Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-02 / 231. szám

Péntek, 1964. október 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP Együtt a határon Sarat dagaszt a gépkocsi a Dráva partján. A régi vasúti töltésen túl ala­csony, egyemberes ház, előtte meredeken szalad le a part a kompig. — Itt megtalálják Péter bá­csit — mondja a határőr. Péter »bácsi« negyvenhárom éves, magas férfi. Tizenhárom éve minden napját a Dráva partján tölti, kompkezelő. Reg­gel hatra jön, és késő dél­után vagy este tér haza a fo­lyóparti kalyibából. — Nagyszerű ember a Ko­csis Péter — jut eszembe, amit Oláh Ferenc százados, a határőr őrsparancsnoka mon­dott róla korábban. — Huszon­hat határsértőt fogott már el. Leülünk a házikóba. Mesél. Meggondolatlan fiatalokról, akik kalandvágyból vágtak ne­ki a nagyvilágnak, kék ove- rallos, hónapokig körözött bű­nözőről, akit ő fogott el, fegy­veres ellenforradalmárokról, akik 1956 őszén megrohamoz­ták a kompot. Három éve »Kiváló határőr- jelvénnyel tüntették ki, ugyan­abban az évben, amikor a ha­tárőr őrs is megkapta a »Ki- váló«-címet. — A »Kiváló«-cím elnyeré­sének egyik föltétele volt a ka­tonák és a község lakóinak jó kapcsolata — mondta később Oláh százados. — Az elmúlt években az elfogások többsé­géhez a lakosság nyújtott .se­gítséget. Az őrs katonái baráti, szo­cialista állam határán teljesí­tenek szolgálatot. Meggondo­latlan, kalandvágyó fiataloktól, mindenre elszánt és a felelős­ségre vonás elől menekülni szándékozó bűnözőktől védik a két állam határát. — Egy időben kezdett láb­ra kapni az a téves nézet, hogy éppen a jószomszédi vi­szony miatt nincs szükség a lakosság éberségére. Pedig még vannak meggondolatlan emberek, olyanok, akik nem tekmtik sérthetetlennek a ha­tárt. Ezért kell, hogy segítsen a lakosság. A fegyelmezett, udvarias katonákat szeretik a község­ben; az őrs parancsnokai szo­ros kapcsolatot építettek ki a körzetükben levő párt-, ta­nácsi ág tömegszervezetekkel; a határőr KISZ-tagok segíte­nek más alapszervezetek mun­kájában. titkára politikai előadásokat tartanak az üzemekben, a ter­melőszövetkezetekben, és meg­kezdik a közös kultúrcsopor- tok újjászervezését. Az együttes kulturális mun­kának hagyományai vannak a járásban: a határőrök minden évben részt vesznek a községi csoporttal a Latinka Sándor kulturális szemlén, a művelő­dési ház irodalmi színpada pe­dig segít az őrsieknek a ha­tárőrség hagyományos kultu­rális szemléjén. Eredményes, gyümölcsöző a kapcsolata az őrsnek, a munkás­őrséggel is. Együttműködési tervet készítettek, közös szol­gálatokat szerveznek. — A munkásőrök szolgála­ton kívül, mindennapi életük­ben is kötelességüknek érzik, hogy támogassák az őrs mun­káját — mondta Oláh száza­dos. — Ludas Mihály, Pandurics István, az idős Szili István bá­csi és a többiek is szíwel- lélekkel támogatnak bennün­ket. Másfél-két éve, hogy a ház­tartási boltok egy igen kiváló külföldi mosószert hoztak for­galomba: a Sunilt. A vásárló- közönség a szó szoros értel­mében órák alatt elkapkodta, és azóta hiába keresi az üz­letekben. A közelmúltban hírt adtunk róla, hogy milyen kedvelt cikk lett az újfajta Flóra áz­tató. Most arról érkezett je­lentés, hogy a Növényolaj- és Mosószeríparí Kutató Intézet elkészítette a magyar Sunilt, próbagyártása már elkezdő­dött, és jövőre több száz ton­na kerül az üzletekbe. A Su­nil előnye, hogy rongálás nél­kül tisztítja a ruhaneműt, és Igen sok ruha mosható ki ve­Az ilyen munkában nincs köszönet! Vezetéket cseréltek az Áramszolgáltató Vállalat dolgozói Kaposváron, a Ta­nácsház utcában. Amikor végeztek, megjelentek a kőművesek, szépen bevakol­ták a vésés helyét, utánuk nemsokára jött egy ember, létrát támasztott a házak falához, s mindent elköve­tett, hogy a lakók, a járóke­lők és fölöttesei meggyő­ződhessenek arról: itt festő dolgozott. Ugyanis nemcsak a tenyérnyi vésés helyét fröcskölte tele festékkel, hanem mindent, ami útjába került: a kirakatablakokat, a cégtáblákat stb. A Fény­képész és Fodrász Ktsz fényképészrészlegének, a Le­értékelt boltnak, a Barom­fi- és Vadboltnak, az Fzer- mesterboltnak olyan a kira­kata, cégtáblája, mintha az egész házat festékbe fürdet­ték volna meg. Az ilyen munkában nincs köszönet. le. Összetétele olyan, hogy nem engedi újra lerakódni a már feloldott; szennyeződést. Két másik mosószer gyártá­sa is folyik a Sunilon kívül. Az egyik gyapjú-, selyem és műszálas anyagokhoz alkal­mas, negyvenfokos vízben használható, ezzel nagyon megkíméli a ruhát. A másik egy folyékony mosószer, ilyent a hazai ipar még nem gyártott. Előnye: mindenféle ruha tisztítására alkalmas. Az új mosószerek laborató­riumi vizsgálata azt bizonyít­ja, hogy minőségük a legjobb külföldiekével vetekszik. Kíváncsian várjuk megjele­nésüket. A járás határmenti közsé­geinek és az őrsöknek a KISZ- titkárait értekezletre hívták össze. Az együttműködés leg­fontosabb feladatairól tár­gyaltak. Ennek eredménye, hogy a közeljövőben határőr­úttörő találkozót rendeznek, az őrs parancsnokai és KISZ­(Tudósitónktól.) A földművesszövetkezetek most tartják taggyűlésüket, elemzik az első félév munkáját. A Ka rád és Vidéke Földművesszövetkezet vala­mennyi tervét túltelj esi tette. Az év első hat hónapjában 8 086 000 forintos kiskereskedelmi és 1 728 000 forintos vendéglátóipari forgalmat bonyolítottak le, 917 000 fői iiit, értékű termékvettek át a termelőktől. A bolti forgalom Bekerítik a tsz gyümölcsösét Somogyudvarhelyen 2,5, a vendéglátóipar 20,3, a felvá­sárolt áruk értéke 89,8 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt eszten­dő első felében. A szövetkezeinek a tervezett 155 400 forint he; yett 390 500 forint volt a tiszta nyere­sége. * * * A gyümölcsfelvásárlásban kiugró eredményeket ért el az fmsz. A tervezettnél 160 má­zsával több meggyet, 20 má­zsával több cseresznyét, 2200 mázsával több szilvát vett át A karádi földművesszövetkezet életéből Visncze Jenő Sz. L. Készül a magyar Sunil Jövőre újfajta mosószerek kerülnek forgalomba Minőségük vetekszik a legjobb külföldiekével Hetvennégy holdon ültettek gyümölcsfákat Somogyudvar­helyen az utóbbi években, A fiatal, szépen fejlődő gyümöl­csösben csaknem minden té­len rengeteg kárt okoztak a vadak. A megrágott, letördelt gyümölcsfák legtöbbjét ki kellett cserélni. A vadkár okozta kiszáradás pótlása ta­valy például 45 000 forintjába került a szövetkezetnek, s ez újabb összeggel növelte a 190 000 forintos telepítési költséget. Ezért úgy határozott a szö­vetkezet vezetősége, hogy még a tél beállta előtt bekerítik a fiatal szilva- és almafákból álló gyümölcsöst. A betonosz­lopokat Csurgón vásárolták, a drótot a kiskomáromi tsz-ben fonatják meg. Ha együtt lesz valamennyi anyag, akkor a termelőszövetkezet tagságából szervezett brigád hozzálát a kerítés elkészítéséhez. Kétszer annyi tojást vásárol­tak fel, mint amennyit elő­irányoztak. A gazdák 300 má­zsa őszibarackot is átadtak a szövetkezetnek. * * • 45—50 személy étkeztetését látja el az augusztus elején megnyílt karádi kisvendéglő. Harminc kö­rül van az előfizetéses étkezők száma. Augusztus végéig a saját készítésű ételek forgalma megha­ladta a 15 000 forintot. Nem ráfizetés, hanem haszon — Van tehenük? A két ember megütközve néz rám. Nem tudják mire vélni a kérdést. A fiatalabbik, Tóth Sándor válaszol: — Nincs. Szabó Imre, a kocsis rábó­lint. Neki sincs. — Nem is volt? — kérdem. — De igen, valamikor ré­gen. — Venni sem akarnak? — Nincs hol tartani — mondja Tóth Sándor. — Az istállóban más tartja az álla­tokat. — S oda már nem férne be? — Ha nagyon akarnánk ... De nem lenne úgy jó. — Honnan vesznek tejet? — A csarnokból. — Mennyit? — Amennyi a két gyerek­nek meg a konyhára kell. Sok pénz elmegy rá. A munka­egység-előleget bizony na­gyon be kell osztani. — De akkor takarmányt is kell kaszálni — mondja a ko­A szüretre tekintettel a pénzügyőrség az alábbiakat közli: A bortermelők kötele­sek a szüret' (szőlőszedés) be­fejezését követő hat napon be­lül a termést a szokásos és ismert módon írásban bejelen­teni a területileg illetékes pénzügyőri szakaszhoz. Be kell jelenteni az összes készített must mennyiséget, tehát azt is, amit a bejelentés előtt már értékesítettek, vagy szerződés, illetve szabad fel­vásárlás címén az állami pin­cegazdaságnak átadtak. A szőlőként értékesített termést nem kell bejelenteni. Törkö­lyön (hélyon) való erjesztés esetében a kádakban elhe­lyezett szőlőcefre mennyiségét kell jelenteni. Ugyancsak be kell jelenteni a készített tör­köly-bort, továbbá a bejelen­tés idején készletben levő óbort. A bejelentőlapon föl kell tüntetni a bor (must) tárolási helyét is. A tárolóhely válto­zását 24 órával előbb a pénz­ügyőri szakaszon be kell je­lenteni. Ha a szüret több rész­letben történik, a részszüre­tek eredményét 6 napon be­lül be kell jelenteni. A ter­mésbej elentés elküldése után előállított vagy vásárolt ital­mennyiséget a készletgyara­podást követő 6 napon belül be kell jelenteni. Bortermelőnek kell tekin­teni azt a természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely szőlőterülettel rendelkezik, azon termelést folytat, és a terméséből mustot, bort állít elő. Bortermelő lehet tehát állami gazdaság, termelőszö­vetkezet, hegyközség, az a tsz-tag, akinek háztáji szőlő­je van, vagy átmenetileg egyénileg szőlőművelést foly­tat, továbbá az egyéni terme­lő. Ez utóbbi fogalmi körébe tartozik a szőlőtulajdonos, a esis. — Arra pedig nem na­gyon érünk rá. Sok a munka. — Én kaszáltam még a munkakezdés előtt lóherét meg lucernát — mondja a rakodó. — Mit csinál vele? — Eladtam Csurgón a fel­vásárlónak. Kaptam érte nyolcszáz forintot. Százötve­net fizettem a fuvarra — Hiszen ebből már kite­lelhetett volna egy fejőste­hén! — mondom. — Az igaz, de honnan ve­gyek tehenet? Iharosberényben az idén 18 szarvasmarhát helyezhet­nének ki kedvezményes áron, eddig azonban csak tíz talált gazdára. A többit senki sem akarja fogadni. Az állatok száma évről év­re szembeötlően csökken. 1962-ben még 605 szarvasmar­ha állt a tsz-tagok istállójá­ban, 1963-ban már csak 530. Ebben az évben sem jobb a helyzet. Szeptember végéig 23 tehenet, 36 üszőt és 28 bi­kát adtak el a faluból. Ezt a haszonélvező, a haszonbérlő és a felesbérlő. Bejelentési kötelezettség ter­heli azt a természetes vagy jogi személyt is, aki vagy amely nem minősül borterme­lőnek, de megszerzett szőlő­ből, gyümölcsből mustot, bort állít elő. Az a borterme­lő, aki a termést nem jelenti be, adókedvezményben nem részesülhet. El kell vonni az adókedvezményt attól a bor­termelőtől, aki az adózás alól adóköteles italt bármilyen módon elvon, vagy azt meg­kísérli. Az előbbi esetekben pénzügyi szabálysértési eljá­rás során pénzbírságot is szabnak ki. Ugyancsak pénz­bírsággal kell sújtani azt a termelőt, aki nem az összes termését jelentette be és az ál­tala önként előmutatott készlet 20 százalékot, illetve 10 hl-t meghaladóan nagyobb a bejelentett mennyiségnél. A termelőszövetkezet a tagjainak kedvezményesen ki­osztott bor után literenként 40 fillér, a többi termelő a ház­tartásában kedvezményesen el­fogyasztható bormennyiség után 80 fillér borforgalmi adót köteles fizetni. A kedvez­ményesen kiosztható, illetve elfogyasztható bor mennyisé­ge a korábbi évekhez képest rjem változott. A teljes adó­tételű bor után fizetendő bor­forgalmi adó 5 forint. Mustot vagy újbort óborral összeke­verni, továbbá óbort törköly­re felöntéssel kezelni csak a pénzügyőrséghez való előze­tes bejelentés és ellenőrzés mellett szabad. A pénzügyőr­ség a termelők borkészletét ellenőrzi. A termelő köteles mind a készletfelvételkor, mind a későbbi elszámolások­kor összes készletét megmu­tatni. Részletesebb felvilágosítást a pénzügyőri szakaszok adnak az érdeklődőknek. nagymérvű csökkenést nem nagyon ellensúlyozza a tíz ak­ciós üsző. — Ha nem korlátozzuk az eladást, még több elment vol­na — vélekedik Benczes Ist­ván tanácstitkár. — Mi okozza a csökkenést? Takarmányhiányra senki sem panaszkodhat. Ezt már régen megszüntették a két szövetkezet vezetői. Vala­mennyi szálas takarmányt ré­széből kaszálják a ragok. Ezenkívül ott a sok szőlőhegy, ahol ugyancsak jelentős meny- nyiségű, jó minőségű takar­mány terem. A nyári ellátást pedig megoldja a legeltetés. A község legelőjére csak a (háztáji állatok járnak ki, a közös állományt másutt le­geltetik. Egyesek a szalma­hiányra panaszkodnak. Kevés van belőle — mondják. Akik­nek viszont állat áll az is­tállójukban, azok megoldják ezt a problémát is. Az alom­hiány nem lehet ok, csak ki­búvó. Az állomány csökkenése érezteti kedvezőtlen hatását a tejellátásban is. Zámbó Ján- nosné tejkezelő keserűen mondja: — Kevés, nagyon kevés a tej. A háztájiból havonta négyezer liter tejet hoznak. A télen még ennél is keve­sebb lesz. — És mennyit visznek a csarnokból? — Havonta átlagosan ezer litert. Pasztőrözött tejet, mert csak azt mérhetek ki. — Mi szeretjük a tejet. A főzés is könnyebb, ha van. — Mégis eladták a tehenet? — kérdem. — El, mert kiöregedett — mondja Magyar Sándor —, de veszünk helyette másikat. — Mikor? — Hamarosan. Már megvan az ára. Nem tudunk meglen­ni nélküle, pedig látja, már öregek vagyunk. — A takarmányozás nem okoz gondot? — Megvan már a télirevalo —< válaszolja. — A fiam már régen megkaszálta. Akik hozzászoktak a háztá­ji tehénhez, nehezen válnak meg tőle. Érzik, hogy szük­ség van rá. Nemcsak a friss tej miatt, hanem azért is, mert biztos pénzforrást je­lent. S akik túladtak rajta? Egyelőre még gondolkodnak, de nekik is be kell látniuk, hogy hiányzik a tehén a falu­si portáról. S nem ráfizetés­sel, hanem haszonnal jár a tartása. Kercza Imre Az ÉM Betonelem- gyártó Vállalat Pécsi Betonárugyára dombó­vári üzemébe gépészmérnököt alkalmaz. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjé­nél, Pécs, Siklósi u. 10. sz. (88507) Tájékoztató a bortermés bejelentéséről és a boradóról H KUCKA PÉTER: VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD Rajzolta: CSUHÁD! fiHDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents