Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-25 / 276. szám

Szerda, 1964. november 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP A hiányzó negyedrész Emelkedik az osztályismétlők száma — A fonyódi járásban 225 túlkoros gyerek tanul Egy meghökkentő adat irá­nyította figyelmünket az álta­lános iskolai tanulók lemor­zsolódása okainak vizsgálatá­ra és megszüntetésére. Az or­szágos statisztika szerint az első osztályba beiratkozott ta­nulóknak csak háromnegyed része végzi el az általános is­kolát a tankötelezettségi idő­ben. Mi történik a negyedik ne­gyedrésszel, miért nem jutnak el ezek a tanulók a nyolcadik osztályig? A számok a fonyódi járás­ban is nyugtalanító helyzetet mutatnak. A múlt tanév vé­gén körülbelül 800 tanulónak kellett volna befejeznie az általános iskolát, ehelyett csak ötszáznyolcvanöten vizs­gáztak. Hol van a hiányzó 215 tanuló? 184 az alacsonyabb osztályokban. A többi fölmen­tést kapott, vagy fölmentés nélkül, kimaradt. Ebben a tanévben már jobb a helyzet. Kevesebb a fölmen­tett, jobb a beiskolázás. A ta­valyi 162 túlkorossal szemben már 225 jár rendszeresen is­kolába. A nyolc évvel ezelőtt első osztályba beiratkozott ta­nulóknak most 17 százaléka van alacsonyabb osztályok­ban. Azonban még ez is igen sok. A tények tehát azt mutat­ják, hogy sok tanuló a tankö­telezettségi időben azért nem jut el a nyolcadik osztályig, mert megbukik, és az osz­tályismétlés miatt évet vagy éveket veszít. Osztályismétlő: 272 tanuló A múlt tanév végén a diákok hét százaléka bukott meg. Az első osztályokban még ennél is nagyobb ez az arány. A bukottak negyed­része elsős volt. Elszomorító, hogy legnagyobb részüknek osztályt kell ismételnie. Ezek a tanulók már egy évet veszí­tenek. Nyugtalanító, hogy az utób­bi időben emelkedik az osz­tályismétlő tanulók száma. Az 1962/63. tanévben még csak 188, tavaly 246 volt, eb­ben a tanévben már 272 ilyen diák van. Ugrásszerűen emél- kedett az első osztályt ismét­lők száma: a három évvel ezelőtti hét százalékról a duplájára emelkedett. Helyettesítés és kirándulás Nagy gondot okoz a tanu­lási fegyelem biztosítása. Mintha visszaesett volna a szorgalom. Ez egy kicsit a körülményekből is fakad. Még mindig sok órát mulasz­tanak a nevelők társadalmi megbízatás és továbbtanulás miatt. Továbbtanulás miatt évente körülbelül 3500 órán kell helyettesíteni. A helyet­tesítési órákon pedig a leg­többször nincs megfelelő alapja és föltétele a to­vábbhaladásnak, a felkészü­lés ellenőrzésének és a fe— leltetésnek. Akadályozza a jobb eredmények elérését a sokszor túlzásba vitt tanév végi kirándulás is. Megza­varja az ismétlést. Pedig ép­pen ekkor fontos az ismere­tek megszilárdítása, a helyes osztályzat kialakítása, a ja­vítás lehetőségének megterem­tése. Többet kell tenni a gyenge előmenetelű tanulók, korrepetálásának gondos meg­tervezéséért és megszervezé­séért is. A nagyarányú bukásnak a szervezés, az irányítás hiá­nyosságaiból eredő okai is vannak. Az iskolavezetés a múltban könnyen lemondott a túlkoro­sokról. A tanulók alapos ok nélkül is megkapták a föl­mentést. Még nagyobb hiba volt, hogy a fölmentetteket nem kötelezték osztályozó vizsgára. A jobb tanulmányi eredmé­nyek kialakításában sokat se­gít az óvoda és. a napközi ott­hon. Az óvodába és a napközi­be járó tanulók közül jóval kevesebben buknak meg. Ezért bővíteni kell az óvodákat és a napközi otthonokat, hiszen óvodába még csak minden harmadik első osztályos jár, napközibe pedig csak minden kilencedik tanuló. A napközi­be való fölvételkor előnyben kell részesíteni a bukott és osztályismétlő tanulókat, az óvodai fölvételeknél pedig azokat, akik a szellemi fejlő­désben elmaradtak és a ci­gánygyermekeket. Külön gondot okoz minden évben a cigánytanulók rend­szeres iskolába járásának biz­tosítása. A járásban minden cigánytanulónak a fővárosi gyermekotthonok segítségével fehérneműt, felsőruhát, téli- lcabátot és cipőt adtunk, ezen­kívül négyezer forintot tan­szerekre. Az öreglaki tanács rendszeresen tízóraiztatta is őket. Korrepetálásuk és isko­lai felkészítésük végett a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága heti 3—5 túlórát engedé­lyezett a több cigánygyereket oktató nevelők részére. A figyelem központjában Az említetteken kívül he­lyes volna a bukások és a le­morzsolódás okait alapos föl­mérés után megvitatni az osz­tályfőnöki munkaközösségben, az iskolatanácsban, és utána megfelelő intézkedést tenni. Szükséges volna — a rendsze­res családlátogatás mellett — az osztályismétlő és túlkoros tanulók szülei részére külön értekezletet tartani. Rendkívül fontos, halaszthatatlan feladat, hogy az iskolavezetés és a ne­velők figyelmük központjába helyezzék a lemorzsolódás okainak megszüntetését, hogy minden tanuló — lehetőleg rendes időre — elvégezze az általános iskolát. Németh Ernő művelődésügyi osztályvezető Emelkedett a termelés, csökkent a vállalási idő a Patyolatnál A Kaposvári Patyolatnál az idén jelentősen nőtt a ter­melés: 12 százalékkal több ru­hát mostak, 32 . százalékkal töb­bet festettek, és 23 százalék­kal többet tisztítottak, mint a múlt év azonos időszakában. Az eredmények nagyrészt an­nak köszönhetők, hogy egyfe­lől jelentősen csökkentették a vállalási időt (a mosás ideje pl. tizenkettőről hét napra csökkent), másfelől igényesebb lett a lakosság. Ma már igen sok falusi ember viszi el ru­háját a felvevőhelyekre, hogy kimosassa, festesse vagy tisz- títtassa. Javult a Patyolat munkájának minősége is. A vállalat tovább akarja emelni a szolgáltatás színvo­nalát. Jövőre üzembe helyez­nek egy nagy teljesítményű vegytisztító -gépet, így csök­kenni fog a vegytisztítás ide­je is. Készüljünk a zárszámadásra Közeleg az év vége, elérke­zik a zárszámadás ideje. A termelőszövetkezeti főkönyve­lők második csoportja most tanulmányozza az év végi mér­leg elkészítésének tudnivalóit. Rövidesen megyeszerte meg­alakítják a leltározó bizottsá­gokat, s ezek decemberben munkához látnak. A leltár megmutatja a vagyon, a kész­let értékét, a könyvelés elszá­mol a vállalatokkal, a tagok­kal, s jóváíratja az állami kedvezményeket. Pontos és gondos számszaki m-unkát kö­vetel mindez. A tengernyi adat összesítése nagyon fontos dolog; a számokkal mérhető a termelés, a gazdálkodás, a jö­vedelem alakulása. Mégsem egyszerű pénzügyi, számviteli munka csupán a zárszámadás, hanem a szövetkezeti paraszt­ság, a falu életének évről évre ismétlődő, jelentős eseménye. Ennek megfelelően kell elő­készíteni, így kell rá felké­szülni. Mindenekelőtt az anyagi helyzet alakulása határozza meg a szövetkezeti parasztság hangulatát, állásfoglalását. Ám a vagyon, a jövedelem nagyrészt a munkától függ. Legyen hát munkaértekezlet a zárszámadó közgyűlés. Avassa ezzé elsősorban a vezetőségi beszámoló. Az elnök vagy a vezetőség más tagja ne sorol­ja föl a mérlegnek úgyszólván valamennyi adatát. Ugyan ki tudná megjegyezni azt a sok számot? A legjellemzőbb és a legfontosabb adatokat használ­ja fel a beszámoló. Elemezzen, értékeljen, mutasson meg ösz- szefüggéseket szántás és búza­hozam, kapálás és kukorica- termés között. Brigádok, csa­patok. egyes tagok és nagyobb termelési ág, az egész szövet­sz itatásos borjúnevelés haszna; Nagycsepelyen évi nyolcvanezer forint megtakarítás A nagycsepelyi Kossuth Ter­melőszövetkezetben egy évvel ezelőtt létesítettek itatásos borjúnevelőt Szakály József főagronómus kezdeményezé­sére. A kilencvenhat férőhelyes nevelőben Rúzsa László ' és Tóth Lajos gondozók ügyelnek a fiatal állatokra. Rúzsa Lász­ló megszerezte a szakmunkás­bizonyítványt is. Elmondta, hogy a saját tenyésztésű bor­jak kitűnően érzik magukat a nevelőben. Az ötvenkilenc ál­latot koruktól függően három csoportba sorolták. Elkülöní­tették őket, mert csoporton­ként változik a tej adagolása. — A nevelőben egyetlen ál­lat sem hullott el — tájékoz­tatott Elek Dezső állatte­nyésztési brigádvezetö. — Az utasítás megtartását rendsze­resen ellenőrzőm. — Elmond­ta a csoportok napi »étrend­jét«: az újszülött borjak tel­jes tejjel kezdik, majd fokoza­tosan áttérnek a fölözött tej­re, a borjútápra és az ágason szárított lucernaszénára. Ti­zenhárom hetes korukban le­választják a borjakat, nem kapnak több tejet. Kiszámítottuk, mit jelent fo­rintban a tsz-nek az itatásos borjúnevelés. Az itatásos mód­szerrel 1623, a hagyományos módszerrel pedig 2548 forint A borjak megtalálják helyüket az edények mellett, tejre szomjaznak. ha értékű tejet fogyaszt, illetve fogyasztana egy-egy borjú. Egy-egy állatra tehát több mint kilencszáz forinttal for­dítottak kevesebbet a levá­lasztásig, mint a régi eljárás­sal. Ez egy év alatt csaknem Jóllakottan jólesik a pihenés. nyolcvanezer forintra rúg, ennyit takarított meg a gaz­daság az idén az itatásos mód­szerrel. Az egyik gondozóval a bor­júnevelés régi és új formájá­ról beszélgetünk, neki ugyan­is otthon a háztájiban van szarvasmarhája: ott hagyomá­nyos, itt meg korszerű módon neveli az állatot. — A szövetkezetben keve­sebbe kerül a borjú, amíg te­jet adunk neki. És ami még ennél is fontosabb: a levá­lasztás után nem »esik össze« az áilat, nem »dobja le magá­ról a tejhúst«, hanem tovább fejlődik. Ezt eredményezi á teljes, majd pedig a fölözött tej fokozott megvonása, a szá­las takarmány etetésére való í zökkenőmentes átmenet. Nagycsepelyen tehát elegen­dő volt egy év ahhoz, hogy bebizonyosodjon az itatásos módszer hasznossága. H. F. kezet munkájának szoros egy­ségét, szerves kapcsolatát vizs­gálja meg. Akkor jó a beszá­moló, ha mindezt- nem vázlat- szerűen említi, hanem mély­rehatóan feltárja. Száraz, imaima s szöveg he­lyett élő, bátor, szókimondó, elemző, névre szólóan dicsérő és bíráló beszámolót vár — és joggal vár — a közgyűlés. Ha már a szókimcmdásnál tar­tunk, hadd tegyük hozzá: sen­ki nem ért még túl messze az­zal, hogy elhallgatta, körülír­ta vagy éppen megkerülte a lényeget, a valóságot. Ellenke­zőleg: aki ezzel próbálkozott, előbb-utóbb még nehezebb helyzetbe került, a körülmé­nyek nyílt színvallásra kész­tették. A tagság nem azért , jön el a közgyűlésre, hogy szépe­ket halljon a vezetőktől. Azért vesz részt, hogy a teljes, a hamisítatlan képet láthassa, hogy a gazdálkodás, a termelés valódi tényeit megismerje. A hibákat, a mulasztásokat, a balsikereket tehát nem szépít- getni, nem elkendőzgetni kell. hanem magyarán megmondani róluk, hogy mi, miért történt Hines a sazdálköiiásnak, * szövetkezeti életnek olyan ké­nyes vagy kényesnek vélt kér­dése, amit valamilyen számí­tásból vagy óvatosságból el kellene titkolni a tagság előtt. Igenis a tagságra tartozik mindeny ami a szövetkezetben történt; a zárszámadó közgyű­lés a vitafóruma mindazoknak a legfontosabb dolgoknak, amelyekre egy év munkájának értékelésekor a legnagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Ne szól­junk a tetemes kiesésről, mert ä tagság nyugtalankodni kezd? Ettől még baj marad a baj. Sőt éppen azzal juthat előbb­re a szövetkezet, ha a nehéz­ségek őszinte feltárásával a vezetőség megszerzi a tagság támogatását az akadályok le­küzdéséhez. Több a bevétel, mint amennyit terveztek, s ennek a többletnek a felhasz­nálásáról csak a vezetők dönt­senek? Hamis ez az álláspont is, hiszen a gazdák zöme megérti: nem szabad a holnap biztonsá­gát veszélyeztetni, tartalékolni kell a többletnek legalább a felét. A mérleg valódiságát okvet­lenül biztosítani kell minde­nütt, jól és gyengébben gaz­dálkodó szövetkezetekben egy­aránt. A vezetők őszintesége a mindennapi életben, az embe­rekkel való kapcsolatban és a beszámolóban is olyan köve­telmény, amely nélkül egysze­rűen lehetetlen tisztséget vi­selni, vezetői beosztásban ma­radni. Ha a beszámoló megad­ta az alaphangot a szókimondó nyíltsághoz, akkor egyszers­mind szinte kizárta annak ve­szélyét is, hogy rosszindulatú, ferde hajlamú bajkeverők mel­lékvágányra terelj éli, zsákut­cába vigyék a közgyűlési vitát. Ott vannak és felszólalnak a munka jogán azok is, akik nem szólamokkal, kijelenté­sekkel, hanem mindennapos tettekkel bizonyították be szö­vetkezetük iránti hűségüket, ragaszkodásukat, és támogat­ták, támogatják a vezetést a rendteremtésben, a gazdasági eredmények növelésében. Rá­juk támaszkodjon a vezetés, hozzájuk igazodjék mindenki — így juthat előbbre a közgyű­lési vita is, annak nyomán, an­nak útmutatásával így erő­södhet a közös gazdaság is. Hz ilyen értelembe vett érdemi tanácskozásokat ter­mészetesen szervezett politikai munkával elő kell készíteni. Ez elsősorban a szövetkezeti pártszervezet dolga. Ismerje meg a párttagság jó előre a készülő' zárszámadás részada­tait is, és tanulmányozza az emberek véleményét; kis gyű­léseken, csoportos megbeszé­léseken és más módon is vé­gezzen széles körű közvéle­ménykutatást. Ezek ismereté­ben hasznos segítséget adhat a vezetőségi beszámolóhoz, s a bíráló és józanul mérlegelő szemléletre való ösztönzéssel, e szellem erősítésével megala­pozhatja a közgyűlés elemző, értékelő vitájának sikerét. Hasznos volna és kívánatos is, hogy a párttagság, o pártveze­tőség bízza meg a párttitkárt, szólaljon fel a zárszámadó közgyűlésen, ismertesse a kommunisták álláspontját, és a szövetkezet munkájához kérje a pártonkivüliek további se­gítségét. Ugyanígy érje el _ a pártszervezet, hogy a községi tanácselnök szintén szóljon a közgyűléshez. Mondja el, hogy 1964-ben mit tartott jónak, s szerinte min kell javítani az új évben. Helyesen teszi, ha elemzi felszólalásában a ház­táji állattenyésztés alakulását is, hiszen ez fontos állami feladat. A tsz-pártszervezet sokat tehet aziért, hogy — ahol ez így van — megszabadítsa a közgyűlést más formális, sab­lonos elemtől • is. Leginkább az ellenőrző bizottsági elnök beszámolójának minőségéről van szó. Gyakori, hogy ez a tisztségviselő a vezetésével működő választott testület munkájáról úgy ad számot, hogy felolvas öt-tízperces, előre legépelt úgynevezett je­lentést. Az effajta beszámoló­ra az égvilágon semmi szük­ség sincs. Ez a bizottság ne. hagyja magát ilyen szerepre kárhoztatni. S a közgyűlés se elégedjen meg ilyenféle felol­vasással. Érdemi elemzést ad­jon az ellenőrző bizottság be­számolója. Ehhez az kell, hogy dolgozzon is érdemlege­sen. A pártszervezet segítsen neki ebben. A szövetkezel! tagság, afa­lu életének fontos eseménye a zárszámadó közgyűlés — em­lítettük az előbb. S a zár­számadás elkészítése és előké­szítése a pénzügyi és számvi­teli tennivalókon túl nagyon alapos politikai és szervező munkát is követel. Hiszen nem kisebb a tét, mint egy esztendő gazdálkodásának ér­tékelése, a vagyon pontos számbavétele és a tagság ré­szesedésének, jövedelmének megállapítása. Tapasztalatból tudjuk, hogy a zárszámadó közgyűlések a legnépesebbek;' ezek iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Le­gyen hát a tagságnak ez az összejövetele minden eddigi­nél hasznosabb politikai fó­rum. Vegye gondosan számba az előző év főbb tapasztala­tait, és mutasson előre is. Az anyagi ösztönzés, a jövede­lemelosztás formáinak tanul­ságait okvetlenül összegezze, és döntsön e kérdésben az új évet illetően: így a készülő tervbe már beépülhet ez a közgyűlési határozat. Valósá­gos számvetés, munkaértekez­let, visszapillantás és előre­mutatód — ha ez jellemzi a közgyűlést, akkor a tagságnak ez a nevelő iskolája betölti szerepét. Ezért szentel néki oly nagy figyelmet a megyei vezetés is, hogy külön intéz­kedési tervben, a végrehajtó bizottsági ülés vitája alapján határozta meg a zárszámadá­sok előkészítésének és megtar­tásának feladatait. Kutas József Korszerűsítették a zákány! ééímI (Tudósítónktól.) Kútgyűrüt, talpascsövct, kerítés- oszlopot, kéményajtót, járdalapot és épületelemeket készítenek a balatonmáriai fmsz zákányi mű­kőüzemében. A mintegy 20 000 négyzetméter területű üzemben nemrég elkészült az ötven méter hosszú ipari épület, így a télen is teljes kapacitással dolgozhat­nak. Az átépített üzem sokkal kor­szerűbb a réginél, a legtöbb mun­kafolyamatot gépesítették. Most szerelik az olajnyomásos présgé­pet, amelyen naponta mintegy 300 mozaiklapot készíthetnek. Megoldódtak a szállítási gondok is. Az iparvágányon elegendő vas­úti kocsi számára vari hely. Ez­után két műszakban dolgozik az üzem, és naponta hét-nyolc va­gon árut gyárt. Két probléma azonban nehezíti a munkát: rossz az üzem vas­anyaggal való ellátása, annak el­lenére* hogy a szükséges meny- nyiséget az anyaüzem kellő idő­ben megrendelte. Panaszolják azt ss, hogy innét szállítanak beton­kavicsot más megrendelőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents