Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Arí: 50 FILLÉR XXL ÉVFOLYAM 273. SZÁM ♦ SZOMBAT, 1964. NOVEMBER 21. Mai számunk tartalmából: Neki sem könnyű ... (3. o.) Rádió-, URH- és tv-műsor (3. o.) Miért nincs elegendő zöldség? (6. n.) / p •; 4 \ Jobb munkával. na^fobb tudással a szocializmus teljes fölépítéséért! Megtartották küldöttértekezletüket megyénk KISZ-fiataljai A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Üt- törőházban tegnap reggel ünnepélyes külső­ségek között megkezdődött a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Somogy megyei küldöttértekezlete. A küldöttértekezlet elnök­ségében helyet foglalt Szabó Ferenc, a KISZ Központi Intéző Bizottságának tagja, az Or­szágos Úttörőelnökség titkára; Szigeti István, a Somogy megyei pártbizottság titkára; Dom­bóvári László, dr. Nagy Lajos, Róna Imre, dr. Sólyom Gábor, Szőke Pál és dr. Takács Ist­ván, a megyei párt-vb tagjai; dr. Kassai Já­nos, a megyei tanács vb-titkára; Tóth János, a megyei KISZ-bizottság első titkára; jól dol­gozó KISZ-fiatalok, ifjúsági brigádvezetők, társadalmi és gazdasági életünk több képvi­selője, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok küldötte. A több száz küldöttet és a meghívott ven­déget Tanai Imre, a megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte, majd Tóth János, a me­gyei KISZ-bizottság első titkára beszámolt az ifjúsági szövetség négyéves munkájáról. Tóth János elvtárs beszéde Tisztelt küldöttértekezlet, kedves elvtársnők, elvtársak! Üjabb seregszemlére készül hazánk valamennyi szervezett fiatalja. Decemberben összeül a KISZ kongresszusa, hogy számot adjon az utóbbi négy évben végzett munkáról. A KISZ központi bizottsága úgy határozott, hogy a most követ­kező kongresszust a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség VI. kongresszusának te­kinti, mert figyelembe veszi a KIMSZ, a DISZ és a KISZ ed­dig megtartott kongresszusait is. A fiatalok nagy része tuda­tában van annak, hogy ez a tanácskozás olyan időszakban ül össze, amikor hazánk a szo­cializmus teljes fölépítésének időszakába lépett. Tudják, hogy a kongresszus megfogal­mazza majd azokat a legfonto­sabb tennivalókat is, amelye­ket az ifjúsági szövetségnek meg kell oldania. Az egész országban, így me­gyénkben is befejeződött KISZ-alapszervezeteink, járási bizottságaink új vezető szer­veinek megválasztása. Megvá­lasztották a megyei értekezlet küldötteit is. Most előttetek adunk számot a négy év alatt végzett munkáról, veletek vi­tatjuk meg a megye ifjúságá­nak legfontosabb tennivalóit. Érvelünk, vitatkozunk, hogy legjobb tapasztalataink fel- használásával utat mutatva eredményesebbé tegyük a KISZ munkáját. Az itt megválasz­tandó kongresszusi küldöttek­re. KTSZ-vezetőkre hárul az a feladat, hogy az egész megye ifjúságát képviseljék a kong­resszuson és a következő évek­ben. A megyei KISZ-bizottság el­ső titkára ezután részletesen elemezte a fiatalok négyéves munkáját, és egyebek között a következőket mondotta; — Az elmúlt években folya­matosan nőtt üzemeinkben a különféle brigádversenyekben részt vevő fiatalok száma. Az idén az üzemekben dolgozó if­júmunkásoknak már mintegy fele ifjúsági brigádokban vég­zi munkáját. Különösen jók a tapasztalatok a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rában, a kefeüzemben, a MÁV- nál, a Nagyatádi Konzervgyár­ban és a TRANSZVILL-ban. A Pamutfonó-ipari Vállalat Halász Ferencné vezette Dé­zsa-brigádja, a kefeüzem Par- lényi Irén vezette exportbri­gádja mindig ott szerepel az üzemi és a megyei KISZ-bi- zottság által kiírt versenyek első helyezettjei között. A Dó- zsa-brigád az első félévben két újítást adott be, amelynek csak egyike százezer forint megtakarítást eredményezett. Tervüket 107,7 százalékra tel­jesítve 740 000 forint többlet- nyereséget biztosítottak a vál­lalatnak. — Kedves elvtársak! A KISZ ötödik kongresszusa óta — folytatta Tóth János a beszá­molót — a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek száma hu­szonkilenccel, a tagok száma pedig kétezer-ötszázzal nőtt. A megye kétszáznegyvennégy termelőszövetkezetében két­százötvennyolc KlSZ-alapszer- vezet van nyolcezer-ötszáz tág­gal. A fiatalok otthon tartásá­nak egyik jó módja, ha ifjúsá­gi munkacsapatokban foglal­koztatják őket. A közös munka hatására mély érzelmi, elvtár­si és baráti szálak is kialakul­nak közöttük, így kevésbé en­gednek a városi élet csábításá­nak. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség tevékenységé­ben egyre fontosabb helyet foglal el az iskolás fiatalokkal, különösen a középiskolás tanu­lóifjúsággal való foglalkozás. Az elmúlt években egyre kéz­zelfoghatóbb eredmények szü­lettek a középiskolások fizikai munkára nevelésében. Az 5+1-es oktatási rendszer, a különféle társadalmi munka­akciók, az építőtáborokban végzett munka mind azt iga­zolják, hogy fiataljaink egyre kevésbé félnek a fizikai mun­kától. Az utóbbi három év­ben például több mint kétezer Somogy megyei fiatal dolgo­zott építőtáborokban. Az ered­ményes, becsületes munka eredményeként négy középis­kola ebben az évben például több mint tizenhétezer forint jutalmat kapott a KIS2 köz­ponti bizottságától. Kedves elvtársak! Az ifjú kommunisták legfiatdabb nemzedéke, az úttörők is szép szerr/ezeti és tartalmi eredmé­nyeket mutattak fel az elmúlt négy évben. Megyénk százki - lencvenhárom úttörőcsapatá­ban több mint harminchétezer úttörő és kisdobos tevékeny­kedik. Csapataink feladataikat a próbaköyetelményeknek (Folytatás a 3. oldalon.) Tanácskozik a KISZ megyei küldöttértekezlete. Befejezte tanácskozását az országgyűlés Napirenden: A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete — Válasz az interpelláló képviselőknek Az országgyűlés tegnap dél­előtt 10 órakor folytatta ta­nácskozását. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. A képvise­lők folytatták a vízügyről szó­ló törvényjavaslat feletti vi­tát. A vitában felszólalt: dr. Erdei Ferenc Bács megyei, dr. Zsigmond László Vas megyei, dr. Noszkay Aurél budapesti, Nagy József Békés megyei képviselő. Ezután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt a hozzászólásokra. Az országgyűlés a földmű­velésügyi miniszter válaszát és a vízügyről szóló törvényja­vaslatot a módosításokkal együtt elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Napirend sze­rint következett a külügymi­niszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájá­ról. Péter János külügyminisz­ter emelkedett szólásra. Dr, Péter János kiiliigyminiszter beszéde Beszéde elején a külügymi­niszter rámutatott: Külpolitikánk alapelveit, céljait, a magyar nép alapvető érdekei "Határozzák meg. Ebi­nek alapján élünk a megnö­vekedett lehetőségekkel. Vagy­is: azért küzdünk, hogy a bé­kés egymás mellett élés elvé­nek megfelelően kapcsolataink bővítése járuljon hozzá a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez mind itt közvetlen közelünk­ben Közép-Európában, mind szélesebb összefüggésben és ezek a kapcsolatok segítsék elő az imperializmus agresz- szív szándékainak fékentartá- sát és teremtsenek kedvező feltételeket a szocializmus mind virágzóbb építésére ha­Ezért külpolitikai tevé­kenységünknek hozzá kell já­rulnia ahhoz, hogy: 1. Erősítsük a szocialista or­szágok összefogását; 2. Fejlesszük a szocialista és a többi antiimperialista ország kapcsolatait és együttműködé­sét a kolonializmus és neoko- lonializmus teljes felszámolá­sának gyorsítására; 3. Erősítsük a népek har­cát a termonukleáris háború veszélye ellen a nemzetközi béke megszilárdításáért; 4. Fejlesszük kapcsolatain­kat a nyugati kapitalista or­szágokkal a békés egymás mellett élés jegyében, a köl­csönös előnyök alapján. Ezeket a feladatokat népünk szolgálatában nagyon mozgal­mas nemzetközi viszonyok kö­zött látjuk el. Az erőviszo­nyok megváltozása, a szocia­lista világrendszer fejlődése, a gyarmati rendszer felbomlása, a Szovjetunió haditechnikai ereje, a békéért küzdő erők széles frontja megnövelte a szocializmus és a béke nem­zetközi lehetőségeit. Az új lehetőségek bonyolult feladatokkal járnak együtt. Először a szocialista orszá­gokhoz fűződő kapcsolataink kérdésével foglalkozom. A 14 szocialista országot — a mai történelmi viszonyokat egyre inkább meghatározó szo­cialista világrendszert — a gazdasági, a társadalmi rend­szer és a marxista—leninista ideológiai azonossága, az em­beriség jövőjéért vívott közös harc egymásra utalja, egybe­fűzi s eme alapvető egybetar- tozás mellett az ellentmondá­sok és viták ideiglenes, átme­neti tünetek. Ebben a szövetségi rendszer­ben különleges helye és sze­repe van a szocialista orszá­gok elsőszülöttének, a Szovjet­uniónak. A világ minden népe között a Szovjetunió népei szenved­tek, áldoztak és alkottak a legtöbbet más népek szabad­zánkban a szocialista népek nagy családjával együttmű­ködve. ságáért, fölemelkedéséért, a gyarmati rendszer széteséséért, a béke megvédéséért. A Szovjetunió a fő tényező abban — természetesen a kö­réje csoportosult nemzetközi béketáborral együtt —, hogy a harmadik világháborút sike­rült mind a mai napig elhá­rítani, sőt, hogy reális célkitű­zés lehet a termonukleáris há­ború veszélyének, ezzel együtt bármiféle világháború veszé­lyének végérvényes kiküszö­bölése. A béke további védelme megköveteli a szocialista or­szágoktól, a háborús veszély ellen mozgósítható minden an­tiimperialista erőtől a foko­Az a meggyőződésünk, hogy nemcsak a KGST jelenlegi tagországai számára, hanem a szocialista országok egész kö­rében a jövendő és a gyorsabb fejlődés útja a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és ugyanakkor a tervszerűen szakosított munkamegosztás és termelési együttműködés alap­jain vezet. Ennek megtanulása, gyakorlati érvényesítése időt igényel, de az idő ebbe az irányba dolgozik. Mi különösen érdekeltek va­gyunk a külkereskedelem, és általában, vagy még inkább a nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlesztésében. Nálunk a nemzeti jövedelem alakulásának aránylag fontos tényezője a külkereskedelem eredménye. Külkereskedel­münk főbb jellemzői pedig a következők. Külkereskedelmi forgalmunk 65—70 százaléka a szocialista országok, 30—35 százaléka pedig a többi ország felé irányul. A szocialista or­szágokkal bonyolított forga­lomnak mintegy fele tartozik a magyar—szovjet gazdasági zott összefogást, együttműkö­dést a Szovjetunióval a fe­szültségek enyhítéséért, az imperialista agresszió veszé­lyeinek felszámolásáért, az ál­talános és teljes leszerelésért. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri, baráti szövetségi kap­csolatainkat tehát nem egy­szerűen szomszédságunk, kö­zös érdekeink sorozata hatá­rozza meg, hanem az a világ- politikai felelősség és haté­konyság is, amelyet mi a Szovjetunióban látunk. Éppen így a Varsói Szerző­dés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elvei és gya­korlatai sem csak egyszerűen e szervezetek tagországaival fűz­nek egybe bennünket, hanem ezeket az elveket és gyakorlati akciókat kívánjuk alkalmazni az olyan szocialista országok­kal is, amelyek nem tagjai ezeknek a szervezeteknek. kapcsolatok területére. Ez év első kilenc hónapjában im­portunk legnagyobb részét nyersanyag és félkészáru ké­pezte. Ez az össz-importnak 57 százaléka volt, 17 százalékkal több, mint az előző év első há­rom negyedében s ennék nagy részét a Szovjetunióból kap­tuk. Az import második legna­gyobb csoportját — csaknem 30 százalékát — a beruházási célzatú gépek és gépi alkatré­szek alkották. Exportunk legnagyobb té­tele, mintegy 35 százaléka a gépekből és gépi berendezések­ből áll, 23 százalékot jelente­nek az egyéb ipari cikkek, az ipari fogyasztási cikkek, 25 százalékot a mezőgazdasági eredetű termékek. Külkereskedelmi forgal­munk szocialista viszonylatban főleg akkor növelhető tovább, ha fejlesztjük és tervszerűbbé tesszük az ipari kooperációt és szakosítást. Ezért nagy a jelen­tősége a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött alumí­(Foly tatás a 2. oldalon) A Szovjetunió különleges szerepéről A fejlődés útja a hatékony termelési együttműködés a szocialista országokkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents