Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1964. november 1. Az érdeklődés középpontjában a szovjet—francia kereskedelmi A francia sajtó helyesel — fíonn aggódik A francia sajtó vezető helyen ismerteti az új szovjet— francia kereskedelmi egyezményt. A lapok kiemelik, hogy a francia—szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére olyan időpontban kerül sor, amikor Franciaország gazdasági céljai Nyugat-Németor- szágban és Nagy-Britan- niában éles ellenállásba ütköznek. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Franciaország megszegte a nyugati országok berni egyezményét, amely öt évben korlátozta a szocialista országoknak nyújtandó kereskedelmi hitelek lejáratát. A szovjet—francia egyezménynek egy másik, új vonását abban látják a francia megfigyelők, hogy Franciaország évi 550 000 tonnáról 1 830 000 tonnára emeli nyersolajvásárlásait a Szovjetunióban. A Libération rámutat, az angol—amerikai kézben levő franciaországi olaj feldolgozó társaságok a múltban megakadályozták szovjet nyersolaj behozatalát, a francia kormány most az államosított olajfinomítókban kívánja feldolgozni a szovjet nyersolajat. Bonnban a hét végén ismét megnövekedett az aggodalom a francia magatartás láttán. Kormánypárti körökben gondterhelten utalnak arra, hogy a héten két újabb tény húzta alá »-a helyzet súlyosságát«: 1. a szovjet—francia kereskedelmi egyezmény megkötése; 2. a közös atomhaderő terve elleni francia akció. A kancellári palotához közel álló Bonner Rundschau arról ír, hogy a francia—nyugatnémet viszony »drámai kiéleződés felé közeleg.« Politikai megfigyelők aggodalommal regisztrálják a német-francia viszony újabb lehűlését — hangoztatja a kereszténydemokrata lap. A bonni kormány szóvivője sajnálkozását fejezte ki » francia—szovjet kereskedelmi egyezmény aláírása miatt. Nagy feltűnést keltett Bonnban az a kifejezetten szívélyes hangnemben megfogalmazott távirat is, amelyet De Gaulle Mikojan szovjet államfőhöz j intézett. Bonn és Párizs ellentétes álláspontja a NATO- atomhaderővel kapcsolatban i ugyancsak nagyobb mértékben zavarja a két ország közötti légkört, mint ezt hivatalosan beismerik. i A lap végül hangoztatja, hogy sürgősen olyan kompromisszumot kell találni, amely Washington, Párizs, London és Bonn számára egyaránt elfogadható, most már nem szabad megkerülni a kényes problémákat, mert sorsdöntő kérdésről van szó, arról, hogy vajon szétesik-e a nyugati tábor vagy sem. A Welt párizsi tudósítója hangoztatja, London kulc A Times washingtoni tudósítója szerint az amerikai kormány azért részesítette példátlanul kitüntető, csaknem koronás uralkodónak kijáró fogadtatásban az új munkáspárti kormány külügyminiszterét, Gordon Walkert, mert Washington az amerikai— angol—nyugatnémet atomtriumvirátusban véli meglelni a NATO megmentésének eszközét. Washingtont erősen aggasztja, hogy De Gaulle — látszólagos nemtörődömségét feladva — nyílt támadásba ment át a közös atomütőerő terve ellen. Amerikai kormánytisztviselők kezdik komolyan venni De a francia államfő szilárdan elhatározta, hogy »megakadályozza az NSZK részvételét a közös atomhaderőben, s Bonnt az atlanti integráció vagy az európai együttműködés közötti választás elé állítja«. A közös atomhaderő problémája hirtelen háttérbe szorította a gabonaár körüli harcot. A nyugatnémet—francia kapcsolatok barométere a legmélyebb pontra süly- lyedt azóta, hogy De Gaulle hat évvel ezelőtt átvette a hatalmat. shelyzetben ? Gaulie-nak azt a fenyegetőzését, hogy kivonul a NATO-ból és a Közös Piacból egyaránt, ha Bonn »Washingtont választja«, és megállapodást köt a közös felszíni Polaris-flotta létrehozására. Mindezek alapján befolyásos angol politikai, üzleti és katonai körök, amelyek véleményével a munkáspárti kormány is számol, úgy vélik, hogy Nagy-Britannia ismét kulcshelyzetbe került, s London közeljövőben meghozandó döntései hosszú időre meghatározhatják az országnak az Egyesült Államokhoz, illetve Nyugat-Európához fűződő viszonyát. (MTI) Csak a mundér változott... Az új dél-vietnami miniszterelnök a régi, gyűlölt politika folytatását ígérte Tran Van Huong, az újonnan kinevezett dél-vietnami miniszterelnök szombaton elmondta első nyilvános beszédét. Mindenekelőtt sajnálkozását fejezte ki a dél-vietnami fiatalság »elfajulása« miatt, majd fegyelmet, önfeláldozást és mértékletességet követelt az országtól. Kijelentette, kormánya semmilyen eszköztől sem riad vissza, hogy rákényszerítse a délvietnamiakat a »semlegesség és a kommunisták ellen folytatandó általános harcra«. Huóng miniszterelnök megígérte a Dél-Vietnamban virágzó feketepiacnak és a helyi vezetők túlkapásainak megszüntetését. Az új miniszterelnök elismerte, hogy a dél-vietnami hazafiak nemcsak katonai téren, hanem propagandájukkal is nagy sikereket érnek el, és a saigoni kormány nem tud versenyre kelni velük. Dél-Vietnam külpolitikájáról szólva aláhúzta: kormánya változatlanul semlegesség-ellenes és kommunistaellenes lesz. Megjegyezte, hogy az ország elfogad külföldi segítséget, de csak a »szabad országoktól«. Taylor, az Egyesült Államok dél-vietnami nagykövete megelégedéssel nyugtázta a délvietnami kormányváltozást. (MTI) Algéria felszabadulásának 10. évfordulója Ma ünnepli Algéria népe a felszabadító harc kezdetének 10. évfordulóját. Az ünnepre valamennyi szocialista országból párt- és kormányküldöttség érkezett. Hazánkat — mint jelentettük — Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és Gál László, a SZOT titkára képviseli. * * * Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke táviratban köszöntötte Ahmed Ben Bellát, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a Nemzeti Fel- szabadítási Front főtitkárát az algériai nemzeti felszabadító forradalom 10. évfordulója alkalmából. (MTI) Ben Bella, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke, az FLN főtitkára fogadta a Rasidov vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget. Lange norvég külügyminiszter feleségével ötnapos hivatalos látogatásra Mexikóba érkezett. Novemberben Stevenson lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke. Engedélyezik a peronista és a kommunista propagandát Argentínában. A szenátus pénteken hagyta jóvá a propagandát tiltó törvényerejű rendelet visszavonását. Az UNESCO általános értekezlete szombaton egyhangúlag fölvette Zambia Köztársa- got a nemzetközi szervezet 17. teljes jogú tagjaként. Gordon Walker, Nagy-Britannia külügyminisztere november 14-én Bonnba érkezik. Kiprianu ciprusi külügyminiszter szombaton a ciprusi parlament ülésén kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság segítsége »rendkívül fontos té- i nyező a sziget védelmében,! ugyanakkor pedig fontos hoz- ,J.járulás a világbéke ügyéhez«. Chikerema, a Rhodesiái Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) ügyvezető elnöke kijelentette, hogy a ZAPU megalakítja saját kormányát, és minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog a fehér telepesek uralmának megdöntéséért. Üjabb bányásztüntetések zajlottak le tegnap a Ruhr-vi- déken amiatt, hogy a konszernek 30 bánya bezárását tervezik. ötvenezer bányászt fenyeget az a veszély, hogy elveszni munkahelyét. Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke születésnapja alkalmából táviratban köszöntötte Mohamed Peza Pahlevi iráni sahot és sikereket kívánt a baráti iráni népnek. Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton ebédet | adott a hivatalos látogatáson • a Szovjetunióban tartózkodó Erkin török külügyminiszter tiszteletére. Sziklaerőd - szépségflasirownntal Gibraltár, a legendás szikla, amely 260 esztendeje őrzi az angol birodalom számára — és ezzel együtt persze az atlanti blokk számára is — a Földközi-tenger nyugati kijáratát, úgy látszik viharos történelmének fordulópontjához érkezett. Az ENSZ 24-es bizottsága egy határozatában kimondotta: az ENSZ 1960-as nyilatkozatát a gyarmati területek önrendelkezési jogáról erre a brit koronagyarmatra is alkalmazni kell. Ezért azt »ajánlotta« Spanyolország és Anglia kormányának, hogy kezdjenek tárgyalásokat a gibraltári kérdés rendezéséről. Az angolok persze nyomban »nemet« kiáltottak: kereken kijelentették, hogy Anglia nem bocsátkozik tárgyalásokba Spanyolországgal Gibraltár szuverenitásáról. A kérdés nem ilyen egyszerű. Az egész vita értékét kétségessé teszi már a »függetlenséget« és önrendelkezést követelő Franco rezsim természete is. Senki számára nem lehet kétséges, hogy Spanyolországot nem a »népek szabadságának eszméje« hajtja, amikor Gibraltárt Spanyolországhoz akarta csatolni. Az egyik változat szerint Franco tábornok azt szeretné kierőszakolni, hogy Gibraltárt tegyék spanyol-angol kettős támaszponttá. Ez ugyanis elgondolásai szerint azt eredményezné, hogy a támaszpont részleges birtokában köny- nyebben elérhetné fölvételét az atlanti blokkba. Egy másik tényezője a spanyol követeléseknek az, hogy Franciarország és Nyu- gat-Németország, (főleg a közös piaci konfliktus miatt) fontos gazdasági kérdésekben szemben állnak Nagy- Britanniával. Spanyolország viszont közeledik a Közös Piac felé és sokak szerint hónapok kérdése, hogy átlépi annak küszöbét. Ebben a helyzetben Franco francia —nyugatnémet támogatásra számít gibraltári céljai elérésében. A Gibraltár ügyében indított spanyol roham harma; tényezője az észak-afri-— ___ k ai spanyol gyarmatok sorsa. Franco Spanyolországa minden eszközzel meg akarja tartani gyarmatait a Szahara peremterületén. Ezek a gyarmatok gazdasági szempontból fontosak Spanyolország számára, katonailag pedig a Kanári-szigetek »stratégiai hátországát« alkotják. A Franco-rendszer úgy véli, hogy ha meg tudja vetni a lábát a gibraltári sziklán — könnyebben és tovább tudja uralma alatt tartani az említett észak-afrikai területeket. Ez a három fő ok sarkallta Spanyolországot a gibraltári vita megindítására. Az angolok helyzete meglehetősen gyenge volt, hiszen a gyarmati hódítás »jogánál« egyébre nem igen hivatkozhattak. Az ENSZ-határozat ilymódon kétségtelen vereséget jelent Nagy-Britannia számára a Gibraltárért folyó nemzetközi kötélhúzásban. E vereségen szerencséjükre van két »szépségflastrom«. Az egyik az, hogy az »önrendelkezési jog« zászlaját lobogtató »győztes« fél erkölcsileg és politikailag még védhetetlenebb politikát folytat, mint Nagy-Britannia. A másik pedig az. ho?y az ENSZ 24-es bizottsáe Gibraltár önrendelkezési jogának elvével együtt — azt is kimondta, hogy az önrendelkezési jogot a Spanyol- Szahara és a többi észak-af- riakai spanyol gyarmatok ügyében is alkalmazni kell. Ez az utóbbi határozat kényelmetlen helyzetbe hozta Francóékat, s aligha lehet kérdéses, hogy ilyen körülmények között már a gibraltári »önrendelkezés« zászlaját is kisebb lelkesedéssel lengetik majd. A vita eredménye pillat- nyilag így csak egy »ideiglenes döntetlen«. A gibraltári határozat már jelzi, hogy a sziklaerőd csatája ezentúl szerepet kap az atlanti blokkon belüli hatalmi játszmában és a következő évek nyugat-európai politikai küzdelmeinek érdekes epizódja lesz. Finis az amerikai választási harcban A hét végén valamennyi jelölt utolsó rohamra indul az amerikai választási kampányban. Johnson elnök magyar idő szerint szombaton az éjjeli órákban mondja el második választási beszédét New Yorkban. Hétfő este mindkét elnökjelölt televíziós beszédben fordul a választókhoz. Johnson ezután Austinba utazik, Texasban adja le majd szavazatát, és itt várja meg a választás eredményét. Az elnök számára valóságos eltronikus agyközpontot rendeznek be: több mint 175 000 szavazókörzetből a legkorszerűbb berendezésekkel továbbítják hozzá az adatokat. Hasonló központot kap egyébként Goldivater is Arizonában. Az előzetes vélemények szerint Washingtonban már nem sokkal éjfél után képet lehet alkotni a választás végeredményéről. Az idei választási kampány a látványos külsőségeken és a nagyszámú botrányon túlmenően is figyelemre méltó volt politikai tartalma miatt. Gold- waterrel a republikánus párt vezetését a szélsőséges konzervatív elemek kaparintották meg, s olyan szélsőséges politikát provokálta^ amelynek megvalósítása általános vélemény szerint a nukleáris világháború veszélyét is felidézhetné. Johnson elnök ezzel szemben az amerikai nép békevágyára hivatkozva, végső fokon tényként fogadta el a békés együttélés politikáját, amelyet a szocialista országok hirdettek meg. Belpolitikai téren pedig olyan programot vázolt fel, amely alkalmasnak bizonyult a néptömegek támogatásának megnyerésére. Ezért vált népszerűvé a demokraták programja, s a közvéleménykutatások adatai szerint ez a program elsöprő támogatásra találhat kedden. A két elnök és a két aielnök- jelölt sorsán kívül mintegy ezer jelöltről döntenek kedden az amerikai választók. Harminc szenátori tisztségért hetvenkilencen, a négyszázharmincöt képviselői helyért pedig nyolcszázhatvanketten indulnak harcba és mintegy fél- százan versengenek a kormányzói tisztségekéi .5. A egyes államokban c enfelül sokszáz Helyi jellegű javaslat és törvénytervezet is a választók elé kerül november 3-án (MTI). Iparcikk-kiállítás a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési Házban NOVEMBER 6-án, 7-én és 8-án a művelődési ház tánctermében. TEKINTSE MEG kiáll ításunkat, és keresse föl szaküzleteinket! A kiállítás nyitva regg el 8-tól 12-ig, 16-tól 19 óráig. A kiállítás keretében NOVEMBER 8-ÄN 15 ÖRA1 kezdettel divatbemutatót tartunk a moziteremben. Kiállításra kerülnek ruházati, vas-műszaki, üvegporcelán, vegyi-háztartási, papír-írószer, játék- és ajándékáruk nagy választékban. BEMUTATJUK iparunk legújabb termékeit is. A kiállított árukból barcsi szaküzleteink nagy választékkal rendelkeznek. Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat.
