesel M—38-as mozdonyt ka­pott a fűtőház. Bizonyos meny- nyiségű kilométert és órát kell menniük a mozdonyoknak, hogy a gyártól a minisztérium megbízottja átvegye. Az 1962 elején érkezett öt M—38-as kö­zül mostanáig csak egyet tud­tak átvenni. Amíg a mozdo­nyokat át nem veszik, a gyártó győri üzemnek kell elvégeznie rajtuk a jótállásos javításokat. Ezt a kötelezettségüket teljesi­tik is, de csak igen lassan. Megdöbbentő számokat mutat a fűtőház statisztikája. Az M— 38-asok közül az egyiket 486, a másikat 493, a harmadikat 496 nap alatt javították meg! A három gép javítása négy év­nek megfelelő ideig tartott, ho­lott a szállítási szerződés sze­rint a jótállásos javításokat ennek kb. tizedrésze alatt kel­lene elvégeznie a gyártó üzem­nek. A gőzmozdonyokkal is akad baj. Egy idő után a mozdo­nyokat fővizsgálatnak vetik alá. A Kaposvári Fűtőház moz­donyait ilyenkoií a Szombat- helyi Járműjavítóba viszik. Ám a jelenleg tizenegy főja­vításra váró gép közül csak ötöt vittek Szombathelyre, hat pedig arra vár egy csonka vá­gányra tolva, hogy elvigyék. A szombathelyieknél állítólag ki­csi a kapacitás, s nem tudnak megbirkózni a sok javítaniva­lóval. A helyzet tehát egyálta­lán nem rózsás, különösen, ha arra gondolunk, hogy a tél még inkább igénybe veszi majd a gépeket. S mi a helyzet a kisebb, Ka­posváron is elvégezhető javítá­sokkal? Az itteni szakemberek is időnként el-elakadnak a munkával, mert hol féktuskó, hol fehérfém, hol samott-tégla hiánya akadályozza munkáju­kat. (A ladi állomás villanyvi­lágításához pl. öt hét óta hiá­ba kérnek kábelt.) A mozdony- vezetők néhány hete a szak- szolgálat, a párt- és szakszer­vezet kezdeményezésére két- két napot dolgoztak társadal­mi munkában a javításokon. A fűtőházi dolgozók pedig egy szombat délután végeztek tár­sadalmi munkát, hogy az őszi szállításokra több üzemképes gépük legyen. Bár dicsérni va­ló a kezdeményezésük, a prob­lémákat nem lehet csak ily módon megoldani. Jó volna, ha a Diesel-mozdonyt gyártó győ­ri üzem hamarabb elvégezné a javításokat. Ugyanezt kérik a szombathelyiektől is. A fűtő­ház anyagellátását is meg keli javítani, mert anyag nélkül hiába az igyekezet. F. L

Next

/
Thumbnails
Contents