Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-26 / 277. szám
Csütörtök, 1964. november 26. 3 SOMOGYI NÉPLAr Két tanuló a kórházban ÉRTÉKEKET SELEJTEZZÜNK? Kaposfőn problémák voltak a betakarítás körül, s amikor erről írtunk, a baj egyik okaként a tagság széthúzását említettük. A szállítás nehézségei is akadályozták őket a munkában. Kadarkúti Sándor agronó- mus szerint: »A pótkocsikról hiányoznak a szükséges fölszerelések, amiatt nem vizsgáztatják le őket. Nem vehetnek részt a közúti forgalomban, pedig a határból nem hordhatjuk haza a terményt anélkül, hogy ne kellene a közúton is közlekednünk.« A MEDOSZ megyei bizottságának küldött jelentésében ilyen észrevételt közöl az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága: »Megállapítottuk, hogy a gazdaságokban általános hiányosságként merül fel a gépjárművek villamosberendezéseinek állapota, valamint a vontatók és pótkocsik fékberendezésének műszaki elégtelensége.« Ha e hivatalos megállapítás mögé nézünk, elgondolkoztató tapasztalatokat szerezhetünk. Kaposfőn például hosszú kerülővel hordják haza a vontatók a terményt. A Balaton- nagybereki Állami Gazdaságban a kilencvennyolc pótkocsi közül negyvenet kivontak a közúti forgalomból, mert hiányzott róluk az előírt fölszerelés. Ezeket a járműveket csak a majorban való használatra tartják alkalmasnak a gazdaság szakemberei, jóllehet a fékberendezés hiánya itt is meg Kaposfőto. is nemcsak a közúton, hanem a mezőn is okozhat balesetet. No de hova jutunk, ha egy hiányzó alkatrész arra kárhoztatja a pótkocsit, hogy kiselejtezzük? Ebből nagyon nagy kára származna állami és szövetkezeti gazdaságainknak. Érdekünk az emberek egészségének védelme is meg a termelés folyamatossága, gazdaságossága is. Az utóbbiért semmiképpen sem áldozhatjuk fel az előbbit, hiszen az ember mindennél értékesebb. Marad tehát az egyetlen megoldás: nem közlekedhetnek azok a gépek, amelyek nincsenek ellátva biztonsági fölszereléssel. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetői pedig szaladhatnak fűhöz-fához a hi- ányzó alkatrészért, s, mivel nem tudják beszerezni, fölte- hetik a kérdést: érdemes volt-e megvenni a gépet, ha nem használhatják? Helyes az a rendelkezés, hogy csak a biztonsági berendezéssel ellátott vontatók és pótkocsik vehetnek részt a közúti forgalomban. A gazdaságok azonban hiába akarják minden gépüket levizsgáztatni, ez rajtuk kívül álló okok miatt lehetetlen. A veszély kétoldalú. Az alkatrészhiány miatt meglassul a szállítás üteme. Ha meg igyekezni akarnak vele az üzemek, az emberek testi épségét kockáztatják. Az alkatrészhiány az utóbbi időben már annyira fokozódott, hogy most már sürgős, végleges megoldást kíván. H. F. töltötte a szombat estét, társaik hiába várták őket az elsős gimnazisták táncos ösz- szejövetelén. H. István és H. Zoltán otthon »kísérleteztek-«. Ennek következményeként a várt villanófény felrobbant, és mentők szállították őket súlyos sérülésekkel a kórház baleseti osztályára. H. Istvánnak két ujját le kellett operálni. Arcuk, szemük és testrészük is megsérült a robbanástól. Hetek kellenek, amíg meggyógyulnak. Nemrég írtunk egy másik fiatalról, aki szintén köny- nyelműségének következtében szenvedett súlyos sérüléseket. A hozzá nem értés nagyon sok bajt okozott már. Csak a szülők és a nevelők együttes föllépése óvhatja meg a tanulókat hasonló súlyos sérülésektől. A fiatalok napról napra új fogalmakkal ismerkednek meg az iskolában. Sokukban megszületik az elhatározás, hogy ezt vagy azt ők is előállítják. Figyelmeztessék a nevelők a tanulókat, hogy milyen veszéllyel jár az effajta kísérletezés. A szülők pedig, ha azt látják, hogy gyermekük tiltott vagy veszélyes dolgot művel, ne nézzenek el fölötte köny- nyed vállvonogatással. Akkor már minden hiába, amikor a baj megtörtént — azt megelőznünk kell! Sz. L. Élet és Irodalom est Kaposváron December 4-én Kaposvárra érkezik az Élet és Irodalom íróküldöttsége Nemes György fő- szerkesztő vezetésével. 5-én, szombaton délelőtt megkoszorúzzák a Szabadság parkóan a szovjet hősök emlékművét, majd a Megyei Könyvtárban ankétot tartanak a magyar szakos pedagógusok, könyvtárosok és függetlenített népművelők részvételével. Délután dr. Szilágyi Lajos, a városi tanács vb-elnöke fogadja az írókat, és tájékoztatja őket Kaposvár életéről. A budapesti vendégek ellátogatnak a tanítóképzőbe és a fiúkollégiumba is. Este hét órakor a Latinka Sándor Művelődési Házban Élet és Irodalom-estet tartanak. Nemed György főszerkesztő a hetilap feladatairól, munkájáról számol be, majd Dobozy Imre Koss-uth-dijas író, Cseres Tibor József Attila-díjas író,Fekete Gyula író, Csák Gyula író, Nagy László József Attila-díjas költő és Mezei András József Attila-díjas költő olvas fel műveibőL Bábjátékos táj konferencia Dunaúj városban A Népművelési Intézet november 28—29-én rendezi meg a bábjátékosok kilencedik tájkonferenciáját Dunaújvárosban, illetve Budapesten. Megyénkből tizennégyen vesznek részt a találkozón. Az első napon a bábjáték írói és dramaturgiai problémáiról hallhatnak előadást a részvevők, és a Foltocska, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Tüske játszani akar, a Citromka meg a Citromka és a három sluga- manó című bábjátékok bemutatóját nézik meg, másnap az Egyszer egy királyfi, az Al- mácska és Hagymácska, Ki a király és a Furulyatánc című darabokat. Klubest — a Dunaújvárosi Ostor Együttes föllépésével —, szakreferensi beszámoló és vita szerepel még a programban. 29-én délután, aki útba tudja ejteni Budapestet, az részt vesz a lengyel és a magyar bábosok baráti találkozóján. Neves lengyel művészek tartanak előadást a Lengyel Kultúra Házában. Ugyanakkor az Állami Bábszínházban és a Képzőművészeti Főiskolán Jengyei bábkiállítás lesz. Jítini cl Qlégjmll HAT ÉVVEL EZELŐTT láttam utoljára. Ittas volt. Ezen nem is csodálkoztam, tudtam, hogy Nógrádi Gyula rendszeresen és mértéktelenül iszik. Beszélni kellene vele —* gondoltam akkor —, hátha fölébred a lelkiismerete. Hátha leszokik az ivásról, De aztán letettem erről, s megmaradtam a sajnálkozásnál. Sajnáltam őt, örökké bánkódó feleségét, kislányát és kisfiát. Gyermekei, ha apjuk felöntótt a garatra, szégyenkeztek társaik előtt, A napokban elhatároztam, hogy meglátogatom Nógrádit. Ügy tudtam, hogy a Honvéd utcában lakik egy nyirkos lakásban. Vajon mi van vele? — Elköltözött innét — világosítottak fel. — A Sopron utca húszban lakik. Sötétben értem Nógrádiék új, csinos külsejű, földszintes lakásához. A pék feleségével és kislányával a ház közelében találkoztam. Az asszony nagy jóestéttel, széles mosollyal invitált beljebb. — Hát ez meg mi? — kérdeztem egy kis féltetős építményre mutatva. — Garázs — válaszolt az asszony, s elhúzta a ponyvát. Egy vajszínű Trabant bukkant elő. — A nyáron vettük — mondta. Majd a közeli virágágyhoz lépett, s gyorsan letépett egy csokorra való virágot. Miközben a krizantémot szedte, sokat, derűsen beszélt. Annak idején, amikor megismertem, arca beesett, szeme bánatos volt. Hogy megváltozott! — gondoltam. BELÉPTÜNK AZ ELŐSZOBÁBA. A konyhában a szőke fiú malmozott barátaival. A nagy szobából a televízió képernyője világított ki. A szoba küszöbén ott állt Nógrádi hálókabátban, papucsban, és barátságosan nyújtotta a kezét. A televízió előtt ültünk le. Ö a nagy rekamiéra, én a fotelok mellett egy székre. Hamar szóba került az ivászat" Őszintén, nyíltan beszélt róla. Ügy éreztem, nem kíván különösebb tapintatot, udvariaskodást, nem akarja eltusolni, a feledés ködébe burkolni viselt dolgait. — Hat év óta nem iszom szeszt — mondta határozottan. — Nem is fogok inni soha. — Nono — mondtam —, egyszer majd elcsalják a barátok a Diófába, leitatjék, s minden kezdődik elölről. Fölnevetett. — Már megpróbálták néhányszor. De nem sokra mentek. Különben ahhoz, hogy bort ihassak, nem kellene kocsmába mennem. Itthon is van a kamrában. De nekem nem kell. Egyik barátomat szoktam vele megkínálni. Ízlik neki, csak azzal nincs kibékülve, hogy egyedül kell Innia. Egyébként a vállalat egyik rendezvényén én szolgáltam fel a sört. Ihattam volna. De egy korty se kellett. Nem kívánom. Ha részeg emberrel találkozom az utcán, átmegyek a másik oldalra. MI IDÉZTE ELŐ a teljes fordulatot? Mi adott erőt ahhoz, hogy lemondjon szenvedélyéről? — Amikor kijózanodtam — mondja Nógrádi —, nagyon szégyelltem magam. Láttam feleségemen, a gyerekeken, mennyire bántja őket, hogy nem tudtam mértéket tartani. — Ő már elfelejtette — mutatott a vállára kapaszkodó kislányra — Gyuszi azonban még mindig idegenkedik tőlem. Ilyenkor szerettem volna falba verni a fejem, any- nyira haragudtam magamra. Szinte minden alkalommal elhatároztam, hogy megváltozom, De képtelen voltam rá. Az egyik nyereségrészesedés után úgy kirúgtam a hámból, ahogy még soha. Addig haza sem mentem, amíg tartott a pénzből. Amikor elmúlt a mÉ_ mór, elhatároztam, hogy soha többé nem iszom. Hát így volt — mondta —, odaszólt az egyik rokongyereknek, halkít- sa le a televíziót. Ügy tett, mint aki befejezett egy szomorú történetet, amely hányatott, nélkülözésekkel teli ifjúkoráJSÍapir enden az idegenforgalom A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban megtárgyalta az Ide genforgalmi Hivatal munkáját. Megállapították, hogy az Idegenforgalmi Hivatal — igen nehéz körülmények között — teljesítette feladatát. Az 1964. évi üdülési idényt a forgalom általános növekedése jellemezte. A külföldi vendégek itt töltött napjainak száma a tavalyinak négyszeresére emelkedett- Bizonyos szolgáltatásoknál (szállás, valutabeváltás, programbiztosítás, információ stb.) gyakori volt a sorbaállás, a zsúfoltság, mivel az Idegenforgalmi Hivatal — jóllehet forgalom szemAz üdülőve belföldi 1963- ban 411626 1964- ben 1 023 193 pontjából vidéken az első helyen .áll —, létszám- és helyiséghiánnyal küszködött. Ez a probléma 1965-ben, a hivatal siófoki központi helyiségének bővítésével remélhetőleg részben megoldódik. A nyári idény hiányosságai a forgalom ugrásszerű emelkedéséből adódtak. 1964-ben a környező baráti államokból rendkívül sok turista érkezett. Ez év szeptemberéig egymilliókétszázezer külföldi járt nálunk a múlt évi ötszáznyolcvanezerrel szemben. A Balaton somogyi partján az idén — beszámítva a hétvégi kirándulókat is — a következőképpen alakult a forgalom: idegek száma külföldi Összesen 50 614 462 240 274 196 1 297 389 A forgalom ilyen mérvű emelkedésével nem álltak arányban az előkészületek, a föltételek; nem tettünk meg, anyagiak hiányában nem is tehettünk meg mindent külföldi vendégeink fogadására, megfelelő elhelyezésére. A nyári forgalom mutatószámai jövőre valószínűleg tovább emelkednek. Ezért a végrehajtó bizottság leszögezte, hogy a múlt nyáron tapasztalt alapvető hiányosságok nem ismétlődhetnek meg. Kormányunk az ipar és a mezőgazdaság után a harmadik legfontosabb területnek tekinti az idegenforgalmat, ezért a szükséges intézkedéseket megyénkben is ennek megfelelően idejében meg kell tennünk. Milyen fontos intézkedések várhatók a jövő évben? Az Idegenforgalmi Hivatal öt első osztályú campingjét — noha a vadtáborozók száma meghaladta a hatvanezret —, mindössze hetven százalékban használták ki. Az első osztályú campingek megfelelő kihasználását a propaganda fokozásával kívánják előmozdítani: mintegy tizenötféle camping- és egyéb balatoni prospektust, térképet adnak közre csaknem egymillió példányban. Olcsó szálláshelyekről — a turistaszállók és a fizetővendég-szolgálat hálózatának bővítése mellett — elsősorban sátortáborozásra alkalmas, közművesített területekről kell gondoskodni. Már meg is tették az első lépéseket: az Országos Idegenforgalmi Hivatal intézkedésére Somogybán ötvennyolcmillió forint költséggel tervezik fejleszteni a cam- pingeket, s erről már folynak is a tárgyalások. Ez azonban csak a kezdet. Táborozásra kijelelt területek lesznek az új campingek, és hogy kihasználják őket, gondoskodni kell mindenütt a megfelelő propagandáról: táblák, több nyelvű feliratok hirdessék a kijelölt táborhelyeket; törődnünk kell azzal is, hogy ezekben ne ingyen táborozzanak, és hogy jogszabályainkat mindenki tartsa meg. Az elszállásolások mellett a legtöbb gondunk a kereskedelem és a vendéglátóipar területein adódik. Gyakran hiánycikk a friss péksütemény; kevés kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó beszél idegen nyelven; nem szolgálnak föl reggelit a szobákban, és nincs egy reprezentatív éjszakai lokál a Balaton déli partján. Szépek a strandok, de hiába keresik a külföldiek például a vízisít, a vízikerékpárt, a csúszdákat, a pihenőtutajokat stb.; gyakran és sok helyütt feltör a szennyvíz, a szippantókocsik nem győzik a munkát, és lehetne még sorolni a problémákat. Van pótolni- és tennivaló idegenforgalmunk színvonalának emelésében. Remélhetőleg — az Országos Idegenforgalmi Hivatal létrehozásával és egyéb országos szervek intézkedései nyomán is — erre mind több lehetőség nyílik a jövőben. W. E. Tartsák meg a tilalmat a vontatóvezetők! (Tudósítónktól.) Csurgón, a Rákóczi utca elején és végén jelzőtáblák tiltják reggel 8-tól délután 4 óráig a vontatók, a Zetorok meg a traktorok átmenő forgalmát. A rendőrség ezzel az intézkedéssel akarta biztosítani a II. sz. általános iskolában folyó tanítás zavartalanságát. A tilalmat azonban a legtöbb erőgépvezető figyelmen kívül hagyja. Az iskola mellett van a kocsma, ott nem mernek megállni, ezért az iskola elé mennek, s amíg a kocsmában tartózkodnak, járatják a motort, ez pedig zavarja a tanítást. Szerezzenek érvényt a tilalomnak, ezt kérik az iskola nevelői. ban kezdődött, és negyvenéves karban, egy nyereségrészesedés után fejeződött be. A MÄBA TERELTE A SZÓT. Arról beszélt, hogy jól érzi magát, sokat autózik a családdal, s azt tervezi, hogy nagyobb kocsit, Wartburgot vagy Moszkvicsot vesz, továbbá kicseréli a kis képernyős készüléket nagyra. Ez is hozzátartozik az előbbi történethez. Hiszen minderre csak azért gondolhat, mert nem isz- sza el fizetését. A vállalatnál azért adnak a szavára, mert józanul él. Azért mondják a részegeskedőknek, hogy »tégy úgy, mint Nógrádi-«, mert erős tudott lenni. — Egy dolog bánt — mondta. — Az, hogy nem tudok úgy hozzászólni a dolgokhoz, ahogy szeretnék. Pedig biztatnak, hogy bátran mondjam el a véleményemet. Hallgattunk. Hiába — gondoltam —, megérzi, hogy hosz- szú éveken át nemigen érdekelte más, mint a borospohár. Most még félszeg egy kicsit, tapasztalatlan. Sok mindent elölről kell kezdenie, mint a hosszú betegségből felgyógyult embereknek. De egyszer majd utoléri a többieket. Mind távolabb kerülnek a rossz emlékek. Ha Gyuszi felnő, bizonyára jobban közeledik apjához, ő is értékelni fogja nagy akaraterejét. Ugye, Nógrádi elvtárs, érdemes volt? Szegedi Nándor a t*ádió és a fele vízió (Gyártja: Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára) (4822)
