Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-03 / 258. szám
Kedd, 1964. november 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy pillantás a népgazdaságba A MUNKAERŐ-ÁRAMLÁS ALAKULÁSA Sok fővárosi üzemben munkaerőhiányra panaszkodnak. Ennek kétségkívül az az egyik oka, hogy meglassult a munkaerő-áramlás vidékről Budapestre. Az áramlás szakadatlanul tart a falu és a város között — mégpedig mindkét irányban —, és mindig a kétirányú mozgás egyenlege mutatja meg az adott időszak munkaerő-áramlásának fő irányát. 1960-ban ötvenkétezerrel többen költöztek el végleg a községekből, mint ahányan ugyanakkor falura mentek, 1963-ban 44 000 volt ez a többlet. Az ideiglenes jellegű lakóhely-változtatások különbözete még nagyobb arányban visszaesett: három év alatt harminckilencezerről hétezerre csökkent. A falusi szövetkezetek erősödésével párhuzamosan az idén tovább lassult az elvándorlási folyamat. Az idei adatok arról tanúskodnak, hogy az állandó jellegű lakóhely-változtatás egyenlege a vidék javára kedvezőbb a múlt évinél. Szemlélteti ezt az alábbi táblázat: Az állandó jellegű lakóhely-változtatás egyenlege ezer főben Jelmagyarázat: (+ növekedés) (— csökkenés) Budapesten A többi városban A községekben 1960 + 25,7 -)- 26,6 1963 +18,5 + 26,0 1963. I. f.-év +9,0 + 9,6 1964. I. f.-év + 6,0 + 11,1 — 52,3 — 44,5 — 18,6 -17,1 Ha az egyes megyék munkaerő-áramlását vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy az elvándorlás Szabolcs-Szat- már és Hajdú-Bihar megyéből volt a legnagyobb. Az első félév egyenlege Szabolcsban 2421 fő, Hajdúban pedig 2190 fő csökkenés volt. Utánuk következik Bács-Kiskun megye 1424 fő, Szolnok 1186 és. Békés megye 1137 főnyi csökkenéssel. Négy megye idei vándorlási mérlege azonban nem a lakosság csökkenéséről, hanem növekedéséről számol be. Ezek: Pest, Fejér, Komárom és Veszprém megye. Az átmeneti jellegű lakóhely-változtatás egyenlege már egészen más képet mutat. Csak négy megye egyenlege jelzett az idén hiányt: Borsod, Heves, Szabolcs és Zala megyéé. Tizenöt megyében többen költöztek vissza, mint amennyien átmenetileg elhagyták a falut. A legkedvezőbb volt a helyzet Bács, Pest, Somogy és Veszprém megyében, természetesen a megyék és nem a munkáskezeket kereső vállalatok szemszögéből tekintve. A vállalatok számára ugyanis mindez azt jelenti, hogy a létszámnövelés ma már jóval nagyobb gond — azoknál a vállalatoknál is, ahol a létszámnövelés indokolt —, mint amilyen az előző • években volt. A falu munkaerő-fölöslegére egyre kevésbé számíthatnak a vállalatok. Az iparosítás és a mezőgazdaság korszerűsítésének köve- kezményeképpen a faluból a városba irányuló áramlás természetesen továbbra is folytatódik majd, de ennek érezhető lassulásával már most számoljanak a vállalatok. Megfelelő előrelátás híján létszámgondjaik csak növekednének. A munkaerő-áramlás jelenségei is arra figyelmeztessék őket, hogy létszámnövelés helyett a munkatermelékenység fejlesztésére alapozzák a jövő évi termelési tervüket. Ádám László Tanácsadó központok a népművelés színvonalának emeléséért A Művelődésügyi Minisztérium újonnan szabályozta a művelődési otthonok irányításának rendszerét. A minisztériumi utasítás célja, hogy a közművelődési hálózat intézményeinek tevékenységét, egységes alapelvek szerint fejlesz- sze, és számukra fokozott szakmai segítséget nyújtson. Országszerte több mint háromezer művelődési otthon működik. Azokban a megyékben, ahol központi művelődési ház van, ez látja el a többi hasonló intézmény — körök, klubok stb. — szakmai módszertani irányítását. Másutt ezt a feladatot a megyei tanácsok mellett életre hívott Népművelési Tanácsadó látja el. A tanácsadók a fontosabb nevelési, népművelési feladatokat a megyék legjobb szakembereiből alakult szakbizottságokkal és az ezekkel dolgozó főhivatású és tiszteletdíjas előadókkal valósítja meg. A megyék különböző szükségletei, hagyományai szerint ilyen bizottságok alakulnak az ismeretterjesztés. a felnőttoktatás, a mezőgazda- sági és ipari propaganda, a műkedvelő mozgalom különféle ágazatainak elvi és gyakorlati irányítására, a honismereti szakkörök, iskolán kivüli gyermekfoglalkoztatás, társadalmi és családi ünnepségek rendezvényeinek támogatására, illetve az ezekre vonatkozó módszertani kérdések kidolgozására. (MTI) A MaitKánércbánya élt ElőkésxítSmű (Úrkút) férfi munkaerőt vesz föl föld alatti c*illé9 munkakörbe 18 évtől 45 évig. Fizetés kollektív szerint. Munkásszállást, üzemi étkezést, családfenntartóknak illetményszenet biztosítunk. A fölvételhez tanácsi igazolás szükséges. (Vasútállomás Ajka.) Jelentkezés a munkaügyi osztályon. (3718) A Rendezett park Szentgálos- kér közepén. A nyílegyenes, sötétzöld fenyők alatt aranysárga levéllel takarta be a piros padokat a sima törzsű tulipánfa, de a virágágyásokban még a nyárra emlékeztet az égőpiros paprikavirág. A kavicsos sétányra azonban álmo- sító kopogással hullik a fákról lecsorgó eső. Napközben ritkán jár erre ember, csak a park végén levő tsz-iroda ajtajában jelenik meg néha egy fázósan összehúzódó irodista lány, aztán gyors léptekkel iramodik a gépműhely felé. Évekkel ezelőtt még sártenger volt a park helyén. A parkot nemrég építették. Csatos Dezső, a fiatal kertész tervezte a gruppokat, a virágágyásokat és a padokat. Jövőre szikiakért is lesz itt. Szakértelemről beszél az ízlésesen megépített park. A kertész most is itt dolgozik a tsz-ben. Hozzá indultam a parkon túlra, a melegágyak közé. Valamikor a park is olyan sártenger lehetett, mint a kertészkert mostanában. A zörgő kukoricaszár és a fehéren virágzó őszirózsa mellett azonban újraindul az élet. A fekete földű melegágyakba gon•• Osszctépfek égig KISZ-tagkön A dohányosok örömére Az év végéig a meglevő öthöz újabb két filterfelrakó gépet, celofánozót és csomagoló- kat kap a dohányipar, s megoldották a másik nagy problémát, a filterellátást is. A Dohánykutató Intézet és a papírfeldolgozó ipar szakembereinek hosszas kísérletezés után sikerült megfelelő, a külföldiekkel azonos értékű, minőségű papírfiltert előállítaniuk. A magyar dohányipar műszaki gárdája állította ösz- sze azt a berendezést, amely- lyel megkezdődött a hazai papírfilter gyártása. A papír füstszűrő egyébként tökéletesen helyettesíti a viszkózfiltert. Szűrőhatása a nikotin, a kátrány megkötése tekintetében legalább olyan jó, mint az eddigi, azonban sokkal tetszetősebb, fehérebb színű. (MTI) Vasárnap reggel a város utcáján találkoztam egyik ismerősömmel. Éjszakai műszakról tért haza. Elmondotta, hogy nem az üzemből, hanem a mezőről jön. Mint más évek őszén, most is vállalkozott mezőgazdasági munkára. Ért a géphez, traktorra ült. Ebben az időszakban a határban dolgozik, illetve mostanában több társával együtt ott küszködik. Keserves kínlódás a traktorozás most napközben is, hát még éjszaka! A mélyen átázott talaj erősen megpróbál embert és gépet egyaránt. Ráadásul a hűvösre fordult időjárás is sanyargatja a traktorost. Hangsúlyozta is ismerősöm: nagy nehézségekkel kell megküzdeniük... Erről éppen szombaton győződtem meg, például Hetesen. Tanúja voltam A brány Miklós, B-'-res Sándor, Kollár József, Korcz Jenő és Simon József gépállomási traktorosok helytállásának. Szerdán nem esett, csütörtökön estefelé megpróbálkoztak a szántással. Mondani sem kell, hogy nehezen forgatta az eke a nedves földet. Pénteken reggel folytatták. Baja esett az egyik gépnek is, a másiknak is, a többi viszont ment késő estig. Három hétig zuhogott az eső, most is bármelyik pillanatban eleredhet, s a gabona egy része még vetetlen. Lehet-e hosz- szasan tétlenkedni ilyenkor, lehet-e sokkal jobb, a szeptember végihez, az október eleji- hez hasonló körülményekre várakozni? Szerencsére kisüdos kezek ültetik a hagymát, a retket meg a téli salátát. Karácsonykor kerül a piacra. Az idén próbálkoznak vele először. Vajon sikerül-e? — Én bízom benne — mondja a kertész. Letűrt szárú gumicsizmát visel és kigombolt inget. — Sok a munka most is? Egy megüresedett szobába invitál. Ott válaszol a kérdésre. — Munka mindig akad. Csak győzze az ember. Öt éve kezdte a szakmát a fiatal kertész. Akkor ment iskolára, amikor a tsz megalakult. Először ő is kocsis volt, mint a többi társa. Aztán egy szép napon megkérdezte tőle az elnök: volna-e kedve kertészkedni? Gondolkodott egy ideig, majd azt válaszolta, hogy elmenne iskolára. — Akkor még féltem egy kicsit — emlékszik vissza. — Én is női munkának tartottam a kertészkedést, mint annyian mások. — Mikor szerette meg? — Fertődön, az iskolában. Először a gyümölcstermesztés meg a borászat tetszett, aztán megkedveltem a zöldséget is. Amikor hazaiött az iskola- bél, nagy becsvággyal látott Ifjabb Hent József, a berzen- cei Búzakalász Termelőszövetkezet tagja három hete a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésen összetépte KISZ tagsági könyvét. — Miért tette? Lehajtja a fejét, hosszú ideig hallgat. — Olyan ideges lettem, hogy nem tudtam, mit csinálok ... Négy üveg sör — Négy üveg sört ittam meg a taggyűlés előtt... Spicces voltam... A KISZ-titkár a hozzászólásokat követő összefoglalóban olyasmi miatt marasztalt el, amit nem én követtem el... Szót kértem, hogy tisztázzam magam .... Nem kaptam ... Már vége volt a vitának ... összetéptem a tagkönyvemet. tött a nap, fújdogált a szél; szemlátomást pirkadt, száradt a friss szántás. Megindult hát az ekék után a vetőgéppel Szántó Sándor szövetkezeti traktoros és Farkas József gépkezelő. Nagy igyekezetük ellenére sem igen boldogulhattak. Hiába az akarat, az újabb esőtől való félelem, az eke nem csinált jó magágyat. Tárcsa kell a szántásnak, hogy mor- zsalékosabb legyen a talaj. Ketten még szántogatták a répatábla utolját, hárman pedig tárcsára fogtak. Igém ám, de ezek a talajművelő eszközök a határ más részében voltak. Akadt a dűlőútnak olyan kátyús szakasza, amelyen elsüllyedt az UE—28-as a tárcsával. Túrta a gép a sarat. Szétszedjék, pótkocsira rakják a tárcsát? Az hosszadalmas műveiét és nagy időveszteség. Erősebb géppel próbálták kihúzatni a kátyúban rekedt traktort. Meg sem mozdult... Végül is a másik két gép együttesen rántotta ki a harmadikat. A tárcsa után fogast kapcsoltak, hogy még jobb legyen a magágy, és bekerüljön a műtrágya a földbe. így már mehetett a vetőgép. Fáradságos, küzdelmes munka ez valóban. A hetesi traktorosok — mint annyi más társuk a megyében — derekasan, erejüket megfeszítve küzdenek az összetorlódott őszi munka, a megkésett gabonavetés megnövekedett nehézségeivel. munkához. S munka közben vette észre, hogy még mennyi minden hiányzik a szakmai tudásból. — Rájöttem, hogy tanulni kell— mondja —, különben nem boldogulok. Beiratkozott a Bajai Kertészeti Technikumba. Tanult és tanított. Sokat kellett foglalkoznia a kertészeti tanulókkal is, nehogy baj legyen. Egyszer majdnem kár keletkezett. Az egyik kertésztanuló összekeverte a Hungazint a rovarirtó szerrel, s azzal akarta beszórni a melegágyakat. Az utolsó pillanatban vette éSzre ... Bajáról a körülményes közlekedés miatt átjött Kaposvárra. Most a mezőgazdasági technikum harmadik osztályába jár. T- Nehéz a tanulás? — Inkább lemondással jár. Ha rendszeresen tanul az ember, akkor győzi. — Melyik tárgyat szereti a legjobban? Felderül az arca. — A növénytermesztést meg a kertészetet. Ezekből a tárgyakból mindig jelesre vizsgázott. Igaz, nem elégszik meg azzal, amit az iskolában tanul. A szakirodalmat is forgatja. Egész kis A szava halk. Tisztában van vele, hogy mit tett. — Nagyon-nagyon megbántam ... A huszonkét éves fiatalembert a közelmúltban javasolták párttagjelöltnek: kérelmét most egyelőre félretették a Csurgói Járási Pártbizottságon. Előbb tisztázni akarják, mi történt azon az emlékezetes taggyűlésen. Bárkivel beszéltem a faluban, mindenki dicsérte Hent Jóskát; rendes embernek tartják, s a munkáját említették példának: 232 munkaegységet szerzett a szövetkezetben az idén, dolgozik becsülettel, soha semmi panasz nem volt rá. Tavaly még ő volt a közös gazdaság KISZ-titkára. Megbecsülték, jutalmazták. Ezer forintot adott a szövetkezet hozzájárulásként, amikor Jugoszláviába küldték üdülni. — Senkivel sem foglalkoztunk annyit, mint vele — mondja Dobri István párttitkár. — És ennyi nevelés után!... Nem tudom, hogy alkalmas-e tagjelöltnek, ha a KISZ-ben így levizsgázott... — Észrevettük, hogy az utóbbi időben nincs minden rendben körülötte ... Züllik a gyerek — szól közbe Simon László, a termelőszövetkezet elnöke. — A taggyűlés előtt is ivott... Erről az ivásról próbálom faggatni a fiút. — Mi szükség van rá? — ... Megkívánja az ember... Mindennap megdolgozom a magamét... Zsákolok ... Nem könnyű ... — Nem lebecsülése a KISZ- nek, hogy spiccesen ment a taggyűlésre? Anyám annak idején így küldött a sarki fűszereshez: »Hozz, fiam, egy negyed kiló Frankot és egy fekete Schmollt.« A világért se mondta volna, hogy cikóriakávét és cipőpasztát. Hiszen mind' a vásárlók körében, mind a boltokban tudták az említett két — meg több más — márkáról, milyen árucikkekről van szó. Egy-egy árucikk sikerét az jelezte, ha a vevő így, márka szerint szólította a kívánt cikket. Ha például valaki a cukorüzletben tíz deka Gerbeaud-t kért, tudta az elárusító, hogy nem a magyarrá vált francia cukrászmesterből kíván tíz dekát, hanem a nevével jelzett bonbonból. könyvtárat rendezett már be belőle. — Mikor tanul? — Este. Mindig csak este érek rá. Napközben sok a munka a kertészetben is. Kettesben él az édesanyjával. A lakás mindig csöndes. Munka végeztével behúzódik az egyik szobába, s a könyveket bújja. — Azért sokszor jó volna ám valahova elmenni! — mondja. — A velem egykorúak este mozbia, kocsmába járnak, én meg a könyveket forgatom. Ez, látja, nehéz. Az ember szeretne szórakozni, de nem lehet. Első a tanulás. — De csak könnyebb lesz, ha végez? — Akkor sem lesz könnyebb — válaszolja. — Mert ha itt végzek, akkor szeretnék bejutni a kertészeti főiskolára. Búcsúzáskor az ajtóig kísér, s a parkról beszél, arról, hogy nyaranta milyen kedves helye ez a fiataloknak meg az idősebbeknek. — Még sokkal szebbé is lehetne tenni... — állapítja meg. Szebbé a parkot, s vele együtt a s^entgáloskériek ünnepnapjait is. Kercza Imre — De igen ... Megtörtént. .. Nem tudom, de nem is akarom megmagyarázni a bizonyítványomat. Helyrehozhatatlan hiba? — Mit gondol? Tagjelölt lehet ezek után? — Bízom benne ... Szeretném, ha az elvtársak meghallgatnának, megértenének... És megmondom az igazat: ha nem vesznek föl, akkor két hónap még, s januárban elmegyek a faluból. Szégyenemben ... Dolgozni tudok és akarok is. A munkámmal bebizonyítom, mennyit érek. Ifjabb Hent József súlyos hibát követett el, amikor forrófejűén, meggondolatlanul ösz- szetépte KISZ tagsági könyvét De hibája nem helyrehozhatatlan. Azonban Berzence az egyetlen hely, ahol bizonyíthat ahol a kommunisták segítőkészsége egyengetheti az útját. Ahhoz viszont, hogy ismét emelt fővel beszélhessen munkatársaival, a KISZ-es fiatalokkal, meg kell változnia. Mert a meggondolatlanságnak nincs helye sehol sem. És a mértéktelen italozásnak sem. A járási pártbizottság még nem döntött, mi legyen Hent József kérelmének sorsa. A mérlegnek két serpenyője van, nem tudni, merre billen. Bízhatnak-e benne? Nem okóz-e csalódást? Csak rajta múlik! De vajon van-e ma olyan vevő, aki azzal állít be — mondjuk — a fehérnemübolt- ba: »Egy 39-es fehér férfiinget kérek, de békéscsabai legyen ám!« Van, sőt vannak szép számmal, mégis mintha egy időben valahogy megkopott volna a márka fogalma. Ennek fő oka nyilván az volt, hogy az árucikkeknek nem állandóan volt egyforma kiváló a minősége. A napokban közölte egy újsághír, hogy — tovább folytatva azt a helyes ipar- és kereskedelempolitikát, amely néhány éve egyes árucikkek márkázásával kezdődött — az árucikkek egy további csoportja minőségi bizonyítványt kap, ha ... Ha szigorúan a szabványok és a technológiai előírások szerint készül, ha a gyári és a kereskedelmi ellenőrzés körültekintő, s véletlenül sem enged selejtet a kereskedelembe. Az ilyen minőségű árut az egyébként szokásos nyolc napon túl is a vevő — meg nem felelés esetén — visszaadhatja, kívánhatja a kicserélését. Üdvözölni kell ezt az elhatározást, mert arra mutat: a gyárakban és az üzletekben nőnek a követelmények, a vevők pedig messzemenően helyeslik. Sz. J. A cseri erdő mögött a 8-as autóbusz végállomásához közel 110 Ft- os n-ölenkénti áron köxműves telkeket értékesítünk Előzetes megbeszélésre keddi napokon a helyszínen megmutatjuk a telkeket. Vásároljon Kaposváron házhelyei! Az Országos Takarék- pénztár Somogy megyei 'ók ja. TRAKTOROSOK KÜZDELME Kutas József rÉSZ ÉS A KÖNYVEK Polesz György AZ ÁRU BIZONYÍTVÁNYA
