Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-16 / 243. szám
SomogyiMéplap : MSZMP' MEGVETI BirÓTTSÁGA ES A MEGYE' T A NI ÁCS LAPJA Csúcsforgalom akadályokkal — Amikor hetekkel ezelőtt taggyűléseken ismertettük és megbeszéltük az őszi-téli szállítási terveket, kommunistáink vállalták: mindent megtesznek, hogy a vasútra háruló feladatokat minél jobban megoldják — mondotta Betlehem László, a kaposvári vasúti csomópont pártbizottságának titkára, amikor munkájukról érdeklődtünk. Hozzátette: — Sajnos mégsem dicsekedhetünk említésre méltó eredményekkel, bár akarásban és szorgalomban nincs hiány. Az előrehaladást ugyanis sok akadály gátolja, emiatt idei eredményeink — noha á feladatok jóval nagyobbak a tavalyinál — meg sem közelítik a múlt esztendeieket. nyok jótállási ideje még nem járt le. A győri Wilhelm Pieck gyár szerelői állandóan itt tartózkodnak, javítgatják a gépeket. Munkájuk azonban csak toldozgatás-foldozgatás, mert nincs elegendő és megfelelő alkatrész, s a hárommillió forintot érő Dieselek kihasználatlanul állnak, pedig nagy szükség volna rájuk. Az állomás mellékvágányain hónapok óta rozsdásodik hat gőzmozdony is. Fővizsgára, illetve nagyjavításra kellene vinni őket valamelyik főműhelybe. De hiába kérték erre a pécsi igazgatóságot, a KPMjeleket. Vágányépítés, illetve -csere miatt ugyanis hat lassújel van a mintegy harminc kilométeres szakaszon, noha szeptember 30-ig el kellett vqI- na távolítani őket. A szerelvények sebességét 10 kilométerre kell csökkenteni egy-egy ilyen jelnél. Emiatt 20—40 percet késnek az ezen a szakaszon közlekedő s a hozzájuk csatlakozó vonatok. Több mint egy éve építik a Deseda-patak hídját, érthetetlen, hogy még mindig nem készült el! Ennék a munkának nem lett volna szabad két-három hónapnál tovább tartani. — E hibák, akadályok következménye — mondotta Betlehem elvtárs —, hogy a kaA NOHA ELLENSÉGE Üres vagonok, zsúfolt raktár Mik ezek az akadályok? Egy néhány héttel ezelőtt életbe lépett KPM-rendelet következtében a kaposvári üzemek nem kaphatnak vagont szállításra, az üzemben való berakásra. Ezzel egy időben arra kötelezték a kaposvári állomást, hogy naponta 17 üres (!), fedett, úgynevezett G kocsit indítson útnak Budapestre. Még azt sem engedték meg, hogy a darabárus raktárban feltornyosuló, szállításra váró áruhalmazból legalább azt, ami Budapestre megy, el- küldjék. Egy-két alkalommal — hosszas könyörgésre — engedélyezte ugyan a pécsi igazgatóság a vagonok megrakását, de már csak akkor, amikor az üres szerelvényt összeállították, sőt útnak is indították (?!). Pedig rengeteg szállításra váró áru van a raktárban, hiszen egy utasítás értelmében darabáru fölvételét elutasítani nem szabad. S ha a vállalatok nem kapnak vagont küldeményeiknek, feladják darabáruként. A raktár dolgozói látják, hogy itt a rendelet kijátszásáról van szó, mégsem tehetnek semmit, mert az üzemek nem egy, hanem több fuvarlevélre, s nem egyetlen nap, hanem két-három napon adják fel küldeményeiket. Így hordott ki darabárunak három vagon parkettát a parkettüzem és tíz vagon bútort a Faipari Vállalat. A Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára 72 hatalmas — kétva- gonnyi — ládát adott fel darabáruként. A legfurcsábban azonban a Kaposvári Cukorgyárnak kellett eljárnia. Pécsnek sürgősen szüksége volt 35 tonna cukorra. Mivel vagont nem kaptak, a pécsiek küldtek egy tehergépkocsit Kaposvárra, az elvitte az állomásra a 35 tonna — 1500 zsák — cukrot darabáruként Az állomáson raktárba hordták, vagonba rakták, s úgy szállították el Pécsre! Vajon az e rendelet miatt keletkező népgazdasági kárért: az üresen gördülő, kihasználatlan vagonokért, az üzemekből az állomásra való szállítás költségeiért, a többszöri le- és felrakodásért, illetve a tárolás költségeiért ki vállalja a felelősséget? Mozdonyonként 1,8 év állásidő — Más bajok is vannak — mondotta a pártbizottság titkára. — Öt Diesel M 38-as mozdonyt kapott 1962. január 1-én a kaposvári állomás. Ezek a mozdonyok azóta — tehát nem egészen három év alatt — egyenként 3288 napot, vagyis 1,8 évet álltak! Ez nem a fűtőház hibája. A mozdoet, senki sem intézkedik. Munkájukat az is akadályozta, hogy két hétig nem volt oxigénjük. Csak úgy tudtak hegeszteni, hogy kölcsönkértek néhány palackkal. Gyors szállítás lassuj elekkel? . Az őszi csúcsforgalom, a rengeteg szállítanivaló azt kívánja a kaposvári állomás dolgozóitól, hogy meggyorsítsák az áru továbbítását, hogy kihasználják a kocsikat, amennyire csak lehet, s hogy a személy- és tehervonatokat menetrendszerű pontossággal indítsák. Ezért arra kérték fö- löttes hatóságaikat, hogy teremtsék még a jó munka elengedhetetlenül szükséges föltételeit. A többi között azt, hogy szüntessék meg a Kaposvár—Dombóvár közötti lassúposvári állomás idei eredményei mélyen alatta vannak a tavalyiaknak. A személyvonatok menetrend szerinti indítása a múlt év harmadik negyedében 95 százalékos volt, az idén csak 73,69 százalékos. A teherszerel vényeket 1963 harmadik negyedében 87,8 százalékban menetrend szerint indították — jobb volt, mint az országos átlag —, ez évben csak 67,63 százalékos eredményt sikerült elérniük. Ha az illetékesek nem segítenek eltávolítani az akadályokat, a gyakran indokolatlan lassújeleket, félő, hogy a vasút, a kaposvári állomás nem tudja kielégítően ellátni őszi- téli feladatait. Szalai László Felnőttek iskolája — Nem szabad haragudni, mama, csak a holnapi leckét vettük át. (Gerő Sándor rajza) Mustízű, piros az ősz. Seregélycsapat köröz a lugasok fölött. — Szereti a bort? Mesélő kedvű, szikár öregember. Ezt mondja: — Egy fenét... — Akkor meg miért? — Csak úgy, mert ez a bo- londériám... A szikár öregember, Hosszú Pista bácsi hat éve — hatvan- esztendős korában — hadat üzent Taranyban a nohának. Csepelen ment nyugdíjba a Fémművektől. Azon a tavaszon, amikor lejött a felesége falujába, megkötött itt. Csak a hideg szelek, a késő ősz vetette haza. Kiválasztott egy parlagterületet, és addig járt utána, amíg meg nem kapta. Keresett egy jó traktorost, és százhúsz centi mélyen felforgatta a földet. Az emberek sajnálkozva megmosolyogták. Mit akar ez a jó ember? Gyárban élte le az életét. Mit ért ez a földhöz? — Amikor telepítettem, kinevettek ,.. 778 vesszőt tett a földbe. Mind megeredt. 125 saját iskolázásé kajszi- és 50 jonatáncsemetét is ültetett. És beszélt, mesélt a szőlőről. A noha ellen. Hallgatója, bámulója mindig akadt, de követője nem. Hiába bizonygatta, hogy az ezerjó, a rizlingszilváni, a sárfehér, a szőlőskertek királynője meg az ezeréves Magyarország kitűnően beválik ezen a talajon is, senki sem hitte el. Az első szüretkor még csak nézegettek az emberek. — Esténként lopták a fürtöket. Vitték haza mutogatni... Az idén: Megálltak és csodálkoztak.,. Az öregember ennek jobban örült, mint a kiváló termésnek. Mert az szeretné, ha a szőlőhegyen gyökerestül kiirtanák a nohát, és igazi szőlőt telepítene mindenki. Erre tette föl szorgalmát, akarását. Ezért birkózik a talajjal. Hat éve csak látogatóba jár Csepelre. Siet vissza a csöndbe: dolgozni, s ahogy tréfásan ő mondja: — Agitálni. Ennél szemléltetőbb és meggyőzőbb agitációt elképzelni sem lehet. Egy-egy lugastőke negyven fürt termést adott. A fürtök átlagsúlya több mint egy kiló. Az egyik tőkénél magyarázni kezd: — Ezt a sárfehér meg a kékfrankos házasításából kaptam. Még nincs neve. Most termett először... Óriási fürtök, diónagyságú szemek. — Mérjen le egyet. Szinte hihetetlen. Két kilót mutat a mérleg ... Németh Sándor Új könyvek A Magyar Helikon a Helikon Klasszikusok sorozatában megjelentette a két nagy indiai eposzt — a Mahábháratát és a Rámájá- nát — egy kötetben kitűnő műfordítóink tolmácsolásában. A Magvető Kiadó közreadta a Magvető Almanach második számát, mely gazdag szépirodalmi és esztétikai anyagot tartalmaz. A Táncsics Kiadónál jelent meg Erich Wustmann új műve Yahuák címmel, amelyben a dél-amerikai indiánok életét mutatja be. Az Ütikalandok-sorozatban második kiadásban jelentette meg a kiadó Erich Hiscocknak és feleségének kalandos Föld körüli hajózásáról szóló leírását Kettesben az óceánokon címmel. A Móra Ifjúsági Kiadónál jelent meg a Bábel tornya című mű, amely az ókori Közép-KeLet elbeszélő hagyományainak legősibb rétegéből, a mitológiából meríti tárgyát. A kiadó Delfin-könyvek sorozatában jelent meg Csukovszkij Lenin-díjas szovjet írónak Az ezüstcímer című ifjúsági, kalandos könyve. JEQYZETEK C „Divat“ Társaságban egy rokonszenves fiatal házaspár külföldi utazásairól mesél. A háziasz- szony feketét hoz, halkan zsong a zenegép, kitűnő a hangulat, a vendégek élménybeszámolnak. Épp ott tartanak, hogy ki mit szerzett külföldön. A csinos fiatalasszony dicsekszik: ő ott kinn is könyveket, baedekereket vásárolt. Gyűjti őket. Férje darabos, szókimondó ember: —... Mit eszik a könyveken? Havonta összevásárol öt-tíz kötetet is, otthon tele van már a két hatalmas könyvszekrény, csak azt tudnám, miért, amikor sohasem látom olvasni!... Az asszonyka kivágja magát: — Tudod, drágám — fordul a háziasszonyhoz —, az irodalom mindig divat... „Körültekintő“ múzeumlátogatás Országos pedagógustanácskozás. A félszáz részvevő délután meglátogatja a Dél-Balaton- part egy-két nevezetességét. Suhannak a gépkocsik a műúton protokoll sorrendben: elöl a Volgák, mögöttük egy mikrobusz és néhány Warszawa — szerényen —, ahogy illik... Szárszón a konvoj leparkol a József Attila Emlékmúzeum előtt. Benn rövid ismertetés, majd a csoportos múzeumlátogatások ismert tempójában »körültekintő« ismerkedés a tárlók, vitrinek anyagával. Érdekes az új, átrendezett kiállítás, de hát szoros a program, sietni kell. öt-hat perc, máris terelnek bennünket kifelé a berregő kocsikhoz. Három-négyen makacsul kitartanak. Nem képesek elszakadni az egyik vitrintől. Igazuk lehet, de bármilyen vonzó is egy irodalmi kiállítás, sürget a következő program. Űtimar- sallunk felszólít: — Elvtársak, indulunk, mert kihűl a halászlé!... Marad a gólyaláb... Olvasom a Népszabadságban, hogy a múlt télen hirtelen divatba jött bundacizmácskákból a tavalyinak kétszereset (120 000 párat) hozzák forgalomba. Hogyan orvosolják a csiz- mácskák gyors átázása miatti sok panaszt? Egyfelől: harmincezer párat javított kiadásban vesz át a kereskedelem. Másfelől: »Az ipar és a kereskedelem — a külföldi tapasztalatok alapján — továbbra is azon a véleményen van, hogy a bundacsizmácska elsősorban divatcikk, amely száraz, hideg időben praktikus viselet, de nem az a rendeltetése, hogy a hó és az eső ellen védje a lábat.« Tehát a kedves vevő reklamációjának semmi alapja. Elvégre a szóban forgó (téli!) lábbelinek nem az a rendeltetése, hogy védje a lábat az eső és a hó ellen. Divatcikk... — mossa kezeit iparunk és kereskedelmünk idejében és külföldi tapasztalatok alapján: A hazai csizmácskák — bizonyára — külföldön is beáztak? Attól még nagyon is praktikusak! Például reggel, munkába menet, fagypont alatt... S ha délután olvad? Ja, kérem, divatcikk ... beázik a csizmácska, de az időjárás a hibás ... Javaslatunk: 1. Kétoldali megállapodás az időjárással: mi nem szidjuk, ő nem olvad, nem esik, legalábbis nappal nem. 2. Ha mégis: marad a gólyaláb meg a klumpa, ami nedves időben célszerű viselet, és az lehetne a rendeltetése, hogy az eső és a hó ellen védje — a bundacsizmácskát. Iparunk gyártana 120 000 pár gólyalábat, megszervezzük a' »Gólya viszi a csizmát«-mozgalmat, és minden rendben. Más: Ne flancoljon a kedves vevő, ha csurog az eresz! Gyerekszáj öcsi a napokban hangosan és csúfondárosan kinevetett egy előtte haladó sokszoknyás, csizmás nénikét, ötéves nővére lovagias lélek, nyomban a néni védelmére kelt, és megleckéztette a vásott kis imposz- tort. Az elhangzott párbeszéd teljes szöveghűséggel: — Jé, néni csizmában, hi-hihi... , — Csak ne nevesd ki! Biztosan kandúr... Wallinger Endre A gyors közlekedés furcsaságai Egy londoni üzletember San Franciscóba készült repülni. Minthpgy gépe reggel indult, otthon még megreggelizett. A repülőtérre kiérve kiderült, hogy gépe egyórás késéssel indul, ezért a légitársaság még a tranzitváróban reggelit szolgált fel. Alighogy a gép a levegőbe emelkedett, a légikisasszony reggelit tálalt az utasoknak. New Yorkban a gép leszállt tankolni, és minthogy ismét elérkezett a reggeli ideje, az utas újból reggelit kapott. Mire San Franciscóba érkezett, ismét reggel volt — méghozzá ugyanaz a reggel —, de az üzletember már kénytelen volt visszautasítani aznap negyedik reggelijét. * * * Csábító... New Yorkban, egy utcakereszteződés közelében, ahol gyakran történnek balesetek, nemrég új bár nyílt. A bár tulajdonosa a következő reklámot függesztette ki a bejárathoz: »Cso/c hozzánk jöjjön! A mi abla- kainlcból látni a legjobban, hogyan gázolják el az autósok a gyalogosokat/« * * * Sidney Harris marikai humorista így határozta meg a férfiak gondolkodás- módját: »A férfiak természetének nagy ellentmondása az a tény, hogy egy apa sem szeretné, ha leányával megtennék azt, amit ő szeretett volna megtenni húszéves korában más apa leányával..« * • * Kis történet színhely nélkül Egy fiatal csinos nő szállt fel a zsúfolt autóbuszba. Egy idősebb, fáradt férfi átadta neki a helyét. Egy percig mindketten hallgattak, azután a férfi így szólt: — Bocsánat, mondott valamit? — Nem, semmit — válaszolt a nő. — Elnézést, de úgy hallottam, mintha azt mondta volna: »Köszönöm.« * * * Két iskolás fiú látta, amint egy szamár legel a mezőn. Az egyik megbámulta a szamár hosszú füleit és felsóhajtott: — Bárcsak nekem volnának ilyen hosszú füleim' — Mire lenne az jó neked? — Mindent meghallanék, amit felelés közben súgnak. * * * Máig is akadnak, akik azt hiszik, hogy a sátartó felborulása veszekedést jelent. Ennek a hiedelemnek az eredete igen régi. A só valamikor nagyon drága volt, és sokak számára ritkaság, ezért bosszankodtak az emberek, ha valaki felborította a sótartót. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy melyet Bizottsága és a Somogy megye» Tanács lapja. Főszerkesztő? WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megvet Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. o. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrziinu meg, és oem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postabívatalokná1 és postáskézbesftőknél. Előfizetési dl} egy hónapra 12 Ft index: 25061. Készült a Somogy mesvpi Nyomdaipari Vállalat kaposvári tizemében, I Kaposvár, Katinka Sándor utca 5-
