Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-09 / 237. szám
Péntek, 1964. október 9. 3 SOMOGYI NÉPLAI* Hét baleset — 6845 forint kártérítés A Területi Egyeztető Bizottság gyakorlatából A 2/1964. (IV. 3.) Mü. M. Tudománnyal a népért! Az ismeretterjesztési évad küszöbén számú rendelet szerint a vállalat köteles megtéríteni a dolgozó kárát, ha az egészségének és testi épségének sérelméből származik. Az április 1-én hatályba lépett rendelet első fokon az egyeztető bizottságok hatáskörébe utalta az ilyen kártérítési ügyeket. A Területi Egyeztető Bizottság tizenhármat tárgyalt meg április 1-e óta, hetet ismertetünk közülük. A vállalati egyeztető bizottságok általában a rendelet szellemében döntenek; bizonyítja ezt, hogy egy dolgozót- sem utasított el a VEB, két esetben (a Somogy—Zala megyei Vas_ és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál B. J. és az Ingatlankezelő Vállalatnál H. L. ügyében) szavazategyenlőség miatt nem döntöttek. A hét baleset 6845 forintjába került a négy vállalatnak. Többe kerül a leves, mint a hús A következő három példa szerint a vállalatok sokkal nagyobb összeget fizettek lei kártérítésre, mint amennyibe a balesetet előidéző gödör megjavítása, a hiányzó kanna, farács kerül. B. J.-t, a Somogy—Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat kocsikí. sérőjét. július 1-én érte baleset. Tűzhelyet szállítottak a somogyjádi raktárba. A kocsikísérő a vállán vitte a tűzhelyet olyan tíz méter távolságra. Amikor átlépte a küszöböt, bal lába megakadt egy gödörben. Megcsúszott a teherrel, s pattanást érzett a derekában. Kilenc napig volt keresőképtelen. A Területi Egyeztető Bizottság megállapította, hogy a vállalat nem tartotta meg a biztonsági követelményeket és az óvó rendszabályokat (gödör, magas küszöb), ezért meg kell fizetnie B. J.-nek a táppénz és az átlagkereset közötti 209 forint különbséget. K. J., az Ingatlankezelő Vállalat parkettása Kaposváron, a Kanizsai utca 2. számú, házban dolgozott július 1-én. Munka közben megbillent a forró bitumennel teli vödör, ráfröcs- csent az anyag, s tenyérnyi helyen megégette a könyökét. Egy hónapig volt táppénzen. A TEB 497 forint kártérítést ítélt meg a parkettázónak, a forró bitument ugyanis jól zárható, föl nem dönthető kannában kell tartani, ilyet azonban nem biztosított a vállalat. Műszak után megfürdött R. F.-né a Pamutfonó-ipari Vállalat Nagyatádi Telepének fürdőjében. Elindult az öltözőbe, műanyag talpú cipője megcsúszott a vizes kövezeten, s nekiesett a lábmosónak. A Területi Egyeztető Bizottság megál- lam'totta, hogy a vállalat nem tartotta tisztán a fürdő kövezetét, nem vett oda farácsot vagy gumiszőnyeget, ezért 537 forint kártérítést ítélt meg a dolgozónak. 2541 forintot fizet az IKV H. L., az Ingatlankezelő Vállalat központifűtés-szerelője fekvő kazánt javított február 12-én. Patentfogója lecsúszott a szelepről, s mivel nem fogózhatott, elvesztette egyensúlyát, és csaknem két méter magasból lezuhant. Bal sarokcsontja megrepedt. A TEB megállapította, hogy H. L. nem tehet a balesetről, mind a két kezével fogta a szerszámot, meid teljes erőkifejtésre volt szüksége. A TEB 2541 forint különbözet megtérítésére kötelezte az IKV-t. Leszerelt szűkítőcső Mind a két baleset a hűtőházban történt. R. J.-né segédmunkás a jégkrémtöltő gép tisztítása közben levágta jobb mutatóujjának első ízületét, s harminc napig keresőképtelen volt. A TEB megállapította, hogy nem oktatták ki rendesen R. J.-nét, felügyelet nélkül nem is dolgozhatott volna. Azért nyúlhatott fel tisztítás közben a dugattyúházba, mert a vállalat leszereltette a szűkítőcsövet. A baleset után rögtön visszahelyezték. A TEB 297 forint kártérítést ítélt meg a segédmunkásnak. Útban van a csapóajtó Szederrel megrakott rekeszeket tolt kézikocsin a rámpára K, F.-né segédmunkás 1962. szeptember 17-én. Kitámasztotta a csapóajtót, hogy szabad útja legyen, az akkori főmérnök azonban újra becsukta. A segédmunkás kénytelen volt nekitolni a kocsit az ajtónak, s úgy kinyitni. Egyik útjánál néhány rekesz megbillent, K. F.-né hátraugrott, éppen a mögötte jövő kocsinak. Elesett, s meghúzódott a keze. Csaknem egy hónapig volt betegállományban. A dolgozó 1964. augusztus 4-én kártérítést kért. A TEB 329 forintot ítélt meg, mert a vállalat nem gondoskodott a biztonságos munkaföltételekről, baleset veszélyének tette ki a dolgozókat. Engedély nélkül használták a felvonót M. J.-t, a Pamutfonó-ipari Vállalat Nagyatádi Telepének villanyszerelőjét baleset érte 1961. augusztus 31-én a lúgolvasztó felvonó javítása közben. Elszakadt a járószéket tartó lánc, a szerelő a nagy zajra a falhoz lapult, a lezuhanó felvonó mégis végighorzsolta a jobb vállát, karját, lábfejét. A lúgoldat felcsapódott a szerelőre, bele a bal szemébe. Kovács István lúgolvasztó szabadította ki a felvonó és a fal közül, kivitte a szabadba, s lemosta róla a lúgoldatot. M. J. csaknem két hónapig volt betegállományban. 1964. júniusában M. J. a vállalat egyeztető bizottságához fordult, s kérte, térítsék meg keresetkiesését, és fizessék meg a tönkrement cipő és ing árát. A TEB megállapította, hogy a telep engedély nélkül működtette a felvonót, a karbantartó villanyszerelőt nem oktatta ki, hogy mi a teendője a lift elromlásakor, ezért 1877 forint különbözetet és 560 forint ruhapénzt ítélt meg a szerelőnek. Az ősszel meginduló iskolán kívüli népművelő munka immár évek óta visszatérő eseménye egész társadalmunknak. E munka szélesedése élénk bizonysága annak, hogy a tanulás és a művelődés a mi korunkban a felnőtt ember életének is elengedhetetlen tartozéka. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik fő részese annak a hatalmas munkának, amely országunkban az iskolán kívüli népművelés területén folyik. A nyáron lezajlott IV. küldöttgyűlés határozata előírta a Társulatnak, hogy az ismeretterjesztő munka a továbbiakban is igazodjék a népünk előtt álló politikai, gazdasági és kulturális feladatokhoz, e feladatok teljesítését segítse elő. Hatalmas és szerteágazó tevékenységet jelent ez. Az ismeretterjesztő munka tartalmi meghatározója az elkövetkező időszakban természetesen a felszabadulás 20. évfordulójának megünneplése lesz. Ügy kell végeznünk munkánkat, hogy a dolgozók előtt világossá váljék: felszabadulásunk óta milyen nagy fejlődésen ment keresztül hazánk, s hogyan vált az emberiség egész fejlődését meghatározó tényezővé a szocialista világrend- szer. Ez az általános követelmény. Mindezen túl azonban lehetőségünk van arra, hogy — sajátos eszközeinkkel — az évfordulónak szentelt rendezvényeket is szervezzük. Így kerül majd sor a Partizánszövetséggel közösen a Magyar partizánok nyomában címmel meg_Négy vetőgép köröz a búzaföldön. A traktorok fényszórója belehasít az esti ködbe. Nem, a gépkezelők még nem hagyják abba a munkát, kár volna azért a néhány fordulóért reggel ismét idejönni. A látogatók — megyei és járási vezetők — viszont búcsúzkodnak, hiszen eleget időztek már ennél a táblánál. Éppen a dűlőre tartanak, amikor az egyik gépkezelő megállítja őket: — Várjanak még egy kicsit, akarok mondani valamit. — Tessék, mondja csak. — Tudják-e, hogy nem Jól van ez így? Nagyon szabadjára engedik a mi vezetőink a gyerekeket. — Miért, mi a baj a fiatalokkal? — Gondol egyet az egyik is, a másik is, és se szó, se beszéd, irány a nagyvilág. — Hiszen itt, Gőllében szép számmal dolgoznak fiatalok. — Maradtak a faluban, persze, hogy maradtak, de nem elegen. — Ki tartsa őket itthon elsősorban, ha nem a szülők és a vezetők? — Éppen ez az. Mondtam is már számtalanszor az elnöknek meg a párttitkárnak, hogy nagyon puha kézzel vezetnek. Ami meg a szülőket. illeti, azok is keményebben foghatnák gyerekeiket. Közbevetett kérdés: *- Fia, lánya van-e? — Nézzék meg, itt a fiam, a Csaba, velem dolgozik a vehirdetendő túrákra a partizán- harcok színhelyére. A túrákon a történelmi múlt ismertetése mellett mód nyílik a szocialista építés eredményeinek bemutatására is. A TIT azt tanácsolta megyei szervezeteinek, hogy a városok, községek felszabadulásának évfordulóján tartsanak olyan előadásokat, amelyek az adott község, város felszabadulásának történetével és az azóta elért eredmények ismertetésével foglalkoznak. Társulati tagok dolgoznak A megye ipari keresztmetszetének fejlődése az elmúlt húsz év alatt című komplexelőadáson. E rendezvényeken közgazdászok, műszakiak és más szakterület művelői ismertetik a megye húsz év alatti fejlődését. Készülünk a Népgazdaságunk fejlődése 1945—65 című előadássorozatra is. A felszabadulási évforduló jegyében hirdettük meg a termelőszövetkezeti mozgalom történetéről szóló pályázatot, erre 64 pályamunka érkezett be. A szerzők közt találunk tanítót, tanárt, tanácsi dolgozót, orvost, jogászt, tsz-brigádveze- tót és egyszerű szövetkezeti gazdát is. A legjobb pályamunkákat kötetbe foglalva megjelenteti a Társulat. Az általános műveltség terjesztése, kiegészítése végett a Társulat szélesíti szabadegyetemi tagozatait, s a természet- tudományos ismeretterjesztés hatékonyabbá tétele érdekében — az országban több helyen — természettudományos bemutatótermet állít fel. A bemutató- termekben kísérletekkel egybetőgépen — mondja Dervalics János a jó ötvenes emberek büszkeségével. — S a gyerek miért nem ment el másfelé? — Csak próbált volna! Ha egyszer is megemlítené, olyan pofont kapna, hogy soha nem felejtené el... Dehogy kellene erre sort keríteni! Hiszen Csaba jól érzi magát a szövetkezetben, s a vezetők is elégedettek munkájával, szorgalmával. Folytatódik a párbeszéd: — Fölképelné tulajdon gyerekét? — Föl én, s nemcsak a magamét, hanem a másét is. Csak egy baj van: ha erélyesebben rájuk szólok, azzal vágnak vissza, hogy felhoznak a pártgyűlésen ... Szenvedélytől átfűtött szavak, háborgó indulatok. Egyfelől példás helytállás a munkában, másfelől az ököljog kiharcolásának szándéka ... Értjük a falu elöregedése miatt érzett aggodalmát, de megérteni nem tudjuk és nem fogjuk módszerét. Nem, nem az a megoldás, amit ö ajánl, hanem más a kiút. Olyan körülményeket teremteni és úgy nevelni a parasztgyerekeket, hogy fölismerjék: nemcsak a falu határán túl, hanem a faluban is van élet. Egyre szépülő élet. S ez elüt a régi vl-. lúgtól abban is, hogy idegen tőle a pofozkodás ... Kutas József előadások hangzanak el. Színesebbé kívánjuk tenni az idén a munkás- és tsz-akadémiákon elhangzó előadásokat is. Az ismeretterjesztési évad újdonsága a tsz-akadémiák természettudományi és műszaki tagozata, amely az alapvetően fontos tantárgyak elsajátíttatásával előmozdítja a mezőgazdaságban a szakképzést. A rendelkezések értelmében azok, akik ezt a tagozatot elvégzik, beiratkozhatnak a betanított- és szakmunkásképző tanfolyamra. A felsorolt program ízelítő a társulati munkából. Választmányaink, szakosztályaink munkaterve még sok fontos és értékes, megvalósításra váró feladatot tartalmaz. Végrehajtásukra biztosítékul szolgál a társulati tagok áldozatkészsége és az a jó kapcsolat, amely a TIT-et az ismeret- terjesztő munkában érdekelt állami szervekhez, társadalmi és tömegszervezetekhez fűzi. Munkánk szempontjából rendkívül nagy jelentőségű, hogy a IV. küldöttgyűlés óta a Társulat szorosan együttműködik a Hazafias Népfronttal. Ez az együttműködés egyik föltétele annak, hogy a TIT politikai felelősséggel megfelelhessen a párt által kitűzött feladatokból reáháruló követelményeknek. A szoros kapcsolat megkönnyíti az ismeretterjesztő munka összehangolását, kiküszöböli a falun, illetve városban folyó ismeretterjesztő munka többször tapasztalt párhuzamosságát. Ügy véljük, hogy — a feladatok összehangolásán túlmenően — a Hazafias Népfront segítségével szélesedik az ismeretterjesztő munka hatósugara. Az együttműködés során fejlődik a TIT belső demokratizmusa, szélesedik tevékenységének társadalmi jellege is. Biztosak vagyunk abban, hogy sok hasznos tapasztalatot és eredményes munfcát hoz mindannyiunk számára az új ismeretterjesztési évad, és a TIT tagjai helytállnak abban a tevékenységben, amelyet a Társulat jelmondata így fogalmaz meg: Tudománnyal a népért! Honfi József, a TIT országos titkára Vidéki munkahelyeinkre keresünk művezetőket technikusokat Jelentkezés részletes önéletrajz beküldésével a Bányászati Építővállalat személyzeti osztályán, Bpest, I. kér., Iskola u. 13. sz. (2315) ti. G. SOROZÁSON T1 izennyolc-húsz éves fiatalokat soroznak Kaposváron, a Fegyveres Erők Klubjában. A falakon katonai témájú tablók, a nagyteremben filmet vetítenek. Az alapos orvosi vizsgálat után egy magas, szőke fiú áll a sorozó bizottság elé. — Melyik fegyvernemhez szeretne kerülni? — kérdezi Kovács Lajos őrnagy, a bizottság elnöke. — Szeretem a villamosságot... Talán a híradósokhoz. A bizottság figyelembe veszi a fiatalok egészségi állapotát, szociális helyzetét, képességeit, szakmáját, s ezután dönt. Gazáig Antal tavaly érettségizett, tartalékos tiszti tanfolyamra szeretne menni; mások a tüzérséghez vagy a páncélosokhoz kérik magukat. — A lehetőségekhez mérten mindig teljesítjük a fiatalok kérését — mondja Kovács őrnagy. — A szociális bizottság meghallgatja a katonaköteleseket, indokolt esetben javasolják a szolgálathalasztást, bár a tapasztalat azt igazolja, hogy családi problémák miatt egyre kevesebben kérnek halasztást. Illés Tibor tizennyolc éves, felíró a cukorgyárban. — Két évig jártam gimnáziumba, aztán kimaradtam, elmentem dolgozni. Az új honvédelmi törvény értelmében most tizennyolc év a katonai szolgálat alsó korhatára. Szeretnék az idén bevonulni. Az a tervem, hogy valamelyik híradó-alakulatnál kitanulom a műszerész-szakmát, aztán elmegyek tiszthelyettesi iskolára, és leérettségizem. Talán a tisztiiskola is sikerül... Reggeltől délutánig a fiatalok végigjárják a bizottságokat, előadást hallgatnak a katonaéletről, katonákkal beszélgetnek. Délután két KISZ-es — híven a hagyományokhoz — kokárdát tűz a katonajelöltek gomblyukába, ami azt jelképezi, hogy ők egy kicsit már — katonák... (Vincze) kötött kémiai, fizikai, biológiai MÉLTATLANKODÁS kvcka péter, VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD Rajiam: csahbbi mnnuls A sziuk gyerekkoruk óta félelmes nyila- zók voltak. A tehérek sortüzekkel védekeztek. Közben az erődben maga Car rington sorakoztatta a katona kát.
