Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

rtlAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRAi 50 FILLÉR Hl. ÉVFOLYAM 271. SZÁM ♦ CSÜTÖRTÖK, 1964. NOVEMBER 19. 1S2MP MEGVET BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Mai számunk tartalmából', A pártfunkció becsülete (3. o.) Nem burgonyaügy csupán (5. o.) Feneketlen sár . .. (6. o.) Fontos a gépek gyors átcsoportosítása Ezer hold vetetten a tahi járásban A tabi járás termelőszövet­kezetei is a vetés utolsó, leg­nehezebb szakaszában vannak. Péntektől tegnapig 1350 hol­don tették földbe a búza mag­ját. A hátralevő alig több mint ezer hold elvetése nagy felada­tok elé állít mindenkit. A községek felelősei, akik az őszi munkák szervezésében nyújtanak segítséget a tsz-ek- nek, tegnap a járási pártbizott­ságon beszámoltak a helyzet­ről, s megbeszélték, hol, mi­lyen segítséggel lehetne fő­ként a vetés ütemét meggyor­sítani. A kedvező időt alaposabban is kihasználhatták volna a já­rás közös gazdaságai, hiszen jobbára még csak kedden len­dültek ismét munkába a gé­pek, akkor vetettek legtöbbet. Igaz, nehéz terepen kell baj­lódniuk, de ez csak részben magyarázza a lemaradást. A legtöbb vetnivaló a nagyobb szövetkezetekben van hátra. Gamáson több mint kétszáz, Karádon százötven hold várja a magot, de szembetűnő a ná- gocsiak meg a somogymeggye- siek tartozása is. A hátralevő terület elvetése több erőfeszí­tést kíván, mint amennyit az eddigi munkákra fordítottak. Főként a gépek gyors átcso­portosítására törekszenek ezek­ben a napokban a tabi járás vezetői, és arra, hogy az üzem­képes több mint kétszáz foga- tos vetőgépből lehetőleg minél több dolgozzék. Azokból a gazdaságokból, ahol már csak húsz-harminc hold várja a magot, traktorokat csoportosí­tanak át oda, ahol több a ten­nivaló. Így zömmel a Tabi Gépállomás körzetéből irányí­tanak át gépeket, mert itt a tsz-ek többsége befejezte, vagy pár napon belül befejezi a ve­tést. Küldtek szállítógépeket a betakarítás meggyorsítására Gamásra, hogy előbb végez­hessenek a vetőszántással. A bonnyai lápi föld hordásában részt vevő vontatókból hu­szonötöt ugyancsak ilyen cél­ra osztottak el a rászoruló tsz-ek között. A behordásra váró termény különösen Zi­esen, Nágocson és Bedegkéren hátráltatja a munkákat. A ku­koricaszár kisebb területen akadályozza a vetőszántást, amiből még mintegy hatszáz hold van hátra a járásban. Nágocson például már jóval előbb le kellett volna szánta­ni a zöldtrágyának szánt nap­raforgót, most erre a munká­ra gépeket csoportosítanak át a szövetkezetbe. Itt és Mikló­siban a községi tanácselnök­nek is jobban kell munkálkod­nia a jelenlegi ütem meggyor­sításán. A falufelelősök tegnapi já­rási beszámolója értékelte a szövetkezetek igyekezetét, egy­szersmind utat mutatott arra vonatkozóan, hogyan lehetne mielőbb elvetni a búzát az előirányzott területen. A fel­adat nehéz, hiszen az eddigi munka is teljes erőbevetést követelt. Most az a cél, hogy fokozzák igyekezetüket a szö­vetkezeti gazdák, és ennek a felelősségtudat legyen az alap­ja. Érezzenek felelősséget a vetési tervek teljesítéséért, a jövő évi kenyérért. H. F. A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyta a Minisztertanács elnökének a november 7-i ün­nepségek alkalmából a Szov­jetunióban járt magyar párt­ós kormányküldöttség útjáról szóló beszámolóját. A Minisztertanács megvitat­ta és tudomásul vette a Szö­vetkezetek Országos Szövetsé­ge elnökének jelentését a zöld­ség- és gyümölcsfelvásárlás ta­pasztalatairól és a téli tárolás­ra történt felkészülésről. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelentést • * • A vörös vándorzászlók és az élüzem címek adományozásáról szó)ó határozat egyes intézkedé­seinek módosítása elsősorban az ipar átszervezése következtében vált szükségessé. A módosítás hozzájárul ahhoz, hogy az ipar­vállalatok eredményes működé­sét — az anyagi érdekeltség rendszerével összhangban — er­kölcsi ösztönzőkkel elősegítsék. A módosító határozat alapján növekszik a vállalatok igazgatói­nak és a szakszervezeti bizottsá­goknak a jogköre és felelőssége. A vállalatok igazgatói a szak- szervezeti bizottsággal együtt döntik el, hogy az egyes gyár­egységek közül melyik milyen arányban részesüljön az elisme­résben. Elsősorban azt kell fi­gyelembe venni, hogy a gyár­egység milyen mértékben járult hozzá a vállalat összesített ered­ményéhez, és milyen eredmé­tett az üzemi baleset, a fog­lalkozási betegségek, valamint gümőkór miatt csökkent mun­kaképességű dolgozók helyze­tének vizsgálatáról. A kor­mány a jelentést megtárgyal­ta, elfogadta és határozatokat hozott. A kormány a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának elő­terjesztése alapján módosítot­ta a vörös vándorzászlók és az él üzem címek adományo­zásáról a Minisztertanács és a SZOT által 1961-ben kiadott egyes rendelkezéseit, A kormány ezután n^ri ügyeket tárgyalt nyesen vett részt a szocialista munkaversenyben, az újítási és a brigádmozgalomban. Az új rendelkezés szerint az igazgató a szakszervezeti bizott­sággal, az illetékes miniszter a szakszervezet elnökségével egyet­értésben állapítja meg, hogy a vállalat mely önálló egysége jo­gosult az élüzem cím viselésére. A határozat a továbbiakban ki­mondja: azonos feltételek esetén a vándorzászló, illetve az él­üzem cím odaítélésénél azokat a vállalatokat kell előnyben része­síteni, amelyek a dolgozók egészségének és testi épségének védelmében jobb eredményt ér­tek el. Az új elbírálási rend alapján először 1966. május 1-e alkalmá­ból adják át a vörös vándor­zászlókat és az élüzem kitünte­téseket. (MTI) Ma délelőtt összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusa 2. bekezdése alap­ján az országgyűlést ma, csü­törtök délelőtt 11 órára össze­hívta. Ismeretesek azok a hírek, amelyek az ülésszak előkészí­téséről tudósítottak. Az el­múlt hetekben valamennyi megyei képviselőcsoport ülést Fontos kérdések a tanácskozás napirendjén tartott; ezeken a tanácskozá­sokon tájékoztatták a képvise­lőket az országgyűlés állandó bizottságainak munkájáról; a képviselők megvitatták köz­életi munkájuk tapasztalatait és a helyileg fontos kérdése­ket is. A Fejér megyei képvi­selők például a móri szőlőkul­túra helyzetét, távlati fejlesz­tési terveit beszélték meg. A KÜZDELEM A SÁRTENGERREL Forog a Belorusz kereke, nem bírja megmozdítani a cu­korrépával megrakott pótko­csii. A sár erősebbnek bizo­nyul, a traktor lépten-nyomon elássa magát. A hatalmas ré­patábláról csak lassan fogy a fölszedett cukorrépa. De se­gít a DT. Nehéz dübörgéssel kanyarodik a horvátkúti Szor­galom Tsz táblájára, s amikor megint megcsikordulnak a lánctalpak, enged a sár. A pótkocsi lassan, méltóságtelje­sen megindul az országút fe­lé. Ott már bír vele a gumi­kerekű traktor is. A traktorosok szidják a sa­rat, hogy nem megy így a munka. Csak kínlódás, amit csinálnak, de Koltai Lajos, a DT vezetője olyan ember, hogy rajta nem fog ki a sár. A rakodómunkások csípőre tett kézzel figyelhetik, hogyan vontatja keresztül a pótkocsit a DT a térdig érő, traktor szántotta barázdákon. Hí NSZK atomfelíepverzése elleni harc az európai biztsnság alapvető kérdése A Pravda szemleírója a több oldalú NATO-atomhad- __ erő létrehozásával és Nyugat-Németország ezzel kap­csolatos szerepével foglalkozik. A Pravda aláhúzza, nem akarjuk túlbecsülni az NSZK szerepét, ám az nyilvánvaló, hogy az NSZK atomfegyverhez juttatása megváltoztatná a helyzetet nemcsak Európában, hanem az egész világon. O A francia kormány szerdán megvitatta a nemzetközi helyzetet, s az ülés után azt közölték, hogy nem hoz­tak döntést, mivel Franciaország álláspontja ismeretes. De Gaulle kormánya elutasítja a multilaterális haderő létreho­zását. O A Pravda szerdai száma »Hűség a lenini szervezési elvekhez« címmel vezércikkben foglalkozik az SZKP Központi Bizottsága legutóbbi plénumának határozataival. Heves megyeiek a megye épí­tőiparának problémáit vizsgál­ták behatóan. Az országgyűlési képviselők Komárom megyei csoportja a nők foglalkozta­tottságának jelenlegi helyzeté­vel, az e téren adódó felada­tokkal; a Pest megyei s a bor­sodi képviselők oktatási prob­lémákkal; a Zala megyeiek a letenyei járás mezőgazdasági helyzetével foglalkoztak. Az ülésszakot a bizottsági ülések sorozata előzte meg. Tanácskozott az országgyűlés I külügyi, ipari, mezőgazdasági, szociális és egészségügyi, kul­turális, jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A hi­vatalos kommünikék alapján a ma kezdődő ülésszak napi­rendjére — előreláthatólag a legfontosabb kérdések kerül­nek. A nemzetközi politikai ese­ményről fogja tájékoztatni az országgyűlést Péter János kül­ügyminiszter. Továbbá az or­szággyűlés napirendjére kerül két fontos törvényjavaslat: az egyik az építésügyről, a másik a vízügyről. Az ülésszakok visszatérő, ál­landó napirendi pontja a Népköztársaság Elnöki Taná­csának jelentése az országgyű­lés szünetelése alatt alkotott törvényerejű rendeletekről. Az Elnöki Tanács az ország- gyűlés legutóbbi — 1964. jú­nius 26-án berekesztett — ülésszak és a ma megnyíló új ülésszak közötti időben 14 tör­vényerejű rendeletet alkotott, például a növényvédelemről; a tanácsok községfejlesztési te­vékenységéről; a polgári repü­lésről; a háborús bűntettek és a miattuk kiszabott egyes büntetések elévülésének kizá­rásáról szóló törvényerejű ren­deleteket. Ugyancsak visszatérő napi­rendi pont már évek óta a képviselők interpellációja. Jurij Zsukov, a Pravda szemleírója a lap szerdai szá­mában a többoldalú NATO- atomhaderő létrehozásával és Nyugat-Németország ezzel kapcsolatos szerepével foglal­kozik. Minden olyan híresztelés el­lenére, hogy elhalasztják az MLF-terv megvalósítását, tel­jes erővel folyik Nyugat-Né­metország atomfelfegyverzésé­nek előkészítése — állapítja meg a szerző, majd hozzáfűzi, hogy ilyen körülmények között teljesen érthető Nyugat-Né­metország valamennyi szom­szédjának aggodalma. Pompidou francia miniszter- elnök teljes joggal mutatott rá, milyen veszélyeket rejt magában e terv megvalósítása, s Luns holland, Spaak belga és Lange norvég külügyminisz­ter washingtoni látogatása is azt bizonyítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaságon kí­vül senki sem üdvözli a multi­laterális atomhaderő tervét. Zsukov ezután nyugati saj­tójelentésekre hivatkozva ar­ról ír, hogy Anglia és Bonn között nézeteltérések támad­tak abban a kérdésben, kinek jusson nagyobb szerep az át­szervezett vegyes legénységű NATO-haderőben. Ezeknek a részletkérdések­ben fennálló nézeteltérések­nek azonbap — húzza alá — nem szabad elfeledtetniük, milyen veszélyes már önmagá­ban az az elvi hozzájárulás, hogy az NSZK atom- és hid­rogénbombákhoz juthat. Távolról sem akarjuk túl­becsülni az NSZK katonai sze­repét, reális lehetőségeit a mai világban. Ma nem 1870-et, nem 1914-et, 1939-et írunk. Nyu­gat-Németország minden ag­resszivitása és revansista hang­adói ellenére nem tudná meg­ismételni Hitler tetteit. De atomfegyverekhez juttatása hirtelen megváltoztatná a helyzetet nemcsak Európában, hanem az egész világon. Hi­szen mindenki tudja, hogy ha a kalandorok elvesztenék fe­jüket és felrobbantanák az első atombombát, akkor ez megsemmisitő világméretű konfliktusra vezetne. Az NSZK atomfelfegyverzése el­leni harc tehát az európai biz­tonság alapvető kérdése — hangoztatja Jurij Zsukov, a Pravda szemleírója. (MTI) De Gaulle törvénnyel bélyegezteti meg a multilaterális atomerőt A francia kormány szerdán De Gaulle elnökletével megvi­tatta a nemzetközi helyzetet, de mint Peyrefitte tájékozta­tásügyi miniszter az ülés után hangsúlyozta, nem hozott sem­miféle döntést, miután mind a mezőgazdasági közös piac, mind pedig a multilaterális atomerő kérdésében már ré­gebben leszögezte álláspont­ját. A francia sajtóban élénk visszhangot váltottak ki a Bonnban és Washingtonban lefolyt diplomáciai tárgyalá­sok. A Washingtonból vissza­tért Von Hassel bonni hadügy­miniszter nyilatkozata nem oszlatta el azt a benyomást, hogy a német—amerikai kato­nai megállapodások Francia- ország elszigetelésére irányul­nak. Ugyanígy Wilson leg­utóbbi beszéde is kiábrándí­tóan hatott Párizsban, ahol úgy látják, hogy a munkás­párti kormány a védővámok életbeléptetése és a Concorde- egyezmény felmondása után politikai síkon is franciaelle­nes hadműveletbe kezdett. A francia kormány látszóla­gos várakozó álláspontja elle­nére nem nézi tétlenül a Wa­shington, Bonn és London kö­zött szövődő »összeesküvést«. Ennek egyik jele, hogy a kor­mány a sürgősség kimondását kérte a hadsereg korszerűsíté­si tervének törvénybe iktatá­sára. A terv tulajdonképpen a francia atomütőerő hatéves programja. Megvalósítása azt jelenti, hogy Franciaország­nak 1970-ben 62, atombom­bákkal felszerelt Mirage—4. bombázórepülőgépe, néhány ballisztikus rakétája és egy atom-tengeralattjárója lesz A törvénytervezet politikai in­dokolása egyértelműen elítéli a multilaterális atomerőt. Le­szögezi, hogy a közös atom­flottához való csatlakozás a »függetlenség feladását« jelen­tené, alárendelné Franciaor­szágot más hatalmaknak. (MTI) A lengyel külügyminiszter részt vesz az ENSZ közgyűlésén Kijelölték a december else­jén kezdődő 19. ENSZ-ülés- szakra utazó lengyel küldött­ség tagjait: Adam Rapacki külügyminiszter, a küldöttség vezetője; Józef Winiewicz kül­ügyminiszter-helyettes; Boh- dan Lewandowski, a Lengyel Népköztársaság állandó ENSZ­képviselője; Przemislaw Og- rodzinski, a Lengyel Népköz- társaság indiai nagykövete, Manfred Lachs, a lengyel kül­ügyminisztérium leszerelési és jogügyi tanácsadója, ezenkívül helyettese, tanácsadók és szak­értők egészítik ki a küldöttaé- get.

Next

/
Thumbnails
Contents