Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

SomogyiNéplap AZ MS'ZMP MEGVEf RITOTTSAGA ES:A MEGYE' TANÁCS LAPJA Nehéz télre számít az AKÖV Kiállítás előtt »Az ország tehergépko­csi-parkjának csupán 30 szá­zaléka van az Autóközleke­dési Vállalatok tulajdoná­ban, ugyanakkor az áru- szállításoknak több mint a felét ők bonyolítják le.-* (Elhangzott a II. közúti köz­lekedésjogi konferencián.) Huszonkétezer tonna cukor­répát és nyolcvanezer tonna követ kell az év végéig elszál­lítaniuk a 13. sz. AKÖV teher­gépkocsijainak. A vállalatnál jól tudják: nehéz tél előtt áll­nak, és minden erejükre szük­ség van, hogy a tervet telje­sítsék. Újra as udvaron Nem először és nem másod­szor hangzik el, hogy milyen súlyos gondot okoz országszer­te a szállítás. Megyénk sem ki­vétel ez alól. És a közlekedés­jogi konferencián elhangzott mondat csak alátámasztja, hogy a nagyüzemi fuvarozás­nak, vagyis az autóközlekedési vállalatoknak milyen nagy. sze­repük van ebben a munkában. Ugyanakkor a 13. sz. AKÖV rendkívül nehéz helyzetben van. Évek óta nyomasztó gond, hogy nincs megfelelő, zárt sze­relőhelyisége. Ilyenkor, tél előtt egyre többet fáj emiatt a vállalat vezetőinek feje. Eső­ben, hóban, fagyban és szél­ben az udvaron kell javítani a hibás gépkocsikat. Egyedül az PILLANATKÉP A falu nóptelen, csöndes, a lámpa csak gyér, sárga fényt szór. Este van. Valaki most lép ki az iroda ajtaján. — Nincs már benn senki? — Elmentek ... Éppen most fogtam ki, én is indu­lok hazafelé. — Merre járt ilyen későn? — Kint voltunk. A tárcsá­zókat, a szántókat néztük meg... Egész éjjel dolgozni fognak. Nagy szorgalommal megy a munka ... Ráncos arcú, idősebb em­ber, akivel beszélgetek. — Éppen arról akartam érdeklődni, hogy hogyan áll­nak. — Nem állunk rosszul. Iga­zán mondom, nagy az igye­kezet Reggelre jókora darab lefogy. Ügy csináljuk, hogy aki nappal vet, éjszaka eké­re fog... — Mennyi van készen? — Azt pontosan nem tu­dom megmondani. — Milyen beosztásban dol­gozik? — Az elnöki fogat kocsisa vagyok. —- Ó, hát akkor jól ismer­heti a határt! — Az biztos. Megyek ál­landóan, látok mindent, de hát az adatokat, azokat nem tudom megjegyezni. Csak azt látom, hogy itt nálunk. Ma- gyaratádon igazán szénen mennek a dolgok. Délelőtt is az elnökkel voltam kint. dél­után meg az agronómussal... Sőt mostanában sokszor mind a ketten, de gyakran még hárman is együtt men­nek ... Mert a tanácselnök is sokszor csatlakozik hozzánk. Az is szemmel tartja, mi a helyzet. Mondom, éopen most fogtam ki, jöttünk a tár­csázóktól . .. — Szóval úgv látja, hogy nem Je=z baj a vetéssel. — Nézze, gazdaember va­gyok. az egvéni korban sem ment különbül a dolog. Ha ilyen marad az igyekezet, nem !e=z baj . . . És Balonh Győrön, az elnö­ki kocsi focntocn elindul ha­zafelé a rérrteien, csöndes rnacfxrorpt^Ht ■nfr'nn N>nicrrvrT­tan ről ideb^l­latszik a +raktorok egyenle­tes zúgása. V. M emberek helytállásának kö­szönhető, hogy kifuthatnak új­ra az országúira, és részt vál­lalhatnak az országos felada­tok teljesítéséből. Persze sok múlik azon is, hogy a vállalat vezetői meny­nyire előrelátóak, és az objek­tív akadályok kivételével ho­gyan próbálnak enyhíteni a gondokon. Fagybrigád és tartalék akkumulátor Hoffmann Sándor, a vállalat igazgatója sűrűn gépelt papír­lapokat mutat: a téli intézke­dési tervet. Pontról pontra megtalálható benne mindannak a gondnak, bajnak az ellensze­re, melyet sok nehéz tél ta­pasztalataiból szűrtek le. Az a legelemibb, hogy a dol­gozókat megfelelő vattaruhával látják el, védőitalt — forró teát — pedig korlátlan meny- nyiségben biztosítanak részük­re. A gépkocsivezetők egész­ségvédelmét szolgálja, hogy va­lamennyi teherautóra fölsze­relték vagy fölszerelik a fűtő- berendezést. A szélvédő üvegek lekenéséhez beszerezték a gli­cerint, más kocsikba ablakme­legítőket szereltek be. Hasonlóan a korábbi évek­hez, mihelyt fagypont alá süly- lyed a hőmérséklet, munkába áll a fagybrigád; az éjjel-nap­pal szolgálatban levő dolgozók víztelenítik a beérkező gépko­csikat, s reggelre indulásra kész állapotba hozzák őket. A vállalat a külső telephelyek­nek vízmelegítő kazánokat küld az úgynevezett kartell- kályhákat, hogy előmelegíthes­sék velük a motorokat, és könnyeb legyen az indulás. Máris gondoskodtak elegendő tartalék akkumulátorról is, fennakadás emiatt sem lehet. Gondok A jól időzített felkészülés­ből arra lehet következtetni, hogy a télen kevesebb meghi­básodás várható, mint tavaly vagy a korábbi években. Ter­mészetesen bírnak a dolgozók lelkiismeretes, odaadó munká­jában is, hiszen elsősorban az emberektől függ minden. Ami gondot okoz, az az al­katrész- és a gumihiány. A vállalat felújítóműhelye gyárt­ja ugyan az egyszerűbb tarta­lék alkatrészeket, és ezekkel nincs is hiba. De gumit nem tudnak csinálni. És jelenleg máris húsz tehergépkocsi áll gumihiány miatt Az ilyesmire persze számí­tani kellett, hiszen a gumi­hiány országos jelenség. Éppen ezért kérte az AKÖV — és a megyei szállítási bizottság — a gépállomásokat, hogy a fölösle­ges pótkocsikat bocsássák a vállalat rendelkezésére. Jó né­hány pótkocsit fel is ajánlottak a gépállomások — de gumi nélkül. Ebben a helyzetben csak a gépkocsik ésszerű kihasználá­sára lehet gondolni. De itt sem megy minden rendben. Szep­temberi adatok szerint az Út­építő Vállalat például igen sok gépkocsit nem foglalkoztat nyolc óránál tovább. így nem csoda, ha felhalmozódik a munka. Nehéz tél előtt áll az AKÖV. A következő hónapok nagyon sok feladatot rejtenek maguk­ban. Az embereknek föl kell készülniük arra, hogy kemény megpróbáltatásokban is ré­szük lehet. Ha azonban olyan lelkiismeretesen és önfeláldo- zóan végzik munkájukat, mint ahogyan volt már rá példa ta­valy, tavalyelőtt meg koráb­ban is — gondolunk itt a hó­viharban, a nehéz utakon is helytálló gépkocsivezetőkre, rakodómunkásokra, a metsző szélben, fagyban is dolgozó szerelőkre —, akkor bizonyo­sak lehetünk abban, hogy az autóközlekedés különösebb fennakadás nélkül teljesíti a tervét Polesz György Űj könyvek A Szépirodalmi Könyvkiadó je­lentette meg Laczkő Géza Német maszlag, törők áfium című nagy történelmi regényét. Az Európa Könyvkiadónál öt kö­tetben jelentek meg Goethe válo­gatott művel, amely magában fog­lalja regényeit, drámáit, a teljes Faustot. A Magyar Helikonnál megjelent Móricz Zsigmond regényeinek és elbeszéléseinek 10. kötete. A Móra Ifjúsági Könyvkiadó a Nagy Emberek Élete-sorozatában megjelentette Nagy Lászlónak Bethlen Gábor, a nagy fejede­lem életéről szóló regényét, va­lamint Ghimesannak Joliot-Cu- rie életéről írott könyvét. Ré- vay ókori tárgyú könyve Ttlz- folyam címmel jelent meg. Kellér Andornak az Esti Hír­lapban megjelent tárcáit fog­lalja magában a most kiadott Déli posta című kötet. — Esetleg gyertyával lehet világítani. A műteremben még nincs villany — mondja Szekeres Emil festőművész —; ezt a néhány maradék képet behoztam, ezt tudom mutatni, meg ami a szoba falán van. A fiatal festőművész alkotá­sai most Pesten, Pécsen és a Rippl-Rónai Múzeumban van­nak. Október 10-én Budapes­ten a Mednyánszky-teremben nyílik közös tárlata Szabados Jánoséval. Pécsre a Dél-du­nántúli Képzőművészeti Cso­port novemberi kiállítására küldött képeket, és ß Rippl- Rónai Múzeum őszi tárlatán is szerepelnek alkotásai. A »maradék« képekről ki­derül, hogy több is van, mint amit a szobába behozott. Gyertyával ment ki értük az udvar végén épített műterem­be. Én lassan dolgozom. Ren­geteget töprengek, rajzolgatok, míg elkészül valami. De leg­többször azt is összetépem. A budapesti kiállításra kül­dött képeiről kérdem. — Tizenhat képem lesz ott Két vonalat képviselnek. Az egyik erősen konstruktív, a másik egy szürreálisabb vi­lág. Mindig van egy törekvé­sem. Mondrian-t nagyon sze­retem. Valami hasonlót csi­náltam egy ideig, csak nem szakadtam el annyira a való­ságtól, mint ő. Egypár vonal­lal töltöm be a teret. Szür­realista képeimet Bartókkal tudnám magyarázni. Szeretem a zenét is, és különösen sze­retem Bartókot. Az Éjszaka című képemen Bartók szelle­miségét próbáltam kifejezni. Mindkét korszak már lezárt számomra. Nincs értelme, hogy ötvenet csináljon belőle az ember. Amíg izgatta, a fantáziáját lekötötte egy kifejezési forma, addig kísérletezett vele. A színekről kérdem. — Nincs olyan, hogy ked­venc színem. Mindegyiket sze­retem. Talán a vöröseket és a I kékeket valamivel jobban, mint p, többit. Egy kis olajképet mutat. A falról akasztotta le, magya­rázat nélkjil a szék lábához támasztja. Felesége mondja, hogy ezt még nem értette meg senki sem, különösebben nem tetszett senkinek, aki lát­ta. — Pedig van benne valami a madárból. A madár lénye­gét fejezi ki... Amit évek során a természetből magába szív az ember, ami megmarad — a lényegesebb hangulatok, vonalak —, azt próbálom most képben kifejezni. A műteremből időközben, előhozott képek közül mutaíí egyet. Ha belenéz a napba valaki; akkor utána vörös, kék ét sárga karikákat lát, és a köi> nyezet is felbomlik, mintha fényfüggönyön keresztül nézne mindent. Ezt fejezi ki ez a tájkép. Izzás, dinamikus vonalak, feltörő vörös sugarak vannak a másik képen. — Ezzel sokat vesződöm. Még az előtér tisztázatlan, meg ez a középső rész elfeke­tedett. A hegyet, a vulkánt szeretném megfogni... A barátságos szobában két nyers váza is van. Az egyik hosszú nyakú, hasas, a másik pedig egy negroid fej. — Ezeket csak szórakozás­képp csináltam. Majd ki kell még égetni. A festészet éa a grafika — ez foglalkoztat leg­inkább. Szekeres Emil 1961-ben vé­gezte el a Képzőművészeti Fő­iskolát Azóta Kaposváron él és dolgozik. Kiállításokon rit­kán látjuk alkotásait, mert önkritikus, nagy gonddal al­kotó ember. Most három tárlaton vesz részt. — Pályázatra még sohasem küldtem képet. Pedig izgal­mas témákat hirdet meg év­ről évre a Képzőművészeti Alap. Volt ilyen, hogy Gép és ember. Sok lehetőséget kínált ez a pályázat. Mégis, mire el­érek oda, hogy valami újat, izgalmasat sikerül kifejeznem róla — mert én nem tudom azt csinálni, hogy elszaladok egy üzembe, gyorsan megfes­tek egy embert a gép mellett, azzal ugyanazt mondom, mint előttem már sokan —, addig sokszor egy év is eltelik, s én lemaradok a pályázatról. Szekeres Emil mégsem irigyli azokat, akik naponta több képet is képesek feste­ni S. Nagy Gabriella Schaffer-emlékülés A Magyar Tudományos Akadé­mia orvostudományi osztálya és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Pavlov ideg- elmegyógyász szakcsoportja szer­dán és csütörtökön kétnapos em­lékülésen adózik a nagy magyar ideg- és elmeorvos, Schaffer Ká­roly, az Akadémia egykori tiszte­letbeli tagja emlékének születésé­nek századik évfordulója alkalmá­ból. Jó bornak nem keSÍ cégér — tartja a közmondás, a kis­iparosoknak azonban szüksé­gük van cégérre, helyesebben cégtáblára. Elsősorban azért, hogy felhívják a lakosság fi­gyelmét, hol találnak szakem­bert, ha valamilyen sürgős munkát, javítást stb. kell elvé­gezni, másrészt a cégtábla bi­zonyíték: nem kontárral áll szemben a megrendelő. Nem mindegy, hogy rnilye­Űj járási könyvtárat építettek Fonyódon nyolcszázezer forint költséggel. A kor­szerűen fölszerelt könyvtára ak 970 olvasója van. nek a cégtáblák: papírra, desz­kára, rozsdás pléhdarabra ka­part olvashatatlan nevek-e, vagy pedig rendes, ízléses fel­iratok. Találni Kaposváron — főleg az Ady Endre és a Május 1. utcában — olyan cégtáblákat, amelyek rontják az illető kis­iparosok hírnevét is, az utca képét is. Az Ady Endre utca 1. szám alatt Sipőc-z Andor kár­pitost két cégtábla is reklá­mozza, do alig olvasható mind­kettő. Szabó László szűcskisipa­rosnak pedig már csak karton­papírra telt. Evek óta dolgozik Szabó György fodrász az Ápri­lis 4. utcában, az Ingatlankeze­lő Vállalat volt irodájában. Az ő cégtáblája a kirakatban lát­ható, vendégei pedig — az üz­let fölött levő felirat szerint — az Ingatlankezelő Vállalat 4— 5-ös körzeti irodájába járnak nyiratkozni, borotválkozni. Zol- nai Sándor műszerész, Körmen­di Imre asztalos cégtáblája sem üti meg a kívánt mértéket. So­rolhatnák még jó néhány pél­dát. Persze sok olyan kisiparos is van Kaposváron, aki igényes önmagával szemben. Ezt bizo­nyítja öoncz Jenő asztalos, Keszthelyi Géza rádióműsze­rész, Simon Lajosné és Zónig Lajos női szabók, Kimmel Jó­zsef képkeretező tetszetős, íz­léses, modern cégtáblája. Az ember hajlamos arra, hogy az első benvomások alap­ján alkosson véleményt vala­kinek a munkájáról. A meg­rendelő az elhanyagolt, rozs­dás, olvashatatlan cégtábla lát­tán nem époen kedvező bizo­ny ítvánvt állít ki az illető kis­iparosról. A szép városkép érdeke is azt kívánja, hogy változtassa­nak ezen. Kozzon a tanács — a KlOSZ-szal közösen — egy olvan határozatot, amely arra kötelezi a kisinarosokat, hogy a mai igényeknek megfelelő cégtáblát készítsenek. Sz. L. üli SOfíOK Diákhumor Nevet az osztály, ha a fe­lelő bakizik, azaz nagy osto­baságot mond. S ilyen csak­nem minden órán elhang­zik. Például megkérdi a ta­nárnő földrajzórán: — Mennyi hazánkban az átlagos búzatermés? — Tizenhét mázsa májqsi morzsolt — vágja rá egy fiú, s meg van sértve, hogy kine­vetik. Vagy: — Ki tudja megmondani, hol van Nagyszombat? — Húsvét vasárnapja előtt — hangzik a bölcs válasz. Végül három meghökken­tő felelet: »Rákóczi meg akarta sza­badítani a Habsburgokat a j obhágyelnyomástól.« «■Az olaszok fogyasztják a legtöbb műtrágyát.« «■Amióta Mongólia népes­sége szövetkezetbe tömörült, száz százalékkal megnőtt a lakosság tejhozama.« — fom — Alacsonyabb munkakörbe helyezték Bafút Minden rendben írta: R. Kirejev Az élelmezési tröszt veze­tőjének naptár-feljegyzései: Június 27. »Panasz: A 81. számú ét­kezdében sok a légy. Ellen­őrizni!« Augusztus 2. »Panasz: A 81. számú ét­kezdében csak úgy hemzseg­nek a legyek. Ellenőrizni!« Szeptember 11. »Panasz: A 81. számú ét­kezdében az ember nem tud hová lenni a sok légytől. El­lenőrizni !« December 23. »A 81. számú étkezdében az ellenőrzés megtörtént. A legyekkel kapcsolatos pana­szok alaptalanoknak bizo­nyultak.« (A Krokogyilból) # * * Sietni kell Egy nyaralótulajdonos hi­hetetlen gyorsasággal festi a kerítést. — Miért sietsz annyira? — kérdi a szomszéd. — Nagyon kevés festékem van. s szeretnék végezni a kerítéssel mielőtt kifogy a festék. Somogyi Néplap Az MSZMP Somo?\ megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáca lapja. Főszerkesztő; WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka s. u. 2. Telefon 15-18. Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őriünk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvt postahivataloknál és postáskézb es 1 tő 1 nél. Előfizetési dij cgv nőnapra 12 F* index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinba Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents