Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

A? MSZMP MEÖVÉI' iÚÓftSÁGÁ ES A MEGYÉI TANACS LAPJA

FILMSZÍNHÁZAINK műsorából

Vörös Csillag

IGEN

Vijjogó szirénával száguld a mentőautó, nyomában egy gépkocsiban feszült arccal a volán mögött egy fiatalember. Ezzel a képsorral indul az Igen című új magyar film.

Lehet-e, szabad-e csak a pillanat örömének élni? Ez a kérdés vetődik fel a filmben. A főhős, János, teherként hordja magában a múlt sok fájó, keserű, elfelejthe- tetlen emlékét. Éppen ezért nem akar törődni a jövővel, de az élet maga kényszeríti a döntésre: igent vagy nemet kell mondania, vállalva a döntés következményeit.

Az új magyar film főszerepét Darvas Iván játssza; feleségét, Terézt Béres Ilona alakítja.

A BETÖRŐ

Csúnya, vörös, apró termetű emberke Wright lakatosmester, de nagyon becsületes. Egyhangú életében a legnagyobb eseményt az jelenti, ha néha a Towerba hívják zárat javítani. De rengeteg bonyodalom támadhat abból, ha az ember becsületes, és érti a szakmát, különösen akkor, ha a betörők kihasználják. Olyannyira, hogy a derék és becsületes Wright kétszer is börtönbe kerül miattuk. Szabadulása után megint egy betörőbanda veszi őt pártfogásba. Egy roppant kínos helyzetből a múzeum öreg ágyújának segédletével szabadul. ..

A színes, szélesvásznú angol filmvígjáték főszereplője Charlie Drake.

Razzia a hegyek között

— Az utóbbi időben több panasz érkezett a rendőrkapitányságra, hogy lopják a szőlőt, a gyümölcsöt, letörik a kukoricát, s a tulajdonost — ha szólni mer — megfenyegetik. Leginkább a Kecel-, a Som- és a Lonka-hegy környékén fordul elő ez — tájékoztatta Jendrek Ferenc őrnagy az éjszakai razziára induló munkás- őrökét, rendőröket, nyomozókat, akik rádióval fölszerelve szállták meg nemcsak az említett helyeket, hanem ezenkívül a Körtönye- és a Kapos, valamint a Hangyásmál és a Kóma-hegy környékét is.

* * *

öt fiú tart a késő esti órákban a Balázs-kert szőlője felé. Négyen — B. Ferenc, B. László, G. Ilia, Sz. György — 16— 17 évesek. Készségesen igazolják magukat. Az ötödik, Kerék István, a cukorgyár 22 éves munkása azonban sértve érzi magát:

— Mi közük hozzá? Udvarolni megyek ... Különben is erre szoktam esténként sétálni... Talán nem szabad?!

— Sok a lopás. . . Ezt akarjuk megadályozni. Udvarolni, sétálni szabad, de öten együtt, s késő este, megérti, ez feltűnő— magyarázzák udvariasan a rendőrök, munkásőrök a fiataloknak.

Kerék erre szemtelenné válik.

— Szaladjatok!... Hívjátok a bátyámat, hogy a rendőrök dagadtra vertek, amiért udvarolni akartam menni — biztatja társait.

* * *

Bőséges termést ígér a Kaposvári Állami Gazdaság szépen gondozott gyümölcsöse. Csőszök őrködnek éjszakánként, nehogy az almát hívatlanok szüreteljék le. A késő esti órákban néptelen a környék. Most azonban a gyümölcsös kerítése mellett két vékony árnyék mozog.

A tizenhat éves B. Zoltán és a tizenhárom éves Cs. Margit beszélgetnek.

— Ügy tudtam, televíziót nézel — háborodik fel a mama, amikor leányát a nyomozók hazakísérik, s csattanós pofonokban akarja kinyilvánítani, hogy nem tudott a késő esti randevúról. .

B. Zoltán azzal ment el otthonról, hogy egy barátjával tanul együtt. Amikor figyelmeztetik, gyorsan kerékpárra ugrik, s hazafelé indul. Mégis egy óra múlva, újból feltűnik, most már három barátjánaK kíséretében. Vajon otthon nem kell elszámolnia idejével?

A gyümölcsös melletti kukoricásban két, almával teli sportszatyorra és egy hatalmas, ugyancsak almával teli vesszőkosárra bukkanunk. Keressük az éjjeliőrt, de az közeled- tünkre villámgyorsan elbújik a kukoricaszárban, háttal a gyümölcsösnek.

— Így nem látnak a tolvajok — magyarázza Kiss József éjjeliőr, amikor nagy nehezen előjön hívásunkra.

Igaz. De hogy ő sem látja őket, erről az éjszakai szántásra előkészített alma tanúskodik. S ha valamennyi éjjeliőr ilyen ,«• gondosan« vigyáz a termesre, a tarolás nem okoz

majd gondot az állami gazdaságnak.

* * *

A mezei tolvaj lásokat rendszerint csavargók követik el. Még mielőtt a éjszakai razzia befejeződik, a rendőrök a Schőnherz Zoltán utcai házakból négy embert állítanak elő. Arnold Ferenc márciusban szabadult, de munkahelye még mindig nincs. Máté János, Máté Mária és Horváth Katalin nemcsak hogy foglalkozás nélküliek, de bejelentett lakásuk sincs. Máté a testvérével együtt Budapesten lakik, de már hetek óta bejelentés nélkül Kaposváron tartózkodik. Garázdaság, lopás és rablás miatt volt már büntetve. Mind a négyüket, valamint szállásadóikat szigorúan felelősségre vonják,

Sz. L.

Qotulőlalo k Cjgjp kiírnia tár b ajt

U'alusi könyvtár. A kora délutáni órákban kisdiákok jönnek csapatokban. Komolykodó képpel vonulnak el a polcok előtt. Böngészik a könyvek gerincét, válogatnak Van, aki a puszta cím után dönt, mások belelapoznak egy- egy könyvbe, mielőtt otthon mögéje ülnének. Futnak a percek, kipirulnak az arcok, maradnának, ki tudja, meddig.

Megvallom — gyermekkoromra gondolva — egy kicsit irigylem őket. Akkor még nem volt könyvtár a faluban. Nálunk is, mint a legtöbb háznál a kalendárium szolgáltatott egy évre elegendő olvasmányt. Hanem ha hóba, sötétbe burkolóztak az utcák, a mi gyermekfantáziánk is megkapta a maga táplálékát: álmaink tele voltak hazajáró kísértetekkel, csontvázkezek nyúltak takarónk felé, egészséges, tiszta lel- , künkre fantomok vetettek láthatatlan béklyót. Soha semmi nem mossa el bennem azoknak az estéknek gonosz árnyait. Micsoda fertőzés,, micsoda rombolás! Történetek, melyeknek hallatán csak dadogni tudott a nyiladozó értelem. Mit kezdtem volna akkor még Kis Peti Jóska bá’ alakjával? Csodáltam, és féltem tőle. Ez az ember — tettére még ma is sokan esküsznek — kővé változtatta a nyulat. A következőképpen történt: Engedve komája kérésének (Kis Peti erdős volt), vadászni mentek, nyálra. Lőttek is.

— Tessék, tedd a tarisznyádba — mondta az erdős.

A megajándékozott nem kérette magát kétszer.

Sötétedett, mikor hazaindultak. Egyszer csak így szólt a

koma:

— Jóska, nehéz ez a nyúl, akár a kő. — Fel is csapta a tarisznya fedelét: kő volt benne.

— Boríts a földre, s tedd rá a lábadat — parancsolta Kis Peti. A megrémült koma nem ellenkezett. Hirtelen szél támadt, szinte emberi hangon sími kezdtek a fák. Közben érezte, hogy a talpa alól kisurran valami. A nyúl volt. uzs- gyi, ő is! Meg sem állt a kocsmáig. Ment volna be, de az ajtóban ott várta Kis Peti.

— Jó, hogy jössz, legalább iszom még egy fröccsöt.

Befontak, elkábítottak a babonák, a kísértetek és a

hiedelmek. Borzongtam, de kértem, követeltem, meséljenek. Még, még, még! Villámló ég, vinnyogó szél, nyögő lombok, bagolyhuhogás volt a kísérőzene.

Nincs egyetlen könyvélm.ényem se ebből a korból. És nemcsak én voltam így. Barátaim is hasonló adagokat kaptak. Esténként a téli tűzhely körül összeült az asszonykompánia, és suítogóra fogott hangon idézték a holtakat. Abban az időben minden falunak megvolt a maga sírnyitogató szelleme, ördöngös embere. Nem kértek kölcsön. A paraszti világ aludt és álmodott a hó alatt. A pisla mécsesek fénykorén túl tobzódhattak az árnyak.

A betű, az írás, a szellem forradalma óriás munkát végzett. Azonban még mindig varrnak homályos sarkok. Jöjjetek csak, fiúk és lányok, szorgalmas ördögűzők, ösztönös és tudatos tagadói a babonáknak. Csapatostul, seregestül jöjjetek a könyvek hajlékaiba, őrizzétek meg szemetek tiszta fényét, tükrét a gyermeki léleknek. Mi, felnőttek pedig tegyük ajkunkra ujjainkat, mielőtt krampuszokkal, boszorkányokkal ijesztenénk fiainkat. Álmaikat, egyedül töltött óráikat ne népesítsék be a torzonborz alakok. Nem teljes, nem kiforrott értelmükkel hozzánk fordulnaíc. Segítsünk nekik eligazodni a világban. Létező, új és eredményekben gazdag életünkről beszéljünk nekik, hogy ne féljenek a sötétben, ne szenvedjen törést a lelkűk. Mondjuk el nekik, hogy nincs túlvilág, nincsenek kísértetek, hogy a legnagyobb erő, a legfőbb világosság az emberi értelem, a rendszerező, teremtő és alkotó elme. Igazi értékekkel gazdagítsuk tapogatózó, kíváncsi, tudásra szomjas lelkűket.

Az ismeret forrásaihoz a könyvtárakon át vezet az út. Jöjjetek hát tanulni- és tudnivágyók! A falusi utcák sem. sötétek már. Böngésszétek a könyvek gerincét, válogassatok a kötetek sokasága között. Minden betű, minden egyes oldal fényt áraszt, szomjat olt és gazdagít.

G. S.

JÖN A S ZŰRÉT

ITTAS g/netfil

SB®*

Lesz maga még kisebb fiú is szüret után!

(Fülöp György rajza)

Különös mentés

A balti partokon szolgálatot teljesítő egyik szovjet határőr különös formájú úszó tárgyra lett figyelmes. Távcsövén keresztül haÖtvennégy községet víznfüvesítenek Somogybán 1970-ig

A tanácsok a lakossággal és a közegészségügyi szervekkel összefogva nagy erőfeszítéseket tesznek a falvak jó ivóvízzel való ellátásáért. Mostanáig tizenöt községben alakult törpe- vízmű-társulat. Épül a víztorony Somogyszilban, öreglakon és Buzsákon. Még az idén megkezdik a vízvezeték-hálózat építését Marcaliban, So- mogyszentpálon és Barcson. A vízművesítés programja alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága sorrendet állapított meg a községek között. Eszerint 1970-ig ötvennégy somogyi községet vízművesíte- nek. Jövőre folytatják az idei évről áthúzódó vízműépítéseket, s megkezdik a hálózat le- -rakását Lengyeltótiban, Böhö- nyén, Iharosberényben, Balatonszárszón és Balatonfenyve- sen.

mar kivette, hogy egy felfordult hajó hánykolódik a nyílt tengeren, oldalán pedig három ember kétségbeesetten integet. Nyomban kifutott a határőrség egyik mentőhajója, és sikerült a több mint nyolcórás kapaszkodástól holtfá- radt embereket csónakba emelni. A megmentettek azonban elmondták, hogy társaik' a gyors irány- változtatástól felborult hajó belsejében vannak. Szinyica mérnökkapitány, a mentőcsapat parancsnoka búvárruhát öltött, és a mélyben 40 percig kutatva megtalálta azt az ajtót, amelyen biztonságosan bejuthat az alsó fedélzeten levő öt emberhez. A kapitány két tengerésznek oxigénpalackot és álarcot adott, azok a felszínre másztak, két másik tengerészt pedig lebocsatott kötélhágcsón húztak fel. Legnehezebb volt megmenteni a tenger ötödik foglyát, egy asz- szonyt, aki sehogy sem akart a fedélközből a vízbe menni. Végül a mentőcsapat egyik tagja könnyűbúvár-ruhát vitt le neki, és -egy kis bátorítás után felhozta.

A kis hajó személyzetének két tagját még a mentőcsapat megérkezése előtt elsodorta a tenger. (MTI)

Wi-&0££0K

Sidney Harris angol újságíró írta:

»Korunk veszedelme nem abban rejlik, hogy a gépek gondolkozni kezdtek, hanem abban, hogy az emberek úgy gondolkoznak, mint a gépek.«

* * *

A Kurier című bécsi esti láp egy autóversenyről szóló beszámolójában szó szerint ezt írta:

»... amikor a gépkocsi felborult, a többi autó szemrebbenés nélkül robogott el mellette.«

* * *

A francia közvéleménykutató intézet körkérdést intézett a nős férfiakhoz. A kérdés így hangzott: Ki az úr a házban?

A kérdésre 500 felelet érkezett. A választ adó férfiak közül 305 bevallotta, hogy a házban a feleség parancsol; 194 férj megtörtén ismerte be, hogy az anyós az úr a házban; csupán egyetlenegy férfi büszkélkedett azzal, hogy nála minden úgy történik, ahogyan ő akarja. Kiderült róla, hogy négy év óta özvegy.

• * *

Egy sydneyi napilapban jelent meg az alábbi apró- hirdetés:

»Segítség! Ha október 15- ig cáfolhatatlan érvekkel meg nem győznek szándékom helytelenségéről, megnősülök. Wallace Rupert.-«

• * *

Robert Lamoreux ismert francia színész néhány nappal ezelőtt Párizs külvárosában sétálgatva nagy csa- holásra és nyávogásra lett figyelmes. Egy jókora kutya és egy macska verekedett. Néhány pillanat múlva árra ment egy férfi, revolvert rántott, és szó nélkül lelőtte a kutyát. A dörrenés zajára futva közeledett egy rendőr, erre az ismeretlen eldobta a pisztolyt, és futásnak eredt, de közben odaszólt Lamoreux-nek:

—, Ne áruljon el! Hadd

higgye, hogy a macska tette. * * •

Ei ich Kästnert, a világszerte ismert német írót egy újságíró megkérte, mondaná el, mi a különbség a napilapok és a televízió között.

— Szívesen megmagyarázom — ' mondotta Erich Kästner. — Igen nagy a különbség! Ha nem hiszi, csomagoljon be egy kiló halat egy televízióba.

* * *

Maurice Chevalier, a világszerte ismert filmszínész és énekes nemrégiben fejezte be amerikai körútját. Mielőtt hazautazott, az amerikai újságírók nyilatkozatot kértek tőle.

Chevalier elmondotta,

hogy nem a pénzért énekel, örömét leli a dalokban.

Amikor amerikai menedzsere meghallotta, mit mondott a nagy Maurice, alaposan lehordta:

— Az isten szerelmére, hogy tudott ekkora ostobaságot mondani?! Hát nem tudja, hogy ebben az országban hülyének tartanak mindenkit, aki nem törődik a pénzzel?

Somogyi Néplap

Az MSZMP somoerv mesvet 3izottsága és a Somogy mesyei Tanár» lapja.

Főszerkesztői WIRTR LAJOS.

Szerkesztősé?; Kaposvár. Latinka Sándor u. * Telefon 15-10. 15-11

Kiadja a somo?\> meeryet Lapkiadó vállalat. Kaposvár Latinka « a. 2. TcWon 15-if

Felelő« kiadó: Szabó Gábor

Beküldött kéziratot nem

me®, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Maervar Posta. Előfizethető a belvt posta hflvatalokná* és post.áskézbesitől nél. Előfizetés» dll *»?y nőnapra 1? Ft Index: 2S«íT

Készült a Sorr’onv Nyomdaipari VáliaLat Knp'\*vári üzemiben, Kaposvár, La Unka Sándor -•■le* 6-