Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-16 / 243. szám
Péntek, 1964. október 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP 0 kucka Péter: VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD Rajzóin: csmtáni cmas Jim Bridger nem csatlakozott a csapathoz. Egész életében magányos volt, most Is egyedül vágott neki az erdőnek. így védte meg Vörös Feliiö népének vadász- területét, így végződött a Kearny-erőd törtéAz út kanyaréból visszanéztek a katonák. Vágtató pontokat : láttak az erődhöz közeledni, aztán kipirosodott az ég. Láng- I ba borult az erőd. Nők a közéletben TVem ritka dolog manap- ’ ság, hogy küllőidről érkező látogatóink meghökkennek, elcsodálkoznak rendszerünk eredményein. Az elismerésüket kiváltó tények közt szinte valamennyien kiemelik a magyar asszonyok, lányok nagy közéleti aktivitását, társadalmi szerepét. Évek hosszú során át hozzászoktunk ahhoz a helytelen nézőponthoz, hogy a nők közéleti szereplését pusztán azzal a mércével mérjük, hány nő van a kormányban vagy esetleg a parlamentben. És ha a számot nem találtuk kielégítőnek, mindjárt messzemenő következtetéseket vontunk le az egyenjogúságról. Holott menynyivel jobban bizonyítja az egyenjogúság érvényesülését a nők több százezres tömege a közélet különböző fórumain, mint — mondjuk — eggyel több női miniszter a kormányban. A lényeg ugyanis az, hogy nálunk megszűntek azok a korlátok, amelyek gátat szabtak a nők fejlődésének, előbbre jutásának, útját állták annak, hogy a nők beleszóljanak az ország dolgaiba, helyet foglaljanak a gazdasági, a politikai, a kulturális élet minden területén. Nemcsak hogy megszűntek a korlátok, hanem olyan törvények, rendelkezések születtek, amelyek biztosítják a nőknek a férfiakkal egyenlő jogokat, megnyitják előttük az utat a munkához, a tanuláshoz, az érvényesüléshez. IV agy on sok tény tanúsítja, hogy a nők élnek is ezekkel a törvény adta lehetőségekkel. A valóban sokatmondó számok, adatok sem bizonyítanának annyit, mint az a látszatra talán szerény, de rendkívül fontos munka, amit a közélet kisebb-nagyobb posztjain kifejtenek. Hivatkozzunk csupán azokra, akik a tömegszervezetek, szakszervezetek vagy a tanácsok aktivistáiként intézik munkatársaik ügyes-baj os dolgait, s akik a fárasztó napi munka után saját családjuk, háztartásuk gondjai mellett is vállalják a közügyek intézését. Beszéljünk azokról, akik társadalmi vagy népi ellenőrként, bírósági ülnökként vagy a lakóbizottság- bam fáradoznak a közszellem formálásán, a lakosságot foglalkoztató kisebb-nagyobb hibák, visszásságok megszüntetésén. Szóljunk arról a nagyon hasznos közéleti munkáról is, amit a szülői munkaközösségben fejtenek ki a jövő, az ifjúság érdekében. Vajon nem mandhatjuk-e erről a sokrétű tevékenységről, hogy fontos, nélkülözhetetlen tényezője a mindennapi életnek, az ország fejlődésének? A kívülállók csodálata ar- ra figyelmeztet, hogy becsüljük, értékeljük az eddiginél többre a nők ilyesfajta közéleti szereplését is. Természetesen ez nem jelentheti azt hogy elégedjünk is meg vele. Törvényeink, rendeleteink még sokkal nagyobb fejlődéshez nvitnak utat. Még sokat kell tennünk azért, hogy ez az út egyenletesebb, simább legyen, s kitérők nélkül lehessen rajta célba jutni. Mert ma még vannak olyan akadályai a nők fokozott részvételének a közéletben, amelyek lassítják s az indokoltnál szűkebb területre szorítják társadalmi érdeklődésüket és aktivitásukat. A közéleti tevékenység azt követeli például a nőktől, hogy szakmailag és politikailag képezzék magukat, tájékozottak legyenek akár a népgazdaság fejlődését érintő, akár pedagógiai, erkölcsi problémákban, legyenek tisztában a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseivel. Időt kell szorítaniuk tehát a kereső foglalkozással vagy háztartási elfoglaltsággal — esetleg mindkettővel — járó munka mellett a tanulásra is. Igen sok erőfeszítést kíván ez az asszonyoktól, és csak akkor járhat eredménnyel, ha a munkahely, a család és a társadalom segítségükre siet. Szorosan összefügg ezzel a háztartással, gyermekgondozással töltött idő megrövidítése. Különböző statisztikák és fölmérések tanúsítják, hogy az asszonyok szabad idejük igen nagy részét kénytelenek bevásárlással, főzéssel, takarítással, mosással, tehát fárasztó háztartási munkával eltölteni. Menynyivel hasznosabban lehetne ezt a szabad időt kamatoztatni akár tanulás, akár közéleti tevékenység céljára. További intézkedésekkel, nem utolsósorban az üzlethálózat fejlesztésével, a nyitva tartási idő ésszerű megválasztásával, az eddiginél olcsóbb készétel- és mirelit áruk tömeges forgalomba- hozatalával lehet és kell tovább javítani a nők helyzetén ilyen szempontból is. Nehezebb probléma a gyermekintézmények — óvodák, bölcsődék — hálózatának bővítése, pedig ez lényeges előfeltétele a nők fokozott közéleti tevékenységének. Anyagi erőforrásaink korlátozottsága e tekintetben nem tesz lehetővé olyan fejlesztést, mint amire szükség lenne. Mégis érdemes szóvá tenni, hogy — különösen vidéken — helyi erőforrásokból, a községfejlesztési alapból többet áldozhatnának erre a célra. És amikor gyermekintézményekről van szó, nem kell mindjárt a lehető legmodernebb, legfényűzőbb megoldásokra gondolni, hanem abból kiindulni, hogy a nők számára könnyebbséget jelent, ha elfoglaltságuk ideje alatt megfelelő helyen, jó kezekben tudják gyermekeiket. Több mint 15 millió forint mezőgazdasági gépekre C említsük meg végül a ior ^ kozott közéleti szereplés szubjektív akadályát, az emberekben még erősen élő előítéleteket. Nemcsak a férfiak, hanem a nők előítéleteiről is szó van. A női egyenjogúság teljes megvalósítása nem férfiellenes harc, mint sokan gondolják, hanem harc az előítéletek, a maradiság, a régi életformákat megkövesítő konzervativizmus ellen. Ebben a harcban azoknak a nőknek a példája a leghatásosabb fegyverünk, akik áldozatkész munkájukkal, talpraesettségükkel és ld tartásukkal bebizonyították, hogy a nők részvétele ma már a közélet minden területén nélkülözhetetlen. Sőtér Edit A% ötvenforin magahixtossúg RINYAÜJLAKON jártunk nemrégiben. Megyei és barcsi járási vezetők ismerkedtek e kis község jelenlegi helyzetével, a szövetkezet gazdálkodásával, belső szervezeti életével. Ami itt szóba került, az agrárpolitikánk számos lényegbe vágó kérdésének helyi vetületét, tehát gyakorlati bizonyságát adja. Az első, ami megragadja az embert: a példás szorgalom. Nem ritkaság, hanem általános jelenség, hogy a határban 170—180 dolgozó serénykedik. Megy a ts—tag és családtag egyaránt, ha szólítja a kötelesség. Szándékosan fogalmaztam így, hiszen A tabi járás termelőszövetkezetei 15 383 000 Ft-ot fordítanak gépesítésre az idén. Egyebek között 43 traktort, 48 pótkocsit, 6 teherautót, 13 silókombájnt, 6 trágyamarkolót és több más gépet szereztek és szereznek be ebben az évben. Oj műhelygépek vásárlására és a gépműhelyek fejlesztésére 1 040 000 forintot fordítanak. A tervezett összeg nek mintegy 90 százalékát már felhasználták a tsz-ek. BURGONYASZEDÉS A csurgói gimnazisták egy hétig segítettek a burgo- nyaszedésben a gyékényes! Március 15. Tsz-nek. A tel- jesíiméiny sem akármilyen: a 33 diák 25 hold termését szedte fő! és válogatta át. más parancsol, mint a fele- vetkezeti gazdák munka közlősségtudat; a többre, jobbra törekvés dicséretes szándéka ösztönöz mindenkit; az irányítóknak jórészt az a dolguk, hogy naponta megmondják, hova, a sok időszerű tennivaló közül melyikhez hány munkáskéz kell. S megy a nép a határba, teszi ereje legjavát adva, ami sorra kerül. Sürget a burgonyaszedés, mert szántani kellene a földet? Nem a kiskapuban várják a brigádvezetőt, hanem irány a mező. Több a dolog a krumplival, mert a vártnál gazdagabb — holdanként 112 mázsás — az átlagtermés? Job- nem ban megfeszítik erejüket, hi- _____szén önönmaguknak — közösségüknek — takarítják be. Napsütéssel köszöntött be a vasárnap? Nem ünnepelni kell ilyenkor, volt arra Idő az esős napokban — a traktor mellett hat kocsis is ráfog a vetőgépre. A SZORGALOM OKOS gazdálkodással párosul. A rinyaújlaki szövetkezeti parasztság nem követe- lődzésre és még csak nem is a mannavárásra rendezkedett be. Maximálisan támaszkodik önerejére, munkájával, pénzével folyamatosan erősíti közös gazdaságát. Férőhely kellett a tehénállománynak? Nem vártak állami vállalatra, ők emeltek egy ötvenes istállót. Olcsón csinálták,, negyedmillióba sem került az épület, pedig padlásán terményt is tárolhatnak. Bárki megnézheti ezt az istállót! Meg a szépen gondozott jószágot is. A tehénállomány gyarapítására az idén 15 vemhes üszőt állítottak be. Kocájuk is több van, mint tavaly volt, s az előirányzott 270 helyett már eladtak 320 hízót. Növénytermelés, állat- tenyésztés, beruházás — józan számításon alapuló céltudatosság igazgatja ezeket a dolgo- keit A VEZETÉS NEM PANASZKODIK A TSZ-DE- MOK RÁCIÁRA. Sőt, maga Nárai Lajos elnök is azt vallja, hogy minden eredményükben benne van a tagságra való támaszkodás kötelező elve megvalósításának mindennapos gyakorlata: enélkül nem értek volna ide, ahol most tartanak. Minden fontos dolgot kötelességszerűen megbeszélnek a tagokkal. Ezt joggal elvárja, sőt meg is követeli a tagság a vezetőktől. Ennek, a beleszólás jogának érvényesülésével jár együtt a személyes kötelezettség tudatos vállalása és hiánytalan teljesítése. Szóvá teszik aszöA Csurgói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola ötvennégy tanulója három nap alatt tizenöt holdról takarította be a burgonyát a csurgói Búzakalász Tsz-ben. Keresetükből tanulmányi kirándulást szerveznek. ben is, gyűlésen is: »Jó, jo, elment 48 hízott bika exportra, de most aztán sürgősen állítsatok be helyettük növendékeket, hogy jövőre is tudjunk miből pénzelni.-« Vagy ott van a vegyszerezés. Szó szerint így mondta az elnök: »Nem engedték meg a tagok, hogy hungazinozzunk kukoricát.« Tehát nem a vezetés döntött úgy, hanem a tagság akarata ez. Tavaly ugyanis megjárták vele, nem mosódott be kellően a talajba. Az idén a jobb időjárás meg a nagyobb szakértelem mellett megmutathatta volna a Hun- gazin, hogy mit tud, de nekik nem kellett. (Örömmel kaptak rajta más szövetkezetek.) Viszont a vegyszer elutasítása megnövelte a kapanyél megfogásának kötelezett,, ségét. S vállalták is a rinyaújlaki asszonyok, hogy majd ők dolgoznak a Hungazin helyett is. Állták szavukat. Minden eddiginél nagyobb termést — csövesen 32—35 mázsát — ígér a kukoricatáblák holdja. Része van ebben annak is, a kiváló második kapálás ellenében holdanként egy mázsa prémiumkukorica jár. ÉVEK ÖTA körülbelül öt- venforintos munkaegységgel számolhatnak a rinyaújlakiak, amikor a családi költségvetést elkészítik. Nincs elvándorlás, nincs súlyos elöregedési veszély, nincs létbizonytalanság — van elegendő munkáskéz, vannak dolgos, javakorabeli emberek, van biztonságérzet, valuta itt a munkaegység. Olyan érték ez, hogy néha bizony érdemes érte szólni, hátha sikerül belőle többet beirartni. De a próbálkozásnak és eszmecserének nem alku jellege van, és az a vége, hogy ki-ki megkapja azt az egységet, ami megilleti, de a megjárónál egy tizeddel sem többet. Hogyan rendezik el az ilyen vitás kérdéseket is? Tóth István brigádvezető fogalmazta meg a választ: »Szemtől szembe megmondjuk egymásnak, mindenkinek, amit meg kell mondani.« Példás szorgalom, okos gazdálkodás, biztonságos megél, hetés, a jogok érvényesítése és a kötelességek teljesítése, vezetők és vezetettek kölcsönös megértése, a közös és a háztáji termelés összehangolása — mindez együttvéve jellemzi ezt a szövetkezeti falut. Mindezért bátran ide írom: Rinyaújlakon szép, egyre szépülő és javuló, kiegyensúlyozott a paraszti élet. Kutas József Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőnÉeseket és segédmunkásokat vesz föl kaposvári és siófoki, munkahelyeire Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. utca 57. éa Siófok, Fő utca 200., valamint az illetékes tanácsok munkaügyi csoportjánál. ________ (27548)
